Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-28 / 120. szám
6 jsíIrfmriDÉK. 1930. május 28. A hősi halottak és az élő hősök * * * Minden év május hónapjának utolsó vasárnapja a hősi halottak emlékének van szentelve. Lehetetlen bizonyos reflexiók hozzáfűzése nélkül átsiklani e fájóan keserű — sok gondhoz, tömérdek könnyhöz és bánathoz fűzött napon. 1914... Mentek a végnélküll halálvonatok és vitték a magyar vér tengernyi áldozatát. A szerb pokol gyilkos rohamai, a Doberdó 48 órás pergőtüzei, az orosz front — Kárpátok csonttá fagyott katonái mind egy-egy keserű állomása a, magyar vér hullásának. S aztán megindultak a százezernyi tömegek Szibéria hómezőire. A hazavágyódás fölszakadt sóhajából elröppenő lélek kinja ott van eltemetve Krasznojarszk-Chaborovszk, Nurmen vasút mellett, hot százezer számra merednek az ég felé a magyarság Golgotáját jelző fejfák. Keserű sóhaj szakad föl a lelkekből, mig az emlékezés filmjén előtűnnek e vérzivataros gyötrelmekkel szentelt napok. Ma ünnepelünk. A halott hősök áldozatát zengi és dicsőiti száz és száz ajak; a szobrokra, sirokra virág keiül, vájjon gondol-e valaki a háború áldozatainak másik csoportjára??! Gondol-e arra, hogy akinek elesett hitvesét, apját, kenyérkeresőjét, családfenntartóját hősként ünnepeljük, az ma éhezve, elhagyottan, nyomorban sinylődik. Lehetetlen pirulás nélkül leírnunk, hogy annak a hősi halottnak, akinek szobra előtt ma egy nemzet hajtja meg zászlaját — az özvegye 5 P nyugdijat kap, árvája pedig —.75 fillér nevelési járulékot »élvez.« S mindez 12 esztendővel a háború befejezése után. S itt járnak közöttünk a vérzivataros csaták rokkantjai, a bénák, csonkák, a vakok, akik kapják a pár koldusfillért attól a hazától, amelynek védelmére siettek dalolva, virágbokrétás sapkával. ígéret. 12 esztendő ígérete ott van a koldustarizsnyában, de bizony Ígéretből nehéz jóllakni, nehéz a sok kis éhező szájat egy falat kenyérrel betömni. Ez nem politikai, ez becsületkérdése a magyar nemzetnek. Itt nem lehet az ország szegénységére és a imindent fedő Trianonra hivatkozni, mert hiszen a legyőzött és éppúgy megcsonkított Ausztria átlagosan 120 P-t ad rokkantjának, 55.68 P-t kap az özvegy és 45 P-t az árva; vagy ott van Németország, ahol 180 P-t kap a rokkant, "108.80 P-t az özvegy és 66.90 P-t az árva. A győztes államoknál csak egyetlen példát említsünk: a hálás francia nemzet 260000 rokkantjának épi tett teljesen ingyen ugyanannyi modern, egészséges házat. Végül mutassunk rá arra is, hogy sok könnyet törölhet le és sok sebet gyógyíthat be a társadalom szive is, mert a ma elhagyatottságban sínylődő hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák nem az utókor emlékoszlopai után vágyódnak, hanem a jelenkor megértését és a nemzeti kötelesség teljesítését kérik. i r — !•'"' 1 1 Tavaszi lói kalapnjdonságok I rMBgicawu—BMafliaw i wii U 'i i •a mu rn megérkeztek és a lpgolcóbb árakon árnsittatnak WALTEBNÉ kalapszalonjában Luther-utca 20. (Lovas Kovács János ház) Az ipartestületi az Iparosság áldozatos építkezését lélekkel segíti elő Az ipartestületi székház építkezését a nyiregyházi iparosság áldozatos lélekkel segiti elő. Ujabban Barkóczy József és István kovácsmesterek 40 pengőt, Balogh János borbélymester 50 pengőt adományozott, mig Justus Sándor és Fia cég a szükséges vászonredőnyöket teljesen ingyen bocsátja az Ipartestület rendelkezésére. De az iparosság lelkesült áldozatkészsége mellett még a munkásság soraiban is akadnak olyan példás egyéniségek, akik a székház építésének gondolatát saját ügyük.. nek tekintik és az áldozatot hozók közé sorakoznak. Ilyen példás egyéniség Dicső Ferenc kőművessegéd is, aki 5 napot ingyen dolgozott a Székház építkezésénél, annak a helyes gondolatnak a jegyében, hogy mester és munkás között nem lehetnek ellentétek, ha az egyetemes iparosság anyagi és kulturális fejlesztéséről van szó. Dicső Ferencre büszkék lehetnek a munkások, mert tettével megmutatta, hogy Nyiregyházán nincse«*ck társadalmi és osztályellentétek. A Nyiregyházi Jótékony Nőegylet tisztnjitó közgyűlése dr. Bencs Eáímánnét választotta meg ismét elnökül A Nyiregyházi Jótékony Nőegylet szombaton délután 5 órai kezdettel tartotta meg évi közgyűlését, amelynek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy a tisztikar mandátuma lejárt s megejtették a tisztikar választását. A közgyűlésen dr. Bencs Kálmánné elnök megnyitó szavai utan meg hallgatta a pénztáros és a titkár jelentését, amelynek beszédes dokumentumai közül egy párat ki kell emelnünk, hogy ezzel is rávilágítsunk arra a nemes munkára, amelyet ez a közel 80 év óta működő Nőegylet végez. , Két munkaköre van a Nőegylet nek a jótékonyság szolgálatában, az egyik a szegényügy felkarolása, a másik pedig a Nőipariskola fenntartása, amely megbecsülhetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a kenyérkereset eszközével látja el lazokat a leányokat, akiknek legtöbbjére az önfenntartás nehéz gondja vár. És e két cél 'érdekéiben a Jótékony Nőegylet 2435 P-t, illetve 1680 P-t áldozott, tehát olyan számottevő összeget, amely egy gazdaságilag erős társadalomban is jelentékeny segítségnyújtás volna s ajmelynek értékét csak fokozza az a körülmény, hogy ez öszszegek jelentékeny részét a Nőegylet a tagdíjakból fedezte. Ha tárgysorozati sorrendben nem is itt következne, de logikailag ide kapcsolódik dr. Kovách Elekné felszólalása, aki ha fájó szívvel is, de a fejlődés, az élet által követelt elvek figyelembevételével azt az indítványt terjesztette a közgyűlés elé, hogy a Nőegylet keresse meg Nyíregyháza városát s arra kérje, vegye át a Nőipariskolát. A mindvégig nagy érdeklődéssel kísért megokolás során kifejtette,, hogy a Nőegyletet terhelő anyagi kérdések mellett elsősorban azért kell ilyen értelmű megkereséssel járulni a város elé, mert csak igy tud majd képesítést is nyújtani az iskola növendékeinek, ami pedig az elhelyezkedés kér désében a növendékekre vonatkozóan mindenekelőtt való alap-. feltételt jelent. Megvilágította azokat a kifogásokat, amelyek egy izben már előterjesztett ilyen irányú kérelemnek egyelőre való elutasítására indították a város képviselőtestületét, s miután a felmerült aggodalmakat, iskolaépület, a képesítés nélküli tanerők elhelyezése, stb. az iparoktatási főigazgatóval történt megbeszélés és ígéret alapján meg lehet ugy oldani, hogy ebből a városra nagy teher nem háramlik, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt s mi is hiszszük, hogy a kérdés kedvező fogadtatásra fog találni a város előtt. A mult évről szóló beszámolók elhangzása után a tisztikar mandátumát letette a közgyűlés kezeibe s dr. Kovách Elekné vette át a közgyűlés vezetését az uj elnök megválasztásáig. Javaslatában rámutatott a Nőegylet tradícióira s azokra az eredményekre, amelyeket ennek ápolásában a lemondott tisztikar elért az elmúlt három évi ciklusban, ezért indítványára á közgyűlés elnökké újból dr. Bencs Kálmánnét választotta meg, aki hálával s azzal az Ígérettel foglalta el ismét pár percre elhagyott elnöki székét, hogy a bizalmat további munkássággal fogja kiérdemelni. Javaslatára megválasztották a tisztikar többi tagjait is. Alelnökök: L. Szexty Judit és Hartstein Sándorné. Titkárok: Dr. Müller Ferenc és dr. Gönczy József. Pénztáros: Jmre Jánosné. Jegyző: Trajtler Anna. Ellenőrök: Nagy Elekné és özv. Oláh Jenőné. Szertáros: Haissinger Viktorné. Számvevő bizottság: Bertalan Kálmánné, dr. Bernstein Béláné, Komáromy Károlyné, Kovács Tíborné, Imre János. Választmányi tagok: Adorján Ferencné, dr. Bernstein Béláné, Bodor Zsigmondné, Bogdán Ferencné, Bartsch Ottóné, Gábor J&nőné, Gál Lajosné, özv. Flegmáim Jenőné, özv. Hajdú Sándor2513—13 Ha szereti az egészségét, ngy csak Diósgyőri Szentgyörgy ásványos forrásvizet igyék Főlerakat: Rosenthai Vilmos Nyíregyháza, Bessenyi-tőr 6, sz. Kapható minden kávéházban, vendéglőben, italmérésben és faszerüzletben. *•§ Modern KőlssönkSnyvláP a_:z TJjságtoaltlpar i né, özv. Erdey Kálmánné, KissSándomé, Kovács Tiborné, Liptay Jenőné, Margócsy Emiln'é, özv. Török Gyuláné, Mikler Sándorné,. Maurer Károlyné, Nikelszky Sománé, Osgyáni Józsefné, Orbán Bertalanná, Szohor Pálné, Sexty Gyuláné, Szita Sándorné, Rosenthai Gyuláné, Ungár Béláné. A vigalmi bizottság tagjai: Dr. Berend Lászlóné, Bertalan Kálmánné, Ferenczy Istvánné, dr. Garay Gyuláné, dr. Grünspán Árminné, Gyulaházi Miklósné, drHartstein Józsofné, Kindl Ferencné, Miller Jánosné, dr. Müller Ferencné, Oberlender Gusztávné, drRuhmann Kornélné, Papp Lajosné, Pisszer Jánosné, Téger Béláné, Várady Béláné, Thuróczyné Simák Irén, Vizely Sándorné, Vidovics Fe rencné, Zvarinyi Nelli. Ezenkívül a ,Nőipariskolai felügyelő bizottság egyik üresedésben levő tagsági helyére Ungár Bélánét választották meg. A közgyűlés az uj tisztikar éltetésével ért véget. Panaszrovat Miért nincs a Hősök temetőjének két kapuja? A Hősök ünnepén többek részéről is elhangzott az a panasz, hogy a temető egyetlen kapuján át való közlekedés a leggondosabb rendezés mellett is igen kényelmetlen s torlódásokra ad alkalmat. Különösen ált ez a visszavonulásra, amikor már nem tartható fenn ugy a rend, mint amikor, a bevonulás történt. És még egy, amit nem vettünk számításba, különös mértékben indokolttá teheti a kérés felvetését, szinte követeli a másik kapu elkészítését, az esetleg hirtelen keletkezhető nyári zivatar, amely elől sokan menekülnének, ami pedig már a kényelmetlenségnél többet, esetleg balesetet is okozhatna, mig két kapu mellett az emlékmű körül összegyülekező sokaság kényelmesebben tudna elvonulni. A kérést azzal hoztuk nyilvánosságra, hogyha mód van s eléggé indokoltnak találják, teljesítse a város. Autóbuszjáratot kér a közönség az Északt temetőbe Több oldalról' is megkeresték szerkesztőségünket azzal a kéréssel, hogy tegyük szóvá az Északi temetőbe indítandó autóbuszjáratok ügyét. A kérésnek eleget teiszünk s annak kedvező elintézésére ezen az uton kérjük mi is a Kisvasutak üzletvezetőségét. Hogy a kérés kedvező elintézéséhez hozzájáruljunk, a meghallgatott kívánságok alapján a következő konkrét javaslatot tesszük: Indítson a NyVKV egyelőre dél_ utánonként 2 izben egy-egy autóbuszt a temetőbe és vissza. Legalkalmasabb időpontnak mutatkozna etekintetben 3 és 5 óra. Egyelőre talán ugy oldhatná meg, a gyakorlat áltat majd a legjobbnak bizonyult idő és hely megállapításáig, hogy a jelzett időpontban a Horthy Miklós-térről indulna az autóbusz, mely megállana a Kossuth-téren, a benzin-kutnál, vagy ha több még távolabbi megállóhelyet is tervbe venne a vállalat, ugy ezt is belekapcsolná a menetrendbe. v Kétségtelen, hogy hovatovább több kívánság fog felmerülni ebben a tekintetben, hiszen az Északi, köztemető rendezése egyre többeket késztet arra, hogy kedveseik sírját rendben tartsák. Azt hisszük, hogy ha talán ennek az autóbuszjáratnak a beálli-