Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-04 / 100. szám

1930. május 4. J&t*TIDÉK. 3 HCU KRÓNIKA. unn. «i vwwvvv Felvettem a téli bundám És a hócipőmet, Szép gondosan felhúztam az Érmelegitőmet. A nyakamat sálkendővei Jól körültekertem, — Gyöngyvirágos május hónap Első napján A Sóstóra mentem 1 Temetőnek szabályzatját Naponta biflázom, Tudjam magam tájékozni Majd a másvilágon. ^ A törvényszék kútja után Kérdések kérdése, — Hogy a honvédlaktanya kut Miért kerül Százezer pengőbe!? Az autók ellen dörög Lovas Kovács István És motoros csendőröket Akar látni eztán. Régi dolgot piszkálgat Deutsch Megjelent könyvében, — Minek azt a Tiszaeszlárt Megbolygatni? Nyugodjék békében! Előadást rendez a Köz­Tisztviselők boltja, A kellemest a hasznossal Ekkép öszeoltja. Lesz hangverseny, vetített kép, Dalárda és minden, — És ami a legnagyszerűbb: Bemutatják A divatot ingyen! Ez kell nekünk kollega ur, Erre vártunk régen, Válogatni a divatok Minemüségében. Divatosan öltözködni Férfinek és nőnek, — Ez a vágya, egyéb baja Ugy sincs ma már A tisztviselőnek I Jövő héten, nyolcadikán, Este a szinházban, Gyönyörködhetsz a magyarok Összefogásában. Nyisd meg pajtás a szivedet A szépre, a jóra, — Táncra perdül a magyar dal Lelkesitő Magyar zene szóra! Egyebekben a Nyekise Megverte a Nyetvét, > így vesziti el az ember A footballtól kedvét. Ugy emelték lakbérünket, Hogy az meg se kottyan, — A második emeletről Egy kis gyermek Szerencsésen pottyant! & j- ! I Uj kimérő-asztalt kapott A »Hazám« bérlője, Jól sejtik, hogy újságíró­Szemle lett belőle . Megnéztük a néznivalót És ittunk és ettünk, — Négyen voltunk, de az egész Szerkesztőség Helyett igyekeztünk! Bonta. — Grammofonlemezujdonságofc állandóan a legnagyobb választék­ban kaphatók az Ujságboltban. Színház Hit csinál tanyértalpu Mackó koma Nyíregyházán ? Szerdán délután 3 és 5 órakor érkezik Nyíregyházára, a Városi Színházba Tányértalpu Mackó ko­ma, 30 kis g^yerekpajtásával. Fel­lépnek még: a királyfi, a három bohóc, Róka koma, a kis ' rendőr, Mackó bácsi aranyos Dorka leá­nya, a jó és gonosz tündér, An­nuska, Józsika, az udvarhölgyek és az apródok. Mackó ur, Erdélyországból jön el, hogy derűt lopjon a nyíregy­házi gyerekek szivébe. Gyönyörű irredenta nótát is énekel, azután kedves mókájval fogja szórakoztat­ni kicsiny és nagy nézőit. A fő­szereplők: Mackó ur: Górtes Lász­ló, aki az egyetlen felnőtt szerep­lője a darabnak, Bihari Klári, Fri­deczky Kató, Róna Csöppi, Vágó Ilus és László Évi. Ez alkalommal még nagyobb az érdeklődés a Meseszínház előadá­sai iránt, mint legutóbb volt. Ez természetes is, mert most nemcsak kedvenc gyermekszinészeink jön­nek el hozzánk, hanem minden gyermek legjobb, örök barátját: Mackó komát viszik a színpadra. Riport egy diákelőadásról A?„Bőregér" és az orgonacsokrok Diákelőadást néztem végig a Vá­rosi Szinházban. Egy kissé hátul ültem, jobbanmondva az utolsó előtti sorban szorongtam egy cso. mó kislány között, a — hála Isten — ilyenkor mindig zsuffolásig meg telt szinházban. Hátul ülni — eb­ben az esetben — igen előnyös volt, a tenorista hangja kissé tom­pítva küldte ide a gikszereket, s egyáltalán, jobb így éneket mesz. szebbről hallani... De mégis, nincs olyan édes dolog a világon, mint egy ilyen ifjúsági előadás. A pá­holyok tömve matrózruhás kislá­nyokkal, a karzaton dobog a tü­relmetlen diákság, rózsás, kíván­csi arcocskák, lázas és rokonszen­ves kamaszok, gyerekes és nagy­képűsködő gyerekek, szóval enni­valóan lelkes és aranyos társaság. A föggöny felgördül. í'eszült csend. Turcsi Jolán a temperamen­tumos szobacica beperdül a szín­padra. Falat döngető taps. A há­tam mögött két diák tanakodik. Egy türelmetlen hang: — A virágot! Az orgonát! Most vigyük oda, most, most! A másik szakértően és blazir­tan figyelmezteti: — Ugyan kérlek, nem tudod, hogy csak az első felvonás után szokták? A türelmetlen elhallgat. Bizo­nyosan szégyeli, hog^ ilyen járat­lan a színfalak mögött. A szín­padon folyik a cselekmény. A te­norista énekel(!) Taps. A prima­donna énekel. Taps. Jön a kóterre itélt férj, félkegyelmű ügyvédjével. Taps. Az ügyvédet kidobják. De­rültség. Az ügyvéd visszajön. Taps és derültség. Egy hang mögöttem: — Ez az ügyvéd ugy nevet, mint Pattantyús a tegnapi darab­ban. Ez csak ő lehet. Felismerik Pattantyúst. Taps és dobolás. Köz­ben az ügyvédet öt ízben dobják ki. Taps és absolut derültség. Megjelenik Danis, az elegáns jegyzőjelölt. A közönség tombol, a kislányok sóhajtoznak: — Nézd, milyen elegáns! — le­helli egy szőke. — De milyen helyes! — kuncog egy kis fiusfeai bakfis. Nincs az a» színpadi produkció, amitől ez a lelkes társaság el ne lenne ragadtatva. A férj kóter he­lyett estélyre szökik, az udvarlót becsukják a férj cellájába: viharos derültség. Vége az első felvonás­nak. S egyszerre óriási lilacsokrok indulnak meg a nézőtérről a szín­pad felé. Nagy nyaláb orgonák, amiket Isten tudja hol téptek ra­jongó diákkezek. Egy hatalmas bokrétát a karzatról dobnak le Turcsi Jolán lába elé. Az egész színházat betölti az orgonaillat. Szédítő, édes, nagy fiatalság árad a rivalda felé, drága gyerekes ra­jongás, májusos szivek és orgona­illatu érzések. Most még egy nagy csokor hull le a karzatról, s két színésznő közé esik. Az egész kö­zönség drukkol: kié a virág? Fe­szült várakozás. Egyszerre a ma­gasból izgatott s kissé röstelkedő diákhang hallatszik: — Rózsa Erzsi! A kis színésznő boldogan öleli magához a lila virágokat, mig is­meretien küldőjük bizonyára erő­sen elpirulva sompolyog a többiek háta mögé. Bizony meghatódtam. A színé­szek is. Ahogy kedves figyelemmel babusgatják az egyszerű virágot, látszik, hogy tudják az értékét. A második felvonás újra csupa derü. Tulajdonképen csak ilyen pub likumnak érdemes játszani — gon­dolom. Ilyen lelkes és hálás néző­térnek, ilyen romlatlan, ép kedély­nek, ilyen kedves, meieg szemek­nek és sziveknek. Érezni a kontak­tust a színpaddal. Egy mozdulat sem vész el honorálatlan, egy arc­játék sem téveszt hatást. Látszik, hogy ez a tudat inspirálja a színé­szeket is. A muszka herceg esté­lyén folyik a pezsgő s a jókedv, Takács Rózsi — az ennivalóan blazírt 18 éves princ, Turcsi Jolán az elegáns hölggyé varázsolt szo­balány, Bicó Margit, az álruhás magyar grófnő s a rászedetését megbosszuló feleség olyan kedves, eleven, friss figurák, hogy újra meg újra rtyiltszin. taps viszi fe­léjük a jókedvű nézőközönség meg elégedését. A második felvonás után jön a vastaps. Csak látni kell a kis ragyogó kamaszokat, mikor újra meg újra kinyittatják a vasfüg­göny kisajtaját. Látszik minden ar­con, hogy ez most nekik a nap 2agyai a fogak zománcánál és gyöngyfehérre csiszolja ezen nagy­értékü szervünk külsé burkát, emeli fogaink természetes szépségét a jó fogkrém: t SARG KALQDONT Szebb fogak fő attrakciója. A harmadik felvonás is kap a fortisszimókból, valahányszor Pol­gár kitűnő fogházőr figurája meg­jelenik a színen. Polgár becsípett. A közönség tombol. Polgár a fog­házigazgató kabátját a fogas mellé akasztja. A közönség tombol. Pol­gár kipottyan az ablakon. A kö­zönség nevetőgörcsöt kap. Két diák a hátam megett újra összesúg: — Holnap este a mi kertünkben szedünk egy nagy öllel — szól az egyik. — Az elég lesz kétszerre is ak­kor — mondja a másik. Ejnye, ejnye — mondom én — és holmi paedagogiaí gondolataim támadnak. Hiába, én csak egy felnőtt va­gyok! Szegény, szegény virágcsokrok, amik aranyszalaggal összekötve, drága kirakatablakok mögül kerül­tök a rivalda lámpái elé, meny­nyivel kevesebbet jelentetk s ér­tek ti, ezeknél a névtelen, olcsó virágnyaláboknál, amikkel szégyen­lős és kipirult gyermekek áldoz­nak Thaliának, a mesének, az áloméltü színpadnak és a saját fia­talságuknak. Milyen kár, hogy én csak fel­nőtt vagyok! M. Juhász Margit. tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkívül olcsó árban kerülnek eladásra, u. m. hálók, ebédlők, uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. — i Gyermekkocsi újdonságok nagy raktára. 1-től 6,12 és 19 hónapig terjedő részletre is! Vas- és rézbutorok. g SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállal-u. 4. Telefon: 319. Vételkényszer nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents