Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-02 / 99. szám

JNrtfÍKYIDált. 1930. május 3. Betbien útja Most, hogy a Parisban végleges formába öntött hágai egyezményről a háború likvidálásának a korszaka véget ért és Magyarország visszanyerve pénzügyi sztiverénitását, uj, biztatóbb korszak küszöbére lépett, az ország hálája és elismerése afelé a férfi felé irányul, aki példátlan kitartással, körültekintéssel és zsenialitással elvezette Magyarországot erre az uj, Ígéretes küszöbre. Bethlen Istvánra gondolunk, aki Magyarország történelmének talán tiz legválságosabb esztendején keresztül tartotta biztos kezében az ország kormányát, hogy száz viharon keresztül kivezesse az ország hajóját a zátonyos viharos vizekről a zátonymentes, nyugodt vizekre. Amikor 1921-ben Bethlen István Magyarország miniszterelnöke lett, olyan vészterhes és szinte vigasztalannak látszó volt a külpolitikai atmoszféra, hogy szinte semmi remény sem látszott arra, hogy Magyarország a maga halálos bajaival a legcsekélyebb megértésre is találjon Európa nemzetei között. Magyarország képviselői nemcsak hogy nem tárgyalhattak a külföldi államok képviselőivel egyenrangú felekként, de még csak le sem ülhettek vélük egy asztalhoz, hogy őszintén feltárhassák hazánk sebeit, sérelmeit, jogos kívánságait. És ma, nem egészen tiz esztendő után, hála Bethlen István államférfiúi zsenialitásának, Magyarország immár egyenrangú, pénzügyileg is teljesen szuverén nemzetként léphet fel a külföld nemzeteivel szemben. Csak ugy tudjuk kellőképen értékelni ezt a felbecsülhetetlen, lángeszű munkát, amelyet Bethlen István hazánk érdekében tiz év alatt teljesített, hogy megmérjük azt az áthidalhatatlannak látszó távolságot, amely a ,tiz év előtti vigasztalan mélypont és Magyarország mai, már biztatóbb perspektívákat mutató külpolitikai helyzete között tátong és ha visszapillantunk az útra, amely idáig vezetett. A soproni népszavazás volt az első külpolitikai siker, amely Bethlen István mélyen átgondolt, céltudatos külpolitikai törekvéseit koronázta. Majd a népszövetségi kölcsön megszerzésével Bethlennek sikerült konszolidálnia pénzügyeinket és stabilizálnia a magyar valutát, uj életet öntve a halódó magyar gazdasági életbe. A genfi Népszövetség ülésein, ragyogó szónokunk Apponyi Albert támogatásával, Bethlen István egyre fokozódó megbecsülést szerzett hazánknak. A megbecsülést lassan-lassan itt-ott rokonszenv, sőt megértés követte. — Bethlen egyik legragyogóbb külpolitikai sikere, hogy sikerült részünkre megszereznie a renaissanceát élő, egyre hatalmasabb külpolitikai tényezővé fejlődő Olaszország rokonszenvét és barátságát. Az olaszmagyar baráti egyezmény biztos alapköve az újjáépülő független Magyarországnak. A hágai tárgyalásokon tehát már nem álltunk izoláltan s igy a megértés és a jóindulat egyre érezhetőbb atmoszférájában sikerült végre meggyőznünk Magyarország igazárói és jogairól azokat a nemzeteket is, amelyek eddig a szavunkat sem akarták meghallgatni . Tagadhatatlan: Bethlen István ragyogó államférfiúi képességei és a külföldön szerzett hallatlan presztízse nélkül aligha vívhatta volna ki Magyarország magának azt a ma már igen számottevő külpolitikai pozíciót, amelyet a világ nemzetei között elfoglal. Az érdem oroszlánrésze Bethlené, aki tiz keserves, válságokkal és megpróbáltatásokkal teli éven keresztül minden ragyogó tehetségét, képességét, példátlan energiáját hazája üdvének áldozta. Neki köszönhetjük, hogy egyre fokozódó bizalommal tekinthetünk a jövőbe. A külpolitikai helyzet tisztulását bizonyára követni fogja az erőteljes gazdasági fellendülés és ha majd ez is bekövetkezik, akkor már véglegesen ráléptünk arra az uj, már sokkal simább útra, amely a -megváltást jelentő jövő felé vezet . áz OIKE nyíregyházi üeriilete a fontos kereskedelmi problémák hosszú soráról számolt be kedd esti népes tagértekezletéo Rendezzünk külön nyíregyházi tehetség?ersenyt! Mádor Jenő központi titkár előadása (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az OMKE nyíregyházi kerülete április 29-én kedden este igen népes tagértekezletet tartott, melyen az elnökség meghívására a felsőkereskedelmi iskola és az ipartestület vezetőségével az élén vendégek is szép számmal vettek részt. Hoffmann Mihály kerületi elnök kegyeletes szavakkal parentálta el dr. Guttmann Zsigmondot. Ugyancsak napirend előtt jelentette Hoffmann elnök, hogy a váci kereskedők vasárnapi közgyűlésén Szabóky Alajos a magyar kereskedőket arra intette, hogy tanulják megismerni a külföldi piacok szokásait és az exportkereskedelem törvényeit. Súlyosbítja ezt a sértő nyilatkozatot, hogy Szabóky nemcsak az ország egyik legmagasabb rangú pénzügyi főfunkcionáriusa, hanem az őt vendégül hivó váci kartársak országgyűlési képviselője. örömmel jelenti azonban, hogy a kereskedelem egyik lelkes vezetőférfia az OMKE nagynevű igazgatója, dr. Balkányi Kálmán (lelkes éljenzés) azonnal reflektált a sajnálatos kisiklásra, leszögezte, hogy régi patrícius magyar cégek már régen kitűnően beve- , zetett világexportőrök voltak akkor, amikor a mai kritikusok még azt sem tudták, hogy mi az export kereskedelem, ilyen insziunációkkal kapcsolatban soha senki sem tudott még adatot szolgáltatni a magyar exportőr tudatlanságáról, a leghatározottabban visszautasította a kereskedelmet ért ez ujabb támadást és teljesen megvédte a magyar kereskedelem presztízsét. Ezért neki az egész kerület nevében őszinte és hálás köszönetünket fejezzük ki. Dr. Springer Mór főtitkáro bejelentette a tapolcai OMKE kerületnek a nyugdijasokból lett boltosok ügyében indított mozgalomhoz való csatlakozást, a telefonszolgálatnak éjjelre való kiterjesztése iránti lépések megtörténtét, majd ismertette az igazságszolgáltatás egyszerűsítésének elnevezett törvényjavaslatot. Végül beszámolt arról ,hogy a nyíregyházi OMKE kerület sikeresen járt el az üzletek előtt vásárlás céljából megálló és a vásárlás tartamára magárahagyott kocsik méltánytalan megbírságolása ellen. (Élénk éljenzés.) Hoffmann Mihály elnök közölte, hogy az érdekképviseletek intervenciójára az élelmiszerkereskedők továbbra is foglalkozhatnak cukrászsütemények árusításával majd az ajándékosztogatások, telefondijemeLés, kiskereskedelmi hitel, boltbér és a kirakodóvásárok problémáival foglalkozott, végül kérte, hogy minél több helybeli tag vegyen részt az OMKE vasárnapi közgyűlésén. (Nagy taps és helyeslés.) Weisz Miklós a tervezett levegőadóról számolt be, ugyanis a levegőben lógó, tehát az utcának a gyalogjárók számára fenntartott részét nem is érintő cégtáblák súlyos megadóztatása van tervbe véve. (Zajos tiltakozás.) Nádor Jenő, az OMKE központi titkára tartott ezután gyakori tetszésnyilvánításokkal kisért előadást az aktuális kérdésekről. Ma -—olvassuk — a munkanélküliek sétatüntetést rendeztek a parlament előtt — mondotta Nádor titkár, — de a kereskedők nap-nap után végeznek tüntető sétákat üresen kongó üzletük előtt, ahol hiába várják a vevőt. A jogos panaszokra Szabóky pénzügyminiszteri államtitkár a váci kereskedők tegnapelőtti gyűlésén csak azt tudta mondani, hogy türelmet kér. Mire azonban megszoknók a türelmet — akárcsak az egyszeri cigány lova — belepusztulunk. Ezt a pusztulást igyekszik meggátolni az OMKE. Sándor Pálnak az OMKE élén végzett munkája ujabb fényes eredményt hozott: Zsitvay igazságügyminiszter XSoq '3}J9}U3[3Í3q }}0jadBU?3J elk&szült a kartelitörvény terRészletesen foglalkozott ezután Nádor titkár a Társadalombiztosító, a vámpolitika, a közüzemek, az állami költségvetés, a forgalmi, és luxusadó kérdéseivel, majd be. számolt arról, hogy a főváros polgármesterének a vidéki fogyasztókát Budapestre csábító terve ellen az OMKE tiltakozó akciója teljes eredménnyel járt és az OMKE DIAD

AL. *<« !i DOLORES DEL EIO 2. Pénteken, j 11 legojabb és legnagyobb filmje 3. Szombaton,' '"•"liL AHilNYTÁNC Csütörtökön, pénteken, szombaton a 9, vasárnap az 5 7 és 9 órai előadásokat katonazene kiséri. A májusi 45 0/,

1 «sirUrtal«u HORTOBÁGYI JUHTURÓ 201,-kai olcsóbbodott. Tejszövetkezet! Központ Budapest 4., postafiók 20. 2679-7 ezzel is megcáfolhatatlan tanújelét adta annak, hogy a vidéki kiskereskedők jogos érdekeit mindenki viil szemben és mindenkor védi. A kereskedelmi miniszter az OMKE intervenciójára elutasította a hetenkénti féláru Budapestre szóló jegyek kiadásának tervét. Margócsy Emil felsőkereskedelmi iskolai igazgató jelenlétével kapcsolatban felveti Nádor titkár azt a gondolatot, hogy Nyíregyháza, amelynek határán belül csak elemi iskola 79 van, ezenfelül több középiskola és egyéb tanintézet, tehát iskolaváros, rendezzen külön önálló tehetségversenyt és helybeli cégek is ajánljanak fel a győztesek részére fizetéssel járó és azonnal elfoglalható állásokat. Ugyancsak a sok Iskolával kapcsolatban emliti meg az előadó, hogy amint Nyíregyháza egykori területéről mesterséges csatornákkal csapolták le a vadvizeket, ugy az összes iskolákban szakemberek által tartandó előadásokkal mesterségesen is gyorsítani kellene a kereskedőellenes hangulat levezetését és kereskedelmi iskolán kívüli iskolákban is meg kellene ismertetni a tanulókkal a kereskedelem szükségességét, fontosságát, értékét és hivatásának magaslatát. Elmondja előadó, hfgy ő békésmegyei származású s mint ahogyan a Rákóczi-féle szabadságharc után, amikor siváran maradt Nyíregyháza egész területe, az ország feje egy békésmegyei embert küldött ide, hogy uj életre keltse a várost, ugy most a kereskedők országos vezére is egyik békésmegyei emberét küldte ide, hogy a vezér nevében uj hitet és bizalmat keltsen a nyíregyházi kerületben egy jobb jövő iránt. Vegyenek példát a nyíregyházi kereskedők a nyíregyházi gazdáktól, akik a város határában levő földeiken nem külön-külön, egymástól távol éptették fel tanyájukat, hanem egymásmellé sorakozva u. n. tanyabokorban laknak. Innen indulnak munkába reggelente és ide térnek meg este. A kereskedőknek is meg van a magűk gócpontja; az OMKE helyi kerülete. Ide térjenek be munka után, itt tömörüljenek s tudásba^ gondolatokban és érzésekben itt gyarapodva és felfegyverkezve innen merítsenek erőt a további munkákra. ' x A meg-megujuló tapsokkal honorált előadásért Hoffmann Mihály mondott meleghangú köszönetet és kérte az OMKE kiküldöttét, hogy a kerület legszívélyesebb üdvözletét és törhetetlen ragaszkodását tolmácsolja az OMKE vezérkarának. N ói kalappjdonságok megérkeztek és a lfgolcíóbb Arakon áraritta'nak WALTERNÉ ktlapszalonjibao Lat ber-ntca, ÍO.