Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-28 / 144. szám

J^ÍRYIDÉK. 1930. junius 29. H€ül KRÓNIKA. \ Amifeor a riporteri anfószerencsétlenség éri wvwwwwwwu

wwv

w * A gyakorló elemibe Csalogatott lányom: Meglátod, hogy milyen szép lesz A bizonyítványom. A harmadik és negyedik f ' Elemibe mentem, — ' , Egy kis leány, negyedikes, Keservesen Szipogott mellettem. Megkérdeztem a kicsikét, Mi baja, mi lelte, Jövőre már nem jár ide, Sirva azt felelte. 'A tanitó elbúcsúzott 1 fA IV-ik oszt.-tól, Szépen beszélt éá azután j A fejüket Simogatta sokszor. Gyermekeim utoljára Szólok most hozzátok, Mert jövőre más iskola Lesz már a hazátok. | Felejtitek nevemet is

4 Ez az élet rendje, — Ne sírjatok, mert nekem is^ Ejnye, ejnye r Könny jön a szemembe! Zokogott az egész osztály — Soha ilyen vizsga — Jól feleltek, szemét mégis Mindegyik kisírta. Vájjon hogyan lesz jövőre, Milyen lesz a másik? — < Áldja meg a jó Istenke, Ezt a drága, Jó tanitó bácsit I Repülőgép dobálja a ' Reklámcédulákat, Repülő ur! Itten s,em árt Egy kicsi vigyázat. A napokban ezernyolcszáz Reklámcédulája, Egy darabban zuhant alá S a kis lányom Majdnem agyonvágta! Deák Ferenc-közön hidat Épített a város, j Az Ér folyón át, keresztül Azon járunk már most. Bitang kezek szétrongálják, t Nem nagy örömünkre, — Megkérem a rendőrséget, Legyen szíves Üssön a körmükre! , \ ' Müller József minden vágya, Hogyha azt megérné, Hogy a Kokas a vonóját Vele összemérné. v | Ámde Kokas a versenyt nem Ambicionálja, — Pedig Müller azt vitatja: Válogatott Az ő muzsikája'!

1. Megkezdődött a házaknak Uj átszámozása, Felhívom a figyelmet egy Anomáliára. , _ t Deák Ferenc közén két ház Ami rendezendő, — Tizenkettes a túloldal, Az innenső Szintén tizenkettő! , I Bonta. Alma, körte, szilva, szfllS-MOLYOK ellen MER1TOL arzénporozószert P 1.90 ÓLOVIARZENÁT permetezőszert . . P 4.20 kg.-kéiitl árban utánvéttel szállít Nemzetközi Borkereskedelmi R.-T. Budapest, VIII., Kenyérmező-utca 6. szám. Kérjen díjtalan ismertetőt! 1069-3 Pünkösd hétfé, reggel 9 óra. A »Nyirvidék« szerkesztőségében csak a fürge Myi kattogtatja az írógépet. Nincs téma, nincs esemény, nincs semmi szenzáció. A város, mint a toy'ai büdösbarlang csendes és mozdulatlan. A váltóláz után beállott lethargia tompítja le a vér és agyműködést. Myi most is_, végső kétségbeesésében egy ovodai évzáró vizsgát facsar ki megkínzott agyából, hat hasábon. Éppen egy szép, hosszú körmondatot fejez be, amikor csodaképen megszólal a telefon. Myl, mint a nyíl röppen a telefonhoz. Valami véres dráma izgalmát érzi. Mi lehet az? Bestiális kéjgyilkosság? Egy városatyajelölt fejére esett a 20 kiló sulyu peticiós akjtacsomag?.... Mi lehet?.. A telefonban a jól értesült Vereckei Árpád hangja sípolja a szenzációt: Végzetes autószerencsétlenség történt hat halottal. — Hol, mikor és kik az áldozatok, — hörög izgatottan, — de nincs „válasz. A jólértesült csak a lényeget keresi. öt a részletek nem érdeklik. Myl fejébe csapja kalapját és vágtat a rendőrségre. Végre egy téma, vérrel, halottal. Szinte hallja a sebesültek jaját, a haldoklók hörgését. Tollát vérbemártva irja majd meg a riportot. Rohan a bünügyibe Scherlock Zoltán detektivfőnök elé. — Zolikám az autószerencsétlenség részleteiért jöttem! Semmi válasz. Scherlock mozdulatlanul, mereven ül helyén. Átható szürke szemét Myl halvány arcára szegzi, Pillanatok múlnak el igy. Myl szólni akar, de Scherlock rapid, energikus mozdulattal elhallgattatja. — Elég — inti le határozottam. — Mindent tudok. Körülbelül öt perccel ezelőtt telefonon kaptad az értesítést. De a részletekről nem tudtak felvilágosítást adni s ggyenesen rohantál ide. Myl szédeleg. Ugy néz a detektivre, mint egy démonra. — Honnan tudod? — A jobb füled vörös az odaszorított telefonkagylótól. A többit pedig te mggad mondtad el, amikor bejöttél. — Válaszol diadalmasan a nagy detektív. — Fenomenális! — lelkendezik Myl, melegen szorongatva barátja kezét. — De most halljuk a részleteket. r — .Miféle részleteket? — Az autószerencsétlenség részleteit. Scherlock csodálkozva rázza bozontos fejét. — Nagyon sajnálom, de arról nem tudok semmit — mondja fanyarul. — Nem érkezett még jelentés róla. Ellenben nézz be a felügyelőséghez, hátha ott tudnak már valamit. Myl balfüle is kivörösödik a dühtől. Szó nélkül fordul k- az irodából és betámolyog a felügyelőségre. . — Az autószerencsétlenség részleteiért jöttem — szól aléltan és rimánkodva néz Boldogh felügyelőre. — Igen történt valami az éjjel, a Kótaji-uton. De nem tartozik a rendőrség körzetéhez. A sóstói csendőrőrs" folytatja le a yizsgálatot — válaszol a felügyelő unot* tan. — Myl' reménytelenül bámul maga elé. Mit tegyen — töpreng kétségbeesve. Nincs más hátra, mint a csendőrparancsnokság elszigetelt várát megrohamozni... Gyötrötten búcsúzik. De az utolsó pillanatban Boldogh felügyelő utána kiált: — Várjál csak öregem. Most jut eszembe. Hiszen az egyik sebesült Törtfi Endre kollégád. , — Törtfi! — kiált fel Myl felvillanyozva. — öriásiü Nagyszerű! Végre megtudok mindent. Egy autószerencsétlenség története az ujságiró saját tapasztalatai nyomán. Micsoda szerencsés fickó ez a Törtfi — gondolja Myl irigykedve. — Átél egy valódi autószerencsétlenséget. Hogy fog ezután az ilyesmiről irni. Mennyi reáiizmussal. A rémület pillanatának lángoló képe, a csontok, koponyák j roppanása, a hirtelen fékezett autó szörnyű szaltója, emberi jaj, állati hörgés elevenedik meg tolla nyomán ezután, mint egy izgalmas filmen. í Repül Törtfi lakása felé. Boldogan, felszabadult lélekkel. 'Ma,ga elé képzeli a megrázó jelenetet. — Törtfi tört tagokkal fetreng előtte. Susogva mondja el a szerencsétlenséget, de abban a halál hideg lehellet e érzik. Az ajtónál halkan, finoman kopog. Kiakarja fejezni kopogásában is mély részvétét. — Semmi válasz. Erőteljesebb kopogás. Méla csend. Energikus dörömbölés. Ásító hallgatás. — Mi ez?... Elkéstem volna? Törtfi már elköltözött az élők világából ? — gondolja borzongó rémülettel. Rohan a telefonhoz. A kórházban nem tudnak Törtfiről semmit. A szerencsétlenség után bekötözték, de azóta sem látták. — H01 lehet az az ember... Tépelődik Myl... Nem tűnhetett el nyomtalanul. Ha máshol nem, hát a boncasztalon bizonyára megtalálom.... Lehet, hogy ott fekszik' szétroncsolt fejjel, elnyúlva az asz-/ talon. Hirtelen eszébe jtit valami. Nem lehet tudni. Hátha? Ünnep délelőtt van. Juniusi kánikula. Törtfi ilyenkor sört szokott inni a restiben. S miután utolsó lélekzetéig ezt fogja tenni, ha még lélekzik,. most is ezt teszi. És valóban, a kópószimatu riporter nem tévedett. Törtfi bebugyolált fejjel, torz ábrázattal ott ül a sörözők között. Megborzad, amikor Törtfi arcába néz. Egy széttört arcú fantom vigyorog rá. f — Téged kereslek öregem. —üdvözli lelkendezve. — Fogadd KÖZPONTI SZÁLLODA HOTEL CENTRÁL Budapest, VII,, Baross-tér 23. A Keleti pályaudvartól alig 2 percnyire. A nyíregyháziak kedvelt találkozó helye — Elsőrangú modern családi ház. Központi fűtés. Minden szobában hideg-meleg folyóviz. Egy ágyas szobák árai : 5, 6, 8, 9, 10 P. Kétágyas szobák árai: 10, 12, 13, 14, 15, 16 P. Fürdőszobás szobák. Rádió. Telefon a szobákban. 3425-13 Tulajdonos ; PA L LA I MIKSA B ÁRIFA GY0GY FÜROŐ Orvoskapacitások által ajánlóit klimatikus gyógyhely, vérszegé nvsíg, női bajok, légzőszervek, idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéscinéi. Inhalatorium pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett strandfürdő, modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvezmény. Kérjen prospektust a Ffirdőigazgatőságtól, Bardiovské tKupele Slovensko.) 2328—25 őszinte gratulációmat. — Minek gratulálsz. Mintha legalább is valami nagy szerencse erj volna. Azért talán mert összetört a fejem, mint egy üres söröshordó? — mordul rá Törtfi dühösen, miután óvatosan szétroncsolt ajkához emelte a söröskorsó szélét. — Azért, hogy megmenekültél — felel ártatlanul" MyC —» Jó, jó! — dörmögi Törtfi — de miért kellett egyáltalán menekülnöm. No, de te valószínűleg azért jöttél, mert izzó részleteket akarsz, ugye? — Eltaláltad. Már egész délelőtt hajszollak. — Hm. No mindegy. Hát jegyezz, — biccent faqyar gúnnyal Törtfi s néhány pillanatig révetegen bámul maga elé, mint aki erősen gondolkozik. — A soffőrön kivüí — kezdi elbeszélését — öten ültünk az autó ban. Holubán a közjegyző, Blajer az ószerész, én a feleségemmel és Gügüsz a kiskutyám. A fekete Taxi simán siklott az országúton, mint nagy, sötét bogár. Egyikünk sem gondolt arra, hogy közöttünk ül a halál. Én. meg Holubán a boletta törvényről vadul vitatkoztunk. —• Egyszerre a soffőr előrehajolt és felkiáltott: Irgalmas Isten! Mindnyájan rémülten' meredtünk az útra. A reflektor metsző sugarában két ágaskodó ló s egy dárdaként előrenyúló rud borzalmas képe villant e^énk. A soffőr hirtelen teljes erejével lefékezett és nagyot, kanyarított a volánon. — Hiába beszélsz, a boletta törvény nagyszerű, mert a buza ára... — folytatta Holubán a vitát csökönyösen, de már nem fejezhette be. IAZ autó elkapta a lovat aztán nagy ivben, recsegve zuhant féloldalára.. A pusztulás szörnyű volt. A kocsiban ülők, mint elhajított kövek, röpültek jobbra-balra. Az elgázolt ló szügyéből vastag sugárban, magasra szökkent a vér, mig a másik szerszámát szakítva, vadul nekirohant a komor éjszakának. Az autó romjai alatt nem mozdult semmi. Csak tompa jajgatás, hörgés és Gügüsz éles visongása volt hallható— De íme egyszer csak a tört ablakon keresztül, mint cakkos felhők közül a hold, kibukkant Holubán kopasz feje. Óvatosan kitornászta magát az üvegszilánkok közül, aztán véres kisujját, mint feszületet mereven előrenyújtva, jajgatva rohant a legelső ház felé, hogy önmagán segítsen. — A fogat utasai közül égy hölgy eszmélt fel leghamarább. Zokogva kuporodott a ló véres hullája mellé. Körülötte mozdulatlanul feküdtek társai. — Jaj, jaj, mit csináltak! Megdöglött a lovam! — jajgatott az asszony kétségbeesve. A nagy jajgatásra feleszmélt Blajer is. Egy kis ideig szédülve, meredten nézett az asszonyra, aztán megszólalt. — Mit jajgat annyira asszonyom. Talán jobb volna,, ha a

%ÍEó nyerítene SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö í szobában lg pengő naponta. Orvosát minden

k™s: Nyíregyháza, KM-ntca 42. szám.