Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-28 / 144. szám

JSrtrÍRYIDÉK. Az egyesületek és az iskolák a népművelés szolgálatában. A város területén több kulturális egyesület és iskola vett részt a népművelési mozgalomban. Igy a Kálvineum, az állami tanítóképzőintézet Bessenyei önképzőköre, aBessenyei Kör Iiceális irodalmi és zeneművészeti szakosztálya, a Kiosz, a Ref. Leányegylet, a Szociális Missziótársulat Az értékes kulturális közreműködésért a népművelési brottság elnöksége Írásban mondott köszönetet az egyesületek vezetőségének. A népművelési akció megerősítését szolgálta az a rádió is, amelyet a kultuszminiszter adott a városnak és amelyet a Sulyán-bokori ág. h. ev. iskolában helyeztek el. A tanyai körzet közönsége 24 rádióelőadást hallgatott meg nagy érdeklődéssel. Ha összegezzük a kulturális egyesületek körében elhangzott és a programmszerüen beállított előadásokat, az tűnik ki, hogy Nyíregyháza város területén az elmúlt évadban 600 előadás hangzott el közművelődési célzattal. A város népművelési gondnoka az elmúlt év eredményeire hivatkozva megállapíthatta, hogy az országosan megindult erős népművelési akcióban Nyíregyháza kulturális jó nevéhez méltó helyet foglal el. Az egyenesadó egyszázaiékát fordítjuk népmüvelésre. Barna Jenő népművelési gond-, nok előterjesztette a jövő évi népművelési program keresztülvitelét, biztosító költségvetési tervezetét is. j A belügyminiszter megengedte j ugyan, hogy az 50 százalékos pctt- j adó keretén belül maradó közsé- ! gek az egyenesadó 3 százalékát Nyíregyháza a rádió hullámain — A »Nyírvidék« eredeti tárcája — Irta és a Szabolcsi Rádió Egyesület junius 22-iki műsoros estjén előadta Szohor Pál városi főjegyző. Tisztelt Közönség! Mi már régi ismerősök vagyunk. Máskor is voltam már e régi kőszínház színpadán, hogy kirántsam a sárból a színészet kátyúba jutott kopott szekerét. Most azonban egy uj hallgató sorakozott a színházi törzsközönség közé. Olyan türelmes hallgató, aki nem ásit a legszebb hasonlatomra, nem emeli unottan tapsra fáradt kezét s odahaza nem kritizálja meg jószándékból fakadó szavaim őszinteségét. Kempelen sakkozó automatája volt a mult századok olyan csodája, mint ez a villamos gép» ember itt, aki elkapja az ajkamon kicsorduló bánatos hangok foszlányait s bezörget a háztetőkön, mint a kötéltáncos siklik végig a kifeszített antennán s a hangom, már is ott cseng, kér és eped sok-sok nyiregyházi házban, ahová talán vendég módjára se tértem még. be. A két gyermekem ,is biztosan ott kuporog a rejtelmes fekete doboz előtt s kacagva kukkant át a szomszéd szobába, hátha tréfa az egész, ahogy esténként játszani szoktunk — lefekvéselőtt. Megérkeztem hát hozzátok nyiregyházi testvéreim. Ott van veletek szerelmes szavam, mint örök lovagja e város tradícióinak. Ti többi magyar testvérek pedig — innen és tul a mesterséges határokon, — ne zárjátok el a készüléket, hogy unalmas felolvasás köirányoztassák elő népművelési célokra, a népművelési bizottság a város nehéz anyagi helyzetének mérlegelésével megmaradt az egyszázalékos összeg előirányozásánál. Ez összesen 8990 pengő. Analfa-. béta tanfolyamokra 1820, elemi ismeretterjesztő tanfolyamokra 910, gazdasági 'irányú tanf olyamokra;. 1000, vetitettképes előadásokra 2400, oktatófilmes előadásokra 1840 vándorkönyvtárakra 1000 pengőt irányzott elő a bizottság. Ez a tervezet az eddigiekhez képest a tanfolyamok számának növelését, a népművelési akció mélyítését, a város népének intenzivebb működését biztosítja. Emelkedni fog a tanfolyamok száma. Az analfabéta tanfolyamok száma a jövőben négyről ötre emelkedik. Az év végén megejtendő népszámlálás lehetővé teszi az analfabéták számának pontos megállapítását és nagyobbszámu hallgatóság bevonását az analfabéta tanfolyamokra. Az elemi ismeretterterjesztő tanfolyamok számát 2-ről 4-re emelik. Épp igy emelkedni fog a vetitettképes előadások száma is. A rendelkezésre álló 3 vetítőkészülék mellé beszerzik a negyediket is. Szükség van egy mozgóvetitőkészülék beszerzésére is. Minthogy Nyíregyháza tanyavidékén eddig mindössze két népkönyv tár áll a közönség rendelkezésére, a népművelési bizottság tervbe vette ujabb, megfelelően összeállított könyvtár beszerzését. Ezeket a könyvtárakat időről-időre más iskola körzetében kölcsönözik ki. A népművelési titkár javaslata. Á népművelési bizottság teljes egészében elfogadta Barna Jenő vetkezik. A Magyar Városok Kulj turális Szövetségének programmI jához tartozón: fiatal várost aka! rok bemutatni büszke ragyogással, j mint anyák indulnak első báli muj latságra bimbóból virággá serkent leányaikkal. A városközi kulturális szövetség gondolata is itt szökkent virágba Nyíregyházán. Itt tervezgette me» a három Tiszántúli város polgármestere: Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza e fiataí, de éietrekész Szövetség első álmait. A tervezgetések koronatanuja: néhai Kardos István kulturtanácsnok, ma már csak a felettünk uszó fehér bárányfelhőn, ezen az égi antennán át hallgatja szavamat. ö a Kunság szülötte volt, de egy testté vált velünk, ö is rajongott Nyíregyházáért, mely város alig vetette még le gyermekcipőit. Nem dicsekszik a kultura százados emlékeivel. Nincs hegyes tornyú minarettünk, mint Eger városának, nem maradtak ránk török fermánok, mint a szomszéd civis Debrecenben, kereskedőink se jártak még az uj kor kezdetén a világ országútjain., a céhek se kaptak kiváltságokat régi magyar királyoktól. A természet ragyogó jó kedve se áldotta meg isteni ajándékkal: nincs a föld gyomrából felbuggyanó gyógyforrásunk, mint Hajdúszoboszlón^ — nem mosogatja a város lábát az Alföld szőke leánya a Tisza, jó időben kéklik csak át a messzeségből az arany termő Tokaji hegy. Szelíd hullámu dombhátakon élünk, akácokkal szegélyzett búzatáblák között. A nagy határban most van a mi legszebb szüretünk. A nyáresti szél felborzolja a sárguló kalászt. Megvonaglik, mint kigyózó hullám a tenger partján, ha ugyan igaz a gondnok előterjesztését. Süle Dénes Szabolcsvármegye népművelési titkára hangsúlyozta a város perifériáin lakó nép számára rendezendő szórakoztató keretű előadások rendezését. Javasolta, hogy az analfabéták intenzivebb bevonása céljából permanens tanfolyamot rendezzenek és indítványozta, hogy a perifériákon rendezendő előadások műsorába vonják be a dalegyleteket is, amelyeknek fellépését anyagi támogatással honorálja a város. , . Dr. Bencs Kálmán polgármester a népművelési titkár statisztikai adatával szemben hangsúlyozza, hogy Nyíregyházán koránt sem olyan súlyos a helyzet az analfabéták száma tekintetében és ami a leventéket illeti, azok között bizonyára nem akad öt analfabéta sem. Dr. Polinszky Pál kulturtanácsnok rámutat, hogy a városi lakosság részére rendezendő szórakoztató és tanitó célzatú előadások 1 rendezése tervbe van véve az egye- J sületek és iskolák közreműködésé- i 1930. junius 29. A májusi 45o/o zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTURÓ viszonteladói ára 20°|„-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiok 20. 2679-7 vei. Téger Béla tanár rámutat a tanítóképzőben rendezendő kulturdélutánokra, amelyeknek műsorával'készséggel áll az intézet a népművelési bizottság rendelkezésére. Margócsy Emil igazgató hasonló közreműködést ajánl fel a kereskedelmi iskolák részéről és a bizottság elhatározta, hogy é tárgyban tanácskozásra kéri fel az intézetek igazgatóit. JL P O 3 órás előadások kezdete szombaton fél 6 es háromnegyed 9, vasarnap 3, 6 és 9 crakor O MOZ6D Szombaton és vasárnap Greta Garbó, John Gilbert, Karenina Anna, Ivan Mosjoukin, Brigitte Helm J Manu'.esku, a szélhámosok királya A két vilagfilm 22 felvonásban. REUnm ES CSUZT MARADANDÓAN A SZERENCSI ISZAP GYÓGYÍT PRÓBÁLJA MEG! 32S5-? földrajzkönyvek tanítása, hiszen utoljára talán Rodostóban hallottuk tenger mormolását. Egy hét múlva már itt van Péter Pál; a kéve és a kereszt születési napjai A hajnal első pirkadása már nótára pezsdül, selymes zizegéssel dől a kalász a kasza éle nyomán. A nyírségi gazda nemcsak búzát arat az idén, minden harmadik kereszthez egy bolettát is markol a marokszedő leány. Ez az aratás: ez építette meg Nyíregyházát. 180 esztendővel ezelőtt nem vetett még ezekbe a parlag földekbe senki. Alig néhány emberöltő aratása nyomán nőtt ki a földből a város. A búzatábla lett az áldozati ke-y nyér, belőle nőtt ki a templom, az iskola, jótékonysági intézetek az elesettek felkarolására, szárnyakat kapott a tömött, arany búzakalász s hullatta a város zsákjába a haladás és jólét áldott magvait. Nincs szánalomra méltóbb ember, mint az első nyiregyházi telepes. Kopott szekérsereg poroszkált fáradt lovakkal Békéscsaba felől. Látszatra szegények, mint a hontalan vándor, akinek nem vet ágyat senki éjszakára. A saroglyában néhány gazdasági szerszám: vedlett faeke, csép hadard és a kapavas, melyet fényesre csiszolt a termő öld ölelése s a saroglyából egyenesen felrepült a város címerébe. Az uj tanyát kötéllel és szekérkerékkel osztották szét. A kötél 30 öles volt, ez adta a föld szélességét, a hosszát pedig a sze. ' kérkerék tizenötszöri fordulása j szabta meg. 121 ilyen kötélaljác ; nevezték szállás földnek, ami mostani mértékegység szerint kereken io kat. holdnak felel meg. , A szállásföldben mélyre- szántott a szorgalom ekéje. Micsoda ehhez képest a modem traktor s a mezőgazdasági technika sok ezer vívmánya? A hosszú útban elfáradt lovak, mint a mesebeli táltos, feküdtek neki az évszázados tablónak: rendre fordult ki a hant. A gazda homlokáról verejték gyöngyözött, izmai megfeszültek, mint ij szokott, ha nyílvessző suhan a népvándorláskori halállal. A szántás felett megjelent a magvető s a cséphadaró csengő rhénes forintokat vert ki a ponyvára. Jutott ebből templomra, iskolára, az ocsuja pedig elegendő volt arra, hogy megváltsa magát a földesúri jogok alól. Most már szabad földön kezdett uj életet. A Csabai-utcai kis sárga házban megszületett Benczúr Gyula s ezzel Nyíregyháza zászlóba felrepült a kultura legmagasabb árbocára. A kis gyermek itt látta az első mályvákat, melyek később olyan virágzó pompával kerültek vásznára. A selyem és bársony csillogását talán a templomjáró nyiregyházi Asszonyok fejkendőjén vette észre s itt kergette meg a harcias gunár a mezítlábas gyermeket, melynek emléke férfikora delén halhatatlan alkotásokra ösztönözte. . A város északi karja százados tölgyerdővel ölelkezik össze. Talán a városnak is szervei vannak ® e sötétzöld lombtenger: a mi ziháló tüdőnk. Telepítése körül homály terjeng, miként a nap se tűd áttömi csipkés szélű levél palástján. Gyermekmese mondja, hogy e föld régi gazdája — Károlyi Ferenc gróf — külföldi útjáról levelet irt a nyiri földek ispánjának. Mák táblákat látott valahai 'Bre-