Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-21 / 114. szám

JhftíafrlDHK. IMI. májú* 81. mm Esőszülöttségi jogunk a Dunamedeacében A párisi egyezmények becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat vitája bezárult. Mielőtt a Ház szavazott volna a törvényjavaslat elfogadásáról, Bethlen István gróf emelkedett szólásra és harmadfélóráig tartó hatalmas beszédben vázolta azt a hónapokig tartó elszánt küzdelmet, amelyei nemzeteik képviseletében Európa legkitűnőbb koponyái vivtak végsőkig megfeszitett idegekkel az egyezmény létrejöttéig. A miniszterelnök nem hagyott válasz nélkül egyetlen kifogást, gáncsot sem, amely a hágai és párisi tárgyalásokkal kapcsolatban a kormány ellen itthon elhangzott. És ahogy a miniszterelnök az igazság és a tények ellenállhatatlan fényével megvilágította ezeket a mondvacsinált kifogásokat, azok egyre jobban halványodtak, gyengültek és sorra dőltek mind. Mintha időnként, e harmadfél óra alatt, nem is Bethlen István beszélt volna, hanem maga a nemzet, a nemzet hite, lelkiismerete, vágya szólalt volna meg a miniszterelnök szavaiban. Mintha sok millió magyar ember lelkén keresztül szűrődtek volna át azok a szavakba tömöritett igazságok, — amelyek a hazaszeretet szimbolikus mondataiként hangzottak el a miniszterelnök ajkáról. Ilyen mondat volt az, amelyet Bethlen István beszéde végén mondott: »Magyarország addig él, amig elsőszülöttségi jogát a Dunamedencében el nem adja.« Ha megalkuvón, kishitün, gyáván eladjuk a Dunamedencéhez való históriai jogunkat ama bizonyos tál lencséért, ha Ausztria példájához hasonlóan ónös egyént érdekektől űzve pillanatnyi kisebb-nagyobb előnyökért feláldozzuk nemzeti ideáljainkat, — amelyekért küzdenünk keli utolsó csepp magyar vérünkkel akár időtlen időkig, akkor talán pénzügyileg előnyösebb megegyezést is köthettünk volna, de akkor ez az ország, amely szolgalélekkel elherdálta ősei szent örökségét, — nep érdemelné meg többé a magyar nevet. Mert ezt az aljas alkut szerették volna velünk megkötni ellenségeink, ez lett volna az az örökár, amelyért megvásárolhattuk volna a külföld elnéző jóindulatot. De mi, akiknek az országát darabokra szabdalták, nem vagyunk-e kötelesek a kisebbségi kérdést napirenden tartani és nem *vagyunk-e kötelesek hadakozni az egyoldalú leszerelés ellen, amelyet a trianoni szerződés kényszeritett ránk. — Nem vagyunk-e kötelesek, akár áldozatok árán is nyitva tartani a jövőre mindazokat az utakat, amelyek nemzeti vágyaink beteljesüléséhez vezetnek. Hiszen az egész magyar nemzet imádságos óhaja, >aogy a revízió kérdésének hajnalhasadása valamikor elkövetkezhessék. Van-e magyar ember ebben az országban, aki mint a nemzet felelős vezére vállalni merte és vállalni tudta volna azt az ódiumot, hogy ezt az egész nemzet lelkéből fakadó reményt egyszer » mindenkorra letörje pénzbeli előnyökért. Nem hisszük, hogy ezzel a ledérségig könnyelmű lépéssel jobb atmoszférát teremtettünk volna magunknak Európában, mert lehet-e barátja egy olyan nemzetnek, amely jogainak és múltjának törhetetlen védelmével nem viv ki magának megbecsülést és tiszteletet, de ha a nemzeti ideálok mellett való kitartással kedvezőtlenebb atmoszférát is teremtettünk volna magunknak, még akkor is vállalnunk kellett ezt a nehézséget. A párisi egyezménnyel igeti is elértük azokat a legkedvezőbb feltételeket, amelyeket nemzeti aspirációink fenntartásával elérhettünk, megalkuvás, behódolás, megaláztatás nélkül. Már 37 és fél esztendő nyomja Jakns Ernőnél a nyíregyházán is elitélt betörőnek vállát Jakus Ernő, a hírhedt betörővezér, akit nemrégen a nyiregyházi kir. törvényszék is elit élt az itt elkövetett betörései miatt, legutóbb Szegeden ült a vádlottak padján. A szegedi kir. törvényszék másfél évre ítélte Jakust, akinek ezzel 37 és fél évre emelkedett a rárótt bün tetések időmennyisége. Ezt a roppant nagy időt természetesen nem tölti mind ki. Különböző büntetéseit összevonják és majd ha 15 évet jó magaviseletben tölt ki, — még feltételesen szabadságra is kerülhet. ' Gyermekek Otthonának tíz éves fennállási ünnepe Van Nyiregyházán egy charitativ intézmény, amelynek létezéséről igen kevesek tudnak s maga az intézmény is a legteljesebb csendben gyakorolja nemes hivatását az élet legszerencsétlenebbjeivel, a nyomorék gyermekekkel szemben. Ezt az intézményt 10 esztendővel ezelőtt, 1920 május 18-án alapította egy nyiregyházi úriasszony, aki egy örökségből reá eső részt az emberszeretet oltárára áldozta. Ez az úriasszony: özv. Soltész Gyuláné volt, akihez hasonló nemes érzéstői hevítve csatlakozott testvére, Kovács Győzőné úrasszony, aki az őt ülető másik harmadrész örökséget ajánlotta fel erre a célra. Ebből a magból lassan egy kis csoport alakult ki, amely csodálatos lelki erővel Istenáldotta munkát végzett s nem lankadó buzgalommal megteremtette az »ÉLIM« nyo morék gyermekotthont. Ennek az intézménynek nincs költségvetésszerű igazgatása. Nem támogatja j hivatalosan semmiféle közület, de I támogatja a jó sziveknek mindig j idejekorán küldött segítsége. Meny > nyi sok szép képet lehetne felje- j gyezm ennek az intézménynek a 10 éves történetéből. Kezdve attól, hogy hogyan építették fel önerejükből ezek a lelkes asszonyok, leányok, férfiak a kis hajlékot, hogyan bővítették ki s hogyan lett 14 nyomorék gyermeknek meleg hajlékot, ételt és italt s legfőképpen meleg szivet nyújtó otthona. Ennek az otthonnak, amely most már a »Fébé« evangélikus diakonissza othonnal áll kapcsolatban, vasárnap volt a 10 éves fennállási jubileuma 9 a intézmény jelentősé, gét Dr. Geduly Henrik tiszaker. ev. püspök méltatta a nagyszámban egybegyűlt emberbarátok körében. Hogy valóban áldást hint ez az otthon csendben munkás működésével, azt csak az tudja megérteni, aki látta az otthon goQdozottait a bénákat, két mankón járó, vagy a járni sem tudó leánykákat, akik egy cseppet sem voltak szomorúak, de ragyogott a szemük s megnyílt a szivük a hála érzésében. Az otthon 1 o éves működésének történetét Pelák Sándor tokaji ev. lelkész olvasta fel s ugyancsak ő köszönte meg az otthon alapítóinak s a gondozó diakonisszáknak áldozatos munkásságukat. Juliusban és auguszt sban 80 sze- ; gény gyermeket nyaraltai a város a Sóstón Nyíregyháza város egyik legszebb és leghathatósabb szociális cselekvése a szegény gyermekek sóstói nyaraltatása. A Sóstón a »Burger István Alapítvány* jövedelméből megépített, a Leányegylet egykori Szeréna-lak nevü villájából átalakított gyermek üdülőtelep méltán felkelti a Nyíregyházát látogató idegenek érdeklődését. Az üdülő ebben az évben is felfrissülő, gyógyító, erőt és kedvet adó, áldva emlegetett és dicsért nyaralóhelye fesz 80 nyiregyházi szegény gyermeknek. A város ugyanis ebben az évben is ruegrendezi a gyermeknyaraltatási. Juliusban 40 leány, augusztusban 40 fiúgyermek nyaral az üdülőtelepen. Üdülésre 6—12 éves, iskolás gyer mekeket vesznek fel. Május hó 28-ig kell jelentkezniük a gyermekeknek iskolájuk igazgatójánál, illetve tanítójuknál, de jelentkezhetnek az érdekelt sziiflők a Városháza 7. sz. szobájában, a kultúrpolitikai ügyosztályban is. A jelentkezettek közül a városi tiszti orvos válaszja ki azokat, akiknek egészségi állapota elsősorban sürgeti az erdei levegőn való nyári üdülést. APOLLO Ma, kedden csak 1 napi

g! Elé'adások : 5,7 ét 9 órakor I Az utolsó 20 év legmegrázóbb filmremeke AZ ORLEANSI SZŰZ CSODÁLATOS ÉLETE 2 réazben 14 felvonásban egyszerre A Májusi 45 xirtertalttu HORTOBÁGYI JUHTURÓ viszonteladói ára 201-kal olcsóbbodott. Tejszövetkezet! Központ Budapest 4., postafiók 20. aOTt-7 A nyíregyházi róm. kath..elemi iskolák Szivgár dájának tagavató és jubileumi ünnepélye Sok szomorúságot és nagy fájdalmat okoz a jóakaru embernek, ha nemes ügybuzgalmát semmibe veszik, vagy ha lelkes munkája a fagyos részvétlenség miatt nem teremheti meg áldott gyümölcseit. És ez kétszeresen fáj Krisztus papjainak és a jó tanítóknak, akik szent hivatással állnak a munkába, hogy az Isten képére teremtett gyermeki lelkeket az üdvözítő hitre és a nemzet fenntartó tiszt? erkölcsre oktassák és neveljék és ugyanakkor semmi közreműködést, semmi bekapcsolódást, semmi méltánylást nem nyernek a szülők részéről. Az isteni Gondviselés kegyes ajándéka, hogy súlyos, nemzeti életünkben olyan intézményeket, olyan tetszetős eszközöket ad a nevelők kezébe, amelyekkel az iskola keretén belül, szerencsésen megtudja fogni a szülők szivét és betudja kapcsolni abba a végtelenül fontos nevelőt munkába, mely hivatva van a gyermeknek földi és mennyei bol dogságát megalapozni és fölépíteni. A nemzetnevelésnek ilyen — Szentlélektől sugalmazott — eszköze a Szivgárda Gyermekszövetség, mely immár tíz éve gyümölcsözően neveli az iskolás gyermekeket a szülők közreműködésével, Isten gyermekeivé és hazáért élni, halni kész honfiukká és honleányokká. íE.z a kedves jubileum, valamint az uj tagok felavatása adott alkalmat arra az impozáns ünnepélyre., melyet a helybeli róm. kath. elemi iskolák Szivgárdájának vezetősége f. hó 18-án rendezett a róm. kath. templomban és az elemi iskola disz termében. A templomi tagavatás után pontosan négy órakor megkezdődött a díszteremben a műsoros ünnepély. A mindvégig nivós műsort állandó lelkesedés és hálás taps kisérte a közönség soraiban. A szereplők rendezőiknek ügyes irányítása mellett, tökéletesen megállták helyüket és bájos alakításukkal nem egyszer külön tapsot arattak. Nagy sikerrel szerepelt a két színdarab között a szivgárdisták vegyeskara, egy értékes Szent Imre énekkel. Ki kell emelnünk Énekes János prelátus kanonok, plébános ünn.epi beszédét, melyben meggyőző érvekkel oltotta a szülők lelkébe a nagy feladatot: gyermekeik lelkétől" óvó szeretettel tartsák távol a bünt és jó korán ültessék el abban az Isten és a hazaszeretet áldott magvait. A rendezőség elismeréssel köszönte meg a szülőknek az ünnepély sikerében való jóakaratú közreműködését, és jóleső érzésDIITHD | Csodaszép hálók, ebédlők, uríszobák 1 Veiour és [ DUlUn bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL ^SSL Alapítva: 1905. § Nyíregyháza, Vay Ádám-utca S. SÍ. »«sr«zhetö be. 6-12-11-2* havi rétzletre. I Telefon: 234. |