Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-20 / 113. szám

6 mm JSfWwriDÉK. í Reíormátas Nőegylet Leány­csoportjának Kulto restje A Debreceni Kollégiumi Kántus hangversenye A Református Nőegylet Leány­csoportja vasárnap este 9 órakor rendezte a Korona nagytermében évadzáró, reprezentatív kulturestjét. S bár dr Erdőhegyi Lajos főispán­nal az élén ott láttuk Nyíregyháza református társadalmának az elitjét •— a műsorszámok fajsúlya méltán megérdemelte volna, hogy a há­tulsó sorok is tömöttek legyenek. A műsor miisoronkivüli számmal kezdődött. Magyar ruhácskájában belibbent a pódiumra a kis Cser­ghő Piroska és kedvesen, értelme­sen és röviden üdvözölte a közönsé­get és a szereplőket. A talpraesett miniatűr prológ sok tapsot kapóit. A megnyitó beszédet sasi Szabó László dr, m. kir. kormányfőtaná­csos mondotta közvetlen bonhomiá­val és sok meleg visszaemlékezés­sel a debreceni ref. főiskolára, a hová 40 évvel ezelőtt iratkozott be jogásznak. Kedves portrékat rajzolt színes anekdotáiban a nagytiszte­letü és tekintetes tanárkarról. Szív­ből jövő és az öreg kollégiumot kegyelettel simogató szavai, a je­lenvolt öreg, debreceni diákok sze­me szögletébe nemcsak a kacagás könnnyeit lopták oda! A melegszívű öreg kollégiumi diák után jött a diadalmas jelen, — a kántus. Dr Kondela Géza hatalmas bűnbánati kórusával kezdték. (Babilonnak vi­zei mellett.) Ének, szövegtisztaság, árnyalás megkapóan harmonikus. A finom falsettek leheletszerű köny­nyedsége és a fortisszimók elemen­táris dübörgése megéreztette a kö­zönséggel, hogy a kántus fegyel­mezettség és zenei tudás tekinteté­ben az ország legelső dalárdái kö­zé tartozik. Ez az érzés meggyőződéssé iz­mosodott a kántus minden egyes produkciója alatt, amelyek közül pompás énekkari kidolgozottsága miatt Metz Albert Balladáját, Lind­blad Svéd hajós dalát és Máczay Sándor Petőfi dalait kell külön is kiemelnünk. Müsoronkivül énekelte el pompás tenorhangján Fehér Já­nos hajdúszoboszlói ref. segédlel­kész, a kántus örökös tagja Kacsóh Pongrác Rákóczi dalát és Regős énekét, Szigethy Gyula zenetanár zongorakisérete mellett. Az ének­számok között megrázó erejű ko­moly szavalatával Molnár Elemér majd Farkas Imre bájos, vidám ver seinek szemléletes előadásával Tas­sy Béla kántus tagok arattak viha­ros tapsokat. Tassy Béla még ráa­dásnak Edmond Rostand Cyrano de Bergerac-jából »az orr« peri­frázisát adta nem közönséges ha­tással. A kántus énekkari számait Szigethy Gyula debreceni főisko­lai éhek- és zenetanár vezényelte. A helybeli szereplők közül a Re­formátus Szalonzenekar több fényes teljesítményéről emlékeztünk már • meg. Most L. Herold: Zampa nyi­tányát adták elő sima összjátékkal általános figyelem és tetszés mel­lett Maurer Kató Góthné Kertész Ella: Hölgyek ligája cimü szatiri­kus magán jelenetét mondta el sok­színű előadó művészettel. A három szereplő különböző hangját mély intelligenciával, a kisértő torzítá­sok nélkül hatásosan egyénitette. -Végezetre a Kovách Árpád tanár által erőteljes és biztos muzikali­tással eljátszott Liszt: 'II. magyar rapszódiájára két bájos uri leány: Csipkés Icu és Keller Gabi tácolt szépen és a rapszódia lüktetését át­érző tűzzel. A szépsikerü estért tel­jes elismerés illeti a Református Nőegylet Leánycsoportjának agilis vezetőségét. (gy.) „love" Országos Frontharcos Szövetség szabolcsvármegyei szervezkedése Gyorsan felejtenek az emberek. Ha vannak az országban olyanok, akik megbecsülést, elismerést és megkülönböztetést érdemelnek, — ugy ezek a frontharcosok, akik oda állottak bátran, halált megvetve az ország védelmére, — nem jutalom­ért, nem elismerésért, — de benső lelki szükségtől, hazafias érzéstől vezéreltetve. Nem vártak külön el­ismerést katonáink, mert a jól tel­jesített kötelesség érzése felér min­den elismeréssel, — de azt sem várták volna< x' 4 1 0gy olyan gyorsan merüljön a feledés homályába mind az, amiért annak idején oly na­gyon lelkesedtek azok, — akik itt­hon voltak. Tiz éve mult, hogy a világháború befejeződött és azóta Magyaror­szág kálváriáját járja. Nem szabad azonban engedni, hogy az ország igaztalan megcsonkitásával együtt az egymás iránt érzett megbecsülés is — megcsonkuljon. Csak az egy­más iránti csorbítatlan szeretet, az érős bajtársi érzés adhatja vissza azt, amit elvesztettünk. A frontharcosok megbecsülése és szociális jólétük biztosítása, a baj­társi összetartás ápolása és a reví­zió ügy munkájának előkészítése ér­dekében alakult meg a »Move Or. szágos Frontharcos Szövetség«, — mely egyetlen egy táborba igyek­szik tömöríteni — politikamentesen — ráng, rend, foglalkozás és fele­kezeti különbség nélkül az ország minden hadviselt magyar-érzésű polgárát. Vitéz Borbély-Maczky Emil or­szágos elnök és gróf Takács-Thol­vay József ny. altábornagy társel­nök állanak a frontharcos mozga­lom élén, — amelynek jelentőségét vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur Ó Főméltósága és Bethlen István gróf miniszterel­nök is felismervén, — a fronthar­cosok szervezkedését a legmele­gebb érdeklődéssel kisérik. Az országos elnök kezdeménye­zése folytán indult meg a szervez­kedés még a mult évben az egész országban és alakultak meg a vár­megyei szervező testületek is. A tél óta már minden járásban, sőt minden községben szervező tisztek működnek, akiknél a frontharcosok felvétel végett jelentkezhetnek. Szabolcsvármegyében is megin­dult a szervezés munkája, melynek eredményekép mintegy 1000 front­harcos csatlakozott a vármegye te­rületéről a mozgalomhoz. Ezeknek száma azonban rohamosan emel­kedik, mert nap-nap után ujabb és ujabb tömeges jelentkezések tör­ténnek. A szervezés munkájának befejez­tével — előreláthatólag az ősz fo­lyamán — hivatalosan megalakul­nak a községi, járási és a városi .szervezetek és azok vezetőségei, amelyek aztán együttesen választ­ják meg a vármegyei elnökségeket, amelyeknek 1—1 tagja az országos elnökségbe küldetik. A frontharcos szövetség első cél­ja egy frontharcos törvény parla­menti megalkotása, amely bizto­sítja a világháború frontharcosai­nak és egy esetleg ezután követke­ző háború frontharcosainak meg­különböztető jogait, mely jogok minden nemzeti államban kijárnak azok részére, akik a testi épségük veszélyeztetésével, életük kockáz­tatásával résztvettek a nemzet vé­delmében. A frontharcos törvénytervezet — amelynek részletes ismertetésére még visszatérünk — előrelátható­lag még az ősz folyamán már a törvényhozás elé fog kerülni. Nyíregyházán a frontharcos szö­vetség szervező irodája a Károlyi­tér 20. szám alatt működik, ahol a bajtársak felvétel végett jelent­kezhetnek minden hétfőn, szerdán és szombaton délelőtt 9—1 óráig. Frontharcosnak az tekintetik, aki okmányszerüleg, vagy más hitelt érdemlő módon igazolja,' hogy a világháború alatt »tüz-, illetőleg arcvonal« szolgálatot teljesített, te­hát aki vagy jogosult a Károly­csaapt kereszt viselésére, vagy yi­1930. május 20. POTMMMMM MWBMBMIHMHHElWBft tézségi érmet, vagy tiszti »kardos« kitüntetést nyert, vagy aki megse­besült, vagy pedig aki legalább 6 heti arcvonalbeli szolgálat után esett fogságba. Mindezek foglalko­zás és valláskülönbség nélkül, —az esetben, ha büntetlen előéletűek — nemzeti szempontból megbízha­tók és működésűk hazaYías szem­pontból kifogás alá nem esik. Akiknek az igazoló okmányai el­vesztek, jelentkezzenek a Károlyi­tér 20. szám alatti szervező iro­dában, ahol módját ejtik azok és mindenféle más igazolások meg­szerzésének. Vidéken lakók a já­rási és községi szervező tisztekhez, forduljanak igazoltatásuk végett. Erdekükben áll az összes front­harcosoknak, hogy minél előbb je­lentkezzenek felvétel végett a frontharcos szövetségbe, mert csak az összes frontharcos bajtársak együttes és impozáns fellépte biz­tosithatja a frontharcos törvényter vezet megalkotását, — amelynek részletes ismertetésére és a szerve­zés eddigi munkájának az eredmé­nyére még visszatérünk. A magyar eők a magyar iparért A Nőegyletek Magyar Munkát Védő Egyesülete vasárnap délelőtt 11 órakor propaganda hagy gyű­lést tartóit a megyeháza díszter­mében. A szépszámú közönség sod­raiban ott láttuk Mikecz Istv'án­néval az alispán feleségével az élü­kön a jótékony nőegyesületek ve­zetőit: dr Kovách Eleknét, Kálmán Károlynét, Bodor Zsigmondnét, dr Flegmám Jenőnét, Erdélyi Kál­mánná, Lukács Bélánét. "Bencs Kálmán polgármestert, Vietórisz Jó­zsef c. Főigazgatót, Sarvay Elek fő­ügyészt, Seeberg pénzügyi taná­csost, Tóth Pál ipartestületi elnö­köt és másokat. Dr Bencs Kálmánné néhány ke­resetlen szóval üdvözölte az egybe­gyűlteket, majd felszóiitoita az elő­adót beszéde megtartására. Földváry Valérie az egyesület ügyvezető elnöke mondott ezután hatásos beszédet. Megrázó képet* rajzolt a mai gaz­dasági helyzetről. Külföldi példák­kal igazolta, hogy a gazdasági krí­zis világjelenség. Statisztikai adatokat sorolt fel annak bizonyítására, hogy milyen összegeket takaríthatnánk meg, ha lemondunk olyan külföldi cikkek­ről, melyeket itthon is elő tudnak állítani. A finn és német asszonyokra hi­vatkozik, akik erős elhatározással a lehetőségig kiszorították az im­portált árukat. Felszólítja a jelen­lévőket, hogy minden erejüket a I magyar ipar, a magyar kereske­delem támogatására fordítsák. Ezt 'célozza az egyesület mükö­i Vése, amely nem politizál, hanem a magyar munka védelmét tartja szem előtt. Ehez a munkához kéri a hatóságok és a magyar asszonyok támogatását. Az elnöklő Bencs Kálmánné kö­szönetet mond az előadónak, majd Orbán András tanár terjeszti elő határozati javaslatát, melyei egy­hangúlag elfogadtak. A javaslat többek között a Gy. O. Sz.-tól és a budapesti Keres­kedelmi és Iparkamarától a ma­gyar áruknak védjegyekkel való megjelölését kéri. Énekes János pápai prelátus emelkedett ezután szólásra, aki elő­ször az előadó beszédével foglal­kozott. Szükségesnek tartja, hogy a közönséget és a kereskedőket a magyar áruk pártolására kell ne­velni. Helyesli az egyesület prog­ramját és hivatkozva a legutóbbi megyegyűlésen előterjesztett hason­ló értelmű javaslatára, a legmesz­szebbmenő támogatásáról biztosítot­ta az egyesületet. Bencs Kálmán polgármester be­szélt ezután a gazdasági krízisről, amelynek okát abban látja, hogy az európai államok a háború óta nem elégszenek meg a bankjegyek 50 százalékos devizafedezetével, ha­nem teljes aranyfedezetet akarnak. Az előadó beszédével kapcsolat­ban rámutat arra, hogy az egyesü­let politizál, mert a magyar munka védelmére irányuló törekvésével a helyes gazdasági politikát támogat­ja. Sok szerencsét kiván az egye­sület működéséhez és messzemenő támogatást helyezett kilátásba. Többen ferjesztettek elő határo­zati javaslatot, majd az elnök záró szavai után a nagygyűlés a Him­nusz eléneklésével ért véget. Az értekezlet létrejötte és szép sikere Scipiadesz Ida érdeme. — Vasúti Menetrend kapható * Menetjegy irodában. Tavaszi megérkeztek és a legolcsóbb ara­kon arűiiUatnak WALTERNÉ kaiapszalonjaban Luther-utca SO. (Lovas Kovács János ház) 5 2514—13 Igyék Diósgyőri Szentgyörgy vizel Főlere ka t Rosenthal Vilmos Nyíregyháza, Bessenyei tér 6. e dó Sz chenyi-u'cán lev5 két emeletes házamban elsS emaleti hat szobás komfortom, központi tuté 1 üt & át is azonnal, vagy angu-ztas 1-től. Ugyanott négy üzlethelyiség minden elfogadható árért kia ó. A két emeletes ház ole?6n elad6. Értekezni Kovács Zsigmond üzletében, Szarvas-utca 2 sz. 3092-3

Next

/
Thumbnails
Contents