Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-14 / 133. szám

dija lényegesen mérsékeltes'sék. — A (miniszter ezektől az intézkedé­sektől ha nem is a helyzet teljes orvoslását, de minden esetre lé­Tanulmányút! szemle a helybeli homokkisérleti gazdaságba! 6 á közigazgatási bizottság ülése Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 9 órakor tartotta e havi ülését, amelyen a távollevő dr Erdőhegyi Lajos fő­ispán helyett Mikecz István alis­pán elnökölt. A tisztijelentések so­rán, amelyeknek ismertetésére még visszatérünk, a gazdasági felügyelő jelentésével kapcsolatban dr. Jármy Béla volt főispán szóva­tette, hogy értesülése szerint az olajáruk terén áremelkedés várha­tó, ami aggasztó most a cséplések előtt. Arról Í6 tudomása van, hogy az olajáru kereskedők a kartell intézkedésére szüneteltetni fogják a hitelezést. Mindez még súlyo­sabbá teszi a gazdaközönség hely­zetét és szükséges volna volna ha e tárgyban a közigazgatási bizott­ság is állást foglalna. Énekes János prelátus arra mu­tatott rá, hogy a malmok ma már | készpénzt kérnek vámgabona he­lyett- Ezért el sem Ítélhetők, mert a vámgabona mellett a mai ala­csony árak idején nem találják meg számításaikat, de ez a kényszerű helyzet még jobban meg nehezíti a szegény ember életét, mert hisz a vámgabonát még csak le tudta róni az őrletésnél a leg­szegényebb is, de a készpénzvámot nem képes megfizetni. Dr. Kovách Elek kir. közjegyző a magánúton való értesülést nem tartja elegendő alapnak arra, hogy a közigazgatási bizottság állást fogláron az olajárak várható emel­kedése ügyében. A közigazgatási bizottság az olaj kartell ügyben nem is intéz fel­iratot a kormányhoz, hanem fi­gyelni fogja az olajárak alakulása terén várható eseményeket. Kausay Tibor gazdasági főfel­ügyelő a gazdasági helyzet sú­lyosságára vonatkozó felszólalások után utal arra, hogy Borsód vár­megyében a gazdák hatalmas tö­mörülése nagy mértékben meg­könnyítette a helyzetet, lehetővé tette az olcsóbb beszerzéseket. Ki­litás van arra, hogy ez az erélyes szervezkedés Szabolcsban is meg­indul éa ebben a tárgyban a borso­diak bevonásával fontos értekezlet lesz Nyíregyházán. Jelentős tárgya volt a közigaz­gatási bizottsági ülésnek a föld­mivelésügyi miniszter közlése a burgonyakészletek szállításának megkönnyítés érői. A közigazgatási bizottságon az 1929. év második félévéről szóló jelentése rámutatott a vármegye gazdáinak súlyos helyzetére, ame­lyet különösen a burgonyakészle­tek értékesítésé terén mutatkozó nehézségek okoznak. A földmive­lésügyi kormánytól ezeknek a ne­hézségeknek elhárítására megfelelő intézkedések elrendelését kérte. A földmivelésügyi miniszter a jelen­tésre megküldte a miniszterelnök­höz tett jelentése másolatát, ame­lyet a vármegye főispánja megkül­dött a közigazgatási bizottságnak. A földmivelésügyi miniszter meg­állapítja, hogy a felhozott pana­szok általánosak s azoknak a lehetőségig való orvoslása a föld­mivelésügyi kormány egyik állan­dó, legfőbb gondját képezi. Mint Szabolcsvártnegyét leginkább ér­deklő intézkedést említi a minisz­ter meg, hogy felesleges burgonya­készleteink elhelyezése érdekében a minisztertanács március 22-től kezdve minden vámkülföldre ki­vitt burgonyaszállitmány után métermázsánként 20 fillér téri­lést engedélyezett. A költségek csökkentése érdekében intézkedett a miniszter aziránt is, hogy az Ausztriába irányuló ipari burgonya egészségügyi ellenőrző vizsgálati A város gazdasági ihtézősége a , helybeli Gazdaszövetséggel egyet- I értésben, tanulmányi szemlét ren­dez a helybeli homokkisérleti gaz­daság telepén. A szemle űrnapján, junius hó 19-én délután fél 4 órakor kezdődik, s azon részt vehet iminden érdeklődő. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ezúton is tmeghivja városunk minden érdek­lődő polgárát s a szemlén min­denkit szívesen Iát. Az országban a nyíregyházi kísérleti gazdaság az első kezdeményező homok szakin­tézet. Ez ideig nélkülözte az or­szág ily különleges homoki szak­intézetet, s igy Nyíregyháza város ragadta magához az irányítást a I jövő homoki gazdálkodás fejlesz- | tése szempontjából. Jumus havában a legtöbb gaz- I dasági növény teljes kifejlődés- • ben van, s igy a szemlélő közön­ségre ez az időszak a legtanulsá­gosabb. Ennek alapján a tervezett szemle sok érdekes megfigyelésre, fog alkalmat adni mindenkinek. —' Minden gazdálkodó érdekében áll, hogy a tervezett szemlén rési. vegyen. A kirándulók szíves figyelmét felhívjuk arra, hogy a homokkisér­leti gazdaság a »Szarvasszigeten« fekszik, a Kótaji-ut végén, elég közel a városhoz. A kísérleti gaz­dasághoz a Kótaji-uton lehet be­jutni. Kérjük a gazdaközönséget, hogy junius 19-én délután 2 óra 52 perc­kor jelenjen meg, mert ekkor indul a vonat- A leszállás az Erdei ki­térőnél lesz. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara homokjavitó kísérleti gazdasága. 1930. junius 14. pás, dus tájak látásának szépségei, de mély és sajátos gyönyörűséget nyújtanak annak, akinek érző szí­ve, látó lelke, érzéke van a fino­mabb szépség pianisszimói iránt. A Nyírségi Osztálynak rendkívül fontos feladata az alföldi turiszti­ka szellemének fellendítése, ami jelentősebb nagy alkotások létesíté­sénél. Meleg szavakkal köszönti en­nek a turistaságnak központját, — Nyíregyházát, ennek a városnak közönségét és vezetőségét. " A német egyetemi hallgatók ki­tűnően érezték magukat a gyönyö­rű nyári estén a sóstói vendéglő terraszán. Nóták zendültek fel, ma­gyar dalok és német burschnóták, amelyelaiek Szárnyán együtt szállt a vitézi közösségben harcoló né­met-magyar lélek. Éjszaka tizenkét órakor Krebs professzor szilenciumot rendelt el, megállapították a másnapi progra­mot. Korán kelés, fürdés, azután kollokvium. Másnap valóban meg­történt a bészámolás a látottakról Krebs tanár ur kérdezett Nyíregy­háza települési viszonyairól, geoló­giájáról, gazdasági, néprajzi viszo­nyairól és a berlini diákok tudtak sokat, többet, mint maguk a nyír­egyháziak — Nyíregyházáról. A sóstói egyetemi kollokvium után Tokajba utazóit a berlini egye­temi hallgatók gárdája. á leventeügy sikere Demecserben Országs zerte bizonyos idegenke­déssel fogadta kezdetben a falu népe a leventeintézményt. Ugy te­kintette, mint felesleges terhet, mely elfogja az ifjúság egy részét heti néhány órán keresztül a min­dennapi munkától. Ma már egész más a helyzet. Nem mondják: »Eleget edzi a fiam a karját egész héten a mezőn a kapával és kaszá­val* A heti két órai foglalkozás nemcsak a kart, hanem inkább a lelket akarja edzeni, nemessé ten­ni. Rendszeretetre, fegyelmezett­ségre akarja a falu ifjait szoktatni, buzgó honszeretetre nevelni, mert csak igy érzik meg, hogy ők is ennek a csonka hazának polgárai, akiknek kötelességeik vannak. Az ifjúsággal megértetni csak akkor sikerül igazán, ha a falu minden polgára segítségül siet. A mostani ünnepélyünkön, amelyet a deme­cseri leventekörzet. Kék, Székely, Gégény, Nyirbogdány, Berkesz köz ségek leventéivel rendezett. Deme­cser közönsége azt bizonyította, hogy igenis megérti a leventeía­tézmény nagy fontosságát. Az ön­ként felajánlott anyagi segítségnél még sokkal értékesebb volt az az erkölcsi támogatás, melyben sze­mélyes megjelenése által úgyszól­ván a falu egész közönsége része­sítette kétnapos ünnepélyünket. Az ünnepély május 31-én este 8­órakor kezdődött, amikor a sza­kácsasszonyok Ízletes vacsorája iután a leventék katonás rendbe so­rakoztak az elkészített máglya kö­rül. Az est néma csendjében lélek­be markolóan harsan fel a kürtszó, a leventék feszes tisztelgésben áll­nak s az ima hangjaival százak sóhaja száll fel a boldog Nagyrna­gyarorszápfcrt. Majd Fáky László ref. tanitó, táborparancsnok üd­vözölte a közönséget. Kérte, hogy további munkájában is szeretettel támogassa a levente intézményt, mely azon munkálkodik, hogy mi­nél hamarabb megérjük a szebb jövőt! Ezután Kiss Lajos ref. lelkész, a helybeli leventeegyesület egyik dis z elnöke, lelkes beszéd kí­séretében gyújtja meg a tábortü­zet, mint a hazaszeretet szent tü­zének szimbólumát. »A sötét, csil­lagtalan éjszaka vándorának úgymond — legnagyobb vigaszta­Eljel tizenkét órakor pihentek 2e, reggel hatkor már kollokváltak Nyíregyháza földrajzából a német egyetemi hallgatók Megírta a Nyirvidék, hogy a berlini egyetem földraj szakos hall­gatóinak egy csoportja dr Nor­bert Krebs német egyetemi tanár és Cholnoky Jenő professzor ve­zetésével Nyíregyházára érkezett. Az egyetemi hallgatókat a Máv. állomáson kedden délután fogad­ták Nyíregyháza város, a Magyar Turista Egyesület nyírségi osztályá­nak és a cserkészcsapatoknak kép­viselői. Maurer Károly elnök és Margócsy Emil titkár vezetésével több lelkes nyíregyházi turista és Kollonay Zoltán parancsnok veze­tésével egy cserkész diszszakasz fo­gadta az érkezőket. A turisták és cserkészek Cholnoky Jenő elé vo­nultak ki. A vendégek, akik között huszon­két egyetemi hallgató, egy adjunk­tus volt a kisérő Krebs professzo­ron, Choiriokyn és a magyar ad­junktuson kívül, mindenekelőtt egy nyíregyházi kisgazda tanyát tekin­tettek meg. A Garai-tanyára haj­tattak tehát és itt megtekintették a 'gazdálkodás rendszeréit}, tanulmá­nyozták a bokor alakulatokat. Chol­noky és Millekker Rezső tanárok kimerítő előadásokkal világították meg a Nyírség geológiai, népraj­zi, közgazdasági viszonyait. A Ga­rat-család kitűnő uzsonnával ked­veskedett a német diákoknak, akik között öt bájos filozoptrina is volt. A berliniek elragadtatással élvez­ték a magyar gazda vendégszerete­tét, majd a Sóstóra kocsiztak. A fSipp Lajos vendéglőjében pqiu­'' $cls vacsora yárta a német diáko­kat. Vacsora előtt a zenekar elját­szotta a »Deutschland, Deutschland über alles»-t, ami mélyen megha­totta a lelkes Burschokat. . A Sóstó megtekintése után a kirándulás minden percét komoly studiumokra használták fel és út­közben is figyelték, skiccelték a büdszentmihályi ut mentén elte­rülő tanyabokrokat. A vacsorán Szohor Pál főjegyző Nyíregyháza város nevében üdvö­zölte a német nemzet ifjúságát és utalva a fegyverek szövetségét fel­váltó uj együttműködésre, a tudo­mány, a kutatás közösségére, kérte a németeket, hirdessék a magyar föld igazságát és Vigyék magukkal ennek a földnek szeretetét. A fő­jegyző szavait Steinar Vilmos igaz­gató tolmácsolta németül. Az üdvözlésre Krebs professzor válaszolt. Őszinte, nagy elismerés­sel nyilatkozott a magyar kultúrá­ról, amelynek beszédes dokumen­tumaival találkoztak a magyar vi­dék tanulmányozása közben is. A magyarság, amelynek ilyen nagy­ratörő kulturája van, az a nép, a melynek szivében ilyen tisztaságá­ban él a vendégszeretet, le fogja győzni a szabad életének akadá­lyait. Biztosítja a vendéglátóit a németség mély szeretetéről és ba­rátságáról. Marssó József tanár mondott ez­után "mélyen szántó toasztot német nyelven, majd Margócsy Emil igaz­gató Cholnoky Jenő egyetemi ta­nárt, a Turista Egyesület elnökét köszöntötte a nyírségi osztály ne­vében. Nagy ajándékot adott a nyíregyháziaknak a turista osztály megalakításával, a természet kul­tuszának elmélyítésével, az élet tar­talmasabbá tételével. Cholnoky Jenő mondott végül szellemes köszöntő beszédet, amely ben kiemelte a nyíregyháziak más­hol nem tapasztalható melegségü vendégszeretetét. Rámutatott az al­földi turistáskodás sajátos szépsé­geire, amelyek mások, mint á pom­nyeges javulását várja. A földmivelésügyi miniszter in­tézkedéséről szólá iratot a közigaz­gatási bizottság tudomásul vette.

Next

/
Thumbnails
Contents