Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-22 / 115. szám

1930. május 22. latban a késő délutáni ófákig tar­tott. Munkatársunknak alkalma volt beszélgetni az unitáriusok csonka­magyarországi főpásztorával, aki a legnagyobb megelégedéssel emlé­kezett meg a Nyíregyházán szer­zett tapasztalatairól. Nagyon meg­lepte a város szépsége, életképes rohamos fejlődése s különösen na­gyon tetszett a Hősök szobra, a mely festői diszitője a Bessenyei­térnek. Nagyon meghatotta az a meleg szeretet, amellyel hívei kö­rülvették és az a szíves fogadtatás, melyben az egyházi hatóságok, a kiknél látogatást tett, részestieték. Kijelentette, hogy a jövóben ked­ves kötelességének fogja tartani időnként ellátogatni Nyíregyházá­ra, hogy megláthassa és figye­lemmel .kisérhesse a város anyagi és erkölcsi fejlődését. Erre azt hi­szi gyakran lesz alkalma, mert a jövőben rendszeresíteni kívánják az unitárius istentiszteleteket Nyír­egyházán. Józan Miklós, az unitáriusok aranyszívű főpásztora, akit Nyír­egyházán »s mindenki azonnal meg­szeretett, akivel csak érintkezett, vasárnap délután 4 Ura 13 perc- legsötétebb kor utazott vissza Budapestre. Röviden megemlékezett a Nyir­•vidék a magyar nők nagy propa­gajidagyüléséről, amely vasárnap délelőtt a vármegyeháza dísztermé­ben zajlott le. Á gyűlésen Orbán András áll. tanitóképző-intézeti ta­nár, a nyíregyházi áll. tanítóképző­intézet h. igazgatója, nagy hatást keltő beszédben meggyőzően meg­indokolt íontos javaslatokat ter­jesztett elő és igen jelentős javas­latot tett Tóth Bálint m. kir. min. tanácsos, pénzügyigazgató is. Orbán András h. igazgató érdek­lődésünkre a következőket mon­dotta a határozattá emelt javas­latról: — Nemcsak azt proponáltam, hogy a magyar árucikkek állandó és feltűnő márkázással látassanak el, hisz ez többé-kevésbbé igy Is megtörténik. Javaslatom lényege az volt, hogy rendezzenek a váro­sokban állandó kiállításokat a ma­gyar gyártmányú cikkekből. Tár­ják a közönség" elé a magyar árut ezeken a kiállításokon vagy a szakmák szerinti üzletekben, vagy ha azokban nem lehet, külön, jól megközelíthető, mindig a közön­ség szeme előtt álló helyeken. Abban az esetben, ha a kiállítá­sok sürü egymásutánban való eset­leg állandó rendezése kivihetetlen, •'azt javasoltam: állítsák össze a magyar áruk, a magyar gyártmá­nyok biztos ismertetőjegyeiről szó­ló kimutatást. Ezek a kimutatásqk feltüntetik, hogy melyik magyar gyártmánynak mik a védjegyei és feltárják a szóban levő árucikk ere­detét, származását is. A tájékoz­tató kimutatásokat plakátokon kel­lene állandóan a közönség elé tárni üzletekben, vasúton, állomásokon, villamoskocsikban, hivatalokban, postán, iskolákban, vendéglőkben és nagy szolgálatot tehetne a ma­gyar áru ismertetőjegyeinek köz­tudatba vivése érdekében a napi­sajtó is. A »Magyar Hét« mozgalom ké­rés, »Magyar £vre«, állandó céltu­datos mozgalomra és praktikus eszközökre van sürgősen szükség. A Magyar Nők Magyar Munkát Védő Szövetségének a Gyáriparo­sok Országos Szövetségéhez kell fordulnia. A Gyosz érdeke, hogy találja meg a módját, miként le­hetne a felvetett eszmét, a magyar áruk állandó propagálását megol­dani. A közönség körébe valóságos menetrendet kell adni. — Hogy ha már megérlelődött a szivében a magyar áru vásárlása iránt való hazafias jószándék: tudja, mi a te­endő, miként kell elindulnia, ho­vá kell fordulnia. Az időről-időre évenként csu­pán egyszer rendezett kiállítást, vásárt nem találom megfelelőnek, célravezetőnek. Először ís kevés ember jut hozzá, hogy a vásárt megtekintse és talán az évnek ab­ban az egy hetében anyagi "helyzete sem engedi meg a vásárlást. — Másodszor: egy-egy évenkénti Ma­gyar Hét az impresszióknak ^>lyan nagy tömegével jön, hogy végül is semmi gyakorlati eredmény nem marad a vásár nyomán, a lá­togató elfelejti, mit is látott tulaj­donképen. Főhibája azonban az eddigi akciónak az, hogy nagy rit­kán rendezik. Éppen ezért állan­dóan felszínen kell tartani ezt a kérdést. — Több oldalról azt a panaszt hallottuk, hogy egyesek konjunk­turaszerüen kihasználják a ma­gyar ipar iránt felébredő hazafias lelkesedést és látva a kereslet nö­vekedését, felemelik az árakat. — Ezt az eljárást a magyar ipar, a magyar munkásság ellen való árulásnak, hazafiat­lanságnak bélyegezzük és felhí­vunk minden vásárlót, aki a meg­tévelyedést tapasztalja: az.onnal je­lentse fel az illetőt a kereskedelm­ügyi miniszternek. Igen fontos javaslatot terjesz­tett elő a propagandagyűlésen dr. Tóth Bálint min. tanácsos, kir. pénzügyigazgató is. — Ha a magyar közönség rászánja magát a magyar iparcikk vásárlására, hogy igy se jusson a pénz a kül­földre, keresztül kell vinni, hogf a magyar gyárak csak magyar mun kásokat alkalmazzanak^ ha pedig specialistáink, egyes szakokban szükséges munkásaink nem vol­nának, gondoskodjék a Gyosz ar­ról, hogy ilyen magyar munkások állandóan képeztessenek. Orbán András helyettes igaz­gató elmondotta még, hogy javas­lataikat elfogadták és a Szövetség a Gyosz elé fogja terjeszteni. Itt emiitjük meg, hogy a vasár­napi propagandagyülésre vonat­kozó tudósításunknak az a része, amely szerint a gyűlésen dr. Bencs Kálmáin kir. kormányfőta­oácsos, polgármester az arany drágulásáról és az általános gaz­dasági válságról beszélt, azzai egészítjük ki, hogy a polgármes­ter ur megállapításaiban hivatko­zott Éber Antalnak az előző rw. pon elhangzott előadására. II On valószínűleg az idén is szabadságra megy! Kéizüljön tehát előre, hogy necsak pillanatnyira élvezze a nyaralást, hanem megörökítse azt kevisbbé örömteljes időkre is g ne utaizék KODAK nélkül a tenger mellé, hegyvidékre, vagy falura. A KODAK fényképezőgép egy csalhatatl n biztos eszköz, hogy a vakáció örömeit könnyű szerrel, szórakozva örökítsük meg. öa is késsithet szép pillanatfelvételeket, ami már egymagában is szóra­koztat s bemutatása örömet szerez és mindenek­fölött értékes az emlék újra „átélése". Helytelen volna erre a fényképezés nehézségeivel érvelni, mert hiszen a KODAK kezelése néhány perc alatt elsajátítható. A sokféle kiállítású és méretű KODAK fényképezőgép mind megtalálható a KODAK helybeli lerakatában a Központi Drogériában hol kezdőket afényképezésre pár perc alatt kitanítunk MT Képes nagy árjegyzék díjtalanul "MP 3180 Gnlyás Menyhért állomásai: Nyiregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Cegléd, Sátoraljaújhely Bencs Kálmán polgármester: Cnlyás Menyhért nem mond le Nyíregyházáról. — Hogy került a sajtóba a nyiregyházi direktor lemoidásáról szóló alaptalan hir Megírta a Nyirvidék, hogy Gu­lyás Menyhért, a nyíregyházi Vá­rosi Szinház igazgatója pályázat utján elnyerte a békéscsabai szín­házat is. Ebből sok helyütt azt a téves következtetést vonták le, hogy Gulyás Menyhért lemond Nyíregyházáról. Ez a hir jelent meg a kecskeméti és kaposvári új­ságokban is. Nyilvánvaló, hogy a lemondás hire puszta kombináció. Gulyás Menyhért három évre kap­ta meg a nyiregyházi szinház béi» letét és működéséről, amikor a város képviselőtestülete a bérletre vonatkozó kérelmet tárgyalta, a legmelegebben nyilatkozott a szin­ügyi bizottság. A nyíregyházi bér­letből még két egész esztendő van hátra |ds addig, mig ez a két év le nem jár, senki sem jöhet be más a nyiregyházi Városi Szín­házba, mint Gulyás. Munkatársunk a lemondásról el­terjedt hírekre vonatkozóan a következő információt kapta Gu­lyás Menyhérttől. — A lemondásomról elterjedt hir mindéh alapot nélkülöz. Szó sincs arról, hogy lemondok, sőt a békéscsabai szinház elnyerése éppen nyiregyházi állomásom to­vábbi megerősítése érdekében tör­tént. Most ugyanis összesen öt nagyobb állomásom van. Ezek közül Nyíregyházán, Bé­késcsabán és Kaposvárott három­három, összesen kilenc hónapot, Ceglédet és Sátoraljaújhelyen pe­dig összesen három hónapot töl­tök. Igy az egész éven át foglal­koztathatom társulatomat és Nyíregyházát az őszi állomások so­rába fogom beiktatni. Az egész éven való foglalkozás lehetővé teszi a társulat erőinek lehető leg­magasabbra fokozását. Nyíregyhá­zát nagyon szeretem, főállomá­somnak tartom és csak tévedés lehet, hogy lemondásomról irtak a kecskeméti és kaposvári újságok. A tévedés akként történhetett, hogy az Országos Szinészegyesület arra az esetre, ha Békéscsabát el­nyerve, Nyíregyházáról lemonda­nék, .kombinációba vette Nyíregy­házának Kecskemét, Mohács és Pápa állomásokkai való egy kerü­letbe osztását. Ez a kerüíet nyil­vánvalóan gyenge és egy na­gyobb társulat fenntartása szem­pontjából nem nyújt biztos tá­masztékot. Kényszerűségből min­denesetre elfogadta volna vala­melyik direktor. Már most Nyiregy háza városa arra a hirre, hogy Csa­bát megkaptam és kézhez véve egy idejuleg az esetleges uj kerületi beosztásra vonatkozó javaslatot is, átirt Kecskemét városához a ke­rület megalakítására vonatkozó előzetes ínformációk megszerzése érdekében. Én azonban közben bejelentet­tem dr. Bencs Kálmán kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester ur őméltóságának, hogy Békéscsabát elnyertem, Nyíregyházát azonban megtartom s ezt a bejelentésemet a polgármester ur tudomásul is vette. » Hasonló értelemben informálta lapunkat maga dr. Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester is. — Az u] kerületre vonatkozó tervezgetés — mondotta őméltósá­ga — csak arra az esetre vonatko­zott, ha Gulyás Menyhért a csa­bai színházat megkapva, a nyír­egyháziról lemondott volna. — Kecskemétre (át kellett írnunk, mert az uj kerületre vonatkozó tervezgetésre az Országos Szinésx egyesület kért fel bennünket. — Gulyás Menyhért azonban — mondotta végül a polgármester — nem mond le és igy az egész kom­bináció tárgytalan. Poloskát, svábot, moly! kiirta­ni házilag csakis a Löcherer Ci­nexinnei lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszer­tárakban és drogériákban kap­Jelentós javaslatokat tárgyaltak a vármegye­háza dísztermében tartott magyar ipar védelmi propagandagynlésen

Next

/
Thumbnails
Contents