Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-29 / 145. szám

1930. junius 28. JSTVÍRYIDEK. 7 „Don Jnaa" a Diadalban A Diadal Mozgó vezetősége újra tanújelét adta sem pénzt, sem fáradságot nem kimélő áldozat, készségének, amikor minden idők egyik legdrágább és leghatalmasabb filmjét, a »Don Juan«-t három napra ismét megszerezte NyirSgyháza moziközönségének. Ez a Warner Brothers világattrakció, amint ismeretes, Don Jüannak, a legendás lovagnak, az ifjú spanyol grandnak romantikus szerelmi kalandjait tárja elénk io izgalmas, pompás rendezésű felvonásban. A film nagyságát, szenzációs voltát mi sem igazolja fényesebben, mint az a körülmény, hogy az igazgatóságot maga a közönség kérte fel, hogy ezt a gyönyörű darabot ismét lehozza. A »Don Juan«-t a »Kihajolni veszélyes« c. pompás burleszk fogja kisérni. Itt emiitjük meg, hogy e filmhez meg-[ ferősitett íztenekar játssza |a kíséretet^ Az előadást opera nyitány vezeti be, a szüneteket sláger dalbetétek töltik ki. A »DonJuan« mától vasárnapig bezárólag marad műsoron. — Észtország — mint az első eszperantó állam. Észtországot különösen svédek keresik fel minden évben tömegesen és ujabban ezek társasutazásait egy eszperantó utazási bizottság rendezi. A résztvevők előbb megtanulnak eszperantóul. Ennek a hatása és Cseh Andor magyar katholikus lelkész multévi előadásai következtében az eszperantót teljesen az észt ide genforgalom szolgálatába állították: a fővárosban, Tallinban 206 rendőr, továbbá postások, szállodai személyzet, üzleti elárusítók számán ra tanfolyamokat kezdtek. A rendőrtanfoíyamokat a belügyminiszter rium rendezi. A jövőben tehát Észtország lesz az első ország, melyben egy idegen az eszperantó nyelvvel mindenhol megértheti magát. " Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. •K: 12033—1930. sz. Hirdetmény. Nyíregyháza megyei város helyhatósága szegődményes alkalmazottai folyó évi ruhaszükségleté•nek leszállítására zárt írásbeli versenytárgyalást hirdet. Leszállítandó folyó évi julius hónap végéig 32 öltözet sárgásbarna vászonruha, 68 öltözet szürke vászonruha és 2 öltözet zöldes színű erdőőri nyári ruha. A ruha mintád a város gazdasági hivatalában •megtekinthetők. Az ajánlattevők kötelesek a •vállalati összeg 10o/

o-ának megfelelő bánatpénzt a házipénztárba előzetesen letétbe helyezni és a letéti nyugtát az ajánlathoz csatolni. Az ajánlatok zárt borítékban legkésőbb folyó évi julius hó 4. napjának d. e. 11 órájáig az alulírott pénzügyi tanácsnoknak adandók át. A város a leszállított ruhaszükségletet szakértő bizottsággal felüibiráltatja és a bánatpénzt az átvétel foganatosításával szolgáltatja vissza. A város fenntartja magának azon jogot, bogy az ajánlatok közül szabadon választhasson, vagy azok egyikét sem fogadva el, uj versenytárgyalást tarthasson. Nyíregyháza, 1930. junius 25. Szentpétery Endre sk. 4006—2 városi tanácsnok. Tize hat én orosz íogság után hazaérkezeit egy bárándi lakos, kinek a felesége közben férjhez ment és négy gyermeknek adott életet Hallottnyilvánitási kérelem után — válóper Debrecenből jelentik: Szilágyi András bárándi illetőségű gazdálkodó a háború legelején orosz hadifogságba esett és azóta keserves viszontagságokon ment keresztül. Végigbarangolta úgyszólván egész Ázsiát, nyolc esztendőt töltött Kinában, éhség és betegség kínozta ,de a tizenhatesztendős hontalanság alatt erőt adott néki az a remény, hogy végre mégis csak hazakerül és viszontlátja feleségét, akit alig egy esztendős házasság után hagyott otthon 1914-ben. Sok-sok évig nem tel"; jesült ez a remény, de nem csügged tel. Végre nemrégen sikerült neki hazajutnia, megérkezett Bá-, rándra, ahol jelentkezett az elöljáróságnál és érdeklődött családja iránt. Fájdalmas hirt kellett hallania. A felesége, aki a megszállott Szent jánosról való, odaköltözött szüleihez^ ahol már ré-; gebben más embert választott élete párjául, akitől négy gyermeke született. Azt is tudomására adták ott a csalódott embernek, hogy felesége, aki már azt hitte, hogy az ura nincsen életben, éppen rövid idővel azelőtt kérte 3 holttányilvánítási eljárás megindítását, amikor Szilágyi András már útban volt hazafelé. A törvényes férj hazaérkezése természetesen meglehetős családi bonyodalmat okozott, amelyet most már alighanem csak egy sikeres válópör utján lehet majd megoldani. Szilágyi András szivének nagy bánatában kér most tanácsot törvénytudó emberektől, mert egy kis földje is van és nem szeretné, ha az a négy idegen gyermeké lenne. Megfordult a berettyóújfalui községházán is, ahol Szikszay Dezső főjegyzőnek is elsírta panaszát. A főjegyző igyezett megvigasztalni az elkeseredett embert, aki most tizenhat évi hadifogság után feldúlt családi tűzhelyén kezdheti újból az életet, amely itt a hazai földön még az ő körülményei között is sokkal ked< vesebb, mint a távoli, dermesztő és kegyetlen orosz pusztaságon. Pettkó-Szandtner áladár államtitkár a népjóléti miniszter képviseletében nagy elismeréssel méltatta a nyíregyházi „Erzsébet Árvaház" nevelői munkásságát Tegnap délután jelentős társadalmi eseménnyé lendülő, tartalmas, színvonalas müsoru záróün-i nep volt az Erzsébet Alapítványi. Árvaház Pacsirta utcai otthonának zöld lombokkal, zászlókkal, lampionokkal díszített udvarán. ízlésesen felépített, a Kormányzó, a népjóléti miniszter, Pettko- j Szandtner államtitkár, Kállay Miklósné államtitkárné, arcképével cliszitett színpaddal szemben nagyszámú és le} kes közönség helyezkedett el, hogy meghallgassa a legszebb, a legmeghatóbb műsort, az immár viruló nagy leányokká serdült hadiárvák bucsuünnepének műsorát. A bucsuünnepen ott volt nemes magyar szivének lángoló szeretetével Pettkó-Szandtner államtitkár, az árvák ügyének apostoli szívű intézője, ott láttuk Harsányi László főispáni titkárt, dr Vietórisz József c.. főigazgatót, Polinszky Pál dr kulturtanácsnokot dr.. Konthy Gyula egészségügyi tanácsos, ny. tisztiorvost, Paulik János kir. 1 kormányfőtanácso's lelkészt és az árvaügy, a szociális intézmények iránt meleg szeretettel érdeklődő társadalom számos reprezentánsát* A színpadra felvonultak a hófehérruhás leányok és Ruszinkó Jenőné, az árvaházat nagy figyelmet keltő társadalmi tényezővé fejlesztő agilis igazgatónő szeretetet tolmácsoló üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a búcsúzó árvaleányok utja felett a nemzeti zászlóvédő szárnya lobog és ezt a védelmet nyújtó zászlót az árvák, ügyének melegszívű intézője, Pettko-Szandtner Aladár államtitkár tartja kezében. Bensőséges, hazafias érzést sugárzó szavakban' üdvözölte a megjelent 'államtitkárt, az árvaházi munkatársakat. Beszédébe mintegy beleszövődött a Magyar Hiszekegy, amelyet a katonazenekar adott elő. Kiss János karnagy vezetésével. A katonazenekar, amely Kéler Magyar nyitányával nyitotta meg a mii; sort, nagy mértékben hozzájárult az ünnepség méltóságának emelé-> séhez. A műsor mindvégig magasi színvonalú megnyilatkozása volt a? árvaházi növendékek zenei, élő* adói, táncbeli készségének. Az énekkari számok kulturáltsága Rőder Ede dr. tanár odaadó munkásságát dicséri. Az üdvözlőének, a1 magyar népdalegyveleg, a »Szép vagy, gyönyörű vagy Magyaror- / szág« c. dal mind tiszta kari interpretálások voltak. A karból ezüstösen, szivekbe áradóan szárnyalt Bötykös Gizella szép hangja. A »Violin d' amour«-ban, amelyet Ruszinkó M^gda zongorán, dr. Rőder Ede tanár hegedűn kisért teljes szépségében bontakozott ki az énekku'turában mind értékesebbet mutató Bötykös Gizella orgánuma. Kiemelkedően értékes szám volt a »Cinka Panna« c. melodráma, amelyben a szavalat csillogó szépségei Balogh Boriskát, a kiséret meleg tónusa Ruszinkó Magda és Rőder Ede dr finomult muzikalitását dicsérik. Herczeg: »Az árva korona« c. szimbolikus játékának előadásában megcsodáltuk Fülöp Rózsi és Csillag Angéla szines, árnyalatoselőadását. A palotástánc, amelyet elragadó gráciával táncoltak Balogh Ilona, CzimboHnecz Lenke, Simon Zsófi, Csontos Aranka, Kovács Gizella, Tyukodi Jolán, Decker Te- • réz és Csernák Ilonka, a Balogh Béniné magyaros Ízlését, táncpedagógiai kiválóságát dicsérte. A táncot többször megújrázták. A műsor végeztévet PettkóSzandtner Aladár államtitkár elismerő szavakban, az árvák sorsát szivén viselő jósággal és szeretettel dicsérte meg az Erzsébet Árvaház növendékeinek szorgalmát tajnulmányi eredményét és Vass József népjóléti miniszter nevében meleg hangon mondott köszönetet Ruszinkó Jenőné Juszt Emma igazgatónőnek, akinek lelkes ügyszereletét, kiváló szorgalmát és ízlését dicsérte a gyönyörű záróünnepély ÍS. : A közönség lelkes hangulatának Paulik János kir. kormányfőtanácsos, lelkész adott meghatott szavakban kifejezést. Költői ihlettel utalt az ünnepség idején a magasban keringő gépmadárra, mint az ész csodájára és az ünnepségre, mint a sziv, a szeretet csodájára!Ha a szeretet és az ész, ez a két alkot óeérő összefognak, nem lesz szomorú az árvák sorsa. Áldó szavakban méltatta az ünnepségem megjelent Pettko-Szandtner Aladár államtitkár koncepciójának, aktivitásának jelentőségét és papi áldását adta reá, valamint a gyönyörű nevelői eredményekhez r jutó igazgatónőre, munkatársaira, a hadiárvákra. Az ünnepség, amely a Himnusszal végződött, felejthetetlenül mély hatást keltő/ ragyogó megnyilatkozása volt annak a szívvel áthatott, soha nem lankadó lelkes igazgatói mjjködés-. nek, amellyel Ruszinkó Jenőné a hadiárvaházat a közönség becsülésének, támogató szeretetének középpontjába emelte . A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól. 4821 — 1930. tk. Árverési hirdetmény és kivonat Murvai János végrehajtatónak Rinyu György végrehajtást szenvedő eliery- indifqütJ végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. tc. 176. és i"8 c;. §-a értelmében elrendeli az ujabb árverést 1100 P 90 f tőkekövetelés, ennek 1930 január 25. napjától járó 11 o/

0 kamata, egyharmad o/

0 váltódij, 220 P 48 t eddig megállapított per- és végrehajtási költség és jár. behajtása végett, a nyírbátori kir. jbiróság terültén levő Őfehértó községben fekvő s a végrehajtást szenvedőnek nevén álló s az ófehértói 233 sz. betétben A I 6. sorsz. 1711/7 hrsz. a. ingatlanra 50 P, az u. ottani 225 sz. betétben A I 1—2. sorsz. 1750. s 1824. hrsz. a. ingatlan egyötöd részére 145 P, az u. ottani 256. sz. betétben A I 1—2. sorsz. 270, 271. hrsz. a. ingatlan egyötöd részére 500 P, u. ezen betétben A f 1. sorsz. 999. hrsz. a. ingatlan egyötöd részére 80 P, u. ottani 971. sz. betétben A I 1 — 15. sorsz. 551, 552, 1162, 1228, 1229, 1230, 1231, 1232, 1233, 1234, 1555, 1584, 1690, 1751/1 s 1825. hrsz. a. ingatlan kétötöd részérn 2600 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek ófehértó községházánál leendő megtartására 1930 évi julius 31 napjának é. u. 3 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket az 1881. évi LX. tc. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908: XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 100/0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. tc. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. (I88I:LX. tc. 147., 150. és 170. §§. i9o8:XLI. tc. 21. §.) Nyírbátor, 1930 junius 13. Dr Székely sk. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Vozáry s. k. _ 4012