Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-22 / 139. szám

1930. junius 22. JSÍYÍRYIDÉK, ARTFA GYÓGY FÜRDŐ Orvoskapacitások által ajánlott klimatikus gyógyhely, vérszegénység, női bajok, légzőszervek, Idegkimerültség, gyomor és bél megbetegedéseinél. Inhalatorium pneumatikus gépekkel. Fenyves erdőktől övezett strandfürdő, modern szállókkal, pensiókkal. Vasúti kedvermény. Kérjen prospektust a Fűrdcigazgatőságtól, Bardiovské Kupele Slovensko.) 2328-25 város a békés megegyezés reményében még arra is hajlandó, hogy az 5 ezer dollárt, ha nem is 2 ezer dollárral, de felemeli. Ezzel szemben Konthy Gyula dr. annak a véleményének adott kifejezést, hogy a város fizesse ki, inkább ma, mint holnap, az 5 ezer dollárt és ezzel zárja le az egész ügyet, rrvfert — véleménye szerint — 3 éven belül amúgy sem lehet a Korona építkezéséhez hozzáfogni és a terhek csak emelkedni fognak. Bogdán Ferenc felszólalásában a polgármesteri javaslat elfogadását ajánlotta, mert azt hiszi, hogy a Kaszinó közgyűlése megértéssel fog viseltetni a várossal szemben. Végül Bencs Kálmán dr. polgármester indokolta meg a javaslatot, és kérte a tagokat a íjavaslat mellett való állásfoglalásra. Hang súlyozta, hogy ha a Kaszinó mereven ragaszkodna a választmány határozatához, akkor a városnak nem marad más hátra, mint a Kaszinóval szakítani. Azonban amíg van mód és lehetőség a békés megegyezésre, .amelyet remél, addig nem volna helyes és célszerű a rideg magatartás. A polgármester javaslatát Konthy dr. javaslatával szemben egyhangúlag elfogadták. A munkanélküliség enyhítése miatt kell az Olga óvodát sürgősen felépíteni. • i p "W A tárgysorozat többi pontjait a képviselőtestület vita nélkül vette tudomásul, csak Tolinszky Pál dr. kulturtanácsnok előterjesztésével kapcsolatban emelkedett szólásra Énekes János pápai prelátus. A szakosztályok az Árpád-utcai Olga óvóda felépítésének elhalasztását javasolták a nehéz pénzügyi viszonyok miatt. Ezzel szemben Énekes prelátus erőteljes argumentumokkal bizonyította az építkezés sürgős megkezdésének szükségességét, részben kulturális, de Iegfőképen a munkanélküliség enyhítése érdekében. Nagy hatást keltő beszéde végén kérte a polgármester intervencióját a miniszternél, abból a célból, hogy az óvóda még ebben az évben felépülhessen. A tél fenyegetőleg fogja követelni a munkanélküliek eltartását Ugyancsak a munkanélküliség enyhítése érdekében emelt szót Pisszer János is. A honvédlaktanya építésvezetősége, a várostól a honvédlaktanya környékén csatornázás céljaira közterület átengedését kérte. A képviselőtestület a polgármester javaslatára a város érdekeit védő kikötésekkel a kérelemnek helyt adott. Ezzel kapcsolatban Pisszer arra kérte a képviselőtestületet, hogy a honvédparancsnokságnál követelje a laktanya építkezés azonnali megindítását. Beszédében rámutatott arra, hogy a város a legnagyobb méltányossággá bánt a katonai kincstárral mindig, értékes közterületeket bocsátott a rendelkezésére, joggal sürgetheti tehát a laktanya építkezés megindítását. Mert — mint ahogy mondotta — ha a nyár munkanélkül múlik el, a tél fenyegetőleg fogja követelni tőlünk, hogy tartsuk el a munkanélkülieket. A képviselőtestület a polgármes ter intenciójának megfelelően a javaslatot Pisszer János inditványáegyütt fogadta él A közgyűlés 5 órakor ért véget. Harmincegy nyiregyházi diák vett részt a Kardos István emiékére rendezett irodalmi páiyázaton A bírálóbizottság jelentése A Kardos István kulturtanácsnok emléknek ébrentartására rendezett irodalmi pályázaton harmincegy nyiregyházi középiskolai növendék vett részt. A pályázóknak a következő kérdést . kellett feldolgozniok: »Nemzeti irodalmunk azirredenta eszme szolgála tábanygí' bírálóbizottság határozata alapján az első dijat (30 pengő) Schwarcz György, a Kossuth reálgimnázium, a másodikat (30 pengő) Stark Gyula, a felső-ke reskedelmi iskola és a harmadik dijat (20 pengő) Bezó József, E kir. állami tanítóképző intézet nö vendéke nyerte efe A bíráló bizottság a pályázatok eredményéről a következőkben számol "be: v Nyíregyháza városának közönségé az 1929. évben elhunyt Kardos István kulturfanácsos emlékére képviselőtestületi határozattal alapítványt létesített, amelynek az a hivatása, hogy évről-évre felujit sa a talpig derék férfiú érdemeit s állandó buzditásuf szolgáljon középiskoláink legmagasabb évfolyamú ifjúságának. Ez az alapítvány tehát elsősorban városunk hálájának kifejezője aziránt a Kardos István iránt, aki sokoldalú tevékenységének egész területén a lelkiismeretes, buzgó és odaadó kötelességteljesítés példaképe volt; aki gazdag lelkének drága kincseit két kézzel szórta a magyar közművelődés önzetlen szolgálatában; akinek abban telt a legnagyobb öröme, ha szivének áldott jóságával a nyomor enyhítésének s a fájdalom csillapításának oltárán áldozhatott. Társadalmi, irodalmi, közművelődést intézményeink mind egyike tanuja és részese volt e sziv melegének s az ő példájából teljes meggyőződéssel állapíthatta meg, hogy az emberi jóság értékesebb az emberi nagyságnál; mert távol marad minden hivalkodástól, s nem mulandó dicsőség hajhászásában, hanem maradandó boldogság árasztásában találja meg az élet célját és a saját rendeltetését. | Tfjuságunk számára Kardos István izzó hazafias érzését állítja például az alapítvány, s ezért azt rendeli el, hogy évrői-évre pályázat utján jutalmaztassák meg az az érettebb korú és magasabb tanulmányokat végző középiskolai ta nUló, aki a magyar nemzeti iroIomnak az erre alakított bizottságtól kijelölt tételét a leghelyesebben oldja meg s igy jutalomra érdemesnek bizonyul. A bizottság az első pályázat tételéül ezt választotta és tűzte ki: »Irodalmunk az irredenta eszme szolgálatában«. Ezt a tételt nemzeti fontossága, átfogó jellege és alkalomszerüsésége tette ajánlatossá. Nem részletkérdés megoldását kívántuk, hanem arról akartunk meggyőződést szerezni, miképen fogja fel ifjúságunk az irodalom hivatását s miI Ynódon tudja hasznát venni iro- dalmi tanulmányainak. Nemes versenyre szólítottuk az ifjúságot, hogy ellenőrizhető módon, zárthelyi dolgozattal tegyen bizonyságot inkább gondolat- és érzésvilágáról, mint Hsajátitott ismereteiről. Áldás legyen minden munkán, amelyet buzgó lelkek a közügyért Kardos István szellemében végeznek; s Kardos István szelleme szentelje meg minden törekvésünket, amelytől tgaZí áldást és boldogságot remélünk. Ami a pályázat eredményét illeti, a beadott 31 dolgozat közül 17 pályamű kevésbbé felel meg a követelményeknek, köztük (a 4. számú) alatta marad az átlagnak. A hibás munkák egy része a tétéi meg nem értéséből (9. és 14.) vagy a lényeg fel nem ismeréséből állott elő.(2.), más része gyakorlatlanság (27.) vagy hiányos feldolgozás (10., 16., 24.) eredménye; stílusbeli készséghiány (3.), felületességgel (11.), vagy terjengősséggel (7.), váltakozik, némelyik puszta általánosságban ban merül ki (6., 19., 22.), viszont olyanok is vannak, amelyekben a fel-felcsillanó tehetség frázisok hal mazába (13.), bizarrságok útvesztőjébe (23.), vagy a szimbolizmus tulhajtásába (i8.)fullad. Általában véve inkább ismerői, mint méltatói az irredenta eszmének, s nem arról beszélnek, hogy mimódon áll, hanem arról

s. hogy mimódon lehetne irodalmunk az irredenta eszme szolgálatában. Egyébként kétségtelenül lelkes szándékuk csak menti, de nem pótolja fogyatékosságukat. Érték tekintetében 6 pályamű felette áli az előbbieknek s jobban megközelíti a célt, mint amazok. Az 1. számú dolgozat, amelynek jeligéje: »A toll és az eszme« stb. tartalmas elmélkedés a toll hatalmáról; lassan tér a tárgyra, itt-ott bőbeszédű is, de megállja a helyét. A 12. szám (Feltámadunk!) hangulatos kis munka, tele mély érzéssel; tárgyat azonban nem meríti ki s ezért nem meggyőző. A 15. sz. dolgozatnak (Csonkamagyarország stb.) a kérdés helyes elgondolása és .nagyjában elfogadható megoldása biztosit helyet a jobbak sorában. A 20. szám (Kardos István) is komoly munka eredménye, bár beosztása nem eléggé arányos és stílusa nem eléggé egyenletes. — Szintén jól elgondolt, de kevesebb előadásbeli erőre valló munka a 29. szám (Csak az erőtlen csügged) annak a tevékenységnek fejtegetésével, amellyel a tanítónak kell kiegészítenie az író eszmevilágát. A 30. szám (Mi a magyar most? stb.) beszédformába öntött lelkeshangu dolgozat, talán ezért nem mélyen járó s imittamott kissé hiányos is. Áttérve a többiekre, 6 pályttmü ha nem teljes mértékben is, de dicséretes eredménnyel oldotta Fiit gyorsabban öl 1 Sárga kanna — fekete sávra! 1 a meg a hálás feladatot. Ezek között első helyen áll a 28. szám (Nem hagyunk elveszni stb.), amelynek írója érett fővel, meleg sziwei fejti ki gondolatait az irredenta eszméről és irodalmi uton való szolgálatáról. Ügyes, csinos dolgozat a 8. számú (Magyarország nem volt stb.), amely napjainkban főleg a nemzeti munka követelményének ad talpraesett kifejezést. Sikeresen versenyez ezzel a 17. szám (Facta loquuntur), amely szerkezet és feldolgozás tekintetében is figyelmet érdemel. Tüzelő vágyak, röpke sóhajok, dacos szavak koszorúja az eredetiségével is hatásos, bár egyébként rövidre fogott 31. számú dolgozat, amelynek jeligéje: Csak Istentől ne pártoljunk el. A 21. sz. (Magyarnak lenni tudod mit jelent?) jeligéjű pályamű irredenta költőink nagyobb részét ismeri és értelmes feldolgozásban méltatja. Szintén értelmes és folyamatos előadásu a 26. számú munka is (E föld a miénk), amely méltán sorakozik ennek a csoportnak a képviselői közé. Célunknak és követelményünknek legjobban az 5. számú dolgozat felel meg, amelynek jeligéje: Rabok tovább nem leszünk! nemkülönben a 26. számú, amelynek jeligéje: Fiaim, csak énekeljetek! Mind a kettő gazdag tárgyismeret, helyes felfogás és emelkedett előadás eredménye; mind a kettő számottevő tehetségre vall és föléje emelkedik valamennyi versenytársának. Különösen Jellemző sajátságuk, hogy nem irodalomtörténetre, hanem irodalmi olvasmányra támaszkodnak nem elégszenek meg azzal, hogy mások véleményének visszhangjai legyenek, hanem önállóságra és egyéniségre törekedve mélyitik el a kérdés felismert lényegét és feldolgozható anyagát. Az írói készséggel párosult tárgyi tájékozottság, a komoly tanulmány és világos, hellyel közzel lendületes előadás egyaránt arról tesz tanúbizonyságot, hogy iskoláinkban a hazafias nevelés magas színvonalon áll s hogy a pályázók jövendő munkásságához is sok remény fűzhető. Mindezek alapján megállapítható, hogy a pályázat eredménye megfelel az alapitó város szándékának s a bizottság várakozásának, mert nemes versenyt támaszMagyar beszélő-, éneklő film