Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-19 / 137. szám

JSÍVFKYIDÉÍC. 1930. junius 19. Fogyasszunk minél többet Irta: Pisszer János. letbe hozni kell. A lendületet adhatja a szovjeti diktatúra is, szó sincs róla. De ha kapitalista termelési rendbe születtünk, azt kívánjuk fenntartani, annak a szellemében kívánunk élnj, akkor nekünk nem diktatórikus uton kell a lendületet megkapni, hanem éppen a kapitalisztikus termelési mód lelkétől, a tőkétől, amely hivatva van a gazdasági élet erőit táplálni. Ennek a tőkének olyannak kell lennie, amely a termelés rendjének megindítására alkalmas és nem annak megakasztására. Könnyű amerikai fogyasztást és termelést látni, amikor ott a tőke ennek a szolgálatában is működik. Amikor a föld legjobb esetben csak értékének 5 százalékát tudja nyereségként visszaadni, akkor az amerikai tőke, amely 3 százalékos és a földbirtokosnak még enged 2 százalékot ezenfelül nyereségként juttatni, akkor ez a tőke termelőtőke. De amint a tőke magasabb kamatozást kiván, akkor megszűnt termelőtőke lenni, az olyan 'mint a fagyöngy, amely elszívja a fatörzs életerejét, hogy azután 'maga ís a megsemmisülés ben tűnjék el. Hogy tehát fogyasztást fokozzunk, ahhoz helyre kell lllitani itt ebben a kis országcsonkban a termelőtőke fogalmát, életre kellhivni a termelő tőkét, hogy az éltető esőként permetezze a termelőföldet apró, de sürü cseppek formájában és ne üljön a gazdasági élet fáján hellyel-közzel elszórva, pompázó és viruló zöld színben, mig ezalatt a falevelek nedvet nem kapván, senyvednek addig, amíg maga a fa, fagyöngyöstül együtt el nem pusztul. Bátran állithatjuk, hogy a mi csüggedt társadalmunkban is meg van még és ki nem pusztult az alkotásvágy, a termelni akarás, a munkaszeretet, a keresni és fogyasztani vágyás, csak azok, akik ezt a tanítást hirdetni jönnek közénk, igyekeznének megtanítani azokat is, akiknek módjában van a »fogyasszunk minél többet« jelszavát eleven valósággá is tenni, tanítanák meg arra, hogy termelőtőke nélkül a mai tőke csak fagyöngy, csak borostyán, folyondár, mely a legerősebb tölgyet is elsorvasztja, bármi szépen is pompázik és ékesíteni igyekszik az amúgy is szép törzseket. ' Megállapíthatjuk tehát, hogy eb ben a kis Magyarországban nagy örömmel hallgatják a tanításokat. Meg is ér^k, meg is szívlelik. De 'mit ér a rabláncra füzöttek minden igyekezete, ha ezeket a láncokat éppen a tanítómesterek ki nem oldják, szabad mozgást nem adnak a tanítványoknak. Fogyasztana itt a gazda, az iparos, a kereskedő, a lateiner, a tisztviselő, a munkás, mindenki, aki ma fogyasztani nem tud, csak igen minimális mértékben, 'ha ezt a fogyasztást a termelés sneginditásával a tanítómesterek ugy hoznák lendületbe, hogy a valóságban is látható volna annak eredménye, necsak szavakban, érvekben, világos és szép magyarázatokban és lelkes hangulatokban. Realitás kell ide urak! Mégpedig valóságos! Még mindig megoldatlan a szikesek megjavításának a problémája Nyíregyháza határában több mint 1600 katasztrális hold szikes terület vár megjavításra — Egy nyíregyházi tanár érdekes nyilatkozata a szikesjavitások lehetőségeiről, gazdasági és szociális jelentőségéről A magyar nemzetnek gazdasági szempontból aligha lehet ma égetőbb feladata, mint csonka hazánk közel i millió katasztrális hold szikes területének a megjavítása. A 'magyar talajnak ez a katasztrofális veszedelme tudvalevőleg az Alföldnek kevés csapadéku és rossz lefolyású területein keletkezik. Aí olyan helyeken, ahol nincs elég csapadék, sem lefolyó viz arra, hogy a növényi savak által a talajfelbontásával termelt különböző sókat, mint amilyen pl. a sziksó, vagy szóda, kilúgozza a talajból, ott a sók a viz elpárolgása után kicsapódnak a felszínen. Ezek az úgynevezett »kivirágzott« sók a talajszemecskéket összetapasztva az egész talajréteget keménnyé és és teljesen terméketlenné teszik. Minket nyíregyháziakat azért is Ha valamely nemzetnek szüksége van arra, hogy polgárai a nemzetgazdasági ismeretekkel rendelkezzenek, sőt azoktól minden porcikájuk át- és átitatott legyen, ugy ezt a magyar nemzetre mondhatjuk a legtöbb okkal és joggaL Nem árt tehát, ha ezekkel az unalmas gazdasági kérdésekkel foglalkozunk Éber Antal előadása után, mert hiszen ujabban esemény számba megy, hogy nagykaliberü előadóktól halljunk ilyirányu előadásokat. Fogyasszunk minél többet! Ezt ajánlja Éber Antal. »De mibul?« lehetne rá a pórias kérdés, ha ezt a kérdést nem lenne jogosult mindenki, akinek mammut fizetése nincs, feltehetni. Tehát fogyaszszunk minél többet. Ezt a felfogást a Nyirvidék már sokszor hangoztatta, reá mutatván azokra az előnyökre, amelyek a fogyasztás, a fogyaszthatás előnyeit eredményezik. Amikor a Kiosz egyik tagavató ülésén Nyíregyháza város polgármestere, dr. Bencs Kálmán, egy érdekes felszólalásban megemlékezett amerikai utján-szerzett tapasztalatairól, akkor ugyanazokat az elveket hangoztatta a jelenvoltak előtt, amikről Éber Antal előadásában megemlékezett és amelyek a Széchenyi-igazságokban is bennfoglaltatnak. Reá mutatott egyik tapasztalára. Derült időben mentek sétálni az Amerikában járt magyarok. Hirtelen beborult az ég és az emberek sárcipőket vásároltak hamarosan az üzletekben. Rövid ideig tartó eső után ismét I kiderült az ég, a Nap szépen sütött. Az amerikaiak egymást követőleg vetették le a járda szélén sárcipőiket és azokat ott is hagyták. A magyarok nem tudták ezt mire vélni, mígnem megkérdezték az amerikaiakat, hogy miért hagyják el most vásárolt sárcipőiket. Azt felelték erre, hogy azért a 30 centért, amibe ezek kerülnek, nem érdemes őket ebben a szép napos időben cipelni. Mi ez más, mint a fogyasztás növelése. Azok az elhagyott sárcipők, fényesen dokumentálták, hogy elhagyottságukkal, ismét munkaalkalmat teremtettek. Mi pocséklásnak neveznők ezt az eljárást. Az amerikai nem tekinti annak. Az amerikainak minden porcikáját átjárta már, átitatta az a tudat, hogy az elfogyasztott portékát a termelés pótolja. A termelés munkaalkalmat, keresetet teremt, ez elősegíti a fogyasztást. Itthon komoly emberek is azt I mondják, hogy a fogyasztás előmozdításává munkaalkalom teremtése, a kereseti lehetőség elősegítése, mind-mind üres szólam, melynek nincsen alapja. Jó, jó,! De vájjon mi hát az élet ? Nem-é munka és ismét munka? Mi a gazdasági élet fundamentuma? Termelő munka, amelyet csak a fogyasztás segit elő. Olyan egymásba kapcsolódó láncszemek ezek, amelyeknek ha csak az egyikét is kivágjuk, megszűnik a körforgás, megakad a gazdasági élet, mint ahogyan azt napjainkban fényesen bizonyítva látjuk. De a gazdasági élet nem indul meg csak amúgy jó szóra, biztató szóra. Ezt megindítani, lendüérdekelnek közelebbről ezek a szikjavító problémák, mert amint Gyurikovits Lajos városi gazdasági főintézőtől megtudtuk, városunk területén több mint 1600 katasztrális hold szikes terület vár megjavításra. A szikes területek megjavításának kérdésével már hosszú idők óta foglalkoznak a szakemberek, a probléma azonban még ma is megoldatlan. Dr. Czirbusz Géza budapesti egyetemi tanár már 30 évvel ezelőtt feltárta azokat a módokat, amelyekkel a szikes terméketlen területekből pompás termőföldeket lehetne csinálni. Munkatársunknak alkalma volt beszélni Czirbusz professzor egyik volt tanítványával, Orbán András igazgatóhelyettessel, a nyíregyházi állami tanítóképző földrajz tanáráMa Űrnapján utoljára A CÁR GÁRDISTÁJA és JAJ ELTŰNT A FELESÉGEM. Junius 20., 21., 22., pénteken szombaton és vasárnap A HALÁL PILÓTA Szenzációs bravurfilm és A MÁSFÉL SERIFF Hoot Gibsonnal. 2 uj sláger dal. val, aki maga is beható tanulmányozója e kérdésnek és aki a szikesek megjavításának lehetőségeiről és a javítások által elérhető gazdasági és szociális eredményekről a következő érdekes dolgokat mondotta: — Dr. Czirbusz Géza volt budapesti egyetemi tanár már ezelőtt 30 esztendővel beszélt munkáiban és egyetemi előadásaiban arról, hogy az Alföldön széltében-hosszában található szikesek elegendő csapadék mellett, vagy ennek öntözéssel való pótlásával elég jó termőföldekké válnának, ő mint geográfus tisztán csak azon öszszefüggéseknek a megállapítására szorítkozott, amely összefüggések a természeti tényezők ezen általa megállapított kapcsolatban mutatkoznak. Mindig azt hangoztatta, hogy a geográfus ezzel á tény. megállapítással a feladatát elvégezte s a szakemberekre tartozik • azután ezen gondolatoknak a gyakorlati megvalósítása. Az Alföldön 30 esztendő alatt a szikesek megjavítására vonatkozólag az itt-ott végzett kevés eredményes kísérleten kívül, alig mutatkozik eredmény. A kísérletezések e téren kétféle irányban tör: téntek. Az egyik eljárás a szikesnek mésszel való javítása. Tudomás szerint ez a javítási mód költséges és nem mindenütt alkalmazható. A másik eljárás a talajcsapadék hiányának öntözéssel való pótlása. Ez utóbbinak keresztülvihetősége könnyebbnek és olcsóbbnak látszik és jövedelmezőség szempontjából is előnyösebb. A talajvízzel való ellátásának egyik módja a téli csapadéknak az elraktározása és száraz időben való felhasználása. A másik módja pedig a kutakból való öntözés. Az is megállapítást nyert, hogy a csapadéknak kutakból való pótlása által olyan kaszálók teremthetők a szikeseken, amelyek évi 20— 25 mázsa legjobb minőségű szénát biztosítanak holdankint. A hivatalos statisztika szerint az Alföldi 800 ezer —• 1 millió katasztrális hold szikosföld van, famlelyi eddig a mezőgazdák számára vajmi kevés hasznot hozott. Ezek a területek a szikjavitó eljárásnak alkalmazása nélkül csak a kora tavaszi és esős nyári hetekben voltak abban a helyzetben, hogy a gazda számára legelőül, esetleg kaszálóul felhasználtassanak. A fenti adatok alapján az öntözéses eljárás alkalmazásával a következő hozzávetőleges hozameredményeket kaphatjuk: 1 millió katasztrális hold évi 20 mázsa szénatermés mellett 20 millió mázsa szénát ad. Ennek átlag 4 pengős egységár melletti értéke 80 •millió pengő. Számítsunk ebből a kutak készítésére, karbantartására, a szénatermeléssel járó üzemi költségekre és egyéb terhekre 40 millió pengőt — megjegyezve, hogy ezeknek az adatoknak az értékelésénél a legminimálisabb jövedelmezőség vétetett alapul — megmarad tisztahozamként 40 millió pengőDe ha ebből az összegből 50 százalékot még leszámitunk esetleges számítási tévedésekre, előre nem látott elemi csapásokra és egyéb számításba nem vett körülmény okozta kiadásokra, KERÉKPÁROK LEGOLCSÓBBAN 14 HAVI RÉSZLETRE S21I Salisfeni antómotó, Paeh versenygépek. Jókai-Utca 4. SZÓra. Dupla fM^ k«n6í «4rap«kerékpirokból r*ry riluzték