Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-01 / 123. szám

JSíVíRYIDÉK. 1930. junius t. B GYÓGY FÜRDŐ ÁRT FA Orv skapacitások által ajánlóit klimati­kus "gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légzőszervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél. Inhalatorium pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett strandfürdő, mo­dern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvez­mény Kérjen prospektust a Fűrdcigazgató­sáetól, Bardiovské Kupele Slovensko.) 2328-25 Huszonnyolc magyar legyilkoltatása Kórodi Katona János volt nem­zetgyűlési képviselő, eddig isme­retlen valóban megdöbbentő adatot közöl az oláh ármádia magyaror­szági dolgairól, embertelenségei­ről. Szatmármegye Gebe községében 1919 április 23-án, nagyszomba­ton, Tarnay Gyula birtoka mel­lett a székely hadosztály egyes csapatai és az oláh katonaság kö­zött ütközet fejlődött ki, amely a székelyek elvonulásával végző­dött. A harc nem soká tartott, nem is volt nagyon tüzes, a Tar-­nay-birtok belső részén, a tanya körül nem is tudtak a dologról, a cselédség gyümölcsfákat her­nyózott. Az elvonuló oláh katona­ság a fákon foglalkozó munkások­ban ellenséges megfigyelőket, ké­meket látott, lerendelte őket a fák­ról, s noha semmiféle veszedelmes eszközt nem talált szegényeknél, valamennyiüket — huszonnyolcan voltak —, mint foglyokat Nyír­meggyesre szállította, ahol azután minden ok nélkül, minden kihallga­tás nélkül legyilkolta őket, gép­fegyverrel lövöldözött rájuk, mig mind a huszonnyolcan ki nem szen­veddtek. Tud-e a müveit nyugat erről a barbár kegyetlenségről? Tudja-e, hogy ennek a páratlan brutalitás­nak a megtorlására a román ka­tonai hatóságok egyetlen lépést sem tettek, senkit felelősségre nem vontak? Hiszi-e Genf, Páris és London, hogy mi ezeket elfelejt­hetjük? A kereskedelmi iskolai tanárság szilárdan ragaszkodik ennek az iskolafajnak kettős célkitűzéséhez áz országos egyesület társelnöke: Margócsy Emil Az erdőbényei kirándulás programmja Indulás 1930. évi junius hó i-én vasárnap reggel 5 óra io-kor a Szerencs felé induló személyvonat­tal. Érkezés Erdőbényére 6 óra 54­kor, innen indulás részben gyalog, vagy részben autóbuszon a fürdő- . helyre. Autóbusz személyenként I I pengő. Napközben a Cigányhelyre rövid tura és Erdőbénye község­be, ahol megtekintjük a Reöck­féle nagy kőbánya üzemet. Indulás Erdőbényéről este 9 órakor, érke­zés Nyíregyházára 11 óra 12 perckor. Étkezés hátizsákból. —• Magyar Turista Egyesület Nyírsé­gi Osztálya. Poloskát, svábot, molyt kiirta­ni házilag csakis a Löcherer Ci­mexinnei lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszer­tárakban és drogériákban kap­ható. Tegnap reggel folytatódott a Ke­reskedelmi Iskolai Tanárok Orszá­gos Egyesületének nyíregyházi kongresszusa. A résztvevők reg­gel megkoszorúzták a nyíregyházi szobrokat, hogy kegyelettel áldoz­zanak a magyar szó, a magyar gondolat és magyar tett ércbeön­tött alakja, Kossuth Lajos, a ma­gyar élniakarás daliás katonája és a hétezer szabolcsi hősi halott emléke előtt. A Kossuth szoborra Bársony János igazgató, a Besse­nyei szoborra dr. Gálos Rezső igazgató és a hősi halottak emlék­müvére dr. Bakács István főigaz­gató helyeztek koszorút. A közgyűlés A szobrok megkoszorúzása után a kongresszus 200 résztvevője a vármegyeháza dísztermében kezd­te meg ünnepélyes gyűlését, ame­lyen megjelentek a vallás és köz­oktatásügyi miniszter képviseleté­ben Mikecz István alispán, Nyír­egyháza város képviseletében Szo­hor Pál h. polgármester, dr. Vietó­risz József főigazgató, Énekes Já­nos prelátus, Gálfy Ignácz és Schack Béla dr. az egyesület tisz­teletbeli tagjai, a minisztériumból a szakoktatási ügyosztály képvi­seletében Strobel Ernő igazgató, a főigazgató, dr. Szakáll Zsig­mond képviseletében Urbányi Já­nos dr. tanár. Dr Dengl János elnök nyitotta meg a közgyűlést és első szavai a hála és a köszönet sza­vai Nyíregyháza városához. Meg­emlékezik a jubiláris kiállításról, amelynek keretében itt rendezték az első ker. iskola tanulmányi ver­senyt. A kereskedelmi szakokta­tás számára azért is fokozott fi­gyelmet kell kérnie, mert ma a fegyverek csatája után a pénz csatája dul. Képzett szakembere­ket ,de egyben müveit magyarokat akar a kereskedelmi iskola kibo­csátani az életbe. Ezt a kettős célkitűzést sokan támadják, pl. a Cobden szövetség által rendezett ankéten is — azt mondván, ne igyekezzék a ker. iskola általános műveltséget is adni, maradjon meg a szakképzésnél. A támadók fél­reértik az általános műveltség fo­galmát, amelyet most már nem szabad enciklopédikus értelem­ben vennünk, tehát az ismeretek tömegének tekintenünk, mert ilyen értelemben még a középiskola sem képes neveim, hanem formális ér­telemben, az értelem, érzelen^ akaraterő kiművelését értjük alatta. Ezt már Pestálozzi is hangsúlyozta. Rámutat arra, hogy a felsőker. iskola tanulmányi rendje teljes mértékben megfelel mind a szakképzés, mind az álta­lános műveltség követelményeinek. Az életnek egész, harmonikus embert kell adniok az iskolák­nak, olyanokat, akik szakmájuk ki­válóan képzett emberei, de ma­gasabb szellemi életre is képe­sek. Május 31 szombaton, Junius 1-2 vasárnap és hétfőn VERDUN OSTROMA Ezt a háborús fümesodát minden hadviselt és azok hozzátartozóinak látnia kell. Az összes előadásokat a 12. íi. gy. e zenekara kiséri Üdvözlések A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitóbeszéd után az elnök üdvö­zölte a megjelenteket. Majd Mi­kecz István alispán a kultuszmi­niszter és a vármegye közönsége nevében üdvözölte a közgyűlést és azokat a tanárokat, akik a ha­za leghasznosabb polgárait neve­lik. Szohor Pál a város nevében kö szönti az egyesületet. A Nyírség törekvő fővárosa nem tekinthet vissza évszázados hagyományokra — úgymond — de a jelen munká­jából derekasan kiveszi a részét. Pestálozzi szobrára gondol, a jósá­gos mozdulatra, amellyel a Peda­gógus a gyermek fején nyugtatja jobbját. Ma gazdasági életünk is tétovázó gyermek: szüksége van a segitő, nevelő fáradozásra. Vietó­risz József főigazgató a testvér­intézetek tanárságának és a Tár­sadalmi Egyesületek Szövetsége szabolcsi csoportjának nevében üd­vözli a közgyűlést. Hangsúlyozza, hogy ifjúságunkat a reális életre, munkára kell nevelnünk, de en­nek a munkának mindig eszményi célokat kell szolgálnia. Énekes Já­nos prelátus-kanonok üdvözlésében arról szól, hogy mint vizsgabiztos ismerkedett meg ezzel az iskola­típussal s annyira megszerette, hogy ebben az évben maga is ál­lított fel ilyen iskolát. Stróbel Ernő igazgató a megjelenésben a költ­ségvetés képviselőházi vitája mi­att akadályozott ügyosztályfőnök nevében Schack Béla a volt nö­vendékek szövetségének és a nemzetközi kongresszust előké­szítő bizottság nevében szólal f el és 38 év távlatából szemlélteti a kereskedelmi szakoktatás nagy fejlődését. Urmányi János a kül­földi tanulmányúton levő kir. fő­igazgató nevében biztosítja együtt­érzéséről a közgyűlést. A főtitkári jelentés Heinnch János dr. főtitkári je­lentésében hódolt a százéves »Hi­tel« írója, Széchenyi és annak elő­futárja, Bessenyei György "előtt, akinek szűkebb hazájában, Sza­bolcsban tartja a Tanáregyesület XXXVII évi rendes közgyűlését Megemlékezett a magyar kereske­delmi szakoktatás centennáriumá­ról, az OKISz által kezdeménye­zett tehetségversenyt, melyet most májjusban rendeztek a felső keres­kedelmi iskolai tanulók között. — Részleteiben ismerettette az Egye­sület elmúlt évi működését és szólt a kereskedelmi iskolák külön peda­gógiájáról, amelyhez az iskolafaj munkásai mégis csak többet érte­nek, mint a pedagógia kontárjai. Hangoztatta, hogy: »Csak anyagi gondoktól, keserűségtől, az igaz­ságtalan megnembecsülés meg­alázó érzésétől mentes tanár lehet olyan önérzetesen jókedvű, harmo­nikus ember, amilyennek a mi drága gyermekeink és nemes érte­lemben vett iskolai munka érde­kében minden tanárnak lennie kellí A Laczkovszky-vendéglő kerthelyisége szombaton este megnyílik! Lac'pucsenye fonatos fánk ! Miiller József muzsikál. 3307—5 Közgazdasági líceum Dr. Vmcze Frigyes érdekes elő­adásában a kereskedelmi iskolá­kat az utóbbi időben ért támadá­sokat nagy részben a helytelen el­nevezésből származtatja. Az el­nevezést szószerint értelmezve, et­től az iskolától kész kereskedők és csakis kereskedők képzését vár­ják, noha statisztikai adatokkai igazolható, hogy a tanulók 20—22 százaléka helyezkedik el az áru­kereskedelemben, 24—26 százaléka a bankokban, a többiek más, nem kereskedői, hanem hivatalnoki pá­lyákon helyezkednek el. Helyesebb volna az iskola célját és tanulmá­nyi rendjét is sokkal jobban meg­jelölné s igy kevesebb támadásra adna alkalmat, ha a ker. iskolák közgazdasági liceum néven szere­pelnének. A kultuszminiszter üdvöz­lése Vincze Frigyes előadása után a főtitkár felolvasta a kultuszminisz­terhez intézett sürgöny szövegét: A nemzetébresztő Bessenyei György szűkebb hazájában, Nyír­egyházán országos kongresszusra összegyűlt felsőkereskedelmi isko­lai tanárság hódoló tisztelettel kö­szönti Nagyméltóságodban a nagy magyar kultuszminiszterek mun­kás utódját és innen is gondjába és szeretetébe ajánlja, ideális cé­lú, reális fontosságú iskolafaját. A tisztu/itás A hagyományos egyetértésben, izgalom és korteskedés nélkül meg­ejtett tisztújítás eredményének a kihirdetése következett ezután. — Elnökké ismét dr. Dengl Jánost, társelnökké Margócsy Emilt vá­lasztották meg. Az 50 tagú vidéki választmányba Nyíregyházáról há­rom tanár választatott: Tester Kálmán, Bácskai József, Kollo­nay Zoltán. Az uj tisztikar nevé­ben Dengl János elnök mondott köszönetet az egyesület bizalmáért és hangsúlyozta, hogy programja változatlanul az, amit három éwei ezelőtt kitűzött. A bankett Délben 1 órakor a Sóstógyógy­fürdő éttermében 230 terítékes bankettre gyűltek össze a keres­kedelmi tanárok és vendégeik. Az ízlésesen teritett, virágcsokrokkal díszített ünnepi közebéd étrendje: Finom metélt leves Párolt, tűzdelt ,vesepecsenye körítve Torta és vegyes desszert Fekete kávé és geszti rizling volt. Az első pohárköszöntőt a kor­mányzóra Dengl János dr. egye­temi tanár elnök mondotta kapcso­latban a kormányzó tiz éves or­száglásával, a jelenvoltak lelkes éljenzése mellett. Szohor Pál várost főjegyző Nyíregyháza város közön­ségének nevében üdvözölte a ven­dégeket, Gálos Rezső dr. egyetemi APQLLQ Előadások: 5 7-9, vasárnap 3-5-7-9 órakor Szombaton és vasárnap EDDY FOJL.O vakmerő, iigalmas nagy kalandor bravúr film újdonsága A DARÁZSFÉSZEK ('Hajsza élelre-h&lálra) FERKÓ ÉS STAN PAN BURLESZK

Next

/
Thumbnails
Contents