Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

193A. május 18. jNfVfwtaáx. ai Apponyi felelt * * * Kitágultak a parlament falai, áz egész magyar közvélemény teljes figyelme fordult a világ ma élő legnagyobb szónoka, Apponyi Al­bert felé, aki felelősége tudatában a maga apostoli komolyságával foglalkozott a párizsi egyezmény kérdésével. Nem hallgatott el semmit, ami az egyezmény meg­kötésénél a mi terheinket növeli, de egyúttal a lehető legjobban végzett munka öntudatával utasí­totta vissza azokat a támadásokat, melyek a siker részeredményeiben is tehervállalás lehetőségeit akar­ják mindenáron kimutatni. Már beszéde elején megcáfolta azokat az állításokat, hogy Ma­gyarország helyzete sokkal jobb volt az egyezmény megkötése előtc. Az egyezménynek, mondotta, két­' ségtelenül súlyos terhei vannak, de másfelől egyes részei javunkra is szolgálnak. Élesen szembehelyezkedett a ma­gyarságnak ez a nagyszerű nemzet­közi védőügyvédje azzal a véle­ménnyel, mintha a merev visszauta­sítás politikája eredményes lehetett volna. Rámutatott arra, hogy ennek súlyos hátrányai lettek volna, mert hiszen az egész világ a háborús követelések végleges rendezését kir vánta és ha a kis Magyarország ehez nem járult volna hozzá, akkor ennnek rendkívül súlyos következ­ményei nem maradtak volna el. Minden felelőséget hajlandó vál­lalni azokért a cselekedetekért, amelyeket az optánsügyben tett. — Mindenkor a kormány intenciói szerint járt el, de csak akkor, mikor ezek az intenciók az ő meggyőződé­sét is fedezték. Részletesen bizonyította Apponyi hogy a tárgyalások egész folya­mán többször nyilt alkalom arra, j hogy a kormány delegátusai meg­j akadályozzák azt, hogy a magyar­' ság kárára nyílt sérelme történjék a békeszerződésnek. Annak kijelenté­sére azonban, hogy mi nem látjuk szükségét az egyezkedésnek, a magyar kormány vele egyetértően nem határozhatta eí magát. Vezér­elve mindvégig az mara3t, hogy nemcsak a jogi elvet kell megmen­teni, hanem hozzá kell járulni az ügyben szereplő nemzeti vagyon konzerválásához is. Itt némi engedményt tett a szó­nok az ellenzéki álláspontnak, de egyúttal határozottan kijelentette nem áll fenn az a vád, hogy az optánskérdést mi tettük a külpoli tika tengelyévé. A bizalmas tárgya­lások egész során tartva szemlét, végül megállapította Apponyi, hogy a kormány mindvégig tiltakozott az az optánsügynek a jóvátétellel való összekapcsolásával szemben. Nemes önérzettel emelte fel hangját apos­toli magaslatokig Apponyi Albert gróf, amikor kijelentette, hogyhcsz szu politikai pályája alatt elkövet­hetett esetleg hibákat "és tévedése­ket, ezek közé azonban semmikép­pen sem sorozhatja az egyezmény ügyében kifejtett magatartását. Az egész magyarság meghatott tapsa és éljenzése csapott fel ezekre a szavakra a parlament fáláin tul, miközben ott a jobboldal és a jobb­közép lelkesen ünnepelte a vita leg­nagyobb szónokát. Ezután rátért Apponyi az egyez­ménynek arra a kimondhatatlanul jelentős eredményére, hogy Ma­gyarországot ezentúl nem iehet ki­számithatatlanul kötelezettségekkel sújtani. A megegyezés egész pénz­ügyi politikánk felszabadulását je­lenti, mert hiszen tagadhatatlan, hogy eddig pénzügyi téren gúzs­ba voltunk kötve. A továbbiakban választ kaptak azok, akik az op- f tánsügy belpolitikai kilovaglására j törekednek. Kijelentette, hogy ak- j kor sem fizettünk volna egy fil­lérrel sem kevesebbet^ ha az op­tánsügy egyáltalán nem lett volna vagy másképp került volna megöl dásra. Beszéde végén kifelé harsogta a maga igazságait Apponyi, amikor azt hirdette, hogy mi megelégedet­tek nem vagyunk, mi a trianoni helyzetbe belenyugodni nem tui dunk. Apponyi feleh. és — felel. I AZ ANGOL Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. Hirdetmény. Az Északi-, vagy Morgó-temető rendezési munkálatai során a volt katholikus és protestáns temetőket elválasztó árok mentén a második keresztuttól északra levő 3 első sorben eltemetettek sírhelyeit át kell helyezni. Felhívom ezen temetőrészben eltemetettek hozzátartozóit, hogy folyó hó 19-én és 22-én 4 és 6 óra közölt a temető gondnok­ságánál (Morgó-temető sirásóház), d u. 4 és 6 óra között Izay Qéza temetógondnoknál jelentkezzenek, ahol az áthelyezendő és a kijelölt uj sírhelyet kívánságukra meg­mutatják. A sirok áthelyezését folyó hó 21-én foganatosítják és azokat a sírokat, melyekben eltemetettek hozzátartozói a kitűzött határ­időkön nem jelentkeznek, a temető gondnokság elhagyott síroknak lógja tekinteni és az áthelyezést foganatosítja. Nyíregyháza, 1930. május 16, Dr. Polinszky PAI sk. 3059—2 tanácsnok. SELTONA ÖNSZINEZŐ PAPÍR MŰVÉSZI KÉPET EREDMÉNYEZ. KítlkOByT dl Itat K A f> M A T Ól Blumbers:nélPíyir©!ryh4?a íillíiliri és villát? oscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl villanyszerelési vállalata. Műhely: Zrinyi llona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás : Csillag-utca 39. sz. •06—í aS3 Dán Endre házassága — REGtWY — late: Trnrmifrné S. Ttom*. 50 Épen a nagy nap előtt, a me­gyegyülés előtt való napon jött a Panyolay levele, melyben meghívja »szük családi körben tartandó« es­küvőjére. A jó fiu! Csupa öröm — gon­dolta. Nem ts sejti az én életemet... s amire készülök... Annát... Az esküvőre nem mehet el, hí. szen Ugy sem tartozik a családhoz. Panyónak nem fog rosszul esni, hi­szen a boldogságához ugy sem kell semmi más, csak Erzsikéje! Hiszen néki is... elég Anna...! An­nál És senki más! <5 a minden, ami a jövőben jót jelent számára. 'Anna... A fevél többi részében irta Pa­nyó, hogy nászútra a Csonkaor­szág legszebb részeire mennek. ...Ha már nem mehetünk szű­kebb hazám drága földjére, Er­délybe, legalább bejárjuk a Du­nántul tájait. A Mátra vidékét... A Tisza partot... Szép kezdődő őszben fogunk csavarogni- Szep­tember Végén... A Nagy Költő násza ls ilyenkor volt a koltói kas­télyban... gondolja, átéli a Nagy Költő csodálatos boldogságát, de nem akarja utána érezni tragikus sejtelmeit. Most nem is gondol arra, hogy Panyolaynak írjon. Nem tudna mit írni. Táviratozni fog az esküvő napján. Minek küldene üres irka­firkát...? »Arról« pedig nem ír­hat még semmit... Lehetetlen... A holnapi gyűlésre gondolt. — Mozgalmas lesz. Sokan tudják 4»rvdt, nagy tUezuékns számíthat. De miért...? Jót akar. Magasabb kulturát, nagyobb rendet, gazda­gabb közéletet... De bizik. Szuggesztív erő feszül benne, mely lenyűgözi a hallgató­kat. Igy látja magát az emberek között, társaságban... nők... csu­pa sikeres lépés minden mozdula­ta. Még akkor is, mikor nem akar­ja. Vissza gondolt Bergengócra. Csupa győzelem... és felélendülés. És még messzebbre... Panyó fö­lötti haatalma, ahogy kirántotta minden gonosz karmaiból. A kár­tya, az alkohol, a hozomány utáni hajsza... a tőzsde. Azután... Bé. by... Csöndesen, akaratlanul vé­gig fájt benne az utolsó találko­zásuk... Hogy hozta mágát sze­gényke a Szigetre... Néki... Ellen­gő alakja... könnyei... És... Nóra... Ez kellemetlenebb emlék volt. Egészen friss. Gondolja, hogy a »megye« haragja is innen ered. Az klispánék... Vájjon otthon van-e még, vagy már el is ment Svájc­ba...? Nem akart vele találkozni. Anna miatt. A lány nem értheti meg őt... és Annát... S a terveit... Lehetetlen is megértenie... Most ébredt rá, hogy milyen magával elszámoló gondolatok fog­lalkoztatják. Talán... előérzetből fakad...? Vagy... magyarázza ön­magának tervei igazságát...? Nyugtalanul aludt. Már 6t órakor felébredt, pedig a vonat csak hétkor indul s há­romnegyed kilenckor ér oda. A jgyülés tízkor kezdődik. Addig benéz Kati néniékhez. Vájjon Kati néni tud-e arról va­lamit, hogy Nóra... De miért is törődik vele...? Sem­mi képen nem kötelezte el magát. A Vonat tíz parcet késett Most nem várta Berci bácsi, biztosan ő is nagyon készül a megyegyülésre Égy taxiba ült s pár perc alatt megérkezett Berci bácsi háza elé — Isten hozott fiam! Isten ho­zott! Meglátom, hogy mi jót hoztál a tarsolyodban! Azaz a koponyád ban! Megérkeztek a falusi virilis­ták, azután a papok, a jegyzők., megmutathatod magad az egész megyének. Endre pár közömbös szóval fe lelt. Majd tudja <5! Kati néni jött be. — Na fiam, hát megérkeztél?! Régen tiem láttunk. Sovány.vagy, sápadt. Pedig az öreg Erzsi néni­nél jó konyha van, híres gazd­asszony Volt a megyében. Rossz bőrben vagy — mondta gyanakod­va — különben... Nóra is olyan, mint az árnyék. Már el ís ment Svájcba. Én azt hittem, fiam... — Nagyon kérem édes Kati né­ném, hagyjuk ezt... — Sejtem fiam, hogy nem ben­ned a hiba... Milyen kedves — gondolta — már ís kimentegette maga előtt. Már menniök kellett. Kati néni körülnézte az öreget. — Na, rendben vagy, öreg — tjjondta neki s csókra nyújtotta a homlokát. t t . ' Elindultak. A lépcső, mintha ringott volna a sok mozgó, fekete alaktól. A fo­lyosón zsongtak. Szivar, cigaretta égett a szájukban. Kék füst lebe­gett föléjük s húzódott a nyitott ablak Telé... Az alispán az ülést pontosan tíz­kor megnyitotta. \ Először a közigazgatási reform­ról s a megyei árvák ügyéről vi­tatkoztak. Ez nagyon simán ment. A javaslatokat elfogadtájc • a-köz­mmmmmmmmmmammm^­igazgatás reformjáról szóló me­morandumot a miniszterhez felter­jeszteni javasolták. Egy virilista szólalt fel a magas községi pótadó miatt. Hosszasan beszélt, unták. Egyesek csendesen beszélgetni kezdtek. Nem volt ér­dekes, amit mondott, az érvei la­posan hangzottak, cseppet sem meggyőzően. Dán Endre egy kis nyugtalansá­got érzett, mintha vesztett volna nagy önbizalmából. Mi lesz az ő beszédjével...? Ki fogja hallgatni, ha már ezt unják...? Ugy látszik, hogy a kulturális vitákat akarat­tal hagyják a legvégére. Nem fontos ezeknek a kultura. Most már kezdte megérteni, hogy miért nem tudják a kulturális reformo­kat keresztülvinni. Végül rákerült a sor. Nagy csend lett, sokan felfigyel­tek az uj alakra, aki eddig telje­sen ismeretlen volt a megyében. Azután mozgolódtak. Látszott, — hogy egymástól kérdezgetik: ki ez? Szép ifjú arca, szemének bátor tü­ze tetszett. De akadt azért az öre­gek között, aki nem helyeselte, hogy ez a fiatal legény annyi hatá­rozottsággal és olyan érces han­gon diktálja nekik, öregeknek, — hogy mit kellene tenniök. Beszédjében sorra került min­den. A vadvizek lecsapolása, a kul­túrházak szükségessége, ismeret­terjesztő előadások ingyenes meg­tartása, adott esetekben mozgóké­pek bemutatásával. Tanyai isko­lák szervezése, népkönyvtárak lé­tesítése. A mód, amivel a kulturá­lis előnyökre rá lehet szoktatni a népet s megszerettetni relüfc. fez ts nagyon fontos. (Foly»tjok.5 i Ü

Next

/
Thumbnails
Contents