Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-09 / 104. szám
JdlrfRYIDÉK. 1930. május 9. Őslakosság Történélmi fejlődés szempontjából »őslakós« elnevezéssel illethetők mindazon egyedek, családok, népek és nemzetek, amelyek egy gazdaságilag, vagy földrajzilag körülhatárolt területen, a feljegyzésre érett történelem elsődleges kor. szakában éltek. Ezek az egyedek, családok, népek és nemzetek, azzal igazolták őslakosi mivoltukat, hogy kezük munkájával, alkotásaikkal letagadhatatlan bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy a kérdéses, — gazdaságilag, vagy földrajzilag határolt területeken — ők voltak az elsők, akik otthont, hazát találtak. Az európai civilizáció, a népek őstörténetének feltárása körül sokszor nehézségekre bukkan, de bizonyos korszak lezárása után, már könnyebb szerep jut osztályrészéül annak, aki az oknyomozó történelem területén vállalja a szántó-vető munkáját. i Minket, magyarokat, az a földrajzi terület érdekel, amely a Kárpátok alján, a Duna—Tisza közén terül el, s amelyet ezer év óta Magyarországnak neveznek. Ezen a földterületen őseink különböző fajú népeket találtak. Egyrészüket magukba olvasztották, másokkal együtt élve, művelték a haza földjét. Jó és rossz sorsban osztozott a magyar nemzet azokkal a népekkel, amelyek Erdély, a Felvidék, Délvidék és Nyugatmagyarország lakosságát kitették. Ebben a jó és rossz sorsban való közös együttérzés kapcsolja ma is öszsze a lekapcsolt országrészek őslakói s a közös sors vállalása késztette őket arra, hogy közös sorsukban egymásra találva együttesen igyekezzenek védelmezni földi és kulturális javaikat. Mert a trianoni béke által elcsatolt országrészekben maradt őslakosság, nak valóban védelmeznie kell földi és kulturális javait. Védelmeznie kell az uj hatalom uj uraival szemben, akik évtizedes uralmuk alatt ezer év kulturáját és kapcsolatait akarják megsemmisíteni. ! Valami csodálatos játéka a véletlennek, hogy valamint a felvidéki szlovák és rutén nép nem tud beletörődni a rokonnak hirdetett cseh imperializmus elnyomó törekvéseibe, ugy azonképpen az erdélyi román is éles harcot folytat a regát kizsákmányoló politikájával szemben s nem türi azok atyáskodását, akik csak addig ismerik testvérnek az erdélyi románt, amíg sikerül kiforgatni vagyonából. Ebből a Trianon szülte őrült hangzavarból ép igy kiveszik részüket a horvátok és vendek, akik, mint a Délvidék őslakói kénytelenek tűrni a tiz éves szerb diktatúra vaksággal elkövetett erőszakosságait. Ezekben az országrészekben egy más után robbant ki az »őslakosság« elkeseredése s az elvakultság politikája egymás után kergette egymás karjaiba különböző területek őslakóit. Az a jelszó, hogy »Erdély az erdélyieké« nem uj keletű, mert már akkor élt az erdélyiek elgondolásában, amikor még Erdély egy volt Magyarországgal, de amikor ez a jelszó nem az elnyomatás ellen éleződött ki, ami nem is volt, hanem azért, mert Erdély, szellemi és anyagi értékeit önmaga akarta kitermelni s ugy akarta vinni a magyar haza oltárára. A Felvidék őslakói a tiz éves cseh uralom ellensúlyozására tömörültek »őslakos blokkba«. Ez pedig nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a Felvidék minden fajú és ajkú, minden rangú és rendű népe egy egységes táborba tömörüljön az idegenből jött cseh uralmi önkénnyel szemben. Mint ahogy Erdélyben, ugy mondják a Felvidéken is: a »Felvidék a felvidékiekéi Ez az uj elgondolás jelszava a Felvidéken is. A csehek takarodjanak ki az ország jól fizetett állásaiból s takarodjanak ki ujabban ingyen szerzett birtokaikból. Senkinek se legyen joga beleszólania a Felvidék belső ügyeinek, egyházi és iskolai dolgainak kormányzásába, csak a terület őslakosainak: a szlovákoknak, ruténeknek és magyaroknak. Az erdélyi magyarság, románság és németség, nemkülönben a délvidéki horvátság és vendség is bir akkora politikai érettséggel, rendelkeznie kell akkora öncélusággal, hogy a maga kezébe vehesse belső ügyeinek intézését. — Erdély mögött egy másik hatalmas erőtényező is áll, amire támaszkodhat s ami felvidéki, vagy délvidéki őslakosságnak nem áll rendelkezésére: a történelem. Erdély már volt, — nem is egyszer — önálló politikai egység. Erdély, már volt az erdélyieké! A Délvidéken Horvátország is volt politikai egység s igy a horvát nép is követelheti öncéluságának elismerését. Nem különálló, egyedül való kísérletezés az »őslakosság szárnybontogatása. Ez ma minden nép legszebb vágya és ideálja a tengereken innen és a tengereken tul. Ezen a jogon követel száz százalékos uralmi szabadságot Kina a kínaiaknak, Mahatma Gandhi indiai őslakosságának; az egyptomi parlament Egyptomí népének. S az Amerikai Egyesült Államok minden egyes állama a maga állama területén élő népeknek. S hogy ne menjünk olyan messzire, ezen az alapon akarnak elszakadni különféle európai népek az uj államalakulásoktól. Az őslakosság jogainak és érdekeinek ilyen formában való védelme ma már nem A májusi nirtarUlmu HORTOBÁGYI JUHTURÓ viszonteladói ára 201-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezeti Központ Budapest 4., postafiók 20. forradalmi gondolat, hanem a kor és az élet együttes követelménye. A területi öncélúság eszméjének fejlődését, megerősödését ideigóráig meg lehet akadályozni, de a benne forrongó vágyat és kívánságot, mely az ősi lakosságban feléledt", visszasorvasztani, elfojtani már nem lehet többé — soha! Pivnyik Gyula volt városi főszámvevő bünügye tárgyalásának második napja A! Pivnyik-ügy szerdai főtárgy|a,lását még nagyobb érdeklődés kisérte mint az előző napit. Az esküdtszéki terem széles padjait zsúfolásig megtöltő közönség soraiban a nyíregyházi ügyvédi kar reprezentatív egyéniségeit, magasrangu tisztviselőket, divatosan öltözködő hölgyeket látunk. Dr. Borbély Miklós kir. ügyész, a vád képviselője, valamint dr. Porkoláb Zoltán védő már 9 óra előtt elfoglalják asztalaikat s Pivnyik Gyula is ott ül már a vádlottak padján, izgatottan várva sorsának eldöntését. Pontosan 9 órakor bevonul a kir. törvényszék büntető hármas tanácsa. Elsőnek Brenner Mihály a tatiács elnöke lép be a terembe friss munkakedvvel, hóna alatt hatalmas akta-csomóval, fáradthatatlan agilitásának dokumentumaival, — majd Foltin Endre dr. itéletszerkesztő és előadóbiró, valamint Hor váth Sándor dr. szavazóbíró foglalják ei a bírói emelvényen helyüket. Brenner tanácselnök a tárgyalás megnyitása után elsőnek Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsost, Nyíregyháza város polgármesterét szólítja fel tanúvallomás tételre. Bencs polgármester a birói emelvény elé lép s az elnök szokásos kérdéseire bemondja személyadatait, majd arra a kérdésre, hogy tudott-e az 1926. novemberében kiutalt bélyegilletékek viszszatartásáról, a következőképen vá laszolt: — Én az egész ügyről csak akkor értesültem, amikor már a fegyelmi eljárás megindult Pivnyik ellen. Somogyi dr .pü. tanácsos irásos jelentéséből értesültem először a dologról, addig nem tudtam róla semmit. — Méltóztatik emlékezni arra, hogy 1926 novemberében a kiutalás megtörtént? — Igen, emlékszem. Egy generális szerződés értelmében a város tartozott leróni a bélyegilletéket. Határozottan emlékszem arra, hogy 1926 novemberében utasítottam a házipénztárt, hogy a visszatartott illetéket rója le. — Nem volt-e szó arról a vádlott jelenlétében, hogy a város nem tartozik 4 és fél százalékos bélyegilletéket fizetni? — Valóban felmerült az a kérdés, hogy a város csak 2 és fél százalékot tartozik adózni. Azért nyitott a város a takarékpénztárban folyószámlát, mert azt gondoltuk, hogy ezzel a 2 százalékos forgalmi adót megtakaríthatjuk. Abban, hogy a pénzt a főszámvevő vette fel, végeredményben deliktumot nem, — mint inkább szépséghibát találok, mert felette furcsa az, hogy az vegye feí a pénzt, aki az utalványt kiállította. — Azt nem méltóztatott tudni, hogy a vádlott a pénzt magához vette ? — Nem tudtam és nem is bizCsfitörtökön Nyíregyházán először! Pénteken PHILUS HAVER a szépséges szőke filmprimadonna Idei eleS filmje ASSZONY ÉS KORBÁCS Ez a filmcsoda nem tévesztendő össze az „Asszonyok ostora" c. John Gilbert filmmel és a r»gTO/ó kisérö mfijior Szombaton RÓZSAHEGYI KÁLMÁN Vasárnap a Nemzeti Színház örökös taginvai DOROTHY MACKA1L újdonsága A tltteos favorit LST y Előadások kezdete hétközn ?p 5, 7 és 9 6rakor tam meg sem ót, sem mást. Abban a hiszemben voltam, hogy ez az ügy a Z' utalványnak megfelelően már régen elintézést nyert. ^ Ezután Bencs polgármester részletesen előadta, hogy Pivnyiknek a boltbérlőkkel folytatott ügyleteiről csak akkor értesült, amikor már Pivnyik ellen a fegyelmi eljárás megindult. Azonnal intézkedett, hogy készítsék el a város szenvedő állományát. A pénzügyi tanácsos beidézett minden bérlőt, köztük azokat is, akik Pivnyiknek pénzt adtak, s igy pattant ki az egész ügy. Horváth dr szavazóbirónak arra a kérdésére, hogy van-e olyan adat, amelyből arra lehetne követ. I keztetni, hogy Pivnyik a 23 ezer - pengőből felhasznált volna valamit, Bencs polgármester határozott nemmel válaszolt. Ezzel a polgármester tanúkihallgatása véget is ért és Brenner tanácselnök Dankó Gyula dr. ügyvédjelölt nyugalmazott pénzügyi adótisztet szólította elő. Dankó dr. tanúvallomásában részletesen előadta, hogy 1926. novemberében Somogyi dr pü. tanácsossal együtt bélyegszemlét tartott a városházán. A számadási okmányokat vizsgálta felül és falált sok olyan okmányt, amely bélyegilleték aíá került ,köztük az Épitöipari it folyószámláját is. Észrevételeit jelentette Somogyi tanácsosnak, aki utasította, hogy vegye alapos vizsgálat alá az okmányokat. Azonban ahhoz, hogy pontos képet nyerjenek az Építőipari rt. és a város között létrejött megállapodásról a szerződésre volt szükségük. Leletet azonban nem vettek fel ,mert Somogyi dr. nem akarta a várost megbírságolni. — Érte valami kár a kincstárt amiatt, hogy másfél évig nem rótták le az illetéket ? — Igen. Súlyos kamatveszteség érte. Dankó dr-t Somogyi dr-ral történt szembesítése után a kir. törvényszék vallomására megeskette, majd Szohor Pál városi főjegyző tanúvallomására került a sor. — Szohor főjegyző kihallgatása rövid ideig tartott. Csak utólag értesült Pivnyik ügyeiről. Látta Battának a polgármesterhez irt búcsúlevelét, de abban Batta egyetlen szóval sem emlékezett meg Pivnyikről. Borbély dr. kir. ügyésznek ar-