Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-18 / 112. szám

193A. május 18. jNfVfwtaáx. ai Apponyi felelt * * * Kitágultak a parlament falai, áz egész magyar közvélemény teljes figyelme fordult a világ ma élő legnagyobb szónoka, Apponyi Albert felé, aki felelősége tudatában a maga apostoli komolyságával foglalkozott a párizsi egyezmény kérdésével. Nem hallgatott el semmit, ami az egyezmény megkötésénél a mi terheinket növeli, de egyúttal a lehető legjobban végzett munka öntudatával utasította vissza azokat a támadásokat, melyek a siker részeredményeiben is tehervállalás lehetőségeit akarják mindenáron kimutatni. Már beszéde elején megcáfolta azokat az állításokat, hogy Magyarország helyzete sokkal jobb volt az egyezmény megkötése előtc. Az egyezménynek, mondotta, két' ségtelenül súlyos terhei vannak, de másfelől egyes részei javunkra is szolgálnak. Élesen szembehelyezkedett a magyarságnak ez a nagyszerű nemzetközi védőügyvédje azzal a véleménnyel, mintha a merev visszautasítás politikája eredményes lehetett volna. Rámutatott arra, hogy ennek súlyos hátrányai lettek volna, mert hiszen az egész világ a háborús követelések végleges rendezését kir vánta és ha a kis Magyarország ehez nem járult volna hozzá, akkor ennnek rendkívül súlyos következményei nem maradtak volna el. Minden felelőséget hajlandó vállalni azokért a cselekedetekért, amelyeket az optánsügyben tett. — Mindenkor a kormány intenciói szerint járt el, de csak akkor, mikor ezek az intenciók az ő meggyőződését is fedezték. Részletesen bizonyította Apponyi hogy a tárgyalások egész folyamán többször nyilt alkalom arra, j hogy a kormány delegátusai megj akadályozzák azt, hogy a magyar' ság kárára nyílt sérelme történjék a békeszerződésnek. Annak kijelentésére azonban, hogy mi nem látjuk szükségét az egyezkedésnek, a magyar kormány vele egyetértően nem határozhatta eí magát. Vezérelve mindvégig az mara3t, hogy nemcsak a jogi elvet kell megmenteni, hanem hozzá kell járulni az ügyben szereplő nemzeti vagyon konzerválásához is. Itt némi engedményt tett a szónok az ellenzéki álláspontnak, de egyúttal határozottan kijelentette nem áll fenn az a vád, hogy az optánskérdést mi tettük a külpoli tika tengelyévé. A bizalmas tárgyalások egész során tartva szemlét, végül megállapította Apponyi, hogy a kormány mindvégig tiltakozott az az optánsügynek a jóvátétellel való összekapcsolásával szemben. Nemes önérzettel emelte fel hangját apostoli magaslatokig Apponyi Albert gróf, amikor kijelentette, hogyhcsz szu politikai pályája alatt elkövethetett esetleg hibákat "és tévedéseket, ezek közé azonban semmiképpen sem sorozhatja az egyezmény ügyében kifejtett magatartását. Az egész magyarság meghatott tapsa és éljenzése csapott fel ezekre a szavakra a parlament fáláin tul, miközben ott a jobboldal és a jobbközép lelkesen ünnepelte a vita legnagyobb szónokát. Ezután rátért Apponyi az egyezménynek arra a kimondhatatlanul jelentős eredményére, hogy Magyarországot ezentúl nem iehet kiszámithatatlanul kötelezettségekkel sújtani. A megegyezés egész pénzügyi politikánk felszabadulását jelenti, mert hiszen tagadhatatlan, hogy eddig pénzügyi téren gúzsba voltunk kötve. A továbbiakban választ kaptak azok, akik az op- f tánsügy belpolitikai kilovaglására j törekednek. Kijelentette, hogy ak- j kor sem fizettünk volna egy fillérrel sem kevesebbet^ ha az optánsügy egyáltalán nem lett volna vagy másképp került volna megöl dásra. Beszéde végén kifelé harsogta a maga igazságait Apponyi, amikor azt hirdette, hogy mi megelégedettek nem vagyunk, mi a trianoni helyzetbe belenyugodni nem tui dunk. Apponyi feleh. és — felel. I AZ ANGOL Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. Hirdetmény. Az Északi-, vagy Morgó-temető rendezési munkálatai során a volt katholikus és protestáns temetőket elválasztó árok mentén a második keresztuttól északra levő 3 első sorben eltemetettek sírhelyeit át kell helyezni. Felhívom ezen temetőrészben eltemetettek hozzátartozóit, hogy folyó hó 19-én és 22-én 4 és 6 óra közölt a temető gondnokságánál (Morgó-temető sirásóház), d u. 4 és 6 óra között Izay Qéza temetógondnoknál jelentkezzenek, ahol az áthelyezendő és a kijelölt uj sírhelyet kívánságukra megmutatják. A sirok áthelyezését folyó hó 21-én foganatosítják és azokat a sírokat, melyekben eltemetettek hozzátartozói a kitűzött határidőkön nem jelentkeznek, a temető gondnokság elhagyott síroknak lógja tekinteni és az áthelyezést foganatosítja. Nyíregyháza, 1930. május 16, Dr. Polinszky PAI sk. 3059—2 tanácsnok. SELTONA ÖNSZINEZŐ PAPÍR MŰVÉSZI KÉPET EREDMÉNYEZ. KítlkOByT dl Itat K A f> M A T Ól Blumbers:nélPíyir©!ryh4?a íillíiliri és villát? oscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl villanyszerelési vállalata. Műhely: Zrinyi llona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás : Csillag-utca 39. sz. •06—í aS3 Dán Endre házassága — REGtWY — late: Trnrmifrné S. Ttom*. 50 Épen a nagy nap előtt, a megyegyülés előtt való napon jött a Panyolay levele, melyben meghívja »szük családi körben tartandó« esküvőjére. A jó fiu! Csupa öröm — gondolta. Nem ts sejti az én életemet... s amire készülök... Annát... Az esküvőre nem mehet el, hí. szen Ugy sem tartozik a családhoz. Panyónak nem fog rosszul esni, hiszen a boldogságához ugy sem kell semmi más, csak Erzsikéje! Hiszen néki is... elég Anna...! Annál És senki más! <5 a minden, ami a jövőben jót jelent számára. 'Anna... A fevél többi részében irta Panyó, hogy nászútra a Csonkaország legszebb részeire mennek. ...Ha már nem mehetünk szűkebb hazám drága földjére, Erdélybe, legalább bejárjuk a Dunántul tájait. A Mátra vidékét... A Tisza partot... Szép kezdődő őszben fogunk csavarogni- Szeptember Végén... A Nagy Költő násza ls ilyenkor volt a koltói kastélyban... gondolja, átéli a Nagy Költő csodálatos boldogságát, de nem akarja utána érezni tragikus sejtelmeit. Most nem is gondol arra, hogy Panyolaynak írjon. Nem tudna mit írni. Táviratozni fog az esküvő napján. Minek küldene üres irkafirkát...? »Arról« pedig nem írhat még semmit... Lehetetlen... A holnapi gyűlésre gondolt. — Mozgalmas lesz. Sokan tudják 4»rvdt, nagy tUezuékns számíthat. De miért...? Jót akar. Magasabb kulturát, nagyobb rendet, gazdagabb közéletet... De bizik. Szuggesztív erő feszül benne, mely lenyűgözi a hallgatókat. Igy látja magát az emberek között, társaságban... nők... csupa sikeres lépés minden mozdulata. Még akkor is, mikor nem akarja. Vissza gondolt Bergengócra. Csupa győzelem... és felélendülés. És még messzebbre... Panyó fölötti haatalma, ahogy kirántotta minden gonosz karmaiból. A kártya, az alkohol, a hozomány utáni hajsza... a tőzsde. Azután... Bé. by... Csöndesen, akaratlanul végig fájt benne az utolsó találkozásuk... Hogy hozta mágát szegényke a Szigetre... Néki... Ellengő alakja... könnyei... És... Nóra... Ez kellemetlenebb emlék volt. Egészen friss. Gondolja, hogy a »megye« haragja is innen ered. Az klispánék... Vájjon otthon van-e még, vagy már el is ment Svájcba...? Nem akart vele találkozni. Anna miatt. A lány nem értheti meg őt... és Annát... S a terveit... Lehetetlen is megértenie... Most ébredt rá, hogy milyen magával elszámoló gondolatok foglalkoztatják. Talán... előérzetből fakad...? Vagy... magyarázza önmagának tervei igazságát...? Nyugtalanul aludt. Már 6t órakor felébredt, pedig a vonat csak hétkor indul s háromnegyed kilenckor ér oda. A jgyülés tízkor kezdődik. Addig benéz Kati néniékhez. Vájjon Kati néni tud-e arról valamit, hogy Nóra... De miért is törődik vele...? Semmi képen nem kötelezte el magát. A Vonat tíz parcet késett Most nem várta Berci bácsi, biztosan ő is nagyon készül a megyegyülésre Égy taxiba ült s pár perc alatt megérkezett Berci bácsi háza elé — Isten hozott fiam! Isten hozott! Meglátom, hogy mi jót hoztál a tarsolyodban! Azaz a koponyád ban! Megérkeztek a falusi virilisták, azután a papok, a jegyzők., megmutathatod magad az egész megyének. Endre pár közömbös szóval fe lelt. Majd tudja <5! Kati néni jött be. — Na fiam, hát megérkeztél?! Régen tiem láttunk. Sovány.vagy, sápadt. Pedig az öreg Erzsi néninél jó konyha van, híres gazdasszony Volt a megyében. Rossz bőrben vagy — mondta gyanakodva — különben... Nóra is olyan, mint az árnyék. Már el ís ment Svájcba. Én azt hittem, fiam... — Nagyon kérem édes Kati néném, hagyjuk ezt... — Sejtem fiam, hogy nem benned a hiba... Milyen kedves — gondolta — már ís kimentegette maga előtt. Már menniök kellett. Kati néni körülnézte az öreget. — Na, rendben vagy, öreg — tjjondta neki s csókra nyújtotta a homlokát. t t . ' Elindultak. A lépcső, mintha ringott volna a sok mozgó, fekete alaktól. A folyosón zsongtak. Szivar, cigaretta égett a szájukban. Kék füst lebegett föléjük s húzódott a nyitott ablak Telé... Az alispán az ülést pontosan tízkor megnyitotta. \ Először a közigazgatási reformról s a megyei árvák ügyéről vitatkoztak. Ez nagyon simán ment. A javaslatokat elfogadtájc • a-közmmmmmmmmmmammm^igazgatás reformjáról szóló memorandumot a miniszterhez felterjeszteni javasolták. Egy virilista szólalt fel a magas községi pótadó miatt. Hosszasan beszélt, unták. Egyesek csendesen beszélgetni kezdtek. Nem volt érdekes, amit mondott, az érvei laposan hangzottak, cseppet sem meggyőzően. Dán Endre egy kis nyugtalanságot érzett, mintha vesztett volna nagy önbizalmából. Mi lesz az ő beszédjével...? Ki fogja hallgatni, ha már ezt unják...? Ugy látszik, hogy a kulturális vitákat akarattal hagyják a legvégére. Nem fontos ezeknek a kultura. Most már kezdte megérteni, hogy miért nem tudják a kulturális reformokat keresztülvinni. Végül rákerült a sor. Nagy csend lett, sokan felfigyeltek az uj alakra, aki eddig teljesen ismeretlen volt a megyében. Azután mozgolódtak. Látszott, — hogy egymástól kérdezgetik: ki ez? Szép ifjú arca, szemének bátor tüze tetszett. De akadt azért az öregek között, aki nem helyeselte, hogy ez a fiatal legény annyi határozottsággal és olyan érces hangon diktálja nekik, öregeknek, — hogy mit kellene tenniök. Beszédjében sorra került minden. A vadvizek lecsapolása, a kultúrházak szükségessége, ismeretterjesztő előadások ingyenes megtartása, adott esetekben mozgóképek bemutatásával. Tanyai iskolák szervezése, népkönyvtárak létesítése. A mód, amivel a kulturális előnyökre rá lehet szoktatni a népet s megszerettetni relüfc. fez ts nagyon fontos. (Foly»tjok.5 i Ü