Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-08 / 129. szám

JNfVfRYIDEK. 2 mmmmmmmmmmmmm

mmmmm • szombathy Gézáék és Mikecz Ödön dr. felebbezését, amelyek összesen nyolc panaszt tartalmaznak és lényegben megegyeznek. A panaszokból főleg az csendül ki, hogy a választási elnök által kifüggesztett hirdetmény nem eléggé világos és nem jelöli meg szabatosan, melyik az a törvényszakasz, amelynek alapján a választást lefolytatják. Az igazoló választmány két ülést tartott. Az első ülésen elhatározta, hogy a petitumok tárgyában vizsgálatot folytat le, a második ülésen pe dig, amelyet a vizsgálatok befejezése Után tartottak, elutasították a petíciókat. Az alispán azt javasolja a kisgyülésnek, utasitsa el a felebbezéseket s hagyja mindenben helyben az igazolóválasztmány határozatát. A javaslat indoklásában kiemeli, hogy az 1886. évi t. c. 35. §a és a kapcsolatos közigazgatási birósági döntések ma is érvényben vannak. Arról pedig, hogy a választás elnöke figyelmeztette a válasz:ók megbizottait a rendes és póttá oknak a szavazócédulán való megjelölésére, jegyzőkönyvi bizonyíték van. Énekes János prelátus javáslátá. A javaslat elhangzása után Szitha Sándor dr., a választások elnöke szólal fel és közel egy órás beszédében védi a fellebbezésekben megtámadott választási eljárást. Széles alapon nyugvó jogi érveléssel bizonyítja, hogy a választás az 1886. XXII. t. c. 35. §-án nyugodott, amely törvény ma is fennáll a megyei városi választásokra vonatkozóan és amelynek egyes szakaszait csupán módosítja az 1929. XXX. t. c. Ismerteti és magyarázza az uj törvényt is. Énekes János prelátus a választási ellnökkel szemben, — akinek fejtegetései után is homályban marad az a kérdés, mely törvényszakaszokai hatálytalanított az «j választási törvény a régiből, — hangoztatja, hogy igenis kötelessége lett volna az elnöknek részletes felvilágosítást nyújtani a választási eljárás tekintetében. Nyíregyházán nem lett volna szükség választási trükkökre. Bemutatja a Nemzeti Blokk és a Városi Párt listáját és azt bizonyítja, hogy a Városi Párt listáját sem kellett volna elfogadni, mert ez is hiányos, sőt hiányosabb, mint a Blokké. Azt javasolja mondja ki a kisgyűlés, hogy a Nemzeti Blokk szavazatait érvényesiti. Olchváry Pál kir. kormányfőtanácsos, ny. főszolgabíró Énekes János prelátus javaslatához csatlakozik és hangoztatja, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 3000nél több szavazatot megsemmisítettek. Ha érvényben is maradt az 1886. XXII. 35. §-a ,az 1929. XXX. tc. intézkedései alapján Áj magyarázatok lehetségesek. Korrúss Ferenc : ő is volt választási elnök, de a törvény liberális magyarázatát tartotta kötelességének. A nyiregyházi választás ellenkezik a törvény szellemével. Énekes János prelátus indítványához csatlakozik. 1930. junius 8. •niM HUH jnnmnon A májusi 45 o/

0 zsírtartalmú HORTOBÁGYI 1UHTURÓ viszonteladói ára 20°|„-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezet! Központ Budapest 4., postafiók 20. 2679-7 nyes bizonyíték amellett, hogy a titkos szavazás nem közelíti meg a helyes célt. A választási elnök kellő időben tájékoztatta a választókat, erről jegyzőkönyv tanúskodik. mmsmmmmmtmammsmmm,* életemnek. Látom őt a katedrán sötét hajakkal, csillogó szemekkel, amint fáradhatatlan lelkesedéssel szórja gyermek-lelkűnkbe lobogó elméjének kincseit. S mi hallgatjuk Őt feszülő figyelemmel, mintha már akkor éreznénk, hogy szavaiban örök ajándékot kapunk. A lányok örömmel újságolják egymásnak : Tanár ur ma Arany balladáiból olvas 1 Ma Eötvös regényéből mond egy részletet... Ma az Ember tragédiája ... holnap Bánk-bán ... Csodálatos györüségek ezek, melyeket gyermekleikünk édesdeden szürcsöl. <3 adta az irodalom drága italát, hogy ízelítőt kapjunk belőle s örök Szomjúsággal megkívánjuk. — Lányok 1 Tanár ur ma a görög istenekről beszélt 1! Cupidóróll — Kuncogtak a kis csitrik 1 Lám, lám, szerelem az osztályban, mint komoly téma ! Óra útán megkérdezte tőlem egy lány : — Van ideálod ? — Nincs bizony, nincs... — mon dom elpirulva s hazamenet azon gondolkoztam, miért is nem vagyok nagyobb s csinosabb egy kicsit ? És miért nem vigyázok, mint a többiek, hogy ne legyen kócos a hajam, ne legyen tintás a kezem. Otthon aztán nagy titokban a tű körbe néztem s megállapítottam, hogy nagyon pisze fe.z orrom shogy bizonyosan azért nincs nekem ideálom ... Dessewííy Emil gróf: súlyos hibák történtek Dessewffy Emil gróf : Az uj tör- ] vény célja a választók szabad aka- ! ratának biztosítása. És Nyiregyhá- f zán 4000 szavazatból 3000-et meg- íj semmisítettek. A választási elnök j védekezése nem győzte meg arról, j hogy a választókat megfelelően tájékoztatta. A választási eljárás so- < rán lépten-nyomon súlyos formahi- < bák, felületességek fordultak elő. Csodálkozik, hogy lehet ezt a kérdést oiyan könnyen felfogni, mint az igazolóválasztmány tette. Egyáltalán nem használ a konzervatív elemnek, ha éppen erről az oldalról nem tartják be a törvényt. — Csatlakozik Énekes János prelátus javaslatához. választás jogi szempontból helytálló, politikai szempontból sajnálatos Fráter Ernő dr., mint az egyik körzet elnöke szólal fel. Két szempontból kell a választási eljárást mérlegebíi : a politika és a törvény szempontjából. Politikai szempontból igen sajnálatos, hogy 4000 szavazat közül 3000-et megsemmisítettek. Aki szentnek tartja a választások tisztaságát, a mély sajnálkozás hangján nyilatkozhat erről az eredményről. Más azonban a tör vény szempontja. Kétségtelen, hogy az 1886. XXII. t.' c. 35. §-a kötelezi a választókat a rendes és póttagok felsorolására és n«m a választás ielnök dönti ei kik a rendes, kik a póttagok. A pártok élén állóknak kellett volna jobban ismerniök a törvényt. — Az alispáni javaslatot ajánlja elfogadásra. Kovách Elek dr.: Most már nem lehet a szavazócédulákat kiválogatni pártok szerint és ezért sem fogadhatja el Énekes János prelátus javaslatát. Valóban sajnálatos a választások eredménye és ma sem világos, hogy történt a hiba. örült volna, ha egészséges ellenzék jutott volna be a képviselőtestületbe, de ez a választás féSarvay Elek dr. főügyész az 1886. évi XXII. t.-c. 35. §-ának érvényességét bizonyítja és kijelenti, hogy azok a szavazólapok, amelyekre Énekes János prelátus és Korniss Ferenc dr. hivatkozott, e törvény alapján érvénytelenek. likecz István alispán: sxigorimn u tőrvény állottnak Mikecz István alispán: A kérdés nek két oldala van. Első, hogy helyesen járt-e el az elnök. Kétségtelen, hogy a 1929. XXX. t.-c. érvényben hagyja az 1886. XXII. t.c- 35- §-át. Ez a szakasz külön felsorolt rendes és póttagokról beszél. Olchváry főszolgabíró ur is vezetett választásokat és ha nem e szerint a szakasz szerint vezette volna őket, hanem maga döntötte volna el, kik a rendes és lak a póttagok, a törvényhatóság megsemmisítette volna a választások eredményét. Az igazoló választmányban szigorúan a törvény alapján állottak. A választási elnök hirdetménye világosan megmondja, hogy 8 rendes és 4 póttagot kell választani az 1886. XXII. t.-c. 35. §-a alapján. Ha a pártok vezetői vettek volna maguknak annyi fáradságot, hogy utána néznek a törvénynek, nem kellene most panaszkodniok, de igy viseljék nemtörődömségük következményeit. A törvény szerint kizárólag a Városi Párt szavazólapjai a helyesek, az Énekes János prelátus által felmutatott szavazólap nem helyes. Szomorú, hogy 3000 szavazatot kellett megsemmisíteni, de maradjon bár 10 szavazat érvényesnek, a törvényből nem enged soha semi mit. Visszaemlékezések f A nyíregyházi po'g^ri leányiskola 50 éves juriileima alialmából irta éi a jabieumi ünnepéiyen felolvasta : Tartallyné Stima Ilona Derűs béke, boldog gyermek- j' álmok, teljesülést váró tervek nyil- j nak meg előttem, mikor most a í múltba visszetérek. j Előveszem hát a mesebeli mér j földet lépő papucsot, hogy átléjem ; vele az időt, hogy visszalépjek huszonötessztendők távolságába. És • ott állok én, a tizennégy esztendős naiv gyermek, a jövőt rejtő huszonötesztendők távolságába. És plőtt s elindulok a többieklcel együtt gyanútlanul, reménykedve, csupa jót várva az élettől. Bizony kicsik voltunk s én majdnem a legkisebb az osztályban. — Csacska kérdéseimmel sokszor jókedvre hangoltam a lányokat is. A többek között Gizella kisasszonytól, türelmes jó tanárnőnktől azt kérdeztem egyszer, hogy: »vajjon búg a föld, ahogy forog ?« Harsogó nevetés követte kérdésemet. Pedig hát gyermek-ésszel ugy képzeltem, hogy a föld olyan, mint egy roppant nagy bugö csiga, mely hangot ad szüntelenül forogva a világűrben. Érdekes véletlen, engem különösen megható véletlen, hogy amikor r eii a negyedik oeztáiyt végeztem, akkor ünnepelte iskolánk 3a*szonőtéves Jubileumát. Lázasan, boldogan készülődtünk az ünnepre s ti Városi Színházban egy nagy műsor keretében mi a Madarak dalversenyét adtuk elő. Nagy készülődést csaptunk, Marsalkó Margit volt a csalogány, ha jól emlékszem s én lettem volna a pacsirta. Már próbáltunk, amikor én beteg lettem Hamarosan meggyógyultam, de akkor már más vette át szép szerepemet, nagy bánatomra s nekem megkellett elégedni egy kisebb szóló szereppel. Belenyugodtam azért s ma is csupa színes, mosolygó emlék, ahogy az előadás estjén hosszuesőrü madárfejekkel futkostunk a színfalak mögött s nagyon büszkék voltunk" arra, hogy mi vagyunk az est hősei. Van szomorú emlékem is, persze. S a szomorú emlékek között legszomorúbb az, hogy minden nagy vágyam dacára nem lehettem jeles tanuló. Pedig órák hosszat ezen ábrándoztam, hogy jeles legyek, mindenből egyes ! Micsoda varázsszó volt ez ! Mialatt ezen ábrándoztam, egy üres füzetbe hegyesomi, vékony derekú dámákat rajzolgattam s lobogó nyakkendős gígerliket. Ha kitűnő volnék, milyen jó volna I Vilma néni megsimogatná a fejemet, Katinka kisasszony péltftnak állítana az oszjtály (ejlé s Werner tanár ur nem tenne szemrehányásokat a német miatt. Egyszer aztán nagyon erősen elhatároztam, hogy tanulni fogok. Nem támaszkodom a magyarázatra, hanem teépen, rendesen* a könyvből megtanulom a leckét. Még a németet is. Csupa jóság volt bennem s kimentem a kertbe, hogy ott tanulok. Kivittem a könyveket s köztük, talán véletlenül, Marlitt Aranyos Erzsikéjét is. Szépséges 1 tavasz volt. Belebámultam az ég ; kékjébe, a fák virágos lombjaiba s : el 'a messzi világba. Egyszer csaV áttörve a virágos fákon drága haI rangmuzsikát hallok). $> csak hall | gatom, hallgatom dobogó szívvel, hallgatom a meleg, édes otthoni harang-muzsikát ! Onnan jön a harangszó, a szülőfalumból! Lám, l idézi anyám alakját s a kis testvét rek összebúvó, játszó fejecskéit, j Kimondhatatlan érzések leptek meg 1 tele lett a szemem érthetetlen bol; dog könnyekkel. És néztem az elhangzott ha| rangszó irányába és addig ábrán\ doztam, mig majdnem este lett. AkI

kor aztán elővettem aranyos Erzsikét ... Talán ezért nem lettem jeles taI nuló. Aranyos Erzsike, Jókai Kárj páti Zoltánja s egyebek húztak maguk felé. Persze, a németet megint nem tudtam jól. Wemer tanár ur szomorúan faggatott, hogy miért is nem tudom a fordítást ? Én erre pityeregve feleltem : Legjobb volna az egész német órát lefordítani — | magyarra I Legkedvesebb és legnagyszerűbb 1 emlékem mégis az, hogy Vietórisz I tanár ur tanította nekünk a etilisz1 tikát. Ee külön öröme még most is