Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-25 / 141. szám

1930. junius 25. J^rÍRYiDáic 7 Újra találós veszedelemmel fenyegetett a Dob ntca! halálsarok á Dob-utca szélesítését kérik a várostól Több izben megírtuk, hogy Nyíregyházán a Kossuth és a Debreceni-utcák sarka a legveszedelmesebb »halálsarok«. A Kossuthutcában futó távolsági vonatok nem állanak meg a feltételes megállónál a Dob-utca sarkán, még ha volna is várakozó vagy leszálló utas, mert a feltételes megálló csak a helyi forgalomban számit. Igy a távolsági, amikor a Dob-utcai megállóhoz ér, erősen csengetve halad tovább, hogy a Dob-utcából netalán előfutó jármüveket jó eleve tudassa jöveteiérői. Bárhogyan is csenget azonban a vonatvezető, sokszor megesik^ hogy a csengetést a Dob-utcából elősiető kocsi vagy talyiga embere nem hallja és megtörténik a karambol. Számtalan esetben volt már igy, és a véletlennek köszönhető, hogy halálos szerencsétlenség nem történt. Az összeütközések olyan gyakoriak, hogy a Dob-utcában a Kossuth-utca közelében lakók állandó idegességgel lesik, mikor következik be újonnan karambol. Szombaton Marschek Kossuth-utcaí hentes kocsija szaladt elő a Dob-utcából, amikor jött a távolsági. — A kocsi már a sinen volt, amikor a csengetést észrevették. — A vonat elkapta a henteskocsit, összetörte és ezer szerencse, hogy halálos eset vagy súlyosabb sebesülés ezalkalommal sem történt. A Dob-utcaiak most már nem várnak tovább. Mozgalmat indítanak a »halálsarok« megszüntetése érdekében. A város szabályozási terve szerint a Dob-utcát ki fogják szélesíteni és igy elhárítják a karambolok fenyegető veszedelmét. A Dob utcaiak most azt kérik,, hogy a szélesítést már most foganatosítsa a város. A Dob- és a Kossuth-utca sarkán van Róth. Zsigmond péküzlete. Ebben az üzletben állandóan szemtanúi az öszszeütközéseknek és Róth Zsigmond' már arra is kész, hogy egész házát lebontatja és a város rendelkezésére bocsátja a telket szabályozás céljára. A város azonban egy ilyen ajánlatot külön nem fogadhat el. fcsak abban az esetben kezdik meg a Dob-utca kiszélesítését, ha valamelyik érdekelt bejelenti hozzájárulását. Most ebben az irányban indult meg a mozgalom. Addig is, amíg az utcaszélesitéssel egy csapással megszüntetik a »haIálsarok« rettegtető veszedelmét, szükséges volna a Dob-utca torkolatánál elhaladó vonatok még nagyobb óvatossága, esetleg teljes lassítása. ' Az Angolkisasszonyod évzáró ünnepélye Az Angolkisasszonyok nyíregyházi intézete vasárnap délelőtt n órakor a kath. elemi iskola dísztermében nagyszámú és előkelő közönség előtt évzáró ünnepet renzett a következő nagyszabású és szépen sikerült műsorral: 1. Mozart: Ima; énekelte az intézet énekkara. 2. Üdvözlő beszéd; mondotta Csupek' Ilona. 3. Chopin: Ecossaise; zongorán játszotta Tolnay Rózsi. 4. Sik Sándor: Ketten a mesterrel; szavalta Báthory Jolán. 5. Ritmikus gyakorlatok; előadták az intézet bennlakó növendékei Olchváry Erzsike zongorakisérete mellett. 6. Az Alföld Petőfi költészetében. Irta és felolvasta Horváth Mária; szavaltak Vas Erzsébet és Báthory Sarolta. 7. Kun László: Petőfi a Hortobágyon; melodráma. Szavalt Kelemen Emma, hegedűn kisért Weber Erzsike, zongorán kisért Tolnay Rózsi, cimbalmon kisért Alföldi Lenke. 8. Német dalok; énekelte az intézet énekkara. 9. Francia játékok; előadták az intézet bennlakó növendékei. 10. Angol nyelven szavalt: Weber Erzsike. 11. Irredenta dalok; énekelte az intézet énekkara. 12. Magyar táncokat mutattak be: Kálmán Irénke, Kelemen Emma, Vas Erzsébet és Balla Ibolya. 13. Kontor E.: Az ifjúság imája; énekelte az intézet énekkara. Az ünnepély során megható módon nyilatkozott meg az a mélységes hála és szeretet, melyet az intézet a fáradhatatlan munkássá,gu és nagyszivü pártfogó: Énekes János pápai prelátus iránt érez, a kit névnapja alkalmából lelkesen ünnepeltek. Énekes János záróbeszédében meghatott szavakkal köszönte meg a váratlan ovációt, majd az Angolkisasszonyok intézetének történeti fejlődését ismertette. A 17. század elején a katolikus vallása miatt Angolországból kiüldözött Ward Mária nemes angol hölgy alapította társnőivel az Angolkisasszonyok rendjét Münchenben, célul tűzve ki a 'hazafias, vallásos és müveit szellemben való nevelést. Rendkívüli nehézségek, anyagi gondok, társadalmi előítéletek akadályozták az alapítás és szervezés első munkálatait, de a kiváló szervező, boldog emlékezetű Ward Mária hős lelkületű elszántsággal legyőzi az öszszes nehézségeket és az Angolkisasszonyok rendje a világ müveit népei előtt nagy tiszteletet és elismerést viv ki, ugy hogy ma már 200 intézetük áll a legideálisabb nőnevelés szolgálatában. Ezek között az intézetek között a legfiatalabb a nyiregyházi intézet, amely az első alapításhoz hasonlóan, *— rendkívüli nehézségekkel küzd, de az első év eredményének mai első nyilvános bemutatása a legszebb reményekre jogosít a kis intézet további szép fejlődését illetőleg. — Méltatja a jóságos főnöknő, Mater Lengyel Júlia érdemeit és a nyíregyházi intézet támogatására buzdítja a katolikus társadalmat. Ha vissza akarjuk állítani a keresztény társadalom és a magyar haza alapját képező vallásos, hazafias, szellemileg és testileg egészséges magyar családokat, akkor vallásos, müveit, kötelességtudó, kifogástar lan viselkedésű, keresztény világfelíegásu és aszerint élő, hazafias érzésű nőket kell nevelnünk. A nagy tetszéssel, lelkes éljenzéssel fogadott záróbeszéd után a Magyar Hiszekegyet énekelte el az ünnepi közönség, majd az iskolai jutalmak kiosztása következett. N Nyári ci kalapnjdonságok megérteitek és a legolcsóbb árakon ároíittatnak WALTERNÉ kalapszalonjában Luther-ntca 20. {Lovas Kovács János ház) MEGHÍVÓ a „Nyiregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság" Nyíregyházán, a Vármegyeháza tanácstermében 1930. évi julius hó 4-én délután S'/a órakor tartja 21 -ik, azaz huszonegyedik évi rendes közgyűlését, melyre a részvényeseket ezúton hivja meg az IGAZGATÓSÁG. NAPIREND: 1. Az 1929. évi zárszámadás és mérleg előterjesztése az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének bemutatása, az évi mérleg végleges megállapítása. 2. Határozat az igazgatóságnak és íelügyelőbizottságnak adandó felmentés iránt. 3. Az 1930. évben kilépett 6 igazgatósági tag helyének választás utján való betöltsse. 4. Esetleges indítványok. Jegyzet. (Kivonat az alapszabályokból.) Az évi mérleg, valamint az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései a kereskedelmi törvény 198. szakasza értelmében 8 nappal a közgyűlést megelőzőleg a társaság Nyíregyháza állomásán levő hivatalos helyiségében közszemlére tétetnek ki. Az évi mérleg a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg az alapszabályok 6. szakaszában megjelölt lapokban közzéteendők. (Alapszabályok 16. szakasza.) A közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik részvényeiket azok le nem járt szelvényeivel együtt 1930. évi julius hó 3. napjának délután 5 órájáig a részvénytársaság Nyíregyháza állomásán ^vagy a Nyiregyházi Takarékpénztár Egyesületnél letéteményezték A fetett részvényekről elismervény állíttatik ki, mely a közgyűlésen vaíó részvételre igazolványul szolgál. Az állam, Szabolcsvármegye, Nyíregyháza város, Kótaj, Buj, Ibrány, Nagyhalász, Dombrád, Tiszabercei, Paszab, Vencsellő, Gávaés Balsa községek a 7. szakasz szerint átvett részvényeket letenni nem tar toznak és a részvénybirtoklásuk igazolására elegendő a Kereskedelemügyi m. kir. miniszternek az alispánnak, a polgármesternek, illetőleg községi elöljáróságnak a közgyűlésen bemutatandó értesítése . A részvényesek a közgyűlésen szavazati jogaikat személyesen, vagy oly meghatalmazottak által gyakorolhatják, kik maguk is részvényesek. Szabolcsvármegye, Nyíregyháza város, a községek, kiskorúak, vagy gondnokság alatt állók, testületek, vagy nyilvános intézetek, képviselőik, vagy jogérvényes meghatalmazással ellátott megbízottjuk által, kereskedő cégek, részvénytársaságok, vagy szövetkezetek cégjegyzésre jogosított képviselőik áltai képviseltetik magukat, — habár azok magjuk nem is — részvényesek. | Az állam tulajdonában levő részvények alapján szavazati jogát a Kereskedelemügyi miniszter ur által esetről-esetre kirendelt képviselő által gyakorolja. (Alapszabály 16. szakasz.) A közgyűlésen megjelent, vagy képviselt részvényest szabályszerűen igazolt (letett) részvény után egy szavazat illeti meg. (Alapszabály 18. szakasz.) Indítványok, melyeket szavazatképes részvényes a közgyűlés elé terjeszteni kíván, az igazgatóság elnökével írásban oly időben közlendő, hogy még a közgyűlés öszszehivását tárgyazó hirdetményben illetve a közgyűlés napirendjébe felvehetők legyenek. Ellenesetben az ilyen indítványokat a közgyűlés nem tárgyalhatja és azokban nem határozhat. (Alapszabály 20. szakasza.) Nyíregyháza, 1930. évi junius hó 23-án. Az igazgatóság. Mérleg számla. Vagyon: Építési számla 1.180.440 P. Pótberuházások 737.017.21 P.. Pénztár készletek 21.655.42 pengő. Anyagkészlet 127.232.14 pengő. Nyugdijalap 121.688.56 P. Adósok 380.329.34 P. Veszteség áthozat 1928 évről 116.583.04 P. Veszteség 1929. évben 156.605.67 P. — Összesen 2.841.551.38 p. — Teher. Részvénytőke 1.180.440 P. Tartalékalapok 13.720.84 P. Felújítási tartalék 542.747.89 P. Nyugdíjalap 121.688.56 P. Hitelezők 982.954.09 P. összesen 2.841.551.38 P. Üzleti számla. Tartozik: Üzleti kiadások 1929 évben 845.752.58 P. Beruházások és egyéb kölcsönök kamatszükséglete 57.005.30 P. Autóbusz üzemi kiadások 155.280.03 P. Veszteség áthozat 1928 évről 116.583.04 P. összesen 1.174.620.95 P. — Követel: Vasutüzleti bevételek 771.437.37 pengő. Autóbusz üzemi " bevételek 129.994.87 P. Veszteség áthozat 1928 évről 116.583.04 P. Veszteség 1929 évben 156.605.67 P. összesen 1.174.620.95 P. Nyíregyháza, 1929. december 31. Vizsgái jutalomkőnyvek már 50 filléres árban nagy választékbsn kaphatók az TJjeáLglDOltlDSLn. X7" •• 1 1 r /J a legegyszerűbbtől • legdíszesebbig Könyvek kötését