Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-17 / 135. szám

6 1930. Jtoíus 17. Megalakult Nyíregyházán a volt P^tafel Diától Szabolcs-, Szaimár-, Bereg- és Ungvármegyei Szövetsége A Smetség elnöke: dr Erdőhegyi Lajos főispán Szombaton délelőtt a vármegyeháza kistermében tartotta alakuló közgyűlését a volt Pataki Diákok Szövetsége, amely a szabolcsi, beregi, szatmári és ungvármogyei volt iskolatársakat egyesíti uj fiókszövetséggé a Pataki Diákok Országos Szövetségének keretén belül. Az alakuló gyűlésen megjelent dr Kazinczy Gábor kúriai biró, akinek c^ládja három évszázadon át diákokat adqtt az ősi pataki kollégiumnak, Rácz Lajos dr. a pataki kollégium igazgatója, A volt pataki diákok közül harmincan jelentek meg Szabolcsból, közöttük Mikecz István alispán, Rimaszombathy Géza ny. min. tanácsos, pénzügyigazgató, Görömbey István a kir. járásbíróság elnöke, Zoltán István ny. főszolgabíró, dr. Mikecz Miklós vármegyei főorvos, Nagy Elek műszaki tanácsos és számosan a birói, az ügy védi kar, a földbirtokosság, a lelkészi kar képviselői közül. Az alakuló közgyűlés előmunkálatait dr. Rácz Gyula pü. tanácsos és dr Keéky István ügyvéd végezték és ennek a lelkes szervező munkának eredményeként a szövetségi gondolat zászlaja alá tömörült a volt pataki diákok tekintélyes tábora. A közgyűlés Zoltán István ny. főszolgabírót korelnökké, dr Andrássy Dániel vármegyei árvaszéki elnököt korjegyzővé választotta, miajd dr. Keéky István ügyvSd, a jeles poéta mondotta el hatalmas üdvözlő beszédét, amelynek szárnyalása a magasba emelte a lelkeket az évszázados ősi kollégium történelmi rendeltetésének eszmei magasságába. Dr. Keéky István üdvözölte Kazinczy Gábor dr kúriai birót, és Rácz Lajos dr kollégiumi igazgatót, majd a következőket mon-. dotta: ; *•; ' • ' ~ A rómat gályák hajósai Amikor látom az ő ihletett, gyönyörű lelkesedésüket, eszembe jutnak a régi római hajósok, akik Ostiából kiindulva a Pontus Euxigus szélső partjáig s ködös Brittániáig vitték el Rómának dicsőségét. A büszke római gályák hajósainak volt egy nagyszerű jelimondatuk: »Navigare necesse est, vivere n<?n!« Hajózni szükséges, élni nem. Ez a mondat ebben a szószerinti fordításban alig ad valami értelmét. De magasabb, tisztultabb értelmezést véve azt jelenti, hogy a lobogóvivés, a szövétnekgyujtás és az előremenés többek, mint az enyészet partjai, a végesség korlátai közé szorított emberi életek. A haladó és halhatatlan lélek több, mint a szétomló porsátor! Ennek a nagyszerű gon dolatnak az átérzését látom én manifestálva az ő megjelenésükben s látom' igazolását annak, hogy az emberi léleknek az élet és halál mesgyéjén is meg lehet a maga ifjúsága, ha annak eszményei. Tudjuk, hogy az egyes diákszövetségek megalakításának tartalma az, hogy a baráti kapcsolatokat kimélyítse, az iskola nevét és szellemét a sziv és lélek kettős fundameatumára állítsa. ! Hallom a hársainak régi iskolakert rezgését £n is, ahogy Tirajtatok régi pataki diákok végignézek, sugaras érzések vetődnek a lelkembe. —Halllom az iskolakert hársainak rezgését, a platánok susogását, tavaszesték madártrilláit, látom a fák oldalába s az iskolapadok tetejére bevésett sziveket, az ablaküvegekbe bekarcolt neveket, égkék leányruhán fehér rózsaszálat, látom az elekdók vig diákjait, mendurok sivalkodását, professzorok féjcsóválását s látom néhai tekintetes ás nagytiszteletü SZÍVÓS bácsinak pontosan négyszáz lépésben kimért sétáját. Ugy érzem azonban és pedig valami mélységes meggyőződéssel, hagy a régi pataki diákok tömörülése többet mond jelentőségében, mint a baráti kapcsolatok njélyitése és az iskola kultuszának a terjesztése. Sárospatak nem egy iskola helyét s nemcsak emlékek sorozatát jelenti, de históriás fundamentumot, életet, lelket és programmot! Ez a szó Sárospatak egy őscsillag megvillanása, örök ihletek szárnya, el nem lankadó erőknek az ősforrása, a szellemi világosságnak egy csodálatos pozitívuma s a história géniuszának a magyar lélekkel való ölelkezése. Mi patakiak a tradícióknak ősfája ,nfeyszázados históriának a falainál állunk. Nekünk tovább kell mennünk az egyszerű iskolakultusznál. Nekünk ki kell bontanunk lelkünknek a szárnyait, nekünk beszélni kell tudnunk ősbástyák mohos köveivel, százados fáknak lombjaival s nekünk meg kell fejtenünk csillagos magasságok üzenéseit és meg kell értenünk erős beszédét a kripták koporsóinak! A mi lelki szemeink elé bib" liás, pajzsos, szövétnekes nagy nevek lobbannak, mint őrjáró harcosok elé a világító rakéták. A pataki iskola szelleme A históriai életnek két harci formája van. Az egyik az erők és fegyverek, a másik pedig a szellemnek, a gondoiatos léleknek a harca. Az egyiket hatalmi eszmék, gazdasági érdekek mozgatják, a másikat az isteni szikra, amelynek gyönyörű sorsa az, hogy időrőlidőre visszahulljon az isteni gondolatosság őstüzébe, hogy o,tt energiájában m e g n ö vek e d v e, tovább fejlessze titkoléfdó erőit a haladás végtelenségében. A fegyverek zaja megszűnhet, az emberek és nemzetek egyszer talán meg is békülhetnek egymással a Názáreti szellemében,, de a szellemi harc utjának folytonossága örök és meg nem álló^ mert a lélek isteni elhivafása, hogy folytassa harcát az ismeretlenmidi és tépje, szakítsa a titkok láncait. Az a tudás, ami a sárospataki ősiskolából szerteáradt, igazi istentől ihletett tudomány volt mindenha. Tűz volt, amely nem égetett, fegyver, amelyet nem mocskolt be semmi vér, csodálatos víz, amelynek egy fűszálra tapadt csöppjében is megvolt a tengerszemek mélysége és tisztasága, büszke hajóttesteket lendítő folyamok energiája. Ez a szellem látott és megismert. Kutatott a bányamélységtől a csillagvilágig. Hazugságokat döntött, dacolt és teret enged«tt minden szárnyalásnak, de minden szabadság érinthetetlen erkölcsi korlátját, minden bölcseség bölcsebbségét, minden szépségnek szépségét és minden erőnek összeségét ott látta az Istenség örök eszméjében. Mert uüáim, az előretörő és megismerő tudásnak ép olyan szent közössége van az istenség eszméjével, mint a cellák áhítatának, vagy a remetelakok békéjének. A magába mélyedő áhítatnak meg van a maga biblikus szépsége, de az istenerő kibontakozását ési aktivitását a tudás, a haladás és, az alkotóerők jelentik. A messiási gondolat nem passzív misztikum, de alapja minden tudás nagy ságának, minden szépségnek a sugara és szárnya minden emelkedésnek. A görög kultura adhatott Hőmérőket és Phidiasokat, de Betlehem fénye és a Golgota vércseppjei nélkül sohasem lettek volna e földön a Danték, a Michelangelújk, a Beethovenek. A pogány Róftna adhatott önfeláldozó nagyságokat, de nem tudott volna sohasem adni vértanukat, Savonarolákat és Kossuthokat 1 Sárospatak bástyái Sárospatak tudománya azért volt és azért lesz mindig valódi tudomány, mert minden haladásban az istenére') igazolását látja. Ennek a tudásnak láthatatlan építménye — örök és megbonthatatlan, mert golgotai vércseppel és mártírok könynyeivel van egybeillesztve. Ez a szellemi erődítmény egyike a magyarság legnagyobb erősségeinek, amely véres és viharos századokon át őrizte és védelmezte a magyarság életértékeit és históriai kincseit. Ennek az erődítménynek egyik bástyájánál ott látjuk Perényi Pétert, a dicsőült alapkőtevőt, a másiknál I. Rákóczi Györgyöt, a kiépitőt és megerősitőt. — Az egyikben látom az Ige elindulását, a másikban az akarat lángvetését, az evangéliumi erőt "jelentő kiformálást. A harmadik bástyánál látom a pataki iskola elvitathatatlan nagy emberkincsét, Kossuth Lajost, a feltámadás igéjével, a maVÁROSI MOZGÓ í Hétfőn és kedden ^ Shakespeare klasszikus színműve filmen. velencei kalmár felvonásban és 12 Harold Lloyd főszereplésével: SZERVUSZ HAROLD Slágerburleszk 5 felvonásban. A 9 órai előadásokat katonazenekar kiséri. Előadások kezdete: hétköznaponkint 6 és (él 9 órakor, ünnep- és vasárnaponként 3, 5, 7 és 9 órakor. — Kedvező időjárás esetén a fél 9, illetve a 9 órás előadások a kerthelyiségben tartatnak. Jegyek elővételben Jakabovits Fannyka dohánytőzsdéjében kaphatók d. e. 9—1 óráig, d. u. 5 órától a pénztárnál. gyar faj fenséges éíetlendüléséveL a messiási erő örök bizonyosságával. Együttvéve mintha egy gyönyörű, ójriási szárny volnának, amelyet isíenkéz színezett. Ma már fogalmak, igés igazságok és princípiumok, amelyek fundamentummá teszik a multat, csodás mozgatóerői lehetnének a jelennek, de csillagképei lesznek a jövendőnekt Ezekben látom én verhetetlennek, erősnek, eredetinek és gyönyörűen magyarnak Sárospatak szellemét. Mi alkotó akarunk egyéniségeket Ma, amikor annyira h(5rizontnéIküli minden embermérlegelés, amikor a gyufaszálak tüzecskéit villámokká nagyítják, amikor a közélet álarcos háljáii turáni táltosjelmezbe öltöznek, különböző sváblegények, találkozunk hangokkal, a melyek ezt a szellemet leminősítik kifáradt negatívumnak, terméketlen mentalitásnak, de ezek ellen harcosan védekezni a mi tradícióiknak teljesen felesleges. Ezek igazolták magukat a múltban és igazolják magukat a 'jövőben is. Egy kigyulladt szurokbanya füstje elhomályosíthatja az emberszem elől az ég. kékségét, elfedheti a hajnal pirosságát, elhomályosíthatja a napfény aranyát. De az égi szinek' mindig visszajönnek, az örök sugarak előtündökölnek. A Himalája alatti uton ha egy egész elefántcsorda is végigrobog, fent, az ősmagasságban, egy fűszál sem fog megrezdülni! Sárospatak szellemét nem holmi szellemi létminimum, ae örök eszmények birtoka jogosítja fel, hogy nevének históriai eredetét senki kétségbe ne vonhassa. A sárospataki szellem etikája sonasem keres összekötő utat a Pantheon-Iépcső és a lacikonyha közt. 'Mi alkotni erőket adtunk, es nem érvényesülő kreatúrákat! Sárospatak lelke és szelleme a magyarság históriai lelkétől elválaszthatatlan, Sárospatak nélkül a magyar szellem épugy veszítene az erejéből, mint szépségéből. Megmaradna-e a szentírás forró ereje, ha kitépnék belőle és utolsó betűig elégetnék Pál apostol aagyszerü leveleit, vagy lenne-e szépisége a magyar pusztának a déli-báb nélkül? Háttérbe szorították Sárospatak ősi szellemét Nem tudom, helyes-e vagy nem, de az én megítélésem az, hogy Sárospatak ősi gyönyörű szelleme a mai magyarság életében ma háttérbe lett szorítva. Talán azért, mert mi nem tudjuk kamatoztatni magyarságunkat és nem tudunk kérkedni keresztyénségünkkcl. Az anyaföldnek nem kell kiabálnia, hogy ő szökteti kalászba a vetéseket s a sasnak nem kell vitatkoznia a darazsakkal, hogy vala|mit ő is ért a repüléshez. A mi keresztyénségünket magyarságunktói elválasztani nem lehet, mintahogy az urvacsorai kenyeret nem. lehet elválasztani a szent kehely borától 1 Alig egy év múlva leikünkhöz fog szólani a história rejtelmes rangütése. Négyszázéves fennállását fogja ünnepelni a sárospataki iskola. A mi tömörülésünknek most talán legszebb törekvése az, hogy a léleknek és a kulturának fáklyás ünnepévé avassuk ezt a históriai fordulót. Az egyéneknek szóló nagyképű ünnepségek után lesz egy kulturesemény, amely nemcsak címében, de a lelkek mélyében is nemzeti ünnep lesz. — Talán ezt is borulatba vonja a imi magyar kifosztottságunk, mert hiszen országunk csonkaságával