Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-27 / 119. szám

2 JNfYÍRYlDEK. 1930. május 27. Emlékezés Szent Imre| Hét középiskola vesz részt a negyedik hercegre szabolcsi diákdalosünnepen Irta: Korányi Aladár. Születését az 1007-ik, halálát az 1031-ik évre teszi a történelmi köz tudat, mindössze 24 évnyi időt en gedett tehát a .Gondviselés Imre Árpád-házi királyi hercegnek i földi életre. Ennek a rövid életnek csodá latos mozzanatai olyan mélységes tiszteletre ragadták már az Imrével egykorú nemzedéket, de még inkább az utána következőt, mely megérte Imre szenttéavatását, hogy István király és Gizella királyné fiának emberi, történeti léte egészen háttérbe szorult örök példát szolgáltató szentvolta mellett. Csak a legendás, misztikus eseményeket jegyezték fel róla és nero gondoltak a történeti személy életadatainak megörökítésére. Igy csupán egy pár szűkszavú feljegyzés áll rendelkezésére annak, aki Szent Imre világi élettörténetét akarná megírni. Halála neméről is kevés, még hozzá ellentmondó tudósítás maradt reánk. Nem bizonyos, hogy hirtelen betegség ragadta-e el, vagy — mint a hildesheimi évkönyvekben oüvagfeiató — vadászat közben egy vadkantól megtámadtatván, sebeiben halt meg. Tény mindenesetre, hogy 900 évvel ezelőtt , váratlanul elhunyt a magyar királyi trón daliás, szentéletü örököse és a döbbenetes eseményre — a régi krónikás szavaival élve, — , totius cithara Hungáriáé versa est in luctum. Siralomra változott az egés* Magyarország jókedve, de leginkább István nagyúré. Mert többi fia még kicsi korban elhalálozván, a megmaradt egyben, a legszebben , a legkedvesebben, a legtöbbet ígérőben volt központosítva a királyi apának minden reménysége s ez a reménység annyi szép kecsegtetés után egyszerre, semmivé lett. Hiába zúzta szét István király kemény ökle az utolsó lázongó főúrnak, Ajtonynak hatalmát ; hiába verték vissza diadalmasan a királyi csapatok a magyar földre törő német sereget; hiába készítette el Gizella királyné-aszszony fia közeli koronázására a nagyszerű misemondó ruhát, (a mai koronázó palástot) mikorra István ur már a napot is kitűzte, melyen fiát királlyá koronáztatni szándékozott, nem volt kit megkoronázni, nem volt kinek átadni a külső, beiső ellenségtől rriegszabaditott ország kormányzásának gondját. Már István király-uron beteljesedett későbbi nagy királyainknak többször megismétlődött tragédiája: méltó utód híján azzal a fájó tudattal kellett sírba szállnia, hogy esetleg kárba vész népe, országa javára végzett nehéz életmunkájának minden .eredménye. A pogánysághoz szitó Vászoly hercegnek s regősnótára, kalandozásra, keresztényirtásra áhitozó párthiveinek bekövetkezhető uralmától Szent István méltán félthette is még nem eléggé megszilárdult keresztény államának jövőjét. De az igaz Isten végzése nem lehetett rossz a nagy részében őszintén meghódolt »ij keresztény népre nézve. Imre herceg halála, mi látjuk, nem jelentette Szent István birodalmának végét. S a törődött, öreg István király-urnak I is, amilyen Isten-embere volt, ha | máskor nem, talán halála órájában megsúghatta valami- belső, szívbeli szózat: Ne aggódj immár néped sorsán, szűnj meg végre busulni fiad halálán! Arasznyi földi uralom helyett hosszy századokra szóló eszménykirályságot nyert ö az igaz magyarok lelkében. Vasárnapi számunkban megem lékeztünk arról, hogy a Szabolcsi Tanári Kör a szabolcsvárm egyei középiskolák áfjusági énekkarainak közreműködésével Nyíregyházán, junius i-én dalosünnepet rendez. Az első hír alig ment szét, máris a legmelegebb érdeklődés nyilvánult meg a dalosünnep iránt, hiszen még élénk emlékezetében él közönségünknek annak az első diákdalosünnepélynek a megrendezése, amely 5 évvel ezelőtt volt.s amelynek egy-egy mozzanata igen kedves emlékeket váltott ki. Ha>visszaemlékezünk a szerenádokra, a lampionos felvonulásra s a szebbnél szebb énekkari szereplésekre, egészen természetes, hogy ezúttal is époly szívesen várja és látja városunk társadalma a negyedik dalosünnep megrendezését. A negyedik diákdalosünnepen a következő iskolák énekkarai vesznek részt: Kisvárdai áll. Bessenyei György reálgimnázium, Nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium, Nagykállói áll. Szabolcsvezér reálgimnázium, Nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnázium, Nyíregyházi áll. tanítóképző intézet, Nyíregyházi kir. kath. gimnázium, Nyíregyházi közs. Jókai Mór J polgári fiúiskola. A dalosünnep napirendje a következő: Junius i-én reggel 9 órakor a vidéki énekkarok fogadása a pályaudvaron. 10 órakor összpróba a tornateremben. 12 órakor diákebéd. 1 órakor közebéd a vendégek tiszteletére a reálgimnázium disztermében. Fél 5 órakor dalosünnep a Kossuth reálgimnázium tornatermében. 6 ' órakor uzsonna. 7 órakor a vidéki énekkarok elutazása. v A dalosünnep műsorát külön fogjuk közölni. A dalosünnepre szóló belépődijak: ülőhely 2 P, állóhely 1 P, diákjegy 30 fill. Jegyek előreválthatok minden résztvevő iskola tanári szobájában az énektanárnál. Felülfizetéseket köszönettel fogad a Szabolcsi Tanári Kör. Riport a szabolcsi erdőkről A »Nyírvidék« mult vasárnapi számában, amennyire azt a tárcaróvat szűk keretei engedték, öszszefoglaló képet kívántunk nyújtani a Nyíregyháza északi határában elterülő sóstói erdőről. Röviden vázoltuk a sóstói erdő kiterjedését, természeti viszonyait, rámutattunk klimatológiai és egészségügyi jelentőségére, közöltünk róla a városi irattárban talált néhány érdekes történelmi feljegyzést, Vázlatosan megismertettük a most készülő uj üzemterv főbb gazdasági elveit s mivel eredetéről semmi tudományos adat nem áll rendelkezésünkre, elmondottuk azt a szájhagyományok utján ránkmaradt mondát is, amely a tollhiba meséjével igyekszik megfejteni a sóstói erdőnek homályba vesző keletkezését. A sóstói tölgyes azonban Csak kis töredéke vármegyénk erdőségeinek. Különösen Nyíregyházától délre és délkeletre találunk Szabolcs futóhomok-buckákkal tarkított fenn sikján nagyobb erdős területeket. Több ilyen erdőfoltot érint a Nyíregyháza—Debrecen közötti vasútvonal is. Valamikor régen még sokkal hatalmasabb erdőségek borították a Nyírség kvarchomokját, amelyek Nyíregyházától délkeletre egészen az Ecsedi-lápig húzódtak 9 sőt a sóstói erdő állítólag még nem is olyan régen összeköttetésben állott dél felé a debreceni Nagyerdővel is. Sajnos a nyiri tölgyesek nagyon megfogytak, de azért az Alföldnek ma is ebben a zugábap van a legtöbb erdő. Szabolcsvármegye erdeinek természeti viszonyai jórészt megegyeznek a sóstói erdő természeti viszonyaival. Itt is csaknem mindenütt a tölgy az uralkodó fanem. Lényegesebb eltérés csupán abban van, hogy a szil és a juhar, amely fanemek a sóstói erdőben alig vannak képviselve, a többi szabolcsi erdőben elég jelentős szerepet játszanak. Ami a

z erdők vegetációját illeti, a legtöbb tipikus tölgyfa-formáció. Növényzete tehát azonos a sóstói erdőnek már ismertetett flórájával. * Egyébként a szabolcsi erdők mai állapotáról pontos felvilágosítást nyújt a közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának a vármegyei közigazgatás 1929-ik évi helyzetéről szóló jelentése. Amint e jelentésből megállapítható a

z erdők nyil vántartási törzskönyvinek adatai szerint Szabolcsvármegyében 38322.3 k. hold erdő van. Ebből futóhomokon áll 2249.7, feltétlen erdőtalajon 9709.1, nem feltétlen erdőtalajon pedig 26363.5 k. hold. Fanemek szerint tölgyerdő 22474.2, más lomberdő 15515.3, fenyőerdő 334.8 k. hold. Üzemterv szerint kezelendő 10398.7, üzemterv nélküli magánerdő pedig 27923.6 k. hold erdő* Az alispáni jelentés szerint az 1929. évi időjárás az erdők növekedésére kedvezőtlen volt. Az évtizedek óta nem tapasztalt óriási téli fagyok és a késői tavaszi fagy, továbbá az ezt követő szárazság a m£r lombjában álló erdők lombkoronáját sok helyen lesorvasztotta és ezzel — különösen a sarjról keletkezett fiatalosokban, valamint a makkvetésekben — a későbbi szárazsággal. a fiatalosok pusztulását és az idősebb állomány növedékvesztgségét okozta számos helyen. Az év további folyamán mutatkozó kedvezőbb időjárás ezeket a kedvezőtlen hatásokat csak kis mértékben enyhitette. Egyéb elemi csapás: tüz, széltörés, széldöntés, hónyomás, vala- | mint rovar és gombakárositás stb. nagyobb mértékben nem fordult elő. Szórványosan az OcneriadisContinental-szálloda Budapesten VII., Dohány-utca 42—44. sz. Táviratok: Continentalotel. A vidéki uriközönség igazi otthona Tisztaság 1 -- Kényelem! — Előzékenység 1 Minden szobában hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés. Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9, 10 pengő. Kétágyas szobák árai: 8, 9, 10, 12, 14

r 15, 16 pengC. Szobák telefonnal. 377-20 Szobák fürdőszobával. Elsőrangú étterem! Zenei Táncl par, paizstetü és' lisztharmat károsított, de ezek is inkább csak a beteg egyedeken. * Ugyancsak a

z alispáni jelentésből tudjuk meg azt is, hogy a szabolcsvármegyei erdősítések 1929ben hátralékot szenvedtek. Az üzem terv szerint kezelendő erdőben 221 k. hold területből csak 35.9 k. hold, a magánerdőbirtokon pedig 648.5 k. holdból csak 327 k. erdősíttetett. A hátralékokat általában a késői tavasz és a fagy után jövő szárazság folytán beállott általános csemetehiány és sikertelen erdősítések okozták. Voltak, akik a kiszabott területek helyett más területeket önként erdősitettek. Egyébként a kedvező időjárású hosszú ősz alatt a tavaszi mulasztások sok helyt kipótoltattak. * Az alispán jelentéséből a szabolcsi erdők kezelésére vonatkozólag még a következő érdekes adatokat tudjuk meg. 1929-ben 7 drb. üzemterv és 5 darab üzemátvizsgálás hagyatott jóvá. Erdőtisztek, erdőaltisztek és szolgák 1929-ben nem eskettettek fel. Az erdők állami kezelését Nyíregyházán és Nyirbaktán székelő két állami erdőhivatal látja el. Állami kezelésben van 32 birtok. Az 1929. évben nem fordult elő olyan különleges és a szokásoktól eltérő közigazgatási bizottsági intézkedés, mely elvi és általános jelentőségénél fogva az összes erdőbirtokosokat érintené. Az erdőfelügyelet teendőit a nyíregyházi m. kir. erdőfelügyelő látta el a szatmár—beregi kerülettel együtt. Egyébként a törvényhatóság területén levő erdők állapota általában kielégítő volt. (D—us.) á községi polg. leányiskola tanulmányi kirándulása A közs. polg. leányiskola f. hó 17., 18. és 19-én minden tekintetben igen jól sikerült tanulmányi kirándulást rendezett Miskolc, Diósgyőr, Eger és Lillafüredre. Szombaton a hajnali vonattal in» dult a kis csapat Miskolcra. Az előző csúnya, borús, esős napok után, amely ugyancsak lehangolta leányainkat és aggodalommal töltötte el a kisérő tanárokat. Napsugárban uszó, szép májusi reggelen történt az indulás. Derűs is lett a hangulat, vidám nótaszóval értünk Miskolcra. Keresztülmenve a városon, első utunk az Avasra vezetett. Már a vonatban sokat gyönyörködtek kislányaink a szép hegyekben, egyik-másik még sohasem látott sem vizet, sem hegyet: boldog örömmel üdvözölte a legmagyarabb folyót, a Tiszát és a kéklő Hegyalját. És nagyon-nagyon élvezte mindannyiunk az Avas teteijéról a pompás kilátást. Délelőtt folytattuk utunkat Füzesabonyon keresztül Egerbe, ahová délután érkeztünk meg. Bemenve szállásunkra, a város által létesített Diákszállóba, amely két napig volt igen kedves otthonunk, elindultunk a város megtekintésére. Eger olyan, mint a mese Hamupipőkéje, akin csak az egyszerű, dísztelen köntös mögött tűnik elő a ragyogó szépségű és ruháju tündérleány: Eger sem mutatós külsőleg, nem feltűnő, de ha bemegyünk nagyszerű intézményeibe, főképen iskoláiba, hozzávéve festői fekvését, történelmi emlékeit és művészeti kincseit, egyszeriben előttünk áll a szép tündérleány: Magyarország egyik legérdekesebb, legvonzóbb városa, az igazi magyar Athén.