Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-20 / 113. szám

4 JNíVíryidék. 1936. május 20. Fájdalmak ellen Aspfrin- tabletták Gy6gy*ier!árakban kaphatók. künk e pillanatban van szükségünk segítségre, a várakozásra nincs idő. A harmincas években Széchenyi volt az, aki a váltó behozatalát sürgette. Évekig agitált, mig az országgyűlés megszavazta a váltójogot. Mikor életbelépett, természetesen igen sok ember volt, ald könnyelműen irt alá váltókat s tönkre ment. Az országgyűlés^természetesen felzudult s követelte^ hogy a legradikálisabb módon lépjen fel a kormány a törvény megszüntetése érdekében. Ezekkel szemben mondotta 1844 szeptember 24-én válaszul, hogy vájjon azt hiszik-e, hogy olyan állapotból, mint a mai, egy jobb állapotba minden áldozat nélkül juthatunk ? Azt gondolom ez a válasz ma ís aktuális. A súlyos gazdasági bajok komplexumát nem igyekeznek reális intézkedésekkel megoldani, nem igyekszünk gazdasági termelésünket reális alapokra fektetni, hanem medddő tárgyalásokban keresünk megoldást. Pedig minél későbben alkalmazkodunk az uj viszonyokhoz, annál keservesebb lesz a megélhetés és annál több lesz a jaj! Hunnia paradicsom lehetne Mélyen tisztelt Hölgyeim és Urairrj! Ezeket voltam bátor felemlíteni Széchenyi közgazdasági eszmekörével kapcsolatban. És amikor én azokból, amelyet ő mondott kiragadtam a mai viszonyokra vonatkozó részleteket, az ő optimizmusával cselekedtem- Széchenyi azt hangoztatta meggyőződéssel, hogy •ennek az országnak van jövóje, csak meg kell küzdeni érte. »Hunnia valóban egy kis paradicsom lehetne s ha eddig nem az, magunkban a hiba, de magunkban a feltámadási erő is.« Óriási tévedés azt hinni, hogy a gazdasági javulást hangzatos jelszavakkal fel lehet idézni. A nemzet kutforrásai nincsenek oly közel, hogy azokat fáradtság nélkül feltalálni képesek volnánk. Azok tehát miket Széchenyi mondott ezekben a pontokban foglalhatók össze, melyeket munkáiból idézek. Elsősorban is az ő gazdasági reformjavaslatai a praktikusságra irányulnak. A cselekedeteket a hideg eszélynek, a józan meggondolásnak kell irányítani, nem szabad az érzelemnek, a meggondolatlanságnak, a kapkodásnak felülkerekednie . Második sarkpontja tanításainak: Egyesülésben rejlik az erő. Angliát nem a kormány, nem az államhatalom tette naggyá, hanem minden polgárának vállvetett munkája. A harmadik pont pedig az, hogy ne az állam, ne a kormány intézze a közgazdasági kérdéseket, hanem a közösség, az arra hivatottak. Példa erre az USA kormány esete, amely 250 millió dollárért öszszevásárolta a búzát, hogy az árak esését meggátolja. Most pedig, ez az akció nem sikerült, a kormányt okolják a bajokiért. Ugyanez az eset Brazíliában is, ahol a NYIREGY UTATÖ E rovat alatt — mely a „Nyírvidék" olcsó reklámakciója — csak 15 szavas hirdetéseket közlünk, naponta 1-50 pengőért gummik és alkatrészek legolcsóbban bescerezhetők részletre is. Viszonteladóknak nagybani áruk. KUHAREK FERENC Nyírvíz palota, Széchenyi-ut. i.se. Kerékpárok legolcsóbban részletre !jóka-u. 4. Rádió-kerékpár keresk. váll. villamossági szaküzlet. kormánynak nem sikerült a kávé J kényszerült felvenni. árzuhanását megakadályozni azzal, hogy összevásárolta a készleteket, hanem olyan helyzefbe került, hogy külföldi kölcsönöket Tehát hagyjunk fel az etatizmussal és nyissunk utat a helyes és célszerű gazdasági politikának. Éber & túlméretezett szociális és Mtnrálís intézmények ellen Ugyancsak túlméretezett törekvé- ! sek jelentkeznek világszerte a háború utáni mentalitásban kulturális és szociális téren is. Mi ebben is előljárunk. A mi társadalmunkban nem múlik el egy nap, hogy egy egy uj kulturális vagy szociális feladatot ne találnának ki s ne követelnék megvalósításukat az államtól, a fővárostól, vármegyétől, városoktól. Én Budapesten a fővárosi közgyűlésen — nem nagy népszerűséggel — de gyakran szóváteszem ezt. Strandfürdő, kultúrpalota, hotel, a nevelőintézetek egész klaviatúrája, zenepalota, zeneiskola építése, olyan kultúrintézmények létesítése van állandóan programmon, amely egy gazdag ország fővárosának min. denesetre dicsőségére válhatna, de ennek az országban fővárosában ebben a gazdasági helyzetben veszélyezteti a büdzsé egyensúlyát. A gazdasági élet romlásának idején nem futhatunk versenyt a helyzet romlásával szegényházakkal. Nem lehet annyi szegényházat építeni, hogy ujabb és mindig több szegény ne jelentkezne, és ujabb és nagyobb adóterhek ne nehezednének reánk. Angliában minden iskolában tanítják a cserkészet tízparancsolatában ezt a törvényt: »Ne mondd soha: a kormány Megnyílt! fizessen, te vagy aki fizetni fog«. Nálunk ugy diszponálnak a köz büdzséje felett, mintha a cseh, vagy román állam volna az, aki a kiállított csekkeket be fogja váltani és nem mi, magunk. Az ellen az irány ellen, az etatizmus ellen való állásfoglalás nyert éles kifejezést Széchenyi írásaiban, rámutatva ezzel arra a talpkőre, amelyen egészséges köz gazdasági politika építhető fel. A mezőgazdasági politika terén minden törekvésünk a nép gazdasági, kulturális színvonalának emelésére irányuljon. Gazdasági nevelőintézményeket kell létesítenünk, a több és jobb termelés érdekében. Ezeket az irányító elveket olvashatjuk ki a Széchenyi-idézetekből. Okulást meríthetünk ma is belőlük és büszkeséget, hogy száz év előtt akadt magyar ember, aki akkor a közgazdasági tudomány kezdete idején látnoki szemmel találta meg a közgazdasági igazságokat, okos hazafisággal, praktikus bölcseséggei jelölte meg a kivezető utat. — Büszkeséggel és okulással olvashatjuk Széchenyi müveit. Büszkeséggel, hogy száz éven át nem vál tozó igazságot hirdetett, ön fel ál dozó, tépelődő hazafisággal jelölte meg a magyarság felada tait. Tudom, nehéz ma a gazdaSKREK LIPÓT budapesti orth. ittft szalámi és kolbás

zá

ru különle

gességek főlerakata STÉG LAJOSNÁL a Takarékpalotában. KSKBCgi

aMÜW^TareiBE^^ MJ

JttegglKaBS

I

iif B' '1

1

—BBBMB8 Nyíregyházára is bevonult a SKREKSZALÁMI, fővárosi nivón berendezett üzletével. Még ma tekintse meg, mert üzletünk a maga nemében páratlan. Az állandóan frissen érkezett virstüáruk, felvágottak, mindenféle alkalmakra és összejövetelekre nélkülözhetetlenek! 3060—3 sági helyzet, de Széchenyi müveiből ebben a helyzetben is optimizmus sugárzik felénk. Hagimkkn yan a gyógyulás eszköze Tényleg ugy van, hogy magunkban van a gyógyulás és javítás eszköze s akkor bekövetkezik az, ha nem is leszünk a világ leggazdagabb állama, de meg íogjuk állani helyünket addig, amig egy jobb jövő elviselhetővé teszi sorsunkat. Én bizom ebben és azzal fejezem be előadásomat, amit Széchenyi mondott: — Tőlünk függ minden, csak akarjuk! A nagy tetszéssel fogadott, mélyen szántó gondolatokat nyújtó és gondolkodásra késztető beszédre a taps elhangzása után dr. Klekner Károly mondott a Bessenyei Kör és a nagyközönség nevében köszönetet annak a kijelentésével, hogy bár nem közgazdász s igy nem tudja kellőképen méltatni az előadás értékét, de ugy érzi, hogy a hitetlenséget döntötték meg az előadó szavai s, meggyőztek mindenkit arról, hogy gazdagok vagyunk, csak bele kell nyúlni az iszapba s felszínre kell hozni az elrejtett értékeket. Széchényi szavait idézve arra kéri a magyarok Istenét, hogy érjük meg azt az időt, amikor Magyarország nem lesz, hanem van. A társas vacsora A rendkívül mély hatást kiváltó, meggyőző erejű, uj szempontokat adó előadás után a Korona kistermében társas vacsora volt, amelyen a Bessenyei Kör nevében Klekner Károly dr. elnök köszöntötte Erdőhegyi Lajos főispánt és Éber Antalt, aki — úgymond — keserű, de gyógyító hatású orvosságként adagolta be a magyar életet megváltó közgazdasági igazságokat. Erdőhegyi Lajos főispáa az objektív kritikáról A társasvacsorán feszült figyelem között emelkedett szólásra Erdőhegyi Lajos dr főispán, aki nagy hatást keltő beszédben köszöntötte Éber Antalt és többek között a következőket mondotta: Nagy örömet váltott ki belőlem midőn tudomásomra jutott, hogy Éber Antal, a magyar közgazdasági élet ezen egyik legképzettebb, legintelligensebb és legkiválóbb egyénisége, hogy ugy mondjam a közgazdasági tudományok egyik legkiválóbb professzora, eljön ide közénk abból a célból, hogy itt előttünk Széchenyi István közgazdasági igazságairól s a ma legaktuálisabb közgazdasági problémáiról előadást tartson. Látom, érzem ugyanis, hogy oiy nagyok, oly bonyolultak s oly súlyosak azok a közgazdasági problémák és kérdések, melyek a nagyközönség figyelmét foglalkoztatják és lekötik s melyek megoldását elsősorban a ma politikusaitól várják hogy kell, hogy ugy a nagyközön ség, mint a ma közéleti férfia min 3en alkalmat, lehetőséget és módot megragadjon abból a célból, hogy ismereteit, tudását e téren is gyarapítsa. 5 különösen fontosnak tartom, ugy a magam, mint a nzgyközöna. >»A/srX«»v»-. csm^aAMot *« Ilyenéit m AJj-oa-c*. » renmí* iAJí.>lm«i-«i t. * » »ilya»hom<»«« —* .vhr-t^.r-" Lerakat Altér Bernát Nyíregyháza. ŰíiotveEetiüság: !3MíS®53íei:«

s tErasséfettt Sfir t. SEX.