Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-15 / 158. szám

2 jsrtrffmbÉiL 1930. julius IS. á szünete A képviselőház szombaton megkezdte a nyári szünetet. A képviselők szerte szélednek az országban, legnagyobb részük valószínűleg vissszavonul kerületbeli otthonába s igy a vidéken fognak folyni azok az eszmecserékés tapasztalati megállapítások, amelyek meg fogják szabni a jövő politikai évad hangulatát és irányzatát. A képviselőház berekesztésésnek időpontjában vessünk egy futólagos pillantást az elmúlt politikai év történetére. Ha végiglapozzuk a Ház naplóját, annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy a törvényhozói tevékenység elég serény és eredményes volt. Amíg a régi Magyarország képviselőházának idejét sokszor hónapokra betöltötték a költségvetési és apropriácionális viták, amig az alkotásra szánt időben nem egyszer évekig dúltak az obstrukciók, a legújabb idők parlamentje — hála a modernizált házszabályoknak — ugyszólva megszakítás nélkül a szorosabb értelemben vett törvényhozással van elfoglalva. — Vannak ugyan napjainkban is úgynevezett viharos ülések, szenzációt keltő interpellációk, leleplezések és hosszura nyúló indulatos összekoccanások, sőt a sanda gyanusitgatások Sem ismeretlenek parlamentünk életében, mindazonáltal ha végignézünk az alkotott törvények sorozatán, megállapíthatjuk, hogy a képviselőház szorgosan dolgozott a most lezárult politikai évadban. A hozott törvények között kétségtelenül a legfontosabbak azok, amelyek a hágai, illetve párisi tárgyalások anyagának becikkelyezését tartalmazzák. Ezekkel fejeződött be Triainon pénzügyi likvidálása, ezek eredményezték, hogy végre valahára megszűnt az a háborús . gyűlölködés, amely felkavarta és egymás ellen uszította a győző és legyőzött népek indulatait. A hágai és párisi tárgyalások alatt tanúsított meg fontolásunkkal és mérsékletünkkel (viszont a lényegben tarjusitoTt határozottságunkkal közelebb kerültünk a nyugateurópai nemzetek szimpátiájához s igy a külpolitikai megértést biztosítottuk magunknak belső fejlődésünk és megerősödésünk számára. Pénzügyi függetlenségünk visszaszerzése korszakos jelentőségű, annál is inkább, mert ez nyújt bázist a gazdasági konszolidációnk betetőzésére szükségessé vált külföldi kölcsönre. Aki ismeri politikai életünk utolsó négy évtizedének történetét, tudhatja, hogy mekkora tengerikigyóként vonult végig abban a közigazgatási reform kérdése. A most lezárult ülésszaknak jutott az a feladat, íhogy ezt a reformot megoldja a fővárosi törvény reformjával kapcsolatban, a demokratikus fejlődés szempontjainak előtérbe helyezésével. Ezeket a nagyobb koncepciójú munkálatokat kiegészítették a napi élet által felvetett gazdasági és szociális problémák megoldását célzó törvényalkotások. A munkanélküliség és a mezőgazdasági krízis enyhítése, az útépítés, a vízi beruházások programmjának megkezdése és a kisipari hitel mindmegannyi állomások a képviselőház tevékenysége vonalán s mind olyanok, amelyek hol általánosabb, hol részlegesebb, de minden esetre javulást eredményeztek közviszonyainkon. Amikor tehát elbucsuzunk és a nyári szünetet megkezdő képviselőháztól, minden reményünk meg van arra, hogy a rövid pihenő után felfrissült erővel és munkakedvvel fog ismét a jövő ülésszakban öszszegyülekezni. • < 1 / _ T * P- ; A szaboScsvármegyei gazdák beszerzési szövetkezésbe tömörültek a kartellek túlkapásaival szemben A kartellek egyre terjeszkedő hatalma ,amely egész gazdasági életünket szinte lépésről-lépésre igyekszik maga alá gyűrni, országszerte elégedetlenséget váltott ki, sőt most már nemcsak az elégedetlenség hangja hallatszik a gazdák részéről, hanem felismerve az egyedül helyes kivezető utat, a szervezkedésben rejlő erővel akarnak felelni a kartellek törekvéseinek. Ilyen szervezkedési törekvések az ország több vidékén megindultak, de nagyobb sikert nem tudtak mindenütt elérni. Ez év április havában Kaus" say Tibor a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület főfelügyelője Borsod megyében végzett hivatalos «tja során értesült arról, hogy a borsodi gazdák megkezdték a kartellekkel szemben való szervezkedés munkáját, érdeklődött az ügy állása iránt s hazatérve, egy hónapapi ezelőtt a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület értekezletén beszámolt megfigyeléseiről , egyben felvetette azt a tervet, hogy a mi gazdáink is hasonlókép igyekezzenek megvédeni anyagi érdekeiket. Ezen az értekezleten jutott nyilvánosságra az az örvendetes tény, hogy a Kisvárdai Gazdakör kebelében már erős szervező munka folyik, sőt már kedvező eredményekre is tudnak rámutatni. Ez a bejelentés ösztönözte arra a szabolcsi gazdákat, hogy a mozgalmat az egész vármegye területére terjesszék ki s Erdőhegyi Lajos dr. főispán az eszmét felkarolva julius 13-ra értekezletet hívott össze Nyíregyházára, amelyen vármegyénk tekintélyes földbirtokosai közül mintegy húszan jelentek meg s általános vonásokban el is fogadták a szervezkedésre vonatkozó előterjesztéseket. A nyiregyhá^i értekezlet kimondta a szervezkedés megindítását A Nyíregyházára , julius 13-ra összehívott értekezletet Erdőhegyi Lajos dr. főispán nyitotta meg. Vázolta az egész világon mutatkozó gazdasági krízist, de különös nyomatékkal mutatott rá azokra a bajokkal, amelyek ezenkívül a magyar gazdasági életet sújtják. A gazdasági válság megoldását a hitelkérdésben, az értékesítés minél szélesebb körű lehetőségében s a beszerzés biztosításában látja. A legfontosabb kérdések egyike kétségkívül a beszerzés kérdése, mert ezzel a termelést is olcsóbbá tehet tenni. Rámutat arra, hogy a Kisvárdai Gazdakör kebelében Liptay László agilitása folytán már jelentős sikerekre lehet rámutatni s hasonló tevékenységet folytattak a Nyíregyházához közelebb eső körzetben De" sewffy Aurél gróf és Jármy Menyhért. Az értekezlet céljául azt jelöli ki, hogy e két törekvés között a szükséges kooperációt megteremtsék s ehhez a maga részéről a legmesszebbmenő támogatást ajánlja fel. A főispán célkitüző bevezető szavai után élénk eszmecsere indul meg, amelynek folyamán Jármy Miklós ,Liptay László, Des" sewffy Aurél gróf, Eszenyi Jenő, KI ár István, Góth László Haas Sándor szólalnak fel s világitják meg a kérdést részben a Kisvárdán elért kedvező tapasztalatok által ,részben azokkal a hibákkal, amelyeket más szervezkedések nem tudtak kiküszöbölni s ezáltal törekvésük nem ért célt. Az értekezlet álláspontját a következőkben foglalhatjuk össze. A kartellek a mezőgazdasági élet legfontosabb szükségleteinek árát — mint a szén, petróleum benzin, olaj, műtrágya, oltóanyag stb. annyira magasra verték fel, hogy az árakat a gazdasági élet összeropapnása né'k il megfizetni nem lehet. A kisvárdaiak körébői megindított és az egész vármegyére kiterjesztett szénakció lezárása megmutatta hogy ha a gazdák együttesen lépnek fel a kartellekkel szemben, számottevő eredményt lehet elérni, mert ebben az esetben is a szabolcsi gazdák a szén kartell áraival szemben mintegy 40.000 pengő megtaritásra tudnak rámutatni. Hasonló esetet lehet remélni más üzemanyag beszerzésénél is, aminthogy a petróleum beszerzésnél is a kartellen kívüli nagyobb mennyiségű beszerzésnél is jelen tős megtakarítások lehtősége mutatkozik. Az oltóanyag-beszerzésnél is már az eddigi árakkal szemben 20 százalékkal kedvezőbb árajánlat történt. A kartellek túlkapásait különben a legjobban megvilágította az a felhozott eset, hogy Bécsben a magyar szérumot az egyik szabolcsi gazdaság 26 százalékkal olcsóbban kapja, mint amilyen áron itthon lehet kapni a kartell jóvoltából. Ezek és hasonló példák felsorolása vezette rá a megjelenteket £ szervezkedés kimondására. Összeírják a szabolcsvármegyei gazdaságok üzemi szükségletét Az értekezlet megállapította ezután, hogy a Kisvárdai Gazdakörtől és a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesülettől teljesen függetlenül szervezkedik s Kisvárda és Nyíregyháza központokkal megJL P O Im Ím O OZGrÓ Hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Janet Gaynor és George O'Brien „a 4 négy ördög" és a „Noé birkája" főszereplőivel VIRRADAT Hymnusz az igaz szerelemről 10 felv. 2 burleszk szenzáció. kezdi a körzetükbe tartozó gazdaságok évi üzemi anyagszükségletének összeírását. A közös anyagbeszerzés akként fog történni, hogy minden gazdaság bejelenti az egyes anyagokból igényelt szükségletét s a megrendelt mennyiség értékéhez képest pönáléképen fedezeti váltót ad. Erre azért van nagy szükség, mert a borsodi szervezkedés is ennek elmulasztása miatt bukott meg. A kartell ugyanis, ha a szervezkedő gazdákat anyagi kötelezettség nem terheli, megkísérli a szervezkedést szétrobbantani, aminthogy ilyen kísérlet a szabolcsi szénbeszerzés alkalmával történt. Természetesen pönálét nem áz összességért, hanem kinek-kinek esetenként, az általa rendelt anyag értékének megfelelően kell letenni. Dessewffy ánrél gréíot és Liptay Lászlót választották meg a beszerzési szövetkezés elnökeivé A szervezkedési mozgalom élére a nyíregyházi körzet részére Dessewffy Aurél grófot, a kisvárdai körzet részére pedig Liptay Lászlót állította elnökül az értekezlet, a kik személyes súlyúkkal viszik előre az ügyeket, mig az egyes üzemi anyagok beszerzését mindenkor a két körzetből kiválasztandó szakértő gazdákra fogják bizni. A szervezkedés azonban nem áll meg Szabolc'svármegye határánál. Az értekezlet tudatában van annak, hogy komoly eredményt a kartellekkel szemben csak ugy lehet elérni, ha minden gazda szemben áll a kartellekkel s nincs kiszolgáltatva senki sem, ezért a mozgalmat a legszigorúbb feltételek mellett kiépítik fokozatosan a Tiszántúl többi vármegyéjére, a Dunántúlra s a felsőmagyarországi megyék területére is. A szabolcsi gazdák szervezkedése a legkomolyabb s ép ezért remélhetőleg gazdasági életünkre is kedvező hatással lesz. Reméljük, hogy a vasárnap megtartott értekezlet jelentős határkövet fog képezni az ország gazdasági talpraállásának munkájában s az önzetlenül egymásért s a közért vállalt munkát megértéssel fogja fogadni nemcsak Szabolcs, hanem az egész ország gazdatársadalma. A segéd nélkül dolgosé kisiparosokat mentesítették az általános forgalmi adó alél Rég várt óhaja teljesedett be a kézműves iparosságnak a pénzügyminiszter 84600—1930. sz. rendeletével, amely a Budapesti Közlöny szombati számában jelent meg, mely a segéd nélkül dolgozó kisiparosokat az általános forgalmi adó alól mentesiti folyó évi julius hó i-étől kezdődőleg. A rendelet intézkedései a következők : Az állandóan segéd nélkül dolgozó kézmüvesiparosok bevételei 1930. julius hó i-től kezdődőleg mentesek az általános forgalmi adó alól. Ettől az időponttól kezdve a segéd nélkül dolgozó kisiparosokát sem kivetésszerüen, sem egyezségszerüen átalányozni nem lehet. A segéd nélkül dolgozó kézmüvesiparosokat a mentesség csak abban az esetben illeti meg, ha legfeljebb két tanonccal dolgoznak. Tehát egy olyan kézmüvesiparos, aki három tanonccal dolgozik, tovább-