Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-09 / 104. szám

JdlrfRYIDÉK. 1930. május 9. Őslakosság Történélmi fejlődés szempontjá­ból »őslakós« elnevezéssel illethe­tők mindazon egyedek, családok, népek és nemzetek, amelyek egy gazdaságilag, vagy földrajzilag kö­rülhatárolt területen, a feljegyzés­re érett történelem elsődleges kor. szakában éltek. Ezek az egyedek, családok, népek és nemzetek, az­zal igazolták őslakosi mivoltukat, hogy kezük munkájával, alkotá­saikkal letagadhatatlan bizonyíté­kát szolgáltatták annak, hogy a kérdéses, — gazdaságilag, vagy földrajzilag határolt területeken — ők voltak az elsők, akik otthont, hazát találtak. Az európai civili­záció, a népek őstörténetének fel­tárása körül sokszor nehézsé­gekre bukkan, de bizonyos kor­szak lezárása után, már könnyebb szerep jut osztályrészéül annak, aki az oknyomozó történelem te­rületén vállalja a szántó-vető mun­káját. i Minket, magyarokat, az a föld­rajzi terület érdekel, amely a Kár­pátok alján, a Duna—Tisza közén terül el, s amelyet ezer év óta Magyarországnak neveznek. Ezen a földterületen őseink különböző fajú népeket találtak. Egyrészüket magukba olvasztották, másokkal együtt élve, művelték a haza föld­jét. Jó és rossz sorsban osztozott a magyar nemzet azokkal a né­pekkel, amelyek Erdély, a Fel­vidék, Délvidék és Nyugatmagyar­ország lakosságát kitették. Ebben a jó és rossz sorsban való közös együttérzés kapcsolja ma is ösz­sze a lekapcsolt országrészek ős­lakói s a közös sors vállalása késztette őket arra, hogy közös sorsukban egymásra találva együt­tesen igyekezzenek védelmezni föl­di és kulturális javaikat. Mert a trianoni béke által elcsatolt or­szágrészekben maradt őslakosság, nak valóban védelmeznie kell földi és kulturális javait. Védel­meznie kell az uj hatalom uj uraival szemben, akik évtizedes uralmuk alatt ezer év kulturáját és kapcsolatait akarják megsem­misíteni. ! Valami csodálatos játéka a vé­letlennek, hogy valamint a felvi­déki szlovák és rutén nép nem tud beletörődni a rokonnak hirde­tett cseh imperializmus elnyomó törekvéseibe, ugy azonképpen az erdélyi román is éles harcot foly­tat a regát kizsákmányoló politi­kájával szemben s nem türi azok atyáskodását, akik csak addig is­merik testvérnek az erdélyi ro­mánt, amíg sikerül kiforgatni va­gyonából. Ebből a Trianon szülte őrült hangzavarból ép igy kive­szik részüket a horvátok és ven­dek, akik, mint a Délvidék ősla­kói kénytelenek tűrni a tiz éves szerb diktatúra vaksággal elkö­vetett erőszakosságait. Ezekben az országrészekben egy más után robbant ki az »őslakos­ság« elkeseredése s az elvakult­ság politikája egymás után ker­gette egymás karjaiba különböző területek őslakóit. Az a jelszó, hogy »Erdély az erdélyieké« nem uj keletű, mert már akkor élt az erdélyiek elgondolásában, amikor még Erdély egy volt Magyaror­szággal, de amikor ez a jelszó nem az elnyomatás ellen éleződött ki, ami nem is volt, hanem azért, mert Erdély, szellemi és anyagi értékeit önmaga akarta kitermelni s ugy akarta vinni a magyar haza oltárára. A Felvidék őslakói a tiz éves cseh uralom ellensúlyozására tömörültek »őslakos blokkba«. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a Felvidék minden fajú és ajkú, minden rangú és rendű népe egy egységes táborba tömö­rüljön az idegenből jött cseh uralmi önkénnyel szemben. Mint ahogy Erdélyben, ugy mondják a Felvidéken is: a »Fel­vidék a felvidékiekéi Ez az uj elgondolás jelszava a Felvidéken is. A csehek takarodjanak ki az ország jól fizetett állásaiból s ta­karodjanak ki ujabban ingyen szer­zett birtokaikból. Senkinek se le­gyen joga beleszólania a Felvidék belső ügyeinek, egyházi és iskolai dolgainak kormányzásába, csak a terület őslakosainak: a szlovákok­nak, ruténeknek és magyaroknak. Az erdélyi magyarság, román­ság és németség, nemkülönben a délvidéki horvátság és vendség is bir akkora politikai érettséggel, rendelkeznie kell akkora öncélu­sággal, hogy a maga kezébe ve­hesse belső ügyeinek intézését. — Erdély mögött egy másik hatal­mas erőtényező is áll, amire tá­maszkodhat s ami felvidéki, vagy délvidéki őslakosságnak nem áll rendelkezésére: a történelem. Er­dély már volt, — nem is egyszer — önálló politikai egység. Er­dély, már volt az erdélyieké! A Délvidéken Horvátország is volt politikai egység s igy a horvát nép is követelheti öncéluságának elismerését. Nem különálló, egyedül való kísérletezés az »őslakosság szárnybontogatása. Ez ma minden nép legszebb vágya és ideálja a tengereken innen és a tengereken tul. Ezen a jogon követel száz százalékos uralmi szabadságot Ki­na a kínaiaknak, Mahatma Gandhi indiai őslakosságának; az egyp­tomi parlament Egyptomí népének. S az Amerikai Egyesült Államok minden egyes állama a maga ál­lama területén élő népeknek. S hogy ne menjünk olyan messzire, ezen az alapon akarnak elszakadni különféle európai népek az uj államalakulásoktól. Az őslakosság jogainak és érdekeinek ilyen for­mában való védelme ma már nem A májusi nirtarUlmu HORTOBÁGYI JUHTURÓ viszonteladói ára 201-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. forradalmi gondolat, hanem a kor és az élet együttes követelménye. A területi öncélúság eszméjének fejlődését, megerősödését ideig­óráig meg lehet akadályozni, de a benne forrongó vágyat és kíván­ságot, mely az ősi lakosságban feléledt", visszasorvasztani, elfojta­ni már nem lehet többé — soha! Pivnyik Gyula volt városi főszámvevő bünügye tárgyalásának második napja A! Pivnyik-ügy szerdai főtárgy|a,lá­sát még nagyobb érdeklődés kisérte mint az előző napit. Az esküdt­széki terem széles padjait zsúfo­lásig megtöltő közönség soraiban a nyíregyházi ügyvédi kar repre­zentatív egyéniségeit, magasrangu tisztviselőket, divatosan öltözködő hölgyeket látunk. Dr. Borbély Miklós kir. ügyész, a vád képvise­lője, valamint dr. Porkoláb Zol­tán védő már 9 óra előtt elfoglal­ják asztalaikat s Pivnyik Gyula is ott ül már a vádlottak padján, izgatottan várva sorsának eldönté­sét. Pontosan 9 órakor bevonul a kir. törvényszék büntető hármas taná­csa. Elsőnek Brenner Mihály a ta­tiács elnöke lép be a terembe friss munkakedvvel, hóna alatt hatal­mas akta-csomóval, fáradthatatlan agilitásának dokumentumaival, — majd Foltin Endre dr. itéletszer­kesztő és előadóbiró, valamint Hor váth Sándor dr. szavazóbíró fog­lalják ei a bírói emelvényen he­lyüket. Brenner tanácselnök a tárgyalás megnyitása után elsőnek Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőta­nácsost, Nyíregyháza város pol­gármesterét szólítja fel tanúvallo­más tételre. Bencs polgármester a birói emelvény elé lép s az elnök szokásos kérdéseire bemondja sze­mélyadatait, majd arra a kérdésre, hogy tudott-e az 1926. novemberé­ben kiutalt bélyegilletékek visz­szatartásáról, a következőképen vá laszolt: — Én az egész ügyről csak ak­kor értesültem, amikor már a fe­gyelmi eljárás megindult Pivnyik ellen. Somogyi dr .pü. tanácsos irásos jelentéséből értesültem elő­ször a dologról, addig nem tudtam róla semmit. — Méltóztatik emlékezni arra, hogy 1926 novemberében a kiuta­lás megtörtént? — Igen, emlékszem. Egy ge­nerális szerződés értelmében a vá­ros tartozott leróni a bélyegilleté­ket. Határozottan emlékszem ar­ra, hogy 1926 novemberében uta­sítottam a házipénztárt, hogy a visszatartott illetéket rója le. — Nem volt-e szó arról a vád­lott jelenlétében, hogy a város nem tartozik 4 és fél százalékos bé­lyegilletéket fizetni? — Valóban felmerült az a kér­dés, hogy a város csak 2 és fél százalékot tartozik adózni. Azért nyitott a város a takarékpénztár­ban folyószámlát, mert azt gon­doltuk, hogy ezzel a 2 százalékos forgalmi adót megtakaríthatjuk. Abban, hogy a pénzt a fő­számvevő vette fel, végered­ményben deliktumot nem, — mint inkább szépséghibát ta­lálok, mert felette furcsa az, hogy az vegye feí a pénzt, aki az utalványt kiállította. — Azt nem méltóztatott tudni, hogy a vádlott a pénzt magához vette ? — Nem tudtam és nem is biz­Csfitörtökön Nyíregyházán először! Pénteken PHILUS HAVER a szépséges szőke filmprimadonna Idei eleS filmje ASSZONY ÉS KORBÁCS Ez a filmcsoda nem tévesztendő össze az „Asszonyok ostora" c. John Gilbert filmmel és a r»gTO/ó kisérö mfijior Szombaton RÓZSAHEGYI KÁLMÁN Vasárnap a Nemzeti Színház örökös taginvai DOROTHY MACKA1L újdonsága A tltteos favorit LST y Előadások kezdete hétközn ?p 5, 7 és 9 6rakor tam meg sem ót, sem mást. Ab­ban a hiszemben voltam, hogy ez az ügy a Z' utalványnak megfelelően már régen elintézést nyert. ^ Ezután Bencs polgármester részletesen előadta, hogy Piv­nyiknek a boltbérlőkkel folytatott ügyleteiről csak akkor értesült, amikor már Pivnyik ellen a fegyel­mi eljárás megindult. Azonnal in­tézkedett, hogy készítsék el a vá­ros szenvedő állományát. A pénz­ügyi tanácsos beidézett minden bérlőt, köztük azokat is, akik Piv­nyiknek pénzt adtak, s igy pattant ki az egész ügy. Horváth dr szavazóbirónak ar­ra a kérdésére, hogy van-e olyan adat, amelyből arra lehetne követ. I keztetni, hogy Pivnyik a 23 ezer - pengőből felhasznált volna vala­mit, Bencs polgármester határo­zott nemmel válaszolt. Ezzel a polgármester tanúkihallgatása vé­get is ért és Brenner tanácselnök Dankó Gyula dr. ügyvédjelölt nyugalmazott pénzügyi adótisztet szólította elő. Dankó dr. tanúvallomásában részletesen előadta, hogy 1926. no­vemberében Somogyi dr pü. taná­csossal együtt bélyegszemlét tar­tott a városházán. A számadási okmányokat vizsgálta felül és falált sok olyan okmányt, amely bélyegilleték aíá ke­rült ,köztük az Épitöipari it folyószámláját is. Észrevételeit jelentette Somogyi tanácsosnak, aki utasította, hogy vegye alapos vizsgálat alá az ok­mányokat. Azonban ahhoz, hogy pontos képet nyerjenek az Építő­ipari rt. és a város között létrejött megállapodásról a szerződésre volt szükségük. Leletet azonban nem vettek fel ,mert Somogyi dr. nem akarta a várost megbírságolni. — Érte valami kár a kincstárt amiatt, hogy másfél évig nem rót­ták le az illetéket ? — Igen. Súlyos kamatveszteség érte. Dankó dr-t Somogyi dr-ral tör­tént szembesítése után a kir. tör­vényszék vallomására megeskette, majd Szohor Pál városi főjegyző tanúvallomására került a sor. — Szohor főjegyző kihallgatása rö­vid ideig tartott. Csak utólag ér­tesült Pivnyik ügyeiről. Látta Bat­tának a polgármesterhez irt bú­csúlevelét, de abban Batta egyetlen szóval sem emlékezett meg Pivnyikről. Borbély dr. kir. ügyésznek ar-

Next

/
Thumbnails
Contents