Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-07 / 128. szám

1930. junius 7. WrigM-fivérektéi Lindberghig A leghíresebb repülések A legfiatalabb technikai talál­mányok fejlődése hasonló a mese­beli óriás növekedéséhez. Az em­ber egyik legnagyobb problémája, a repülés, amelyet évezredek alatt képtelen volt megoldani, rövid negyedszázad alatt fejlődött annyi­ra, hogy ma már komolyan lehet foglalkozni az ó- és újvilág közötti rendszeres repülőforgalom gondo­latával. December 17-én mult 26 éve, hogy az első a levegőnél ne­hezebb repülőgép — a Wright fi­véreké — a saját erejéből a leve­gőbe emelkedett és 12 másodperc­ig röpült és 26 év alatt a 12 másod percből 420 óra lett. Ez ma a tartam repülési világrekord, amelyet i929juhus 13-ától 29-éig egy­fojtában való repüléssel állítottak fel. St. Louis városa fölött Jack­son és O'Brien pilóták St. Louis Robin nevü gépükkel. Akkor is csak azért jöttek le, mert rádión felüzentek nekik, hogy elég már, 17 és fél napos repülésük alatt kényelmesen körülrepülhették vol­na a földet is. A föld körülrepülése egyfolytá­ban még nem sikerült senkinek. Több részletben 1924-ben ameri­kai pilóták, 1925-ben az olasz De Pinedo, 1929-ben a Gráf Zeppelin tette meg a földkörüli utat. Arnerikból Európa felé az Atlan­ti-óceánt már többen átrepülték. Elsőnek 1919 junius 14—15-lén Alcock és Brown angol pilóták re­pültek Ujfundlandból Írországba 16 óra 12 perc alatt. Ugyancsak 1919 juhusában repült az R. 34. angol léghajó Skóciából Ameriká­ba, majd vissza Angliába. 1919 májusában egy amerikai tengeré­szeti repülőgép Északamerikából az Azorok érintésével Portugáliá,­ba, 1922-ben egy hidroplán Por­tugáliából Braziliába repült. 1924 októberében a német gyártmányú Los Angeles repült át Amerikába. 1926-ban a Norge a Spitzbergákról átrepülte az északi sarkot, de Byrd repülőgéppel egy nappalmegelőzte:) Cobham angol pilóta 1925-ben Lon donból Fokvárosba, 1926-ban Lon­donból Melbournebe, majd vissza­repült Spanyolországból Argentin^­Franco spanyol őrnagy 1926-ban repül tSpanyolországbói Argentiná ba, szintén megszakításokkal. Minden idők egyik legnevezete­sebb repülése 1927 május 20-án történt, amikor Lindberg — fején szalmakalappal — Amerikából Pá­nsba repült. Ez a teljesítmény óriási lökést adott a repülés fejlő­désének. 1928-ban Wilkins az északi sark felett repült el, Kings­ford-Smith pedig a Csendes-óceánt repülte át. Costes és Le Brix 1927 október 19-től 1928 április 14-ig repültek a föld körül. Párisból Af­rikába, Braziliába, Délamerikán át Északamerikába, onnan hajón Ja­pánba, onnan repülőgépen Indián, Előázsián át Párisba mentek. Több tragikus kísérlet után 1928 áprilisában sikerült Európá­ból Amerikába repülni. A Bremen tette meg ezt az utat Köhl, HüK­nefeld és Fitzmaunce pilótákkal. Lindberg után Chamberlin és Le­vine, Byrd, majd az első nő, Ame­lia Earhardt repült át Amerikából Európába. Ferrarin és Del Prete pedig Rómából Braziliába repült. Mindezeket a rekordokat a Gráf Zeppelin tetőzte be, amely Fried­nchshafenből kiindulva kétszer is megjárta Amerikát, majd körül­repülte a földet is. Két francia pilóta, Costes és Bellonte pedig .Párisból egyfolytában Kinába re­pült. Óriásit fejlődött Wrighték óta jsftfmribiic. a motornélküh repülés is. A re­kordot egy német pilóta tartja, aly vitorlázó repülőgépén 150 kilomé­tert repült és 2100 méter magas- ) ságot ért el. Ma már ott tartunk, hogy lég- ! hajóval, repülőgéppel uszó-mü­szigetek segítségévei komolyan foglalkoznak az Atlanti-óceánon át való rendszeres légi forgalom gondolatával. És kísérletek foly­nak egy ujabb találmánnyal: a rakéta-repülőgéppel is, amelyről éppen a napokban jósolta meg dr. John Stevard, a princetoni egye­tem hires professzora, hogy 120 év múlva 50 ezer mértföld órán:­kénti sebességgel a holdba fog re­pülni, pilótája pedig rádión be fog számolni holdbeli tapasztala­tairól a fold lakóinak. Eftnyrisnartotáft Alagcsövezés Tikondekével Irta: Berchtoldt Kázmér gróf. 3? szövegképpel. Ára: 6 P. Kapható a »Pátria« Irodalmi Vállalatnál Bu­dapest IX., Üllői Ut 25. Szerző a figyelmet az újszerű, kevés költséget igénylő, gyorsan végrehajtható vakond-aLagcsövezés­re és annak kiváló hatására irányit" ja. Ismerteti ez eljárás terjedését, a nyugati államokban, az ottani gépgyáriparnak a legalkalmasabb vakondekék és vontatógépek elő­állításáért folyó versenyét. Felsorolja a vakondekével kül­földön és saját birtokán nyert ta­pasztalatokat és az elért eredmé­nyeket, de emellett meggyőzően mutat rá az alagcsövezésnek álta­lánosságban való kitűnő hatására. Szinte hézagpótló munkát végez, igazolva, hogy a mai viszonyok kö- " zött jövedelmező termesztés csak megbízható, termékeny t&'ajon foly­tatható és ezért igen sok esetben, különösen a kötött és középkötött talajokat kellene az alagcsövezés utján megjavítani és megbízható termőföldekké átalakítani. Egy-egy fejezetben ismerteti az alagcsövezésre szoruló talajokat, az alagcsövezés célját és hatását, pár­huzamot von a régen ismert és bevált cserép csöves és a vakond­alagcsövezés között, felsorakoztatja a vakondekék és vontatógépeknek hosszú sorát, útbaigazítást ad alag­csövező tervek elkészítésére, rész­letesen és érthetően írja le a mun­ka végrehajtását, adatokat szolgál­tat a költség és jövedelmezőség megállapítására, végül rövid pillan­tást vet a vakond-alagcsövezés jö­vőjére. 38 a szöveg közé nyomott ábra, a különböző vakondekéket és von­tatógépek, alagcsövező és öntöző tervrajzokat, a munka végrehajtá­sát teszi szemlélhetővé. A vakond-alagcsövezés e forrás­munkáját nem csak a mezőgazdák fogják haszonnal és érdeklődéssel olvasni, de mindazok is, akiknek foglalkozása a termőfölddel bármi­lyen vonatkozásban van. Az Országos Kamaraszínház szen dán mutatja be Budapesten Pi­randello »Minden jóra forduk c. tragikomédiáját A komoly művészi célkitűzések úttörő, nehéz munkáját apostolt el­hivatottsággal, diadalmas . ered­ménnyel végzi Alapi Nándor, az Országos Kamaraszínház kiváló igazgatója. Nyíregyháza kulturkö­zönsége rajongó szeretettel zárta •szivébe Alapi Nándort és társula­tát és soha el nem muló hálával gondol arra a magas kulturéive­zetre, amelyben a Kamaraszínház részesítette, amikor Pirandelló »Minden jóra forduk c. grandió­zus tragikomédiáját az országban először Nyíregyházán mutatta be. Alapi Nándor magasztos kultur­missziójának sikere a legmagasabb csúcsra, a teljes elismerés zenith­jére érkezett. Mint ahogy értesül­tünk Budapesten a Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában szerdán, junius 11 -én mutatja be, ünnepi keretek között Pirandelló tragiko­médiáját, csütörtökön Pauí Gerar­dy, »Robert és Marienna« cimü színmüvét, hogy végül az iro­dalmi körökben nagy érdeklődéssel várt vendégszereplést, Ujházy Györgynek »A Beleznay asszo­nyok* c. vígjátékával zárja be. Hisszük, hogy a budapesti be­mutató még jobban megalapozza az Országos Kamaraszínház jó hírnevét s a siker lelkes híveket toboroz Alapi Nándor nagy kultu­rális megújhodást jelentő gondo­latának, a magyar színházi művé­szet decentralizálásának. Mezőgazdaság E- <V t> A ff lifeént tehetjük jövedelme­zőbbé szőlőtermésünket ? Átlagos bortermésünk kat. hol­danként alig haladja meg az 5 hektolitert, holott Franciaország­ban 20.6, Olaszországban 13.2, Né­metországban 11.4 az ország bor­termésátlaga, sőt még a szőlő ter­melésére alig alkalmas Ausztriá­ban is kétszerte nagyobb, mint ná­lunk. Ezeknek a nagy differen­ciáknak főoka, hogy az emiitett or­szágok dus trágyázásban részesitik a szőlőket. Nincs gazdasági növény, amely a megfelelő trágyázást jobban meghálálná, mint a szőlő. Egyetlen bő trágyázással meg lehet kétsze­rezni a termését, legyen az a trá­gya akár istálló, akár műtrágya. A mi szőlőbirtokosaink jelentékeny része istállótrágyával nem ís ren­delkezik, mert nincs gazdasága. Azonban a Szőlők trágyázására a műtrágyák is teljesen megfelelők s a legtöbb esetben alkalmazásuk még kevesebb kiadással jár, mint az istállótrágyázás. A szőlők mű­trágyázása pedig még a mai ala­csony borárak mellett is biztos jö­vedelmet nyújt s csak a legritkább esetben fordulhat elő, hogy hasz­nálatuk ne lenne kifizető. Hatásuk a szőlőben 3 évre terjed s at­lán még nem is volt olyan mütrá­gyázási kísérlet, amely három év alatt ne adott volna kat. holdan­ként legkevesebb 100 pengő tiszta jövedelmet, de legtöbb esetben e 3 év alatt elérhető tiszta jöve­delem a 400—500 pengőt is meg­haladja s nemritkán az 1000 pen­gőt is eléri. Hogy milyen mütrá­gyakeverék adja a legnagyobb ter­més többletet, azt mindenesetre csak kísérletek végzésével lehet megtudni, mert nincs olyan mütrá­gyázási recept, amely minden sző­lőben egyforma hatást fejtene ku A műtrágyák különbözö károso­dások ellen is hathatósabb védel­met nyújtanak szőlőnknek, mert az erős gyökérzettel bíró szőlő min­den bajt könnyebben leküzd, mint a silány, gyönge gyökérzettel bíró. Az erős gyökérzet még a fagy el­len is nagyobb védelmet nyújt. Az pedig, hogy a műtrágyák a bor mi­nőségét is javítják, meglehetősen köztudomásu. A szőlőbirtokosok egyrésze azon ban ugy gondolkozik, miért termel­jen több bort, mikor igy is alig tudja készletét eladni. Ez a leg­helytelenebb gondolkozás. Aki ka­tasztrális holdankint 20—30 hek­tolitert tud termelni, az verseny­képesebb, az alacsony borárakat j'obban kibírja, mert üzemi költsé­ge több hektoliterre oszlik el. Borá nak minősége is jobb nemcsak az­ért, mert a helyes műtrágyázás a must cukortartalmát fokozza, ha­nem azért is, mert az a szőlőbirto­kos, aki műtrágyákat alkalmaz, bi­zonyára gondosabban kezeli szőlő­jét és pincészetét is. Az ilyennek aligha fog gondot okozni termésé­nek értékesítése. ad. K. 305—1930. AJÁNLATI FELHÍVÁS Nyíregyháza megyei város a szükséges utca- és házszámtáblák szállítására f. évi junius hó 23-iki határidővel árlejtést hirdet. Aján­lat tehető a jelenlegi öntöttvas, de más anyagból készült táblákra is. A részletes feltételeket feltünte­tő ajánlati felhívás a közig, ügy­osztályban (Városháza, emelet 31. sz. szoba) szerezhető be. Nyíregyháza, 1930. iunius 2. Dr Bencs s. k. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. ad. K. 305—1930. AJÁNLATI FELHÍVÁS Nyíregyháza megyei város a jelenlegi utca- és házszámtáblák tisztítására, átfestésére f. évi ju­nius hó 23-iki határidővel árlejtést hirdet. A részletes feltételeket feltünte­tő ajánlati felhívás a közig, ügy­osztályban (Városháza, emelet 31. sz. szóba) szerezhető be. Nyíregyháza, 1930. junius 2. Dr Bencs s. k. m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. . . . _ i HARRY LIEDTKE és HILDA ROSCH Junius b-7-ö, | a Htezon legragyogóbb filmje szombaton"' és IA C I R K U S Z h E R C E G N Ő vasámdp I F6sterepben: Herry Liedtke. Hilda Roach, Hans B 'unkermaan éa Verebes Ernő. üzle tszerzőket imHB8BSSW=maetóBSBSBI8"aM J8SSSi felvesz magas jutalékkal, esetleg fix fizetéssel előkelő magyar biztosító társaság nyír eg yházi íóügynöksége. Kezdők kioktatást nyernek. Nyugalmazott csendőrök és vas­utasok előnyben részesülnek. Cím a kiadóban. 1747-? V

Next

/
Thumbnails
Contents