Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-05 / 126. szám

1930. junius 5. íHüa ital nagy melegben köny­nyen okoz fogfájást. Mint máskor, ilyenkor is vegyen be pirm Cwk gy<S£y*xerlárfca« kaphatók. Kspirin WSlroulbateUja. Váradinak egyéb ehhez ha­sonló viselt dolgairól, nem ug­rott be a provokálásba, ha­nem utána járt a dolognak és meggyőződést szerzett arról, hogy a »Nyirvidék«-ben megje­lent cikk tartalma a valóságnak megfelel . De ezenkívül, bár nem tartozott szorosan ennek az ügynek a ke­retébe, elrendelte a kir. törvény szék annak az igazolását, hogy volt-e főmagánvádlónak más ügy­ből kifolyólag hasonló viselkedése abból a célból, hogy hasonló ügyek igazolása esetén támpontot nyer­jen a kir. törvnyszék arra nézve, hogy Balázs Pirinek a főtárgya­láson tett vallomása a valóságnak megfelel-e? Ilyen irániban is hangzottak el bizonyítékok. Nemes Endre val­lomásában hasonló eset megtörtén­tét hangoztatta Váradi Miklóssal kapcsolatban és vallomását ifj Tóth Pál teljesen érdektelen ügy­véd, minden tekintetben teljesen kifogástalan tanú, vallomásában alátámasztotta. Ezek után a kir. törvényszék el­fogadta és tényként állapította meg azt, hogy vádlott igazat irt, amikor a »Nyirvidék«—ben ezeket a. cikkeket megjelentette, bár védő álláspontja szerint nem volt szük­séges azokat mind megírni még akkor sem, ha azok száz százalék­ban igazak. A kir. törvényszék nem fogadta el védő érvelését, mert nyilvánvaló, hogy a becsület is csak száz száza­lékos lehet, tehát ha abban bűnös főmagánvádló, amit Balázs Pirivel szemben elkövetett, akkor a job­ban .megvilágító és szemléltető cik­kekben szintén bűnös és igy a kir. 1 törvényszék ebben az irányban sem állapíthatta meg vádlott bű­nösségét. Azért rendelte el a kir .törvény­szék a valódiság bizonyítását, mert nyilvánvaló, hogy vádlott köz­érdekből irta " a cikkeket. Legfontosabb közérdek az erkölcs védelme, mint amely alapja az országnak is. Aki ez ellen vét, az ellen küzdeni kötelesség. És semmi sem indokolt, mint erköl­csileg tönkretenni azt, aki ilyen dolgokat elkövet. Ezt tenni az újságírónak nem csak joga, de a közérdek szempontjából szent köteles­sége is. És ha ezt meg is tette a hírlapíró, ezért nem gáncs, hanem hálás •elismerés illeti meg a közérdek részéről. . N Tavaszi ói kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb ára­kon áruíittstnak WALTEHNÉ kalapszalonjában Lntber-ntca 20. (Lovas Kovács János ház) jníVíryidék. Több mini háromezer gondozott van a Stefánia nyíregyházi védőintézetének szárnya alatt Rövidesen mg kell nyitni a második dispensaire-t A Stefánia Szövetség nyíregyhá­zi csoportja szombaton délután 5 órakor tartotta ezévi igazgatóvá­lasztmányi ülését Mikecz István alispán elnöklete alatt. Az igaz­gató-választmány meghallgatta Luka Jenő igazgató. Dohnál Jenő dr. és Berend László dr. orvosok jelentését és örömmel állapította meg, hogy a Stefánia nyiregyházi dispensaire-jének működése mind hatalmasabb arányokat mutat. Luka Jenő igazgató jelentéséből kitűnt, hogy a védőintézet már több mint háromezer gondozottat lát el egy év leforgása alatt orvosi tanáccsal, segítséggel és ez a szám állandóan emelkedik. Dohnál Jenő és Berend László orvosok már képtelenek maguk ellátni a véde­lemre jelentkező anyák és gyer­mekek vizsgálatát és különösen Dohnál Jenő dr.-nak, a gyermekvé­delem orvosfőnökének teendői sza­porodtak meg annyira, hogy múl­hatatlan szükség immár egy máso­dik dispensaire megnyitása. Ez a második védőintézet a város északi részén szolgálhatná leghatásosab­ban az anya- és csecsemővédelem ügyét, ugy hogy tehermentesíthet­né a volt Szabadkőműves Pá­holyban elhelyezett dispensaire-t. Addig is, mig ez a második védő­intézet megnyílik, az orvosi rende­lések számának szaporítása, il­letve egy uj orvos alkalmazása vá­lik szükségessé. Erre vonatkozó­lag az igazgató-választmány Luka Jenő igazgató javaslatát elfogad­va, tárgyalásokat kezd Nyiregy­háza városával. A Stefánia nyiregyházi védőin­tézetének egy évi működésén^ szóló jelentésekbői az is kitűnt, hogy a gyermekvédelmi akció a nyiregyházi tanyabokrok közül már 38-at bevont körébe. Hogy a még védelemben rendszeresen nem ré­szesülő 31 bokorban is megkezd­hessék a védőnők tervszerű és igen nagy eredményeket felmutató Nyíregyháza szinügyi bizottsága hallani sem akar az Országos Szinészegyesület fantasztikus kerületi beosztásáról és ragaszkodik Gulyás Menyhért igazgatóságához Nyíregyháza város szinügyi bi­zottsága tegnap délután ülést tar­tott, amelyen dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármes­ter elnökölt. A bizottsági ülésen Po­linszky Pál kulturtanácsnök jelen­tést tett a Városi Színház gazda­sági helyzetének javítása érdeké­ben tett intézkedésekről. A város polgármestere a tehetősebb polgá­rokhoz levelet intézett és felkérte őket a színészét nagy nemzeti ügyé­nek áldozatos támogatása érdeké­ben a színház gyakoribb támoga­tására. A levelek elküldését követő időkben volt némi foganatja a felkérő leveleknek. A színház a ter­vezett két díszelőadást is megtar­tottam A közeli községek színház­látogatása érdekében kért vasúti menetrendváltoztatást, a kállói au­tóbusz szinházesti menetének beállí­tását nem lehetett biztosítani. A közeli községek közül csupán Nyír szőllős csatlakozott a menetrend­mozgalomhoz, Nagykálló felé pe­dig az ut javítási munkálatai miatt nem indíthatnak most éjszakai au­tóbuszjáratot. A szinügyi bizottság legutóbbi ülésén bizottságot küldött ki a szín­pad férőhelyének kedvezőbb kihasz­nálása érdekében megteendő eset­A kulturtanácsnök ezután előter­jesztette Gulyás Menyhért beadvá­nyát, amelyben jelenti, hogy meg­kapta Békéscsabát is. Igy 3—3 hó­napon át Nyiregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, 6—6 hétig pedig Ceg­léd és Sátoraljaújhely városokban játszik. Ezzel a beosztással egész éven át foglalkoztathatja társula­tát, amelynek erősebbé, nívósabbá tétele igy biztosítva van. Arra kéri Nyiregyháza város szinügyi bizott­ságát, illetve képviselőtestületét, — hogy a nyiregyházi évadot szep­tember hónapban kezdhesse meg és igy itt szeptember, október, novem­ber hónapokban játszhasson. Gulyás Menyhért érdekes sta­tisztikai kimutatással támogatja kérelmét, összeállította azoknak a műkedvelő előadásoknak, isko­lai, egyesületi ünnepségeknek idő­pontjáról készült kimutatást, ame­lyek nagy mértékben csökkentet­ték véleménye szerint a színház látogatottságát. Ezeknek a nyír­egyházi előadásoknak tultengésé­ben látja egyik okát annak, hogy a színház sorsa olyan mostoha Nyír­egyházán. Azért választotta szep­tember, október, november hóna­pokat, mert ekkor még nincsenek iskolai és más műkedvelő elő­adások . A szinügyi bizottság dr. Vietó­risz József, dr. Murányi László, dr. Mikecz ödön és többek hoz­zászólása után elhatározta, . hogy elfogadja Gulyás Menyhért idő­beosztását, mert méltányolja azo­kat a szempontokat, amelyek eb­ben a programban vezetik. . Bencs Kálmán polgármester a színház gazdasági helyzetének le­romlását főképen az általános gaz­dasági helyzet válságos állapotá­ban látja. Budapesten is igy van, nem egyszer tapasztalt^, hogy gyér látogatottságnak a színházak. Me­leg szavakkal méltatja Gulyás Menyhért működésének korrektsé­gét. Mindenfelől csak jót hall er­ről a társulatról, a társulat mű­vészi teljesítményéről és maga is meggyőződött róla, hogy elis­merésre méltó is a társulat. Kü­lönösen jelentős, hogy Gulyás Menyhértben olyan igazgató ke­rült a városi srínház élére, aki a régi nagy direktorok hagyományait elevenítette fel és visszaállította a társulat erkölcsi stabilitásába, megbízhatóságába vetett hitet és bizalmat, azok után az igazgatók után, akkinek ideje alatt a biza­lom megrendült. Ez nagy érdeme Gulyás Menyhértnek. A szinügyi bizottság ezután fog­lalkozott az Országos Színész­egyesület elnökének Stella Gyulá­nak a városhoz intézett beadvá­nyával és táviratával. Stella beje­lenti, hogy junius 6-án Nyiregy házára érkezik, hogy itt Nyiregy­háza uj kerületi beosztásáról tár­gyaljon. Szerinte ugyanis Gulyás nem marad Nyíregyházán, mi­után öt várost nem tud ellátni Azt ajánlja, hogy Nyiregyháza, Mohács, Esztergom, Pápa, Győr és Makó városokkal alkosson egy színi kerületet. A szinügyi bizottság arról a Nyiregyháza szinügyi nívóját mé­lyen leszállítani akaró tervezetről hallani sem akar és ragaszkodik Gulyás Menyhérthez, akivel egyéb­ként is még két éves szerződése látogatásukat, a várostól még egy fogat rendelkezésre bocsátását ké­'n a Stefánia. Nagy kelendősége volt az el­múlt évben a csecsemőkelengyét tartalmazó vándorládáknak is. Az igazgatóválasztmány hálás köszö­nettel vette tudomásul, hogy ilyen ládák felszerelésében a Leánykál­vineum Vöröskereszt Egyesülete ál dozatos lélekkel, honleányi lelke­sedéssel, mély szociális érzéssel volt a Stefánia segítségére. A kis vöröskeresztes leányok maguk ké­szítették a csecsemőkelengyéket és igy nagy hivatásukra, az életre való nevelés szempontjából is jelentős volt fáradozásuk. A választmány meleghangú köszönetet mondott a Kálvineumnak. A védőnők hatásosan vettek részt a város szegényakciójának le­1 bonyolításában is. Polinszky Pál dr. kulturtanácsnök az igazgatóvá­lasztmányi ülésen hálás szavakkal méltatta a védőnők közreműködé­sének nagy jelentőségét és felve­tette azt a tervet, hogy a városi Szegénygondozást és a tüdőbete­gek kataszterének elkészítését a Stefánia vegye kezébe. Az igazgatóválasztmány köszö­netet mondott a védőintézet orvo­si karának, védőnőinek és Luka Jenő igazgatónak, akinek a védő­intézet fejlesztésére irányuló javas­latait elfogadták. A Stefánia nyiregyházi intéze­tének eredményes működése a gyermekhalandóság csökkenésében mutatkozik. Pozitív számadatok iga­zolják, hogy a csecsemő- és az anyavédelem nyiregyházi akciója nagy nemzetvédelmi sikerrel járt eddig is. Ha van ma sürgős tenni­való ebben a városban, nem lehet más, mint az emberanyag további megmentése, a gyermekvédelem fo­kozása, a Stefánia hatásosabb se­gítése. Hisszük, hogy a város ezen a téren felismerte tennivalóit. leges intézkedések indítványozása cájából. A bizottság megállapitot­ta, fi ogy a színfalak mögött olyan szük a hely, hogy a változásokhoz szükséges tárgyakat nem tarthatják készenlétben. A felvonások között kell ezeket a tárgyakat a szintén szük és zsúfolt kellékraktárból fel­hozni, ami nagy időpazarlással jár. A darabok gyorsabb lepergetése, a felvonásközök rövidítése érdekében szükséges a színház oldalsó és hát­só falának kitolása, ha már aj szín­házépítésről nem lehet manapság szó. A mérnöki hivatal a színpad kibővítését nem tartja kivihetőnek és igy a bizottság javaslata nem valósitható meg. Dr Bencs Kálmán polgármester rámutat, hogy amikor a nagy tár­sulatok jártak Nyíregyházán, igy pl. Zilahy társulata idején nem oko­kozott gondot a szük férőhely, a fel­vonásközök rövidek voltak. Beis­meri azonban, hogy akkor zsinór­padlás volt és arra is rámutat, hogy ujabban Gulyásék előadásainál is tapasztalható a felvonásközök rö­vidülése. A mai helyzethez kell al­kalmazkodnia a társulatnak tovább­ra is, mert sem a színház kibőví­téséről, sem pedig uj színház épí­téséről egyelőre szó sem lehet. van. ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR AZ U JSAfiBOLTBlN

Next

/
Thumbnails
Contents