Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-17 / 111. szám

jAtfIYIDBSL 193®. mágus 17. lókor vagy korán ? Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy azok a puhatolózó tárgya­lások, melyeket a kormány Lon­donba kiküldött megbízottja a nagy magyar államkölcsön ügyé­ben folytatott, nem járhatna már most pozitív eredménnyel. Nem kell szakértőnek lenni ahoz, hogy tisztában legyünk azzal; milyen komplikált stratégiai előkészítés kell ma az államkölcsön felvéte­léhez és csak a mindenáron gán­csolók sürgethetik a gyors sikert, amikor a biztos siker lehet csak a törekvések célja. A párisi tárgyalások huza-vonája meglehetősen kedvezőtlen helyze­tet teremtett számunkra. Benesék­nek áz a részsikere mindenesetre megvan, hogy kulisszamögötti ak­namunkájuk komédiájának _ leját­szása közben a nemzetközi pénz­ügyi politika forgó-szinpadján je­lentősen megváltoztak a díszletek. A magyar kormány a német jóvá­tételi kölcsön elsőséghez juttatá­sa folytán az elé a nehéz dilemma elé került, hogy vagy egyáltalán nem kaaphat megfelelő összeget, vagy csak egészen kedvezőtlen fel­tételek mellett veheti igénybe a kínálkozó pénzpiacot. Á mai viszonyok között a kül­földi hitelezők hivatkozva a nép­szövetségi kölcsön javára engedé­lyezett zálogokra, bátran kijelent­hették, hogy ilyen zálogok lekö­tése nélkül egyelőre szó sem lehet kölcsönről. f Az előzmények után teljesen ért­hető a pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy most nem hajlandó igénybe venni a később lekötendő államkölcsönre felkí­nált előleget sem, hanem más ol­dalról igyekszik átmeneti segítsé­get nyújtani a válságban levő mezőgazdaságnak. Ha végérvé­nyesnek még nem is tekinthető a függő köicsön felvételének terve, de a londoni tárgyalások félbesza­kítása mindenesetre azokat iga­zolja, akik a tervről szerzett in­formációk alapján egész biztosra veszik az akció sikerét. i A nagybankok által felkínált fel­tételek mindenképpen kedvező függőkölcsön felvételét teszik le­hetővé és ennek utján a legsürgő­sebb mezőgazdasági kiadások fe­dezését sikerül majd átmenetileg biztosítani. A hirek szerint több rövidlejá­ratú agrár-kölcsön ajánlat került a kormány elé, amelyeknek tanul­mányozása Után a legkedvezőbb hitelfeltételek kiválasztása alapján valószínűleg sor kerül 20 mülió dolláros kölcsön felvételére. Minthogy az államvasuti beru­házásokra, &z útépítés folytatásá­ra és a pósta szükségleteire for­dítandó összegekről más módon történt gondoskodás, kétségtelen, hogy a 20 millió dollár a mező­gazdaság legsürgősebb és legha­Jaszthatatlanabb szükségleteit nagy jában fedezni fogja. Bizunk ab­ban, hogy az agrárérdekeltségefc megfelelő támogatása mellett a hi­telelosztás körül jogos panaszok nem tnerülhetnek fel. Lesznek majd, akik baloldali szemüvegükön keresztül a kor­mány balsikerét fogják látni az ál­lamkölcsön ügyének prolongálásá­ban, tle az illetők ezúttal is olyan messze járnak az objektív tény­megállapítástól, mint mindig, ha nem a helyzetet, hanem a maguk álláspontját veszik mértékül. A kormány akkor követne el hibát, ha nem vonná le a változott vi­szonyok megváltozhatatlan kon­zekvenciáit, hanem erőszakolva a sürgős dátumot, nem törődne az­zal, hogy a korai, eredményt ked- | vezőtlen feltételek elfogadásával — ugyancsak drágán kellene megfi­zetni. 'A pénzügyi politikában nerr a jelszavak és nem a minél előbt a fontos, hanem az, hogy az alkal­A „Hitel" megjelenésének százéves évfordulóján hangzik e! holnap Nyíregyházán Éber Antal nagy érdeklődéssel várt előadása »Széchenyi közgazdasági igazsá­gai* — ez a cime Éber Antal m. kir. udvari tanácsos, vezérigazgató holnapi előadásának, amelyet dél­után 6 órakor tart a vármegyehá­za nagytermében. Széchenyi igazságait, a jövőbe látó, tragikus jelenében, a nem­zetért vivott küzdelmében márti­romságot Szenvedő magyar zse­ninek igazságait világítja meg a mai magyar élet egyik leghivatot­tabb közgazdasági kapacitása, —­Széchenyi közgazdasági koncepció­jának egyik legavatottabb isme­rője. Az előadás, amelyet nemcsak Nyíregyháza legszélesebb körei, hanem; a vidéki gócpontok közgaz­dasági reprezentánsai is feszült ér­deklődéssel várnak, Széchenyi —­nagy programmadásának, a »Hi­tel« c. hatalmas értekezés meg­jelenésének százéves évfordulóján, 1930-ban hangzik el. Milyen cso­dálatos találkozása a végzetes ma­gyar eseményeknek, hogy ma, száz év multán is felvethetjük azo­kat fi kérdéseket, amelyekkel Szé­chenyi » Hitek-ét bevezette: nem tudjuk, sirjunk-e, vagy kacag­junk &zon, hogy a magyar birto­kos, akinek kiterjedt szántóföldei, telt gabona vermei vannak, szin­te Ínségben van?... Széchenyi a »Hitel« előszavában rámutat, hogy ha a virágzó külföldi országok felemelkedésének okait kutatjuk, azt látjuk, hogy a virágzás egyik főoka a józan szisztémában, a rend szerességben van. És vájjon, van-e rendszer a mi gazdasági életünkben, ahol — mint Énekes János prelátus is rá­mutatott a vármegye tavaszi köz­gyűlésén — 40 millió sűrített para­dicsomot hozatnak a külföldről, amikor az Ízesebb, jobb magyar paradicsom a Dunaparton rothadt el. Vagy van-e szisztéma ott, ahol ezer meg ezer vagonra joDuid 'uop9zotuiet[pj B oisqaa nem találó burgonya és ugyan­akkor állanak a keményítőgyárak... »Csak a gyenge szereti önma­gát, az erős egész nemzeteket hor­doz szivcben« — hangzik fel a »Hitel« nagyszerű mélységeket fel­táró megállapítása — és vájjon nem nagyobb-e ma az önszeretet, mint a köz áldozatos szolgálatá­nak készsége... Soha nem voltak talán Széchenyi igazságai annyira aktuálisak, any­nyira termékenyítők, soha nem volt talán Oly nagy mértékben szükség az ő életet varázsló géniuszának erős hatására, mint ebben a tes­pedt, lendület, ötlet, inspiráció nélkül való jelenben. Várva-várjuk a nagynevű előadót, a pénz titkos életjelenségeinek ismerőjét, a tü­zes aktivitású, kemény akaratú, le­nyűgözően nagy szellemi energiát sugárzó közgazdasági szakférfiút, akinek szavát ugy várja a tétova jelen embere, mint tikkadt föld a virulását igérő esőt. Az az érzé­sünk, hogy hálával tartozunk a Bessenyei Kör szabadliceális osz­tályának, amiért alkalmat adott a tekintélyes, neves, mindig nagy hatással megnyilatkozó előadó kö­rünkben való megjelenésére. Érte­sülésünk Szerint nagyon sokan lesz nek a holnap délutáln 6 órakor kez­dődő előadáson és százak fognak hatalmas visszhangot' adni a jobb jövő reménysugarát adó Éber An­talnak, akinek nyíregyházi szerep­lése ünnepe lesz Széchenyi «rnléké­nek, a »Hitel« megjelenése száz­éves évfordulójának Nyíregyházán. Mmma—mm— Bencs SáSmásmé elnököl a vasárnapi propaganda nagygyűlésen A Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetsége országos mozgal­mat kezdeményezett a magyar ipar cikkek, a magyar termeivények vá­sárlása érdekében. A magyar asz. szonyok gárdája át van hatva at­tól & közgazdasági igazságtól, — hogy a honi ipar termékeinek pár­tolása, a magyar munkásosztály támogatása, a leghathatósabb küz­delem 1 a munkanélküliség, a nyo­mor ellen és igy a legtisztább hazafiúi tett. Ezzel szemben az idegenimádat, az idegen áru ma­jomszeretettel való felkarolása alá­jásása, a nemzeti erőknek, a nemzet gazdasági stabilitásának, a társa­dalom békéjének. Már Széchenyi éles szavakkal ostorozta azokat, akik az ő korában annyira idege­nek voltak, hogy minden eszközü­ket külföldi országokban vásárol­ták és Fáy Andrásnak, »a haza mindenesének® egyik meséje el­mondja, hogy az egerek szemre­hányóan szóltak a gazdára, amint a buzakereszteket felszedve^ tanyá­jokat, amint ők mondották, hazá­jokat megzavarta, amikor is a gazda így kiáltott reájok: »Bő ta­nya nem haza még!« A haza áldo­zatot és érette való céltudatos küz delmet követel tőlünk. Itt az ideje már, hogy öntudato­san, cselekvéssel valljuk a nagy igazságokat és üzenjünk harcot minden idegennek. A ^ Nőegyletek Magyar Munkát Védő Szövetsége vasárnap, má­jus 18-án délelőtt fél 11 órakor a vármegyeháza dísztermében pro. pagandagyülést tart. Erre az im­pozáns nagygyűlésre nemzetiszínű plakátokon hívja városunk közön­APOLLO Előadás: 5,7 és 9 órakor Ma, pénteken csak 1 napig! WERNER PITSCHAU és BERNHARD GÖTZKE n»gy cirkusz filmje HALÁLARÉNA KÍSÉRŐ MŰSOR. ségét. A gyűlésen dr. Bencs Kál­mánné polgármesterné, az Általá­nos 'Jótékony Nőegylet elnöke fog elnökölni és a budapesti központ részéről Földváryné gróf Zichy Va­léria ügyvezető elnöknő vesz részt a propagandagyülésen. »Magyar gyártmányt vegyünk, ezzel enyhítjük a nyomort!« — ez a mottója a nemes magyar asszo­nyok akciójának. Ne legyünk anv­nyira elfásultak, hogy át ne érez­zük ezt a jelmondatot. Vegyünk részt mindnyájan a demonstráló nagygyűlésen. Kegyvenhat tanyabirót válasz­tanak a nyíregyházi tanyákon Tegnap délelőtt kezdődött meg a nyíregyházi tanyák egyik legfon­tosabb eseménye, a tanyabirók vá­lasztása. Összesen 46 bírót vá­lasztanak. 'A tanyabirók kötelessé­ge a közigazgatási rendeletek, ösz_ szeirások foganatosítása, a járlat­levelekhez szükséges igazolványok kiállítása, a károk felbecsülése, hó­viharok esetén az utak rendbeho­zatala céljából szükséges intézke­dések megtétele. A tanyabirói választás hatálya három évig tart. A most megvá­lasztott birók megbízatása 1932. december 31-én jár le. Egy tanya­biró évi tiszteletdija 100 P A tanyabiróválasztás élénk ér­deklődést vált ki a tanyákon. Há_ rom bizottság intézi a választási eljárást: "Rajtik Miklós tanácsnok, Márföldy József árvaszéki ülnök, Deák András közgyám vezetésével. A tanítóképző képesítő eiőít álló ifjúsága májas 18 án rendezi utolsó kilíur­déluiánját Közeleg a vizsgák ideje, az ál­lami tanitóképző-intézetben is fel­hangzik a közeli napokban a fiuk, a bajtársak, az V. évesek bucsu éneke: Ballag már a vén diák... Ez az ifjúság érzi, hogy az idei, szépen sikerült kulturdélutánok kö­zönségétől is el kell búcsúznia. — Vasárnap, május 18-án, délután 4 órakor műsoros ünnep keretében vesznek a kulturdélutánok lelkes szereplői bucsut. Erre a kulturdéL utánra ezúton hivják meg szere­tettel az iskola, a tanitónövendék ifjúság barátait, pártfogóit. A kul­turdélutánon a búcsúbeszédet Fiák István ifjúsági vezér mondja. Sze­repei az énekkar, zenekkar, lesz szavalat, szóló zeneszám s a mű­sort a »Ballag már a vén diáks bucsudala zárja be. A kulturdélután részletes műso­rára még visszatérünk. A Városi Dalárda serlegavatással ünnepli a debreceni győzelem év­fordulóját » Junius 29-én lesz egy esztendeje annak, hogy a debreceni orszá­gos dalosversenyen szereplő Nyír­egyházi Városi Dalegylet igen szép sikerrel Szerepelt és ezüst serleget hozott haza. A Dalegylet a serle­get eddig nem avatta ünnepélye­sen fel, hanem megvárja a győzel­mes szereplés egy éves évforduló­ját, junius 29^ét, amikor is méltó ünnepség keretében avatják fel a dalárda' győzelmi trofeumát. N Tavaszi ől kalapnjdonságok ~rr -nirr-ii r 11 iniiiiiiimwt g.mMma negórkeitek és at lcjfolc«6hh ára­kon ársáttatnak WALTERNÉ kaUpszatonjAban Lather-at«a 20. (Lovas Kovács Jínos ház) mas időt használjuk ki a minél jobb feltótelek elérésére. A pénz­ügyi elemistáknak is tudniok kjell, hogy a korájmál ezen a téren ezer­szer főbb a jókor...

Next

/
Thumbnails
Contents