Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-27 / 119. szám

A TEMETÖBIZOTTSAG ÜLÉSE i Pénteken délután a városi teme­tőbizottság ülést tartott, amelyen bemutatták a köztemető főbejá­ratának és kerítésének terveit. — Ezek a tervek nagyon szépek, de kivitelezésükre egyelőre , nem talál a város fedezetet. Igy a tervek ki­vitelezésére akkor kerül sor, mi­kor pénz lesz. Annak idején uj árlejtést hirdetnek az épitési mun­kálatokra. A köztemető vízellátásának kérdé­se akkor nyer megoldást, amikor az izraelita egyházak befizetik a temetőül kapott területért járó n ezer 700 pengőt. A bizottság fog­lalkozott még a Morgó korcsma le­bontásával, a temetóőri lak építé­sével, a déli temető hullaházának javításával, de mindezek a ter­vek pénz hiányában egyelőre ter­vek maradnak. A köztemető ren­dezésének eddigi munkálatai 3300 pengőbe kerültek. Moz Lya Mara, Conraü Nagel, Lil Damita, Edie Poio az Apollóban Szenzációs műsorok kerülnek e héten bemutatásra az Apollóban. Ma hétfőn és kedden Lia Mara mint orosz táncosnő és Mary John­son nagy artista filmje, A vérző cirkusz kerül bemutatásra. Szer­dán, csütörtökön Conrad Nagel a »Szenvedély« főszereplőjének leg­újabb filmje, »A foglyok« és Rin­Tin-Tin idei utolsó filmje, »A fe­hér sivatag« kerül műsorra. Pénteken csak egy napig »A hal­dokló liliorm, Lil Damita és War­vick Ward ragyogó filmjét pergeti az Apolló. Szombat, vasárnap Edie Polo, a legvakmerőbb bravúr szinészt, — Harry Piel legkomolyabb ellenfe­lét látjuk viszont, a »Darázsfészek« cimü kalandor és bravúr filmóriás­ban, melyet egy uj »Ferkó« és egy Stah 'és Pan burleszk fog beve­zetni. Mezőgazdaság á bnza vetések rezsolása A tiszántúli buzavetések nagyré­szében észlelhető ezidén, hogy nagy százalékban rozzsal kever­tek, — aminek magyarázata fő­leg abban található, hogy a fagy­károsult gazdaságok nem szereztek be tiszta, jó minőségű vetőmagot, hanem a fagykárt szenvedett bu­zavetések termését, melyekben az eredetileg csak csekély mennyi­ségű rozs a fagyot jobban állván, a termés jelentékenyebb százalé­kára emelkedett, — vetették el. Tekintettel arra, hogy a két szá­zalékot meghaladó idegen mag­mennyiség, mind tőzsdei szok­vány, mind malom és sütőipari szempontból kifogás tárgyát ké­pezi s a további mag keveredés utja, — a Tiszántúli Mezőgazda­sági Kamara felhívja a gazdakö­zönség figyelmét arra, hogy a bu­zavetésekben előforduló rozstö­vek terméshozatalát akadályozzák meg, azaz a rozsolást okvetlenül végezzék el, mert a kevert ter­mésből származó minőségi hátrá­nyok elsősorban a gazdát érin­tik a termés értékesítése során. Különösen vonatkozik e figyel­meztetés a homoki gazdákra, akik­nél a búzának rozzsal keveredése nagyobb mértékben fordul elé. A rozsolás olyként végezhető el, hogy a buzavetésből kiemelkedő rozstövek kalászait sarlóval le­vmmmmwm csapjuk s igy azok terméshozamát megakadályozzuk. A községi polgári leányiskola jubileumáról 1 Megemlékeztünk arról, hogy vá­rosunk legrégibb középfokú leány­nevelő intézete, amely Alma Mate­re sok-sok szabolcsi magyar asz­szonynak és lelkes honleánynak, — ünnepet ül. Fennállásának ötvene­dik évét ünnepli e nemzeti közép­fokú iskola. Mindössze egy évvel fiatalabb e kultúrintézmény, mint a »Nyirvidék.« A magyar sajtó, a magyar iskola feladata azonos abban, hogy mindketten a nemze­ti igazság és a nemzeti tudás mag­vát hintik el a lelkekben. Lapunk kulturterülete is azonos a polgárt leányiskola kulturmezejével. — Mindkét intézmény elszórt kultur­magvai Szabolcs vezér ősi tala­jában vernek erős gyökeret. E mesgyéken tul kulturhatásunkat már csak a hajszálgyökerek ere­jével lehet mérnünk. E vékony erek azonban messze terjengenek. Ezek az erek átkebelezik az Óce­ánt, mert amint lapunkat is ol­vassák a szabolcsiak tul a ten­geren, ugy ez az iskola is meg­győződött már arról, hogy volt ta­nítványaiban is magyarul dobog a sziv ott idegenben is, csakúgy, mint itthon. Tehát tevékenysége a nemzetnevelés terén nem volt meddő. Ennyi vonatkozás és kap­csolat után szabolcsi nemzeti hú­gunk ez az iskola, amely szinte tel­jes művészi együttessel fogja szó­rakoztatni junius elsején a lelkes honfiakat és , honleányokat. A szólóm üvészetek minden ágá­nak a municipium területén való igazi reprezentánsait látjuk e na­pon pódiumra lépni. Ezek közül nem egy országos viszonylatban is fennen lobogtatja a vármegye kul­turzáSzlaját. Részint olyanokat lá­tunk e napon fellépni, akik énjük legjavát adták és adják a zsenge leánylelkeknek. Részint olyanokat, ^kik a míagukban szunnyadó tehet­ségnek első élesztő szikráit itt szerezték az iskolai hajlékban. A magyar mozgásmüvészet két nyíregyházi kiválóságát is ehhez az intézethez fűzik a legszebb gyermekkori emlékek. Táncszá­maikkal hathatósan fogják emelni a műsoros est sikerét. A lelkes műkedvelő gárda a rit­kán látható diszpalotással bizo­nyára egy darab magyar életet fog elénk varázsolni. Olyan kort, amikor még boldogabb volt a ma­gyar s ezzel a sivár jelenben élesz­teni fogja bennünk a jobb, szebb jövőbe vetett hitet és reményt. Minden közreműködő a szegény­sorsú magyar lányokat segélyezi, amennyiben az est jövedelme ezek­nek tankönyvekkel való segélye­zésére fog fordittatni. Az est műsora a következő: 1. Vietórisz József—Eckerdt Elek: Iskolánk ünnepén. Énekli a dalkör. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Éne­kes János prelátus, iskolaszéki el­nök. 3. Az iskola történetét ismerteti Adorján Ferencné igazgató. 4. Ünnepi beszédet mond dr. Vietórisz József c. főigazgató, az iskola volt tanára. 5.Üdvözlések. A volt tanítványok nevében beszél Mikler Sándorné urnő, a jelenlegi tanítványok ne­vében Fekete Gizella IV. o. t. 6. Himnusz. Énekli a dalkör. Az ünnepély 11 órakor kezdő­dik. Helye az iskola udvara. A műsoros est programmja: 1. Megnyitó beszédet mond Szo­horné Prok Judit urnő. 2. Müveibő^ felolvas Klaínik (Huszti) Jolán irónö­3. Saint-Saéns: „Nagy ária a Sámson és Delila c. operából. Lavotta: Régi dal. Hubay: Rózsabokor a dombol­dalon. Énekli Hajdú Anna, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola művész­növendéke. 4. Költemények. Szavalja Vaj­dáné Vietórisz Aranka, az iskola tanára. 5. Chopin: Valse. Táncolja Söós Lili tánctanár. 6. Költeményeiből efőarl: dr. Méreyné dr. Tuhász Margit írónő. r3zünet. 7. Schubert: Impromptu f-moll. 1930. május 27. Debussy: Tűzijáték. Zongorán előadja Ragyóczy Jolán, az Orsz. Zeneművészeti Főiskola művész­növendéke. 8. Visszaemlékezés. Felolvassa. Tartallyné Stima Ilona írónő. 9. Rubinstein: Valse caprice. Tán. colja Kálmán Éva tánctanár. 10. Költemények. Szavalja dr. Garayné Ruzsonyi Kató umő. 11. Diszpalotás- Bemutatják: Beregi Irén, Eördögh Anna, Já­nossy Margit, Károlyi Irma, Kiss Juliska, Prékopa Erzsébet, Szalay Magda, Székely Anna urleányok és Artim József, Eördögh András, Mihalyovszky János, Szabó László, Szakács György, Tóth András, Tóth Ferenc, Vozák Béla az áll. tanítóképző intézet IV. éves hall­gatói Az ének és táncszámokat zongo­rán kiséri Mayerné Eckerdt Ilona,, az iskola énektanára. A diszpalo­tást betanította Soós Lili urleány. A szereplő hölgyek valamennyien az iskola volt tanítványai. A műsoros est kezdete pontosan este 8 óra. Helye a Korona nagy­terme- Jegyek az esti előadásra előzetesen az Ujságboltban és este a pénztárnál válthatók. Helyárak: 2.50 P, 1.50 P és 50 f. Nagypáholy 12 P, kíspáholy 10 P. A hősök hazaszeretetének heve megfonnyaszl Emlékünnep a Hősök temetőjében A kegyelet és a Hősök iránt' so­ha el nem muló tisztelet adóját rótta le tegnap déíel&t Xyttégy­háza polgársága a Hősök temető­jének néma birodalmában. A ka­tonai és polgári hatóságok,''iskolák, testületek, egyesületek szinte vé­geláthatatlan sorban vonultak ki á kegyeletes aktus szinhelyére. Az ,ünnepélyt a Városi Dalegylet ének száma nyitotta meg a Magyar Hiszekegy előadásával. A nap je­lentőségét dr Tóth Antal' tanitó­képző-intézeti tanár méltatta, ki többek között a következőket mondotta r Szivünk sugallatát követve ismét eljöttünk a halál csöndes birodal­mába, hogy lerójjuk a legszen­tebb kegyelet adóját, hogy meg­emlékezünk azokról, akiknek itt domborodó sirhalmai arra a szent igazságra figyelmeztetnek bennüa* ket, hogy az élet drága, de a haza az életnél is drágább­Majd rávilágít a világháború szörnyű harcaira, amely az Atlan­ti és Csendes-óceán közötti tért magyar hősi halottak sírjaival szórta tele s ebben a nagy életál­dozásban látja meg az ünnep je­lentőségét, mert arra eszméltet e nap minden embert, hogy mmt kell szeretni a hazát. A tekintélyek felett álló legnagyobb erényt az: életet is feláldozó hazaszeretet­ben látja. Ennek a legnagyobb erénynek, a hősök hazaszeretetének a heve megfonnyaszt, leperzsel minden más tekintélyt, ez előtt minden más tekintélynek meg kell hajolnia. Olvassuk csak a fejfák feliratait, lenn nyugszanak a Kiss Péterek, mleg a Nagy Jánosok is. Alázkod­jon meg ma emlékük előtt min­2514—13 Igyek Diósgyőri Szentgyörgy vizet Fölerakat Rosenthal Vilmos Nyíregyháza, Bessenyei-tér den emberi gőg, minden emberi te­kintély s jusson, eszünkbe, hogy mindnyájunk jólétéért, a magyar hazáért, közös anyánkért szoron­gatták kérges tenyerükben a fegyvert. Az ünnepség másik nagy jelen­tőségét abban látja, hogy a tria­noni határokon belül és tul tna minden igaz magyar szive ösz­szetalálkozik e szent fogadalomban nem lesz itt urasága csak egy, a magyarnak. Hivatalos tényező­ink, diplomatáink, politikusaink te­hetnek akárhány hangfogót szivük dobbanásaira, de nekünk a sok­sok egyesnek, a magyar népnek nincs miért szivünk vágyát meg ne vallanunk. Wesselényi riadó szavával int arra, hogy megpróbál­tatásunk ideje még nem teljesedett be. Éppen ezért félre a megalku­vással, közönnyel és kishitüséggei is. a mai nemzedék feladatait a köl­tő szavaival jelölt meg: »Nagy magyar télbten picike tüzek, a lán­gotokban bizom én... mi történne itt, ha összefognátok.® Az ünnep harmadik jelentőségét a minden magyart egyesítő ösz­szefogásban látja_, mert csak ez adja meg a módokat és az erőket az ezredéves haza védelmére. — Csak igy tölti be szivünket a^cöl­tő mélységes hite: Él még a ma­gyarok Istene, Jaj annak, ki fel­támad ellene. A nagy tetszéssel fogadott ünne­pi beszéd után a katonazenekar gyászindulót játszik majd Kovács László II. éves tanítóképző intézeti, növendék szavalja el lendülettel Gyóni Géza: Magyar anya írja c. költeményét. A nyiregyházi sportegyesületek — a Nyetve kivételével, mely egyesület az idén nem vett részt a versenyben — kegyeleti stafé­tát rendeztek, amelynek győztese a Vasutas Sport Club A) csapata lett, mig a helyezettek a követ­kező sorrendben futfcttak be: Pénz­ügyőrség, Vasutas S- C. B ) csapa­ta, Nykise, A sportegyesületek ko­szorúját a staféta győztese he­lyezte el az emlékműre. Az ünnepély utolsó aktusa az emlékoszlop megkoszorúzása volt.

Next

/
Thumbnails
Contents