Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-25 / 141. szám

2 J^VíRYIDÉK. 1930. junius 25. Elférő magyarázatok a bolettarendszer lényege körül Az országszerte nagy hullámokat felvert boletta-rendszer lényegével, voltaképen kevesen vannak tisz tában, ezért az alábbi két különböző információt szereztük be olvasóink tájékoztatására. Az egyik magyarázat. i Első informátorunk a következőket fejtette ki a boletta-rendszer lényegéről: — Vevő János kereskedő búzát vesz Nagy Pál gazdától. A kereskedő előzőleg 3 P-ős bolettákat vásárol a postán, városházán, ahol majd ezeket a bolettákat árusitani fogják. Amikor aztán Vevő János kereskedő Nagy Pál gazdának fizet a megvásárolt, például 5 mázsa búzáért, akkor nemcsak a búzának megegyezés szerinti napiárát fizeti ki Nagy Pál gazdának, hanem az 5 darab bolettáról letépi a szelvényeket és ezeket is átadja Nagy Pál gazdának, aki igy a vételáron fölüt még 15 P értékű boletta-szelvényt is kap. Nagy Pál gazda ezekkel a szelvényekkef bármiféle adóját, köztartozását kifizet heti. Ha pedig az ,adó törlesztése után is marad boletta-szelvénye, akkor minden darabot teljes 3 P. értékben beválthat készpénzre az adóhivatalban, vagy más megállapi tandó helyen. ' !' — A lényeg tehát az, hogy a magyar fogyasztó 20 P-ős buza helyett 23 P-ős búzát fog fogyasztani. A 3 pengős mázsánkénti többletekből egy 20—30 millió pengős alap létesül és végeredményben ennek a terhére kapnak a gazdák mázfánként 3 pengővel többét. Ez az alap fogja fedezni az 1—5 holdas törpebirtokosok földadócsökkentése folytán elmaradt bevételt, amelyet a segéd nélkül dolgozó kisiparosok forgalmi adójának elengedése jelent. Az adminisztráció és ellenőrzés költségeit is ennek az alapnak keli fedeznie. — Mint Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelentette, rozs-bolettát is rendszeresit a kormány, mert a rozsnál talán még nagyobb a válság, mint a búzánál. A rozsboletta mázsánkint 2 pengő lesz. — Tehát, ha Vevő János kereskedő rozsot vásárol Nagy Pál gazdától, akkor minden mázsa után a napi áron felül még egy-egy 2 P-ős boletta szelvényt is ad Nagy Pál gazdának. Vevő János kereskedő aztán például 10 P helyett 12 pengőért adja tovább a fogyasztás céljaira a rozsot. Röviden ez a lényege a bolettarendszer elgondolásának az egyik magyarázat szerint. A másik magyarázat. Maga a boletta-rendszer feltalálója a következőket mondta az általa elgondolt s maholnap törvénnyé váló boletta-tervezetről: — A mezőgazdaság súlyos válságának elhárítására szolgái a boletta-rendszer. Az egész annyiból áll, hogy a termelő 3 P kártérítést kap a buza mázsája után, vagyis többet, mint a buza tőzsdei ára. Tulajdonképpen nincs másról szó, mint vámvédelemről, amely most már elkerülhetetlen, hiszen ezt csinálja valamennyi ország, amelybe ki akarják vinni a magyar búzát. — Mi igaz abból, hogy drágaságot hoz magával? — Az bizonyos, mert hiszen a magyar kenyér és liszt fogyasztók fogják megfizetni a 3 pengőket, azonban az a véleményem, hogy általánosan nem fog nagyobb drágaságot okozni, mert hiszen egy 3 tagu család kenyér- és lisztfogyasztását véve alapul, egy esztendőben az egész többlet nem tesz ki 25 pengőt. — A politikusok szerint a kormány 45 milliót akar juttatni a mezőgazdáknak és beszed 100 milliót, hogy lehet ez? — Szerintem ez még bizonytalan. Nem lehet előre tudni, hogy miképpen fog kialakulni a végöszszeg, mert ez a terméstől és az export eredményétől is függ. Vasárnap ünnepelte a nyíregyházi ev. egyházközség az ágostai hitvallás négyszázados A világ evangélikusai ünnepet (ülnek ezeken a napokon. A reformáció bölcsőjének földjén, Németországban négy hónapon át tartanak a jubileumi ünnepségek, Magyarországon az elmúlt vasárnap hódolt az evangélikus hivek serege az ősök emlékének s köztük ünnepelt a nyiregyházi ev. egyházközség is. Ez az ünnepség méltó volt minden tekintetben ahoz az életfelfogáshoz, amely az evangélikus egyházat jellemzi nemcsak ott, ahoi hivei minoritásban vannak, hanem ott is, ahol lélekszámuk jelentékeny. A nyiregyházi evangélikus egyházközség tisztviselői, presbiterei, képviselőtestületének tagjai reggel j órakor Dr .Geduly Henrik püspök és Dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, egyházi és iskolai felI ügyelő vezetésével urvacsorát vettek, hogy megtisztult lélekkel emlékezzenek meg a reformáció jelentős napjáról, az Ágostai Hitvallás keletkezésének idejéről s magáról a Hitvallásról, amely az evangélikus egyház legfontosabb különös szimbolikus irata. A Hitvallás keletkezésének történetét a reggel 9 órakor kezdődő tót nyelvű istentiszteleten Dr. Geduly Henrik püspök, a háromnegyed 11 órakor kezdődő magyar nyelvű istentiszteleten pedig Paulik János m. kir. kormányfőtanácsos, lelkész méltatta, akinek ünnepi beszéde a magyar evangév kus lelkészi kar deklarációjával együtt nyomtatásban is megjelent. | Az istentisztelet végeztével a templomban díszközgyűlés volt, amelyet Dr. Bencs Kálmán egyházközségi felügyelő a Magyar Hiszekegy szavaival nyitott meg, majd Szohor Pál, Nyáregyháza város főjegyzője, az egyházközség pénzügyi bizottságának elnöke terjesztette be az egyházközség deklarációját. — A mult nagy napjaira, a hitvallók bátor s .mindenkor a szellem fegyveÍ

reivel küzdő egyházépitő munkásságára fényt vetitő deklaráció ~ megismételte az egyház 'hitelveihez való ragaszkodást. A nagy nap méltóságához méltóan folyó közgyűlést s a jubileumi emlékezés napját a Himnusz éneklése zárta be . 1 1 Újjáalakult a Folyó hó 15-én délelőtt tartotta ujjáalakuló gyűlését a KisvárdaVidéki Gazdakör a Nagyvendéglő színháztermében. A Liptay Béla elnöklete alatt megtartott közgyűlésen Szabolcs és Bereg vm. számottevő közéleti férfiai közül többen voltak jelen,— akik • egyhangú lelkesedéssel vették tudomásul, hogy ez a gazdákat egy« sitő kör ujjáalakult. Jelen voltak többek között: Répánszky István jószágigazgató, Szalánczy Bertalan, herceg Odescalchy Miklós, báró Uray Gyula, báró Horváth Gedeon, Eszenyi Jenő, Diner Pál, Jékei László, Németig György, Újhelyi Tivadar, Horváth József, Horváth István, a felső szabolcsi birtokosság teljes számban és ezeken kivül kisgazdák igen sokan. | Az előkészítő bizottság már előzőleg hozzálátott a Gazdakör munkálatainak, céljának és a változott gazdasági viszonyoknak megfelelő átdolgozásához és az ülést vezető Liptay Béla elnök felkérésére, Liptay László számolt be a munkálatok eredményéről, fej tegetvén egyben a kör célját is, azt: hogy Felsőszabolcs és a szomszédos vármegyék egész területére kiterjedő érdekeltséget kívánnak a kör kebelében összehozni. Nemcsak a nagybirtokosok egyesülete ez, hanem a kisgazda társadalom minden egyes tagjának bevonásával kivánja működését kifejteni. Meg kell tanulnunk szervezkedni, pótolnunk kell a fennálló kulturális hiányokat és minden akadályt legyőznünk, hogy egyek legyünk, egy egységes nagy és hatalmas gazdatáborban. A Gazdakör főcélja ennek a megszervezésnek az előmozditása és lehetővé tétele annak, hogy a gazdasági szükségletek beszerzésénél a gazdatársadalom tagjainak érdekében együttes és egyöntetű munkálkodás fejtessék ki. Segits magadon, az Isten is megsegít!! jelszóval fejezi be előadását Liptay László, akit a gyűlés meleg óvációban részesit. Egyhangú lelkesedéssel mondja ki a gyűlés ezután a Kör újjáalakítását. A vármegyei gazdasági főfelVÁROSI MOZ6Ő Ma, Kedden utoljára 7 és 9 órakor Fekete démon Filmregény 8 felv. — Főszereplő : LIANE HEID. Arany karaván Vadnyugati dráma 8 felv. Szerdán nincs előadás. A májusi 45 o/

0' zsírtartalmú H0RT0BÁ8Y JUHTURÓ viszonteladói ára 20°j

o-kaI olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. 2679-7 ügyelőség nevében Zilahy-Kiss Tibor üdvözli az újonnan megalakult Kört és munkálkodására Isten áldását kérve, a felügyelőség részéről bizalmat kér és támogatást ígér. A Kör ezután megválasztotta 60 tagból álló igazgató választmányát, titkárának Mike János oki. gazdát, pénztárnoknak ifj. Szmrecsányi Lászlót, ügyészének Dr. György Ferenc kisvárdai ügyvédet, ellenőrnek Grünberger Józsefet, a számvizsgáló bizottság tagjaiul pedig: Vass Árpád, Terestényi Béla és Kertész Lajos választattak meg. A közgyűlés után rögtön összeült az igazgatóválasztmány, amely saját kebeléből megválasztotta a Gardakör tulajdonképeni irányító és végrehajtó szervét, a 11 tagu intézőbizottságot, amelynek tagjai a következők: elnök: Liptay László, tagjai: Diner Pál, báró Horváth Gedeon, Jékey László, Jármy Miklós, Eszenyi Jenő, Horváth István, Pokol Bálint, csicseri Orosz Sándor, Rochlitz Béla és Harsányi János. Az intézőbizottság elnökéül Liptay Lászlót választotta meg, akinek elnöklete alatt a legsürgősebb teendőket megbeszélték és kimondották, hogy minden csütörtöki napon intézőbizottsági gyűlést tartanak, hogy . a szükséges teendőket állandóan megbeszélhessék és. intézkedhessenek. Bevonják az öípengős bankjegyeket A Mag yar Nemzeti Bank a forgalomban lévő 1928 augusztus elsejei kelettel ellátott 5 pengős címletű bankjegyeket 1930 junius hó 25-től kezdődőleg a forgalomból bevonja. A bevonásra kitűzött időtartam a magyar királyi kormány hozzájárulásával 1930 december hó 31-ig terjed, mely időpontig a behívott bankjegyeket ugy mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankjegyeket ugyancsak b930 december 31-ig fizetésképen vagy kicserélés végett elfogadják. A jelzett időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1^933 december 331-évéi a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fentemiitett bankjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. Gazdaságok részére mináenféle nyomtatványt jutányos áron készít a JÓBA-nyomda Nyíregyházán, Széchenyi út9. TstafOfl 133.