Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-14 / 108. szám

Njríresyisáxa, 1930, május 14. * Szerda Ttl* évfolya-n. 108 sz. POLITIKAI NAPILAP EiQfizeiéai árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 50 P. Negyedévre 7U0 P. — Köa­tUztvíadőknak és Unitéknak 20®/« sngedmUny Alapította: JÓBA ELEK Falaida saarkaaatf: VERTSE K ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1-38. PMtechtque 28698 St vármegye tavaszi közgyűlése Szabolcs lés Ung közigazgatási­lag ideiglenesen egyesitett várrne. gyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt tartotta tavaszi rendes közgyűlését a vármegyeháza nagy­k főispán megnyitó beszéde Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Az a nyomasztó gazdasági hely­zet, mely a mult év tavaszán az általános európai gazdasági vál­ság folyományaként hazánkban is előállott és pedij a trianoni hely­zetünk következtében kimélyített formában, vármegyénk lakosságá­ra a tavalyi tavaszi fagykár foly­tán kettőzött súllyal nehezedett reá. S hogy a vármegye közönsége, népe anyagiakban megfogyatkozva ugyan, de nagy kilengések és han­gosabb jajszó nélkül itt áll ma is, az egyrészt ezer éven át a sorscsa. pásoktól megacélosodott szívóssá­ga, másrészt pedig a jobb, köny­nyebb és boldogabb idők mielőb­bi bekövetkezésébe vetett hitének és reményének folyománya. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ha azt állítanám, hogy az imént vázolt válságos gazdasági hely­zet elmúlt, avagy csak némileg is enyhült, nem volnék tárgyilagos. De viszont ugy érzem, hibát követnék el, ha felsőbb helyen szerzett információim birtokában, nem adnék kifejezést annak a biz­tos érzetemnek, hogy részint az általános európai helyzet javulása, részint a hágai, il­letve párisi egyezmények, he­lyesebben az ezek következ­ményeként most már lehetsé­gessé válő kormányzati intéz­kedések folytán a jövőben a gazdasági élet terén némi kis enyhülés, némt kis javu­lás he volna joggal várható. Felelőségem tudatában óva in­tek azonban mindenkit a túlzott optimizmustól.. A javulás ugyanis a válság súlyos voíta miatt nem gyors, hanem csakis lassú és foko­zatosan lehetséges. S csakis ak­kor állandó, ha az elért eredmé­nyeket esetleges könnyelmű és nem egészen megfontolt, átgon­dolt intézkedéseinkkel — vonat­kozik éz ugy a magán, mint a kö­zületi gazdálkodásra — nem ve­szélyeztetjük, illetve újra meg nem semmisítjük.. S itt van az a pont, ahol teljes megfontoltsággal s nem frázisként egy komoly és tiszteletteljes ké­réssel fordulok a vármegye terü­letén lévő összes, ugy egyházi, mint polgári közületek általam nagyrabecsült és tisztelt vezetői­hez. És ez az, hogy a gazdasági helyzet netalán bekövetkező javu­lása esetén mindaddig — mig a vármegye népének teherbiróképes­sége meg nem erősödik, odahatni méltóztassanak, hogy a feltétlen szükségszerűség nem parancsolta beruházások, kiadások — kivéve természet­szerűleg azok — olyanok, me­lyek elmulasztásával a közre, illetve a közületre kár avagy veszteség származnék — le­hetőleg továbbra is mellőz­tessenek, illetve későbbi idő­re halasztassahak el. Lehetséges, hogy ezen tisztelet­teljes kérésem talán nem népszerű és nem tetszetős. S lehetséges, hogy főispáni működésemet en­nek folyományaként az alkotáso­kat illetőleg egykoron majd a meddőség fogja jellemezni — de mégis ugy érzem — meg kellett ezt tennem, mert szerény nézetem szerint a takarékosság elvének, szel­leminek e fentvázolt érvénye­sülését kívánja, parancsolja a józan bölcsesség s azt hiszem nem túlzok, nem tévedek — midőn azt állitom a nemzet nagy és egyetemes érdeke. Az alispáni jelentés A zajos éljenzéssel és tapssal több izben megszakított beszéd el­hangzása után Virányi Sándor vár­megyei főjegyző felolvassa Horthy Miklós kormányzónak a törvény­hatóság üdvözletére adott köszönő iratát, amelyet a közgyűlés egy­hangúlag vesz tudomásul. A fő­jegyző ezután az alispáni jelen­tésből olvas fel kivonatosan. A ter­jedelmes jelentés a törvényható sági élettel, a vármegye közegész ségügyével, a testneveléssel és le venteoktatással rokkant üggyel, tan­üggyel, közlekedésüggyel, a várme­gye pénzügyi igazgatásával és me­zőgazdasági állapotával, az erdé­szettel, a községek számadásaival és költségvetésével, a vármegyei nyugdijalappal, a községi közmun­kával és utadóüggyel, a vármegye állategészségügyével, a Szabolcs­vármegyei Jósa-Muzeum jelenlegi állapotával, végül a vármegyei könyvtárral foglalkozik beható rész letességgel és pontossággal. Énekes Jáncs pápai prelátus a pazarlásról és a magyar ipar pártolásáról Az alispáni jelentés elhangzá­sa Után Énekes János pápai pre­látus emelkedik szólásra: Az alispáni jelentésnél tartom alkalmasnak — mondotta — hogy pár szóval megemlékezzem a mai nehéz gazdasági helyzetről, ame­lyet a Főispán ur őméltósága is megemlített beszédében. Nemcsak a mezőgazdaság súlyos bajairól akarok beszélni, amelynek szük­ségszerű következménye az ipar, kereskedelem és az egész polgári társadalom rossz helyzete, hanem arról az egészségtelen közgazdasá­gi állapotról, amely abban nyilvá­nul, hogy óriási mértékben megnö­vekedett a külföldi cikkek beho­zatala. Nemcsak Trianon okozott súlyos gazdasági helyzetet, ha­nem mi magunk is könnyelműek vagyunk, mert sokkal szivesebben veszünk külföldi árat, csak azért, mert az nem magyar. Csak egy példát akarok fel­hozni, amely a mezőgazdaság kö­rébe vág. Az elmúlt évben 40 millió pengőt adíunk Angliának sűrített paradicsomért, pedig a mi paradicsomunk sokkal jobb, Íz­letesebb az angol paradicsomnál s a pesti vásárcsarnokokba sok­szor olyan nagy tömegben szál­lítják föl a termelők a nyers pa­radicsomot. hosrv nacv részét a Dunába kell önteni. Most a magyar asszonyok, il­letve a magyar nők komolyabbik csoportja indított akciót a magyar ipar, a magyar termény támoga­tására. Azok a magyar nők, akik érzik és megértik ennek a súlyos helyzetnek a komolyságát és két­ségbeejtő voltát s akik nem sza­ladnak a drága és sokszor silány külföldi 'divatcikkek után. A mozgalom vezetői vasárnap 'Nyíregyházán tartanak értekezletet^ hogy megszervezzék a nyíregyházi asszonyokat a magyar ipar párto­lására. Helyeslem a mozgalmat, hi­szen elsősorban a nők hivatottak ennek az eszmének a propagálá­sára. Azonban a hatóság, a fel­sőbbség támogatása nélkül csak puszta szó marad az, ami majd a gyűlésen elhangzik. Épen ezért kérem a Főispán ur Öméltóságát, mondassa ki a törvényhatóság köz­gyűlésével határozatilag, hogy a magyar ipart támogatni minden magyar hazafinak kötelessége, hi­szen sok olyan eset van, amikor a magyar gyártmány jobb minőségű a külföldinél, de mindenesetre van olyan jó, mint az. Tulajdonképen az volna a hazafias eljárás, ha akkor is magyar árut vásárolnánk, ha az drágább éskevésbbé jó minő­ségű, mint a külföldi. (Zajos he­lyeslés és éljenzés.) A MAGYAROK TÖBBET ISZ­NAK, MINT AMENNYI ADÓT FIZETNEK. Olchváry Pál m. kir. kormány­főtanácsos, ny. főszolgabíró: Kapcsolatban Énekes János bi­zottsági tag ur felszólalásával, egy körülményre vagyok bátor felhívni a tekintetes Törvényhatóság figyel­mét, amelynél lényegesen csökken­teni lehetne a kiadásokat. A köz­ségekben ugyanis olyan nagymérvű az alkoholfogyasztás, hogy az arra költött összeg meghaladja az egész évi adózás költségeit. Épen ezért az volna a tiszteletteljes indítvá­nyom, hogy szombat estétől vasár­nap reggelig csukják be a korcs­mákat. Ha már nem lehet keresz­tülvinni a teljes prohibiciót, mint Amerikában, legalább ilyen módon csökkentsük az egészségre és gaz­dasági életre oly káros nagymérvű alkoholfogyasztást. „Ne csak tessék lássék takarékoskodjunk" Dessewffy István gróf: Itt a ti­zenkettedik óra, hogy végrehajtsuk azt a takarékossági programot, a melyet a Főispán ur megnyitó be­szédében körvonalazott s a mely bennfoglaltatik az alispáni jelen­tésben. Ne csak tessék-lássék taka­rékoskodjunk, mint azt az egyes­miniszteri tárcáknál látjuk, hanem kellő komolysággal. Ha tovább is ilyenek lesznek az állapotok, akkor a jövő évi alispáni jelentés már nem fogja azt mondani, mint az idei, hogy »az adófizetők eleget tettek köíelezettségüknek«, hanem olyan nagymérvű lesz az adó­hátralék, hogy a polgárság össze fog roskadni alatta. Már a mult évben rámutattam arra, hogy a közmunkaváltság oly nagy, amit lehetetlen elviselni. A pótadók is oly magasak egyes köz­ségekben, hogy komoly aggoda­lommal tölthetnek el bennünket}. 100—180 százalékos pótadó mel­lett igazán nem lehet javulásról beszélni. Meg kell tehát szorítani a ki­adásokat a legszükségesebb­re, mert a pótadót emelni már nem lehet! A lapokból ugy értesültem, hogy törvényt akarnak hozni a köz­ségi háztartás rendezésére.. — Az az indítványom, hogy még mi­előtt ez a törvény elkészülne, mó­dot kell nyújtani a szakembe reknek, nevezetesen a községi jegyzőknek, hogy ehez a kérdés­hez hozzászólhassanak, mert kü­lönben megint ugy járunk, hogy elméleti szaktudósok fognak fél­munkát produkálni. Folytatása az 5. oldalon. termében. IA:-gyűlésen mintegy 140 bizottsági tag jelent meg. Erdő­hegyi Lajos dr főispán negyed 11 órakor nyitja meg a közgyűlést a következő szavakkal:

Next

/
Thumbnails
Contents