Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-12 / 84. szám

1930. április 13. JNílrfRYIDEK. 11 MALNASt MARIA természetes alkalikus sós savanyu viz. Kitűnő hatású köhögés és rekedtséf] eseteiben. Gyomorégést azonnal megszüntet. Mindenütt kaoható! Budapest, Nádor-utca 34. sz, 2101-2 Andersen meseíró emlékezete a szabolcsi iskolákban Andersen meseíró születésének százhuszonöt éves évfordulóját megünneplik a nagy mesélő magyar hivei is. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelősége a következő felhívást intézte a vármegye területén lévő elemi és polgári iskolák vezetőihez: A nagy dán meseíró, C. H. Andersen születésének 125-ik évfordulóját most fogja megünnepelni hazája és az egész müveit világ. Ebben az ünneplésben részt kiván venni a magyar nemzet is, melynek ifjúsága ma is változatlan érdeklődéssel olvassa a gyermeklélek e melegszívű és utolérhetetlen szines tollú költőjének munkáit. Ennek az ünneplésnek legmegfelelőbb módja az, ha ebből az alkalomból a magyar iskolák is megemlékeznek a nagy dán meseiróról. A vk. miniszter ur ezért elrendelte, hogy egy tanítási napon C. H. Andersen születésének 125-ik évfordulója alkalmából a polgári és elemi iskolákban valamelyik arra alkalmas tanítási óra keretében körülbelül 10 percig méltattassék az évforduló jelentősége. Nyíregyháza, 1930. április 8. 1 Tesléry Károly s. k., lcir. tanfelügyelő. Dán Endre házassága - REGÉNY. — 25 fata: Tartaftyné $. Il«ia. Csupa igyekezet volt, hogy szórakoztassa őket. Minden figyelmét össze kellett szednie, mert a járásbiróné mellett egy süket, nyugdíjas őrnagy ült és azzal nem nagyon lehetett beszélni. Csak hallgatni lehetett volna, amit ő mond. De, mint szerette magáról szellemesen, kicsit pikáns hangsúllyal megjegyezni : Engem már nem hallgatnak tneg a nők .... Dán megtudta azt is, hogy rossznyelvüsködni is szoktak Nádas faluban. — Már volt két-három merész nő, aki rövidre nyíratta a haját s az állatorvosné megjegyez^ te egyszer : — Tisztességes asszonynak nem illő lenyíratni a haját. Egy kis tanítónő, aki hires volt szellemességéről s kiről sokat suttogtak titokban, hogy szeparálja magát a falu előítéleteitől, mikor aztán az állatorvosné is lenyíratta a haját, sietett csipősen megjegyezni: — Talán most már ugy érzi, hogy le kellett nyírassa a haját...! Ezt hetekig zengte a falu, Ízlelgették e szavakat és csurgatták egymásra vele jókedvüket. Dánnak a főbiróné huga mondta el. Szeretett a férfiakkal pikáns dol gokról beszélni, mióta túltette magát azon, hogy fiatal leányt játsszon. Nem várt bókokat, nem várt udvarlást, hanem versenyt cigarettázott velük, vadászott, kártyázott s izmait fejlesztette. Minden friss viccet tudott s mulatságosan mondta el a férfi-társaságban. Egy cseppet sem volt szép s a A LEGJOBB OTBmAPOlöaEHKKa GONDOZZÁK. • ^mJJdntyunr yyermdiszsipfULK ITJA 4 KIÜr£)pKET, MEGJZÜNTSTI * ftÓA V0RÖJ5É6ÉT. ( •

PATIKABAM , oso&í fi URÁN, IUAIJWM(RSJW KAPHATÓ. .*«• a darabonként 90 fillér. Ifj. vöröskereszt csoportok Imént hagyta ei a sajtót az ifj. vöröskeresztes csoportok munkakönyve, melyről büszkeséggel lehet mondani, hogy ez is szabolcsi termék, szabolcsi pedagógusok alkotása. A könyvhöz Petri Pálné, a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt társelnöke irt előszót. A könyv gyakorlati részének az ad különös értéket, — úgymond — hogy a népiskolával való szoros kapcsolatot nemcsak megtartja, hanem egészen az uj népiskolai tantervhez alkalmazkodik s a vöröskeresztes munkára alkalmas munkanemeket tanmenetszerüleg dolgozza fel oly alapos körültekintéssel, hogy az is, aki erről még soha sem hallott, könnyen eligazodik. A könyv szerzői: Benkő András kir. tanfelügyelő, Zsoldos Ferenc, Benkő György elemi iskolai tanítók, az uj Tanterv kézügyesitő oktatásának munkatervéhez szolgáltatnak könyvükkel vezérfonalat. A gyakorlati élet, a vörös keresztesi oktatási készséggel, hasznosan kapcsolódik be a népiskola munkaterébe. Áll ennek a fordítottja is: az iskola a vöröskereszti oktatással hasznosan kapcsolódik be a gyakorlati életbe. beszéd-hangja is rekedt, kellemetlen, de mind mondták, kellemes modorú, jó barát tudott lenni. Mulattatta is Dánt. Akaratlanul is többet foglalkozott vele, mint szebb és fiatalabb szomszédnőjével. És ... folytonosan .., folytonosan érezte őt a teremben, magnetikus erők vonzották felé és lenyűgözték. Pedig távol ült tőle. Nem is láthatta. Mégis, mintha előtte ragyogott volna alakjának csodálatos, álmodozó ringása. S mintha a hangja is csöngettyüzne s két nagy ibolya szemét látta, mintha rátekintett volna. Kaszás Anna ... Anna... Szürcsölgette a név egyszerű, sima melódiáját. Gondolatban dallá varázsolta. Végül aztán ... összeszidta magát : Én, a józan, az okos, a jövőt tervezgető Dán Endre megbolondultam ... ? Látok egy asszonyt, még nem is ismerem a leikéi s már belebomlok, mint egy nyolcadikos gimnázista... ? Céltalan s ostoba já tékot kezdek a szivemmel s megcsúfolom a fontoskodó elmémet.. ? Pont! 1 Nem akarok rágondolni I Holnap megyek a Balatojtula, s Nójrának fogok udvarolni. Egy olyan leány való arra, hogy a Dánok anyja legyen. Erő van benne, akarat. Őszinteség. Okosság. Én, Dán Endre, a szekeresi Dánok uj erős törzse, veszem magamhoz társul Boroskőy Nóra kisasszonyt. Minden más gondolat ostoba veszekedés a Sorssal, ki Boroskőy Nórát jelölte ... — Kérem, szereti a parfét ? — Igen, Vilmácska, szeretemfelelte hamar a főbiróné húgának. — Mire gondol... ? Már harmadszor kérdeztem ... igaz, nem Ezzel válik kivihetővé az a régi mondás, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanítunk. Szerzők kijelentik azt, hogy munkakönyvük tág teret nyújt arra, mely szerint mindenki az egyéniségének és a helyi lehetőségeknek megfelelő munkát válassza és folytassa. A munkakönyv tájékoztatást ad a tanítói' kiképző tanfolyamokról, az ifj. vörös kereszt csoportok szer vezési módjáról. Igen értékes fejezete Benkő Andrásnak: »A Magyar Ifj. Vörös Kereszt törekvéseinek nevelő hatásá«-ról irt közleménye, mely a kir. tanfelügyelők országos egyesülete I928. november 8-án tartott közgyűlésében nagy érdeklődést váltott ki. Rámutat a könyv annak lehetőségére, mint lehet a gazdasági ismétlő iskolák és a felnőttek téli foglalkoztatása szolgálatába állítani a vörös keresztes intézményt. Az iskola egészségügyének szolgálatára ad gyakorlati utmutatást az »Egészségverseny« c. ré§z. A játékszerü foglalkozás vezeti be a játékok készítési módját. 83 ábra egészíti ki az elméleti részt. A nyolcvannegyedik ábrával veszi kezdetét a használati tárgyak készítése és zárul a háromszázharmincnyolccal. Raffia-, kukoricabaj-, gyékény-, szalma-, füzvessző mind használható anyag a kivitelhez. A bemutatott munkákkai nemcsák a munkára nevelés gondolatát viszi kelőbbre csupán, de minden egyes tárgy elkészítéséhez, erkölcsi, esztétikai, egészségtani s általában neveléstani vonatkozásokat is kapcsolhatnak az oktatók tanítási anyagukba, rendvitelökbe. A munkakönyvet szabolcsi jeles pedagógusok irták. Az eddig könyvpiacra került hasonjói elgondolásu könyvek között a legsikerültebb; mert írásban és képben áll az ügy szolgálatára. Szerzők tanulmányozták: Láng Mihály, a munkaszeretetre való nevelés módja, Biró Sándor, a szlöjd gyakorlatok; Tirpák Sándor a kézügyesség játékszerü efjlesztése c. munkákat, mikből kitűnik melyszerint előzőleg is voltak tanügyi férfiak, akik a tantervek célkitűzéséhez hasznos munkákkai közeledtek és a gyakorlati kívánalmaknak hasznokra lenni igyekeztek. Az Ifj. Vöröskereszt intézmény esztétika ivarázsa nélkül nem tudtak átfog óhatást elérni, mint aminőt a szabolcsi talajból termett munkakönyvvel ei lehet érni. Kipróbált művelési módszer állította egybe: szép céllal, áldozatos készséggel, jövőbe vetett reménységgel. A munkakönyvnek a vöröskeresztes csoportok vezetői nagy hasznát veszik, de a kézügye sitő oktatásnak minden hive és érdeklődő elöljárója. Hölgyeim! Bécsből hozott legújabb, szenzációsan szép kalapmodeljeimet 10 P-től kezdve árus ltom. Walterné kalapszalon, Luther-utca 20. szám. olyan fontos a parfé. Vannak ennél sokkal érdekesebb és fontosabb dolgok. Mi Pl... Nagyon szeretném, ha közénk szokna, s ha megszeretné ezt a kis rongy falut. Jön a tél, majd vadászni fogunk... Az ősz ... Nagyon szép itt. Az égresek ugy ragyognak a napban. Millió árnyalata van a vörös-sárga színnek, amilyenek a fák levelei. Óraszámra nézem a tájat. Nincsenek hegyek, mégis gyönyörű. Jön velem egyszer tájat nézni ? Csak nézni 1 Nem vadászni. — Lekötelez, Vilmácska. Nagyon szeretem a szép tájakat. És tájak képei úsztak át a gondo latán, barnán, nagy tarka-zöld foltokkal s apró, habos fellegekkel. A fellegek között... hogy elsuhant.,, hogy lebegett egy pillanatra ... egy könnyű rószaszinü fátyol... egy elhullámzó gondolat talán ... rózsaszínű gondolat... De kihullott a tájból a rózsaszinü lebegés ... mert nagyon akarta. Mintha összetörte volna magában a zsenge uj érzéseket. Ebéd után, senkit sem köszöntve, észrevétlenül távozott Kaszás Anna a férjével. — Nem látta, hogy vitte az aszszonyát... ? Mint a héja a fiát. Vadember az. Majd gyűlölni fogja még azt is, aki ránéz arra ai aszszonyra. Nem szeretnék a Kaszás Anna bőrében lenni. — Vilma fecsegett s ő hallgatta s oltogatta a szivébe nyiladozó apró lángokat. Most Boroskőy Nórát idézgette s mutogatta a szivének, kecsegtette vele, mint egyedüli örömmel. Mikor elment Nádasfaluból s vitte a vonat Bergengóc felé, valami önkénytelenül feltolakodó gondolat zendült meg benne: »— Bár ne kellene ide jönnöm I Azután azon vette észre magát, hogy gondolatban Panyó kezét fogja s szenvedélyesen mondja neki : — Jövök, Panyó, drága Panyó, vissza tehozzád ! Dán Bertalan várta most is az állomáson. Plyan impressziója volt, mintha most érkeznék meg Bergengócra idegenül, kíváncsian, az uj életét várva benne. A lány bőre sima, mint a barna márvány. Szilaj, mint egy fiu. Itt eltiint belőle minden nagyos komolykodás, csak az őszinte, hirtelenkedő szavak buktak ki a száján épen ugy. Dán most méginkább meglátta asszonyiságra termett teslét, bentne a gazdag, egészséges ígéreteket. Egy-egy pillanatra ugy érezte, hogy a Sors csodálatosan elébe küldte. Mégis újra megriasztotta ez a szemlélődő józanság, amellyel a lányt meglátta. Miért kapott bele a tudatába, miért nem zengett fel ben ne más formában a leány szépsé ge:.. ? Nincs ebben egyéb a tárgyilagos kritikánál, mellyel eismeri a lány szépségét és hivatottságát az anyaságra. Minta-emberanyag. — Mily furcsa szavak bukkannak elő. Nóra ebből mit sem sejt. Cseveg. — Látja, mamikám itt is csinos asszony, büszke vagyok reá. Eddig egy kicsit kárhoztattam érte, hogy a nagy leánya mellett... No, de mit árthat az nekem... ? Hogy könnyed és finom ... De maga nem figyel rám ! Hol barangol a gondolata ... ? Mondjon már valamit arról a banketről, kik voltak ott, hogy érezte magát... ? Ott volt-e Kaszás Anna ... ? (Folytatjuk.} á