Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-06 / 127. szám

JáírnidéK. t^MMBBnu 1930. junius 6. Mezőgazdaság Vídöojtás a veszettség ellen A veszettség ellem védőojtóanyagok termelésével foglalkozó intézetek régóta azon kísérleteztek, hogy olyan ojtóanyagot termeljenek, amelyik nagyobb távolságra is szállitható, mert ez esetben a veszett állat által megmart egyéneket nem kellene az ojtóanyagot termelő intézetekbe küldeni, a rru nemcsak hogy költséges, hanem pagy időveszteséggel is jár. A sok kísérletezés után Magyarországon dr. Aujeszky Aladár m. kir. állatorvosi főiskolai tanárnak sikerült az állatok ojtására olyan ojtóanyagot , termelni, a mely szállitható, anélkül, hogy a hatóerejéből veszítene és ezzel lehetővé van téve, hogy a megmart állatokat a helyszínén lehet ojtani. m. Aujeszky kétféle ojtóanyagot hozott forgalomba, az egyikkel fertőzésre nem gyanús, teljesen egészséges kutyákat lehet preven tiv ojtani. Ezen ojtóanyaggal a beojtott kutya, az eddigi megfigyelések szerint körülbelül egy évig, a veszettséggel szemben immúnis lesz, vagyis ha ezen időn belül az előzetesen beojtott kutyát veszett kutya, vagy más veszett állat megmarja^ a beojtott kutya, a veszettséget- nem kapja meg. Ezen ojtásnak az a nagy előnye, hogy a beojtott kutyát nem kell féltem a harapástól, és ha a kutyák ezen ojtása a gyakorlatban el fog terjedni, akkor kevesebb kutya fog veszettségben megbeteged' ni és ezáltal kevesebb lesz az embermarás is. A másik ojtóanyaggal veszett állat áltai megmart, tehát fertőzött ló, szarvasmarha, sertés^ juh stb. állat ojtható. Az ilyen állatokat épen ugy, mint a megmart embereket sorozatos pjtással lehet a veszettség kitörésétől, illetve a megbetegedéstől megmenteni. * A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur ezen ojtóanyagok árát rendeletileg szabályozta, és pedig: a kutyák egyszeri ojtására készült ojtóanyag ára db-ként 3 P, 4 db-on felül pedig 2 P-ben állapította meg. A sorozatos ojtásra használandó ojtóanyagok ára az állatok darabszáma szerint nagy állatoknál— 10 P, sertéseknél'2—5 P, juhok és kecskéknél 2—3 P között változik. Ezenkívül a csomagolási és póstaköltség hozzá számíttatik. Hasonlóképen rendeletileg szabályozva van az állatok ojtási dija is és pedig a látogatási dijon kivül az állatok darabszáma szerint nagy állatok után 48—70 f és kisállatok után 8—20 fillér. Az ojtóanyag ezidőszerint csak hatósági állatorvos rendeletére adatik ki és csak hatósági állatorvos végezheti az ojtást is. Annak a megvilágítására, hogy minő nagy hordereje van ezen ojtóanyag felfedezésének, eltekintve az emberiséget fenyegető nagy veszélytől, csak az anyagi károkat akarom felsorolni: Magyarországban 1926. évben 8 ló, 72 szarvasmarha, 21 juh és kecske és 13 sertés; 1927. évben 8 ló, 27 szarvasmarha, 17 juh és kecske és 67 sertés; 1928. évben 29 ló, 143 szarvasmarha, 24 juh és kecske és 182 sertés irtatott ki veszettség miatt. A vármegyében 1929. évben 63 község volt fertőzve veszettséggel. Megveszett 140 db kutya, a megveszett kutyákon kivül kiirtatott 563 db fertőzésre gyanús és 1750 db kóbor kutya, veszettségben meg betegedett 10 db szarvasmarha, 19 db juh és 28 db sertés. A veszettség terjedését a kutyák preventív ojtásával módunkban van csökkentem és ez által az emberiséget fenyegető veszélyt kisebbíteni és az országot áz eddigi károsodástól megóvni. Azonban ennek eléréséhez a kutyák tulajdonosainak belátása is szükséges, mert minél több kutya lesz preventív beojtva, annál nagyobb lesz a siker. Főleg a tanyákon, nem ebzárt udvarokban tartott kutyák, pásztor és vadászkutyák ojtása ajánlatos, mert ezek vannak leginkább kitéve a kóbor veszett kutyák marásának és ezek mivel állandóan szabadon vannak, igen gyakran nagy kárt okoznak az állatállományban, amig a tulajdonosa felismeri kutyájának betegségét. Feke:« Jenő. Képzőművészet ~ Zene i nyíregyházi hhngnmmkmmég ebben az évadban szombaton este találkozik utoljára Szombaton este fél 9 órakor kezdődik a nagy zenei esemény a Bessenyei Kör vonószenekarának első hangversenye. Nem túloz unk, amikor nagy eseményről szólunk, mert hiszen nem világhírű művészek fellépésében adódik a magyar vidéken az igazi nagy történés, hanem abban, hogy a vidék önmaga termi ki az erőket, önmaga teremt hajlékot a zenei életnek. — Külföldi városokban sok százéves múltja van a kamarazenének. Az élet megszépitője, színesebbé, tartalmasabbá tevője az intern zenei élet. A magyar városok közül mind több dicsekedhet hasonló zenei élet hagyományaival. Debrecenben hatalmas filharmonikus zenekar, Miskolcon zenepalota és élénk muzsikális élet van és amikor Nyíregyháza küldöttei legutóbb Békéscsabán jártak, ott is helyi erőkből összeállított zenekart Hálálták. Nyíregyháza elől járna ezen a téren is, ha meg nem szakadt volna itt a háború bekövetkeztével a Bessenyei Kör zeneművészeti szakosztályának belterjes működése. Sajnos, jó ideig semmi sem mutatta ebben a városban, hogy itt hajdan szebb élet volt. A Bessenyei Kör zeneművészeti szakosztályának elnöke dr. Bencs Kálmán azonban nem nyugodott addig, mig életre nem hívta a háború előtt virágzó zenei tevékenységet városunkban is. Itt volt az egykor olyan agilitással szerveeő és dirigáló karnagy, Kovách Árpád is, aki ugyancsak megunhatta a csupán hangversenyek rendezéséből álló működési körét és mihelyt alkalom nyílott reá, és a megfelelő muzsikus gárda rendelkezésre állt, megkezdte a toborzást és megalakította a Bessenyei Kör vonós zenekarát. Akinek van érzéke a zene iránt, aki. mérlegelni tudja, mit jelent egy város kulturális életében a zenekari élet bensősége, igazat ad nekünk abban, hogy a szombat esti megnyitó, az újonnan megalakult zenekar premierje, valóban nagy esemény. A város polgármesterének agilitása a zenekari élet feltámasztása érdekében, Kovách Árpád karnagynak és a zenekar tagjainak fáradozása, amellyel a kezdet nehézségeit legyőzve, próbaesték hosszú során át eljutottak a bemutatóig, megérdemlik a po-» gárság legmélyebb rokonszenvét és azt, hogy ezen a szombat estén félre téve minden but és gondot, legyen ott a hangversenyek nagyközönsége a Bessenyei Kör zenekarának bemutatóján, amely egyébként hangversenyközönségünk utolsó nívós összejövetele lesz ebben az évadban. á pénzügyi tisztviselők megemlékezése Szerdán déli fél 12 órakor a helybeli kir. pénzügyigazgatóság hatalmas épületében 1 o percre megállt a munka és a tisztviselők és alkalmazottak az emeleti nagy tánácsteremben gyülekeztek össze, a hol Tóth Bálint miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató emlékeztetett arra a rettenetes csapásra, amely tiz évvel ezelőtt 1920 junius 4-én érte a magyar nemzetet a trianoni békeszerződés ránkkényszeritésével. Dr W altér Géza pénzügyi titkár határozati javaslatot olvasott fel, amelyet a nagy tanácstermet zsúfolásig megtöltött pénzügyi tisztviselők egyhangú lelkesedéssel elfogadtak. A határozati javaslat a következő volt: »A nyiregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság fogalmazási, számvevőségi, adóhivatali, pénzügyőrségi kara és kezelési személyzete 1920 junius 4-ének, a magyar történelem legszomorúbb emlékű napjának, a trianoni békeszerződésnek tiz éves évfordulóján: törhetetlen erővel, keserűséggel, de egyben törhetetlen hittel emeli fel tiltakozó szavát a világtörténelem legszégyenteljesebb békéje ellen,, amely minden jog és igazság megtiprásával szétdarabolta az ezeréves Magyarországot és a Balkán hatalma alá vetette a keresztény Európát évszázadokon át védelmező mártirnemzetének millióit s gyötrelmes nyomorúságba taszította azokat, akik a hegyeitől, erdeitől és bányáitól megfosztott országcsonk'' határain belül maradtak. Tiltakozását azzal a kérelemmel küldi meg a Magyar Revíziós Liga Elnökségének, hogy teljes erejével és minden eszközzel hasson oda, hogy a magyar revíziós mozgalom az egész országban és viAP0LL0 Csütörtökön és pénteken RAMONNNOVARRO BÁLVÁNY lágszerte mind nagyobb arányokat öltsön és birja rá a magyar kormányt, hogy most, amikor pénzügyi függetlenségünket visszanyertük, leplezetlen nyíltsággal és határozott eréllyel álljon a reviziÓ9 mozgalom élére és kiáltsa oda a világnak, hogy mi ebbe a békébe soha belé nem nyugszunk, mert minden alattomos, gyáva hangulatkeltő kijelentések dacára, mi — igenis élünk, élni foganja, mert élni akarunk!« Debrecen-Nyíregyháza városközi futballmérkőzések lesznek Nyíregyházán a pünkösdi ünnepelen Szenzációs sportprogramról gondoskodtak az ünnepekre városunk sportközönségének a kerület sportvezérei. Amikor már befejeződött a bajnokság, amikor már elült a harci zaj, a bajnoki küzdelmet kisérő izgalom, és eldőlt, hogy ez évben debreceni csapaté a bajnokság és csak helyezettek a nyíregyháziak, amikor mindezeket már elkönyvelte a sportközönség, akkor okos sportpolitikával, magasabb célok érdekében mégegyszer szembeállítják a két rivalizáló város sport jának legjobb reprezentánsait, válogatott legénységeit, hogy egyrészről sikerüljön bebizonyítani sL bajnokság elnyerésének realitását, — másrészről mód legyen arra, hogy esetleg az ellenkező vélemény igazolódjon be. Bármelyik város sportolóinak is lesz igaza, bizonyos, hogy az utóbbi idők egyik legérdekesebb és legfontosabb sporteseménye fog lezajlani az ünnepeken, amely megérdemli a nagyközönség legnagyobb fokú érdeklődését. CARL DANEésGEORG K. ARTHUR CIRKUSZ ROOKIE Schnbert-est a Füredi-zeneiskolában A zeneiskolák növendékeinek dobogóra lépése rendszerint a szülők és hozzátartozóik számára bírnak esek jelentőséggel, de Füredi Henrik államilag engedélyezett magánzeneiskolája több ízben bebizonyította, hogy az ő általa rendezett koncertek már túlnőnek az iskolai kereten és kiválasztott növendékeinek koncertjei élvezeteszenei eseményt jelentenek. A tegnapi est szereplői is egytől egyig, élvezetes interpretálói voltak a nagy Schubert alkotásainak. Külön elismerést érdemel Füredi Heti rik azért is, hogy a Schubert centennárium ünnepléseibe ő is belekapcsolódott egy minden tekintetben kifogástalan zenei est keretében. Dacára annak, hogy a koncert különféle technikai okokból többizben el lett halasztva.. A Korona nagytermében szépszámú közönség ünnepelte a nagyszerű pedagógiai és művészi invencióktól gazdag füredi házaspárt és a szereplőket. A műsort Menesndorfer Dóra és Fned Ágnes zongorajátéka nyitotta meg, Schubert: Kinder marsch-át sok ügyességgel, eleven stílusban adták elő. Sándor Kató és Elek Márta precíz összjátékkal adták elő Schubert Militármarsch-át, sok tapsot aratva, Spitkó Magda ismét tanújelét adta annak a fejlődésnek, amit a már megelőző koncert óta elért.. Schubert Mornent Musical-ját játszotta rutinos technikával, mély érzéssel. Schubert: Andativo vonós négyesét precíz összjátékban és igaz őszinte megérzékeltetéssel Döme István, Horthy Rózsa, Grosz Sándor és Horthy György tünt fel, aki a gordonkának, dacára egész fiatal korának már is.