Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-07 / 102. szám

1930. május 7. JNfVfwriDÉK 3 moly ellen 24S8-5 Simkovícs szűcs biztosan óv. JLuther-u. 5. szám. komolyabb formában újra felmerült a Korona megfelelő kibővítésének és átalakításának terve. A Korona bérleti szerződése igy is lejár, a város élt is a felmondás jogával és most az a terve, hogy a Fisch-féle telek kombináció nélkül alakittatja át az épületet. Két problémát old igy meg a város, mert a Korona modernül átalakított épületében elhelyezheti a Kaszinót is. Természetesen ehhez előbb a Kaszinónak hozzá kell járulnia és eí kell halasztania a vá rosnak adott határidőt. A Kaszinó nak pedig az az álláspontja, hogy igy a szerződés megváltoztatásáról van szó és ennek a város kell hogy a következményeit viselje. Ha a Kaszinó most továbbra is megmarad a szük helyen, ezért kártérítés illeti meg. Most a város felkéri a Kaszinót, nyilatkozzék sürgősen és érdemlegesen elfogadja-e a Koronában leendő elhelyezést és megadja-e a a városnak az egy évi haladékot. Ha a város egy év leforgása után sem helyezi el a Kaszinót a Koronában és a mostani kaszinói helyiség átalakításába sem kezd, köteles lesz a Kaszinó házas belsőségét visszabocsátani a Kaszinó tulajdonába. — Igy a Kaszinó ott lesz, ahol négy évvel ezelőtt volt, amikor a várossal megkötötte a szerződést és amikor azért adta ei a házat, hogy jobb elhelyezése legyen. Súlyosbítja a Kaszinó helyzetét az, hogy közben elmulasztott egy csomó értékesítési lehetőséget. Ezért a városnak a szerződésben kikötött ötezer dollárt akkor is meg kell fizetnie, ha a telek vissza is megy a Kaszinó tulajdonába. Egy évi halasztás ellenében a város felajánlja a kaszinói épület bolthelyiségeinek bérét, 8600 pengőt a Kaszinónak. Mindenesetre most már a Kaszinótól függ a kérdés végleges meg. oldása. Általános érdek, hogy mentői élőbb nyilatkozzék a Koronában leendő elhelyezés ügyében, mert a város mindaddig, amig a Kaszinó nem nyilatkozik, a Korona kibővítésének és átalakításának tervpályázatát sem írhatja ki. Perelik a konzervgyárat A konzervgyár területének viszszaváltása újra tárgysorozati pont volt ezen a közgyűlésen is. Elhatározták, hogy a város nem tárgyal, hanem pereli a társaságot. A telekér tutóbb már csak az ötven százalékát kérték az első Ízben követelt összegnek, a város azonban ezt sem adja meg. A császárszállási Jármy tanya bérletét a közgyűlés is Lichtmann Vilmosnak adta évenként és magyar holdanként 32 pengő bérért. A megegyezés szerint a város kérni fogja, hogy engedtessék meg 60 holdon a dohánytermelés. Ha ezt az engedélyt megkapja a tfáros, a bérlő megépítteti a szükséges pajtákat a város fájából. A kiskereskedők a reklámtábla-adó mellőzését kérték A közterületek felé kifüggesztett hirdető és cégtáblák megadóztatására vonatkozó szabályrendeletet is leifogadta a közgyűlés. Ez a szabályrendelet annak a kérelemnek hatása alatt, amelyet a nyíregyházi kiskereskedők intéztek a polgármesterhez, módosult. Igy most hat ezer négyzetcentiméter felület az, amelyen alul kisebb összeget, oldalanként tizenkét pengőt fizetnek a hirdetők. Ha ennél nagyobb - a tábla, akkor kétszeres az adóöszszeg. A várost azonban ezen a téren két körzetre osztja a szabályrendelet. A külső övezetben felét fizetik a cégtáblaadónak. A villanynyal világgitott táblák is a felét fizetik a dijnak. A táblák kifüggesztésére a polgármester ad engedélyt, ő rendelheti el a hirdető táblák eltávolítását is. A szabályrendelet ellen vétőket negyven pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatják. Kimondotta azonban a közgyűlés, hogy az uj adónemnek, a »térdij«-nak életbeléptetéséről a képviselőtestület külön fog intézkedni. Igy a kiskereskedőknek a kérelmét, amelyben az uj díjtételek mellőzéséért folyamodnak, most nem is tárgyalták. Tisztázzák a szemét fogalmát Behatóan foglalkozott a közgyü3és a kötelező szemetufvarozást szabályozó rendelkezésekkel is. A várost három körzetbe osztják. A legszélsőbb körzetben marad mind.en ugy, ahogy eddig volt, itt nem kötelező a szemét városi fuvaroztatása. A belső két körzet egyikében naponta viszik ki a szemetet, a másik körzetben hetenként kétszer. A házi szemét kötelező fuvaroztatásának életbeléptetéséből a vá. ros évi 26.450 pengő kiadással szemben 56.500 pengő bevételt vár. A lakásokat a szemét kihordásáért fizetendő dij tekintetében három kategóriába osztják. Az egy, kétszobás lakásokért havi 60, a három-négy szobásokért 1 P, az öt szobás és annál nagyobb lakásokért havi 1 P 20 fillért kell fizetni. Abban a körzetben, ahol* csak hetenként kétszer viszik ki a szemetet, a három kategóriában igy alakulnak a dijak: havi 50, 80 fillér és 1 P. A szabályrendelet megjegyzi, hogy ez csak hozzávetőleges számítás. A dijakat véglegesen külön képviselőtestületi határozat állapítja meg. A szállodák, iskolák annyiszor öt szobás lakásoknak számítanak, ahányszor öt terem van bennök. A tantermek után azonban a dijnak csak a felét kell fizetnie az iskoláknak. A szemét kötelező fuvarozásának körzetében a lakó köteles a fuvarozó csengetyüjének jelére a szemétládában tartott szemetet a kocsihoz vinni. A fuvarozásért járó dijakat a háztulajdonostól adó mód jára szedi be a város és a háztulajdonos hajtja be a lakókon. A szabályrendelet a kihágások büntetésének maximumát itt is negyven pengőben szabja meg. A képviselőtestületben Bernstein Béla dr azt kívánta ,hogy a szemét fuvaroztatásának idejét is szabályozzák és ne jöjjenek a szemétért reggel 8 és 9 óra között, amikor az utcán a legtöbb ember jár. Bogdán Ferenc a gazdák érdekében a trágyatelep kihordása tekintetében engedményeket kér. — Konthy Gyula dr egészségügyi szempontból nem tesz kivételt. Aki a város közepén lakik és lovat tart, annak van pénze ahhoz, hogy fizesse a szemét kifuvaroz tatását. Jánosbokori Kovács András is a gazdák érdekében kér enyhítést. Kitűnik azonban, hogy a képviselőtestületi tagok a szabályrendeletet nem ismerik jól és Bencs Kálmán dr polgármester felolvassa a szabályzatnak a szemét fogalmát tisztázó szakaszát. Csupán házi sze métrői van itt szó. Az udvarban felgyülemlett építkezési szemét, for gács, hó sár, istállótrágya nem tekinthető háziszemétnek. Az ilyes fajta szemét kihordatására vonatkozólag az építkezési szabályrendelet intézkedik . Pápai Mihály attól tart, hogy a kihágások esetében túlságosan szigorú a büntetés és félő, hogy a lakó miatt a házigazdákon veszik meg. Bencs Kálmán dr. polgármester rámutat, hogy a 40 pengő csak maximális büntetés és nem a házigazdát sújtják vele, hanem azt, aki a kihágást elkövette. A Bethlen utcai építkezés A szemét-ügy elintézése után a Papp Ragány-féie telken építendő provozorikus bazárépületre beérkezett ajánlatok ügyében döntök tek. Szuchy József építőmester ke_ reken 29.000 pengős ajánlatát fogadták el. A testnevelési bizottság tagjaivá dr Krómy Károly, Komáromy Károly és Rónay Jenő tagokat választották meg. Ezen a képviselőtestületi közgyűlésen döntöttek véglegesen a köztemető ügyében is. Polinszky Pál dr fáradozásának eredménye a hatalmas tervezet, amely világosságot vitt a város és az egyházak között felmerült kártalanítási kérdésbe és megalkotta a temető-szabályrendeletet. A kulturtanácso? a szabályzatot csak nagy vonásokban ismertette, miután a képviselőtestületi tagok kijelentették, hogy a Nyirvidékbői ismerik a tervezet miriden pontját. Az eredeti terv Rerrich Béla szemléje után annyiban változott, hogy az egyes parcellákban csak a temetőbizottság engedélyezte formában és egyenlő nagyságban készíthetők síremlékek. Kimondja a szabályzat azt is, hogy a sírkertet nem szabad fakerítéssel körülkeríteni. Vagy vas ból kell a kerítést készíteni vagy alacsony beton, illetve kő kerítheti a sirt. Bogdán Ferenc a szegényebb családok érdekében a fakerítést is megengedné. Konthy Gyula dr kifejti, hogy a vas olcsóbb és gazdaságosabb, mint a fa. Igy a polgármester javaslatát fogadták el ebben a kérdésben is. Az orthodox zsidó hitközség és a Szent Egyletnek az' a kérését, hogy temetőjük kibővítésére területet engedjen át a város, teljesítette a közgyűlés. A terület 2100 négyszögöl és 11.670 pengőt fizetnek a a városnak érte. A házszámozás végrehajtása ügyében versenytárgyalás kihirdetését határozták el. A Szentmihályi útról fog kiágazni az nj hajdndorogi út A közgyűlés legfontosabb tárgya a hajdudorogi ut vonalának végleges megjelölése és a rég vajúdó utügy megvalósításának kimondása volt. A képviselőtestületi tagok rendkívül nagy érdeklődéssel tárgyalták a fontos kérdést. A gazdák ,akik külön javaslattal jöttek, érezték, hogy létérdekükről van szó és mindent megtettek, hogy álláspontjuk érvényesüljön. A város térképét körülállva vitatkoztak az útvonal tekintetében és maga a polgármester is elhagyta az elnöki széket ,amelyet Szohor Pál foglalt el a nagyjelentőségű kérdés tárgyalása ideje alatt. A polgármester a képviselők közé ült, hogy most mint a képviselőtestület tagja szólaljon fel. Lényegében három javaslat volt. Egyik a Gazdaszövetség indítványa, amelyet a Szövetségben a gazdák nagy többségének részvételével tartott gyűlésen szövegeztek meg és itt most Pápai Mihály elnök és dr Mikecz Ödön dr indokoltak meg. A gazdák kívánsága a következő volt: Kezdődjék az uj ut a Deák DIADAL Május 7., 8., Szerdán. Csütörtökön GRETA GARBÓ DIADAL Május 7., 8., Szerdán. Csütörtökön VAD ORCHIDEÁK A 9 órai előadásokat katonazene kiséri Ferenc utca végén, haladjon itt a jelenlegi hajdudorogi uton a katonai gyakorlótér északnyugati sarkáig, innen az I. Manda iskolájáig, majd tovább a II Manda iskolájáig, aztán a Ponyvás korcsmáig, a Csengery Mihályné tanyáig, ettől 'kezdve pedig a régi dorogi útban nyerjen folytatást. A gazdák által javasolt útvonal amely főként azt célozza, hogy lehetőleg minden bokortanya utat kapjon az uj kőuthoz, eltekintve azoktól ,akik a szentmihályi útra futhatnak fel, 16 és fél kilométer hosszúságú . A szakosztályok által javasolt tervezet, amelyet Bogdán Ferenc védett alapos érveléssel, a következő: A dorogi ut a II. Manda bokorig haladjon azon a vonalon, amelyen a Gazdaszövetség kivánja, de innen nyugati irányban vonulva a Csengery Gyula tanyánál kapcsolódjék be a dorogi útba, amelynek irányát most már megtartaná. Ez az útvonal, amelyet főleg azzal támasztott alá Bogdán Ferenc, hogy az állami és törvényhatósági szempont is emellett az ut mellett szól, de a Nyíregyházába kapcsolódó hajdúsági községek érdeke is, 15 kilométer és 700 méter hosszú. A polgármester javaslata, amelyet dr. Kovách Elek is beható érveléssel támogatott, a következő: Ne a Deák Ferenc-utca végétől