Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-07 / 102. szám

1 sníprn -0£6i Ki lesz Miss Nyíregyháza ? Ez a kérdés, most egyelőre csak ez érdekli a kCxönséget. Hogy a sok Miss közöl ki lesz Magyarország képviselője, v az egyelőre másodrendű kérdés. Nyír­egyházán, de talán a többi vá­rosban is azáltal, hogy a Miss 'Hungária választása kitolódott az érdeklődés nem lesz olyan vehe­mens s talán a szavazatok bekül­désében bizonyos lanyhulás fog mutatkozni egypár napon át, hogy azután az utolsó héten ismét uj erőre kapjon a lelkesedés s a nagyobb méretű szavazás eldöntse, kit tart hát a közönség szépnek, a szépek között is a legszebbnek. Ha a szavazatok állásának eddigi menetét figyeljük, akkor is csak azt állapítjuk meg, hogy egyik nap az egyik jelöltnek, a másik nap pedig a másiknak volt nagyobb szavazata. Ez a hullám­zás mindvégig megmarad. Nagyobb eltérés a szavazatok száma között csak az utolsó napokban remél­hető, amikor majd mindegyik csoport az áttala legszebbnek tar­tott leány érdekét~n a legtöbb szavazatot fogja összegyűjteni. Tegnap megirtuk, hogy a Miss Hungária választás következtében a nyiregyházi szavazás is kitoló­dik jó egy pár nappal, igy egé­szen május 25-ig lehet szavazni. A mai napon beküldött szava­zatokat Jánossy Maci kapta. A szavazatok állása a következő: Jánossy Maci 848 Leuchtmann Ibi 846 Propper Anna 593 Papp Edit 578 Ruhmann Baba 473 Pábry Éva 462 Takách Mária 438 Böhm Irén 420 Bródi Ica 416 Nebenmayer Irén 411 Katona Magda 409 Nagy Qizeila 401 Füredi Márta 394 Mauritz Valy 379 Babics Juci 346 Soós Lily 332 Heringh Baba 326 Maurer Kató 311 Katona Teréz 308 Csiskó Emma 296 Péchy Lily 285 Kapossy Márta 275 Kecskés Manci 270 Andrássy Baba 265 Gellért Magda 200 Papp László Nyíregyháza. Üzem: Vay Ádám-utca 63. szám. Telefon: 5-10. Fiáküzlet: Széchenyi-út 2. Telefon; 509. Kiss tér l. és Véső u %. Alapítva: 1914-ben. I Ezüstéremmel kitüntetve ' i Gallért, kézelőt és frakkinget Ruhát WÜ^ hÓíehéfr e művésziesen jjflj * MOS FEST, és tükörfényesen vegyileg TISZTIT VASAL. Vidéki postaküldeményt pontosan eszközöl, 2746-5 Ha szereti az egészságét, ugy csak Diósgyőri S/entgyörgy ásványos forrásvizet, igyák Főlerakat: Rosenthai Vilmos Nyíregyháza, Bessenyi-tér 6. sz, Kapható minden kávéházban, vendéglőben, italmérésben és füszerüzletben. I TTm 1 l •• 1 r rl a legegyszerűbbtől a legdíszesebbig Könyvek kötését £ü2sar Endre házassága — REGÉNY — Irta: Tartaüyné S. Ilona. 43 — Talán jobb volna, ha tudnék. De nem szeretem. Unom­A férfiak ittak. Gondáné is hoz­zá értette a száját a pohár szélé­hez. Talán egy csöpp csurrant } nyelve "hegyére. Dán többször fenékig itta a po­harát. A bor mámorát kivánta. Inkább, mint ennek a virág-asszonynak rontó varázsát... Egyszer csak Balló lecsapta a kártyát s valami kutyahistóriát be­szélt. Nevettek. Azután Kutassy el­mondta, hogy egyszer neki fájt a korbácsütés, amit adott. Talán job­ban, mint annak, aki kapta. Valami kóbor cigányleány volt. Loptak. S oly némán tűrte el az ütést, mini egy mártir. De a pillantását soha­sem felejti el. Mintha benne élne az a pillantás egy örök életet és álmában is nagyon sokszor látja... Most Dán kezdett beszélni, hogy mikor visszavonulást rendeztek az olaszok s egy kis itáliai faluban... igen, egy gyönyörű leány maradt ott, eltévedt valahogyan a többiek­től, akik menekültek. Nagyon fiatal volt — mondta , talán mindössze tizenöt éves, de izgatóan szép volt minden vo­nal a testén... Ugy remegett sze­gényke, mikor rátűzött a sok éhes férfitekintet, majd összeroskadt a tüz-pillantások súlya alatt. Bevittem a szobámba, hogy meg védelmezzem. Nem szólt, csak — riadtan nézett rám, mint aki a ha­lált várja. Én szóltam hozzá egy pár szót, amit olaszul tudtam. Mo­solygott. Bizalmasabb leit. Mig az előbb összehúzta magát, mintha semmivé akarna zsugorodni, azu­tán fölengedtek tagjai és arca me­rev félénksége. Szája szögletében édes gödröcskék támadták... Szívesen tűrte, hogy arcát meg­simogassam. Később enni adtam neki. Pörkölt volt. ízlelgette;. Kis piros nyelvét az ajkán hütögette, mert erős volt a paprika. Nem is birta megenni. Egy konzervei bon­tottam fel, finom sonka volt ben­ne, azt megette. Nagyon éhes le­hetett. Látszott, hogy akkor semmi másra nem gondolt, csak az — evésre. Napokig ott volt- Egy priccset hozattam be, azon aludt, ugy r hástul. Később a fiuk fehérneműt és ruhát hoztak neki valahonnan Örült a friss ruhának s nézegette magát. Nagyon kedves volt... Nem is tudom, hogy milyen erő lakott bennem, hogy megvédelmez­tem őt magamtól... Egyszer azonban nagyon vilá­gos éjszaka volt... Néztem őt.., a lélegzése ritmusos mozdulásait s amint nyomában fel-fel hullámzott formás teste a takaró alatt. Ége­ttet a nagy közelség... A torkom ki száradt s félig kihajoltam az ágy­ból... felé kúszott minden érzékem — örült pillanatok voltak... és.., Reggel elébem állt, vékony bar­na kezét nyújtotta felém és tele volt a két szeme könnyéi. S a következő éjszaka megszö­kött. Ma sem érthetem, hogyan sike­rült neki... ? Egy közkatona köpe­nyét vitte el, annyi segítsége volt... Pedig már arra gondoltam, hogy hazaküldöm az édesanyámhoz, — .őrizze meg nekepn, mig visszajö­vök... Sokáig ugy éreztem, hogy ő volt ét igazi nő az életemben... Valami titkos erő volt benne,, ami megvédelmezte tűztől, viztől, mint qz angyalok a bibliai három ifjút... — Mesének ez igejn szép, Ban­dikám... — mondta kötekedve az utbiztos. — Csak nem gondolod, hogy hazudtam...?! — szólt Din eré­lyesen, sértődötten és felugrott a székről. — Na-na, azt nem mondtam. Nyugodj, fiam. Hanem annyi bi­zonyos, hogy ha mi a troriton meg­kaparinthattunk volna egy ilyen el­tévedt kis tündért... egy hét múl­va nem ismert volna rá a mamá­ja... — mondta az utbiztos és rekedt nevetés tört ki a torkából, melyben a multak ize csurrant... — Anna! Menj te is a többi asszonyhoz — szólt rá az erdész a feleségére. A fiatal asszony sietve ment ki a szobából. Piros volt az arca s bi­zonytalanok a lépései. Mikor Jdment, az erdész rájuk förmedt: — Disznóságokat kezdtek be­szélni! Az asszony előtt! Nem sze­retem... Dán nem szólt, csak a kímé­letlen, nyors hang csendült vissza a fülébe, mellyel az erdész az asszo­nyát kiküldte. Ugy érezte, hogy összeesik az asszony a szavak üté­se alatt. Nézte édesen ellengő alakját, a hogy lépegetett... Azután az illa­tot szivta magába, ami ott maradt utána. — Egy asszony mindent tudhat — szólt közbe az orvos. — Gonda a közvetlen impresz­szióktól védi a feleségét. Amit el­gondolva tud is, ha más kimondja, utálatos lehet. Gondának igaza van — mondta Balló. Dán nagy füstöt fujt. — Igaz, a házas ember mást érez a nőben, mint mi. És... egyé­ni ... Minden ember másnak látja őket... azért másképen is bánik velük... — jegyezte meg Dán. — Nem mondtál nagyot — fe­lelte Gonda —, te még keveset tüdsz! Erő kell az asszony melléi Győzedelem I Ne hidd, nem vágyik rá egyik sem, hogy méz csurogjon a szánkból. — A nyerseség és a durvaság nem erő... Alacsonyrendüség, — felelte Dán csöndesen, de azért piros volt a fojtott indulattól. — Az erő a lélekben legyen... Szent szó volt: lélek... Egyszer­re mind elhallgattak. Mintha Is­ten szállt volna "közéjük, áhitat len­dült át a boros asztal fölött. Dán most tisztán érezte embe­ri voltában Isten hatalmas egyedé­nek csöppjét... Azután lázadozva gondolta: És ez az ember.... birja őt.„ ennek a hatalmában van... az áz asszony... az az cdes, fehér gyer­mek-asszony... Milyen grimász a természet arcán... egy ilyen asz­szony... ezzel az emberrel.., Balló újra oszítojtt. Kártyáztak megint. Dán figyelte az arcukat, hogy milyen torzzá teszi a kár­tya. Gonda felhúzta a szemöldökeit, száját elnyújtotta. Olyan volt, mint egy Mefisztó. Az utbiztos szemte­len vigyorgással kémlelte a töb­bit, mintha állandóan csinyen tör­né a fejét. Kutassy komoly volt és hideg arcu. Keményen össze­csukta a száját. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents