Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-14 / 133. szám

1930. junius 13. * Péntek Jk*I, évfolyam. 1 32. 87. A nyíregyházi községi lókai Bór polgári íiaiskoia tanulmányi kirándulása Közli: Serényi Jenő tanár Iskolánk 1930 junitts hó 5-én | Ezüst kincsei a régi magyar ötvös és 6-ám kirándulást rendezett. Ha tanulóinkkal a technika, művészet és a tenmészet csodás alkotásait akarjuk szemléltetni és megértetni, akkor a diósgyőri vasgyár, Lillafüred, Tapolca megcsonkított hazánkban (leghelyesebb elnevezés Trianonia volna Pannónia analógiájára, vagy pedig trianoni Magyarország) a legremekebb példákul szolgálhatnak. A Jókai Mór polg. iskola vezetősége igen jól választotta meg az idei kirándulás programmját. Dobránszky Sándor és felesége, a kirándulást szervező és vezető tanár, Berényi Jenő, Lamping Fülöp, Szalay Pál, Tiefbrunner Ernő, Károly tanárok és 76 tanuló indultak a junius 6-i hűvös korai reggelen két napos kirándulásra. Az egyik csoport 37 tanulóját Oravetz Lajos autóbusza vitte odavissza Nyíregyházától LillafüredTapolca—Diósgyőrig. Biztoskezü, szolgálatrakész, lelkiismeretes vezetője különös dicséretet érdemelt ki részünkről. A .másik csoport 39 tanulója Miskolcig és vissza vonaton ment, Miskolcról a nevezett autóbusz vitte őket Lillafüred— Tapolca—Diósgyőrbe. Az autóbusz utja Miskolcig 114 km., innen Tapolcáig 7 km., Lillafüredig 7 kmi, tehát oda-viszsza az autóbusz megtett 256 km-t. E hosszú és fárasztó ut nem volt hiábavaló. Az autóbuszról jól látták a tanulók, miképen olvad bele az Alföld a hegyvidékbe, látták Tokaj hegyét, a Bodrog torkolatát, a Hernádot, a Sajót" és a láthatárban szétszórt emberi településeket s azt is észrevehették, hogy még kevés a vasút és a müut az Alföldön. A kirándulók Miskolcra érkezve megtekintették — csak a Szinva partjáról — az Avast és az idő rövidsége miatt a borsod—miskolci muzeumot. E muzeum látogatása előtt tudnunk keli valamit a Szeleta - barlangról is. A Szinvavölgy fenyvesei között, Lillafüred közelében a Szeleta-barlang világnevezetesség. Ebben találták meg 1906-ban Kadic és Hillebrand egyetemi tanárok a bükki ősember és ősállatok (barlangi medve) nyomait, maradványait, tűzhelyeit, szer számait. E barlangban élt a jégkorszaki ősember s a tudósvilág ide jár tanulni. A borsod—miskolci muzeumban falon függnek a barlangról felvett fényképek és He*>rnann Ottó mellképe, ki megindítója volt az ősember után való kutatásnak a Bükkben. A különböző geologiai korszakokban élt emberi koponyák és utánzataik, az ősember szoborszerű fejutánzata, a barlangban lelt kincsek, kőkorszak eszközei jégkorszak mammut jának két 3 m 38 cm-es agyara, (eredetileg hosszabbak), mammut fogak, barlangi medve hatalmas koponyája stb. tanúi és kortársai és bizonyítékai az ősember múltjának. Unikum itt a 150 éves diósgyőri mogyorófa törzséből látható szekrény. Itt őrzik azt a kőpadot, nem régi lelet, melynek kérges-lemezszerű belsejéből pattintott kőeszközöket a barlangi ember. Ez most még unikum az egész világon. Miskolc legfőbb szépsége a Szinva-patak jobb partján húzódó 234 km-es Avas-hegy. Derült időben a Magas-Tátra körvonalai is láthatók a tetejéről. Az avasi gótikus templom félezer éves múltra tekinthet vissza. 1402 körül épült. Festői harangtornya 1557-ből való. művészet csodált remekei Magáról Miskolc történetéről is érdemes röviden szólni. Miskolc ősi telephely. A jégkorszak em bérét fölváltotta a kelta kotinus néptörzs, őseink itt szláv törzseket találtak. Bors vezér (innét Borsodmegye elnevezés) utódai közül a mai Miskolcot és vidékét a Miskoncy nemzetség kapta. Ma már 70 ezer lakossal biró, élénk, forgalmas, megtekintésre érdemes magas kulturáju vidéki város. Miskolcról Diósgyőrbe vitt az utunk. Vára ma is áll a község déli szélén négytornyu kiemelkedő romjaival. Ez évben van 165 éve annak, hogy Fazola Hunrik würzburgi születésű, vagyonos és vállalkozó szellemű egn lakatosmester az 1765. évben a közelfekvő tapolcsányi, upponyi és nehézsenyi vasércek értékesítése céljából a Garadna és Szinvavölgyben kisebb vasgyárakat emeit. E vasgyárak egy, Felső-Hámorban a garadnai völgy Szent-Lélekre vezető elágazási bejáratának baloldalán levő nagyolvasztóból, azonkívül a Szinvavölgyben több kisebb kohóból állottak. Ma Diósgyőr az ország legnagyobb vasgyára. Messziről feltűnik hatalmas telepének kéményeivel, kohóinak fekete hengereivel, vasvázas, hídhoz hasonló mágneses emelőivel. A gyár kapujához lépcsőkön jutunk fel. Az uj vasgyár építését az 1S61. évi május havában kezdték meg. A diósgyőri m. kir. jószágigazgatóság élén állott Gombosy János m. kir. osztálytanácsos adminisztrációja alatt Glanzer Miksa m. kir. bányatanácsos kapott megbízást a munka végrehajtására. A kapu két oldalán két kis szoboralak jelzi, hogy micsoda munka folyik odabenn. Jobbról áll a kb. méter nagyságú bányászalak, egyik kezében régi bányászméccsel, másikban csákányt tart. A balról álló emberke bőrkqtényes munkás, mun kától megviselt tekintetével. A hatalmas igazgatósági és hivatalnoki épüieten keresztül mehetnek be csak a látogatók előzetesen kért és megadott engedéllyel, melynek homlokzatán olvassuk: »Jó szerencsét!« A telep több épületből áll. Lelke a vízszintes, óriás hengercsöves gáz fejlesztő telep, gépek hajtására és odább két kohó (ércolvasztó, toronymagasságú kemence), hatalmas, csöves hütőszerkezetével, ércszállító kosárral. Másutt látjuk a kis pesteket (olvasztókat), melyekből időnként hatalmas vályúkon foly ki az óriási vödörhöz hasonló tartályba a folyékony acélanyag, melyből hosszú rudas kanállal kis tömeget vesznek ki, hogy megállapítsák az acél minőségét. A kohóba csak kobalt üvegen át nézhetünk be. Az izzó anyaggal telt tartályt toronymagasságú vasvázakról lelógó görgő daruk viszik az üres öntőminták fölé, melyekbe csurgatott izzón folyó anyag aztán hatalmas, több métermázsás acélkarók alakjában mered meg. A sinkészitést nem láthattuk, csak a sinek mágneses emelőszerkezettél való rakosgatását. A kohók környékén hatalmas tömegekben hevernek a nyersvas darabok, melyek a kohókból kerültek ki. Olyanok, mintha óriások halmozták volna föl a vastechnika tüzkemencében készített, rozsdás, de belül annál értékesebb vaskenyereít. Látunk egy helyen sok, használt ócska vasat is, melyet mágneserő emel ki a vagonokból s hegyeket tomyosit belőle, mert az ócska vasat ima már nem dobják el, hanem olvasztva újból hasznosítják. Egy tető alatt hatalmas, c savaros külsejű hengereket mutatnak, melyek az üzemi gépekhez szükségesek. Bevisznek bennünket a vasúti sinszögkészitőbe, hol az automatikus gépek, zakatolás, izzítás, gépszijak gyorsan kigyódzó erdeje fogadja az embert. Sajnos, sok helyen munkaszünet van. Trianon átka! Mindenütt földön vannak a szállításra kész, óriási lemezek (hidaknak, hajópáncéloknak), acéltuskók, oszlopok, rudak, sinek stb. Megbámuljuk a kies Diósgyőrt szép, fasoros utcáival, rendezett s téglából épült, vakolatlan munkásházsorait. Itt minden a tűz színére és a tűzre emlékeztet: izzó anyag a kohóban és öntéskor, kívül piros téglaházak és a téglatemplom. Piros foltok a zöldlomtttengerben, égfelé nyúló vasépitmények, gyárkéméhyek... — Ez Diósgyőr! Kirándulásunk első napjának délutánját Lillafürednek szántuk. Lillafüred neve elég régi. A Tájtól (Hámori-tó régi neve Taj volt, nem más, mint völgyelgátolásl) délfelé a Szt. Istvánhegy (553 m.) és Fehérkőlápa közt r.y' "t az a keskeny szép völgy melyben 1891-ben gr. Bethlen András, akkori földmüvelésügyi miniszter kezdeményezésére Lillafüred nevet nyert nyaraló hely szép fejlődésnek indult, s amelyet most gr. Bethlen István miniszterelnök óriási pénzáldozattal a szépség és művészet tetőpontjára emelt. Ma gondozott műút vezet Lillafüredre. Bükk-hegység büszkesége ez a magaslati klimatikus gyógyhely. A kőkapuk, Szinva-pa tak 40 méteres vízesése, a 136 szobás kéttornyú, tündéries fekvésű és hátterű Palota-szálló, a Hámori-tó, feljebb haladva a másik piros téglafalas szálló felé, a miniatürös kálvária stációk plaketszerüen beillesztve a sziklákba, messze a hegyoldalban fehér szoboralak, cseppkőbarlangok a hat terraszos függő kertek alatt, kis vasút alagutjai jjpinte megbűvölik a poros levegőjű Alföld lakóit. Függő kertek alatt négy cseppkőbarlang fokozza még a természet külső, előbb említett csodás alkotásait. Paradicsom, Éva almafájával, Szent Péter halászhajója, Jézus szive barlang, kórus az orgonasipokkal, az Északi fény barlangja csodás alakulatok. A víz oldó ereje formálta a mészkőben. Szentély nevü barlang földalatti patakja betetőzi ámulatunkat. Pénteken és Szombaton 6 és 9 órakor 3 órás rekord műsor t GLÓRIA SWANSON: Lelkek vándorlása. CHARLIE CHAPLIN: Cirkusz. FRED THOMSON: Banditák réme. A szálló helyén előbb sziklás hegy volt, csúcsát lefűrészelték, hogy helyet találjon a trianoni tündér palota. Melegvíz után is fúrtak itt, de hiába! A második nap Tapolcára vezetett. Hosszabb neve Görömbölytapoica. Itt ered a melegvizű Hejő, mely Tapolca felé haladva folydogál velünk szembe. Miskolcról'Tapolcáig dunántulias vidéken haladunk a műúton. Rövidebb gyalogút is vezet oda. A fürdőtelephez ér ve, a sorompós kapu mellett balfelől hatalmas méter magasságú tövénhagyott nyárfatuskó ötlik szemünkbe, melynek többi részeiből ácsolt fafotelek és fadiván, a közelben balkézt igénybevehetők. Parkos részek, gondozott utakkal, rózsákkal, fokozzák a kedves külsejű épületek szépségeit és a környezetet. Belépve a telepre, fedett, medencés fürdőhöz és a melegvizű tóhoz érünk,, melynek felszínén a Castalia ru'ora, piros, Castaliacverulea kék, egyiptomi lótusszal rokon vízi tündérrózsa pompázik. A vizből gruppos szigetek kiemelkedő részeken a magas, haragoszöld levelű égerfák vonják magukra a figyelmet, a vízben úszkáló halakkal együtt. A parton csónakra várják a csónakázni akarókat. A víz átlagosan nem is egy méter mély, tehát nem veszélyes egy kis ruhásfürdő. A tó szélén gon dozott utak vezetnek a tölgyes s madárdalos (valóban!) magaslatok ra, s kissé táveiabb elterülő strandfürdőbe. Görömbölytapolca 60 ezer holdas, bükkerdővei Miskolc városé. Vize vasas hévviz. Hőfoka 31 C. körül van. Szállója 30 szobás. Csendes, nyugodt vagy Tapolca, a természet és trianoni Magyarország eléggé nem látogatott gyöngy szeme. E tanulmányi kirándulás rövid ismertetésének az is a célja, hogy e vidéket meglátogatni akaró iskoláknak rövid utmutatóul is szolgáljon. Napi hírek KISNAPTAR, Junius 14. Szombat. Róm. kath, Vazul. Gör. kath. Elizeus, Prot, Vazul. Izr. Sivan 18. VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: A cárné és gárdahadnagy (6 és fél 9 órakor) DIADAL MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ: A tenger és a kisérő műsor (5, 7 és 9 órakor) Városi gőz- és kádfürdő nyitva. Kedden és pénteken a gőzfürdő csak nők részére van nyitva. Sóstó gyógyfürdő: nyitva reggel t •órától. A közös úszómedencében kedden és pénteken csak nők fürödhetnek. ököritói strandfürdő egész napor. át nyitva. Bujtosi strandfürdő: nyitva egés; napon át. Kedden és pénteken 13—16 órák között csak nőknek. Szabolcsvármegyei Jósa-Muzeum: Iskoláknak nyitva 9—13 óráig Egész héten át az Osgyáni és Töröik gyógyszertárak tartanak ügyeleti szót gálatot. VÁSÁROK JEGYZEKE. Junius 15. Fülöpszállás, Füzesgyarmat, Kiskunmajsa, Turkeve; kirakodóvásár: Békés, Elek, Hódmezővásárhely. Junius 18. Kiskunhalas.