Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-04 / 100. szám

Nyíregyháza, 1930. május 4. * Vasárnap T.T. évfolyam. 100. sz. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2*50 P. Negyedévre 7'50 P. - Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Alapította: JÓBA ELEK Felelős seerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22 A kiadóhivatal telefonja : 1 -39. Postacheque 29556 es szurony Irta: Pillér József Minden szerződés a kölcsönös jogok és kötelességek megállapításán nyugszik. De a szerződések természetrajzához tartozik az is, hogy minden szerződés csak addig lehet érvényben, csak addig állhat fennt, csak addig kötelező a szerződő felekre, ameddig an nak paragrafusokba szedett rendelkezéseit a szerződő alanyok betartják, végrehajtják, vagyis a szerződésből reájuk háramló kötelezettségeknek minden válogatás nélkül egyformán, száz százalékig eleget tesznek. Ez elemi igazság. Jogilag és gyakorlatilag ís ez a szerződések kritériuma. Ebből következik, hogy ha a szerződő felek egyike, vagy másika nem teljesiti a szerződésben vállalt kötelességét, vagy csak válogatva, az önmagára kedvezményeket biztosító paragrafusokat ismerné el önmagára nézve kötelezőnek, a szerződés automatikusan elveszti joghatályát, — nem lesz többé szerződésérvényü és jellegű, hanem egyszerűen kabaréba illő bohózat kéziratává válik. i Az a szerződő fél tehát, aki így megszegi a szerződés egyik, vagy másik paragrafusát, egyben fel is mondja a kötést s ezzel feljogosítja a szerződő társat is, hasonló eljárásra, vagyis a szerződés hasonló megtagadására. Kiléphet az obligóból. Reánézve is megszűnik a további kötelezettség. Egyben visszanyeri önrendelkezési jogát mindazon erkölcsi és anyagi objektumokra, amelyeket szerződő fele a szerződés alapján birtokába vett tőle. Mert beáOván a szerződésen kívüli állapot, mindegyik szerződő fél visszajut a szerződés előtti birtokállományába. Ezen általános érvényű igazságok megállapítása után, ha vizsgálat tárgyává tesszük a trianoni szerződést, azt látjuk, hogy a kisántánt államai mint szerződő felek sem Csonkamagyarországgal, sem az elcsatolt területek lakosságával, mint kisebbséggel szemben, vállalt kötelességeiknek egyetlenegy pontban sem tettek eleget — csak jogokat élveztek, de kötelességeket nem teljesítettek — s ezzel teljes egészében érvénytelenítették a trianoni szerződést, aminek következtében beállott a szerződésen kívüli állapot. Ennek dacára, a magyarok mint jó fiuk, egész a vállveregetést kiérdemlő buzgósággal, még a száz százalékon is jóval tul, tet'ek eleget a reánk kényszeritett szerződésnek. És bár nem érdeke a magyar nemzetnek, hogy a trianoni szerződés fennálljon, még azt is megtette, hogy a Nemzetek Szövetségénéi többször kérelmezte a többi szerződő feleket odakényszeriteni, hogy vállalt kötelezettségüket betartsák s ezzel a szerződésen kívüli állapot bekövetkezését megakadályozzák. De hasztalan, eredménytelen volt minden kísérletezés. így beállván a szerződésen kivüh állapot, a magyar nemzet ezen uj helyzetben nem tehet egyebet, minthogy illetékes helyen bejelentette a trianoni szerződés automatikus megszűnését s az ezzel előállott uj helyzetet és visszaszállott jogaival élve, azon ingatlanaiba, melyeket a trianoni szerződés alapján elkoboztak, — visszahelyezését követelje. Ehhez ugy a tiz évi adottságban, mint a rancia parlamentben megállapított és elismert — itt már többször ismertetett — magyar igazságban reális alappal bír a magyar nemzet. Ezt be kell látniok még azoknak az áfiummal telitett csodaváróknak is, akik valami titokzatos léghullám szárnyain várták eddig a sült galambot. Áttanulmányozva a Nemzetek Szövetségének ügyrendjét, mely ben pontról-pontra meg van nevezve az ott tárgyalható ügyek egész sorozata, megállapítható, hogy nem tartalmaz olyan paragrafust, mely a szerződésen kívüli állapot tárgyalására vonatkozna, dehát 1 előre még csak feltételezhető sem J volt, hogy éppen azok a szer- ? ződő felek tagadják meg a szer- ( ződés rendelkezéseit s tegyék ezáltal érvénytelenné a szerződést, amelynek teljes ingerenciát gyakoroltak a szerződés megalkotására. De, mert ez tényleg bekövetkezett s ezzel uj stádiumba lépett a magyar ügy, kell, hogy az ügyrend is ehhez módosuljon. Ezt fogja követelni a müveit világ közvéleménye, akarata, amely elől elzárkózni nem lehet. Helyt kell tehát adni a magyar nemzet bejelentésének s birtokba való behelyezése iránti követelésének. Ezt az ultima-rációt meg fogja hallani az egész világ és indokoltnak fogja tartani minden kulturnemzet becsületes fia. Éppen ezért nem is akadhat sem joghatóság, sem más, erkölcsi alapon álló világhatalom, amely negligáló magatartást tanúsíthatna a magyar nemzet jogos követeléseivel szem ben; de olyan sem akadhat, — amely ugy ítélkezne, hogy az ellenfeleink által be nem tartott elsikkasztott paragrafusok helyett, szuronyokkal támogathat nák alá a szerződést, éppen azok a szerződő felek, amelyek a szerződés érvénytelenségét, rendelkezéseinek megtagadásával provokálták. Hiszen, ha ilyet megengedne, a legnagyobb justitzmordot követné pl s ezzel nemcsak a volt szerződő felek között támasztana háborút, de hadat üzenne az erkölcsi világrend törvényei ellen is. De ide még nem jutottunk. Még nem élünk egészen zsivány világban. — Még van becsület az emberekben, első sorban pedig azokban a disztingvált állású diplomatákban, — akik kell, hogy az emberiség elitjeit képezzék. Éppen ezért a szerződést szegőknek semmi körülmények között sem adhatnak jogot arra, hogy az általuk megsemmisített szerződés alapján elvesztett jogaikat erőszakkal érvényesíthessék. Itt csak az igazságnak lehet döntő szava egyedül a magyar nemzet javára. A magyar nemzet — ugy látszik — eszmeszegényen áll tájékozatlanul, lethargikus nemtörődömségbe sülyedve, ezért nem veszi észre azon mozzanatokat, melyek önként adódnak elő, mint az eseményekből folyó tragikus következmények, melyek alapul szolgálhatnák az integritás visszaszerzés! módozataihoz. Ne áltassa tovább is a nemzet önmagát azzal, hogy majd meghoz az idő mindent. Lám — mondják egyesek — a franciák is mennyi hosszú ideig vártak Elszász-Lotharingiára. Ez igaz, de tudnunk kell, hogy Elszász-Lotharingia elvesztése nem vágta ketté a nagyhatalom francia nemzet életütőerét; ez csak karcolás volt a nemzet testén. Ez a veszteség csak annyi volt, mmt egy csepp a tenger" vizéből. De a magyar nemzet ^^thajója alul magát a tengert csapolták le, zátonyra jutott, a honnan nem emelheti le semmiféle uj, radikális társadalmi berendezkedés és semmiféle kölcjpnáramlat, mert ez csak jobban alámossa, a nemzet önállóságát, nemzeti jellegét, szupremáciáját mélyebbre sülyeszti. Ezért nehezen érthető meg, hogy miért ezt a kétes utat követi a nemzet, a biztos révbe vezető támpontokat pedig figyelmen kívül hagyja, elkerüli. A magyar nemzetnek mint szerződő félnek eddig is nemcsak jogában állott, de önmaga iránti kötelessége is volt a szerződő feleket ellenőrizni, hogy eleget tesznek-e a szerződésben vállalt kötelezettségüknek? Ezt a jogát azonban csak lanyhán teljesítette a magyar nemzet s mintegy prolongálta az időt. így telt el tiz év, amely idő alatt, a kisantant államai, mint szerződő felek, a szerződéssel éppen ellenkező magatartást tanúsítottak Csonkamagyarországgal éppenugy, mint az uralmuk alá került kisebbségekkel szemben. Tüzetes elgondolás mellett ennek is megtalálhatjuk az okát, amely miatt nem is fogják a kívánalmakat teljesítem soha. , A trianoni szerződés megalkotásakor ugyanis, a győzelemnek hitt mámor hevében mindent beígértek komoly elgondolás nélkül, csak később jöttek rá, hogy, ha p. o. a kisebbségeknek a szerződésben biztositett jogokat megadják, akkor minden nemzetiség külön államot alkothat az államban, ami lehetetlenné tenné az egybeolvasztást, az egységes állam megalkotását. Parcellák keletkeznének, amelyek hamar rájönnének arra, hogy magukban állva, az ezeréves anyaországtól elszakítva életképtelenek s így a természet ösztönétől s igazságától vezetve, önként visszahajtanának az anyaország keblére, ahol évszázadokon át védelmet, oltalmat, fajuk sajátságait megőrizve, egyenjogúságban éltek, megnyugvást s boldogságot találtak . Ezt a régi státuszkvót a beállott szerződésen kívüli állapot ismét lehetővé teszi. És aki az embersiég lelkének megnyugvását, az európai evolúciót rendes mederbe akarja viszatereim, a közgazdasági krakkot meg akarja szüntetni, ezt kell akarnia. Erre az álláspontra kell helyezkednie minden népnek, nagy- és kishatalmaknak egyaránt. A kezdő lépés a magyar nemzetre vár. Ehhez nem kell fegyveres erő, csak józan meggondolástól vezetett nemzeti akarat. mm mi Befejezték a költségvetés vitáját Tegnap délután a Ház váratlanul "befejezte a költségvetés általános vitájának a tárgyalását. A feliratkozott 26 szónok közül egy sem volt jelen. Az ülésteremben 5 képviselő volt. Kedden megkezdik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Tegnap minisztertanács volt Bethlen István elnöklete alatt, amelyen gazdasági és folyóügyeket tárgyaltak . Cég-változás miatt leltári árakon alul árusítunk A HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBAN. Férfi cipők 12 P-től Mje

b». női cipők ÍO P-től feljeb

b. Egyes szám ára 16 fillér