Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-12 / 84. szám

1930. április 13. JNílrfRYIDEK. 11 MALNASt MARIA természetes alkalikus sós savanyu viz. Kitűnő hatású köhögés és rekedtséf] eseteiben. Gyomorégést azonnal megszüntet. Mindenütt kaoható! Budapest, Nádor-utca 34. sz, 2101-2 Andersen meseíró emlékezete a szabolcsi iskolákban Andersen meseíró születésének százhuszonöt éves évfordulóját megünneplik a nagy mesélő ma­gyar hivei is. Szabolcsvármegye kir. tanfelügyelősége a következő felhívást intézte a vármegye terü­letén lévő elemi és polgári isko­lák vezetőihez: A nagy dán meseíró, C. H. An­dersen születésének 125-ik év­fordulóját most fogja megünnepel­ni hazája és az egész müveit vi­lág. Ebben az ünneplésben részt kiván venni a magyar nemzet is, melynek ifjúsága ma is változat­lan érdeklődéssel olvassa a gyermeklélek e melegszívű és utolérhetetlen szines tollú költő­jének munkáit. Ennek az ünneplésnek legmeg­felelőbb módja az, ha ebből az alkalomból a magyar iskolák is megemlékeznek a nagy dán mese­iróról. A vk. miniszter ur ezért elrendelte, hogy egy tanítási na­pon C. H. Andersen születésének 125-ik évfordulója alkalmából a polgári és elemi iskolákban vala­melyik arra alkalmas tanítási óra keretében körülbelül 10 percig méltattassék az évforduló jelentő­sége. Nyíregyháza, 1930. április 8. 1 Tesléry Károly s. k., lcir. tanfelügyelő. Dán Endre házassága - REGÉNY. — 25 fata: Tartaftyné $. Il«ia. Csupa igyekezet volt, hogy szó­rakoztassa őket. Minden figyel­mét össze kellett szednie, mert a járásbiróné mellett egy süket, nyug­díjas őrnagy ült és azzal nem na­gyon lehetett beszélni. Csak hall­gatni lehetett volna, amit ő mond. De, mint szerette magáról szelle­mesen, kicsit pikáns hangsúllyal megjegyezni : Engem már nem hallgatnak tneg a nők .... Dán megtudta azt is, hogy rossz­nyelvüsködni is szoktak Nádas ­faluban. — Már volt két-három merész nő, aki rövidre nyíratta a haját s az állatorvosné megjegyez^ te egyszer : — Tisztességes asszonynak nem illő lenyíratni a haját. Egy kis tanítónő, aki hires volt szellemességéről s kiről sokat sut­togtak titokban, hogy szeparálja magát a falu előítéleteitől, mikor aztán az állatorvosné is lenyíratta a haját, sietett csipősen meg­jegyezni: — Talán most már ugy érzi, hogy le kellett nyírassa a haját...! Ezt hetekig zengte a falu, Ízlel­gették e szavakat és csurgatták egy­másra vele jókedvüket. Dánnak a főbiróné huga mondta el. Szeretett a férfiakkal pikáns dol gokról beszélni, mióta túltette ma­gát azon, hogy fiatal leányt játsszon. Nem várt bókokat, nem várt udvarlást, hanem versenyt ci­garettázott velük, vadászott, kártyá­zott s izmait fejlesztette. Minden friss viccet tudott s mulatságosan mondta el a férfi-társaságban. Egy cseppet sem volt szép s a A LEGJOBB OTBmAPOlöaEHKKa GONDOZZÁK. • ^mJJdntyunr yyermdiszsipfULK ITJA 4 KIÜr£)pKET, MEGJZÜNTSTI * ftÓA V0RÖJ5É6ÉT. ( • PATIKABAM , oso&í fi URÁN, IUAIJWM(RSJW KAPHATÓ. .*«• a darabonként 90 fillér. Ifj. vöröskereszt csoportok Imént hagyta ei a sajtót az ifj. vöröskeresztes csoportok munka­könyve, melyről büszkeséggel le­het mondani, hogy ez is szabolcsi termék, szabolcsi pedagógusok al­kotása. A könyvhöz Petri Pálné, a Ma­gyar Ifjúsági Vörös Kereszt társ­elnöke irt előszót. A könyv gya­korlati részének az ad különös ér­téket, — úgymond — hogy a nép­iskolával való szoros kapcsolatot nemcsak megtartja, hanem egé­szen az uj népiskolai tantervhez alkalmazkodik s a vöröskeresztes munkára alkalmas munkanemeket tanmenetszerüleg dolgozza fel oly alapos körültekintéssel, hogy az is, aki erről még soha sem hal­lott, könnyen eligazodik. A könyv szerzői: Benkő András kir. tanfelügyelő, Zsoldos Ferenc, Benkő György elemi iskolai taní­tók, az uj Tanterv kézügyesitő oktatásának munkatervéhez szol­gáltatnak könyvükkel vezérfona­lat. A gyakorlati élet, a vörös ke­resztesi oktatási készséggel, hasz­nosan kapcsolódik be a népiskola munkaterébe. Áll ennek a for­dítottja is: az iskola a vöröske­reszti oktatással hasznosan kap­csolódik be a gyakorlati életbe. beszéd-hangja is rekedt, kellemet­len, de mind mondták, kellemes modorú, jó barát tudott lenni. Mu­lattatta is Dánt. Akaratlanul is töb­bet foglalkozott vele, mint szebb és fiatalabb szomszédnőjével. És ... folytonosan .., folytono­san érezte őt a teremben, magne­tikus erők vonzották felé és lenyű­gözték. Pedig távol ült tőle. Nem is láthatta. Mégis, mintha előtte ra­gyogott volna alakjának csodála­tos, álmodozó ringása. S mintha a hangja is csöngettyüzne s két nagy ibolya szemét látta, mintha ráte­kintett volna. Kaszás Anna ... Anna... Szürcsölgette a név egyszerű, si­ma melódiáját. Gondolatban dallá varázsolta. Végül aztán ... összeszidta ma­gát : Én, a józan, az okos, a jövőt tervezgető Dán Endre megbolon­dultam ... ? Látok egy asszonyt, még nem is ismerem a leikéi s már belebomlok, mint egy nyolcadikos gimnázista... ? Céltalan s ostoba já tékot kezdek a szivemmel s meg­csúfolom a fontoskodó elmémet.. ? Pont! 1 Nem akarok rágondolni I Holnap megyek a Balatojtula, s Nój­rának fogok udvarolni. Egy olyan leány való arra, hogy a Dá­nok anyja legyen. Erő van benne, akarat. Őszinteség. Okosság. Én, Dán Endre, a szekeresi Dá­nok uj erős törzse, veszem ma­gamhoz társul Boroskőy Nóra kis­asszonyt. Minden más gondolat os­toba veszekedés a Sorssal, ki Bo­roskőy Nórát jelölte ... — Kérem, szereti a parfét ? — Igen, Vilmácska, szeretem­felelte hamar a főbiróné húgának. — Mire gondol... ? Már har­madszor kérdeztem ... igaz, nem Ezzel válik kivihetővé az a régi mondás, hogy nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanítunk. Szerzők kijelentik azt, hogy munkakönyvük tág teret nyújt ar­ra, mely szerint mindenki az egyéniségének és a helyi lehető­ségeknek megfelelő munkát vá­lassza és folytassa. A munkakönyv tájékoztatást ad a tanítói' kiképző tanfolyamokról, az ifj. vörös kereszt csoportok szer vezési módjáról. Igen értékes feje­zete Benkő Andrásnak: »A Ma­gyar Ifj. Vörös Kereszt törekvé­seinek nevelő hatásá«-ról irt közleménye, mely a kir. tanfel­ügyelők országos egyesülete I928. november 8-án tartott közgyűlésé­ben nagy érdeklődést váltott ki. Rámutat a könyv annak lehetősé­gére, mint lehet a gazdasági is­métlő iskolák és a felnőttek téli foglalkoztatása szolgálatába állí­tani a vörös keresztes intézményt. Az iskola egészségügyének szolgá­latára ad gyakorlati utmutatást az »Egészségverseny« c. ré§z. A játékszerü foglalkozás vezeti be a játékok készítési módját. 83 ábra egészíti ki az elméleti részt. A nyolcvannegyedik ábrával ve­szi kezdetét a használati tárgyak készítése és zárul a háromszáz­harmincnyolccal. Raffia-, kuko­ricabaj-, gyékény-, szalma-, füz­vessző mind használható anyag a kivitelhez. A bemutatott mun­kákkai nemcsák a munkára neve­lés gondolatát viszi kelőbbre csu­pán, de minden egyes tárgy el­készítéséhez, erkölcsi, esztétikai, egészségtani s általában nevelés­tani vonatkozásokat is kapcsolhat­nak az oktatók tanítási anyaguk­ba, rendvitelökbe. A munkakönyvet szabolcsi jeles pedagógusok irták. Az eddig könyvpiacra került hasonjói el­gondolásu könyvek között a leg­sikerültebb; mert írásban és kép­ben áll az ügy szolgálatára. Szerzők tanulmányozták: Láng Mihály, a munkaszeretetre való nevelés módja, Biró Sándor, a szlöjd gyakorlatok; Tirpák Sándor a kézügyesség játékszerü efjlesz­tése c. munkákat, mikből kitűnik melyszerint előzőleg is voltak tanügyi férfiak, akik a tantervek célkitűzéséhez hasznos munkákkai közeledtek és a gyakorlati kívá­nalmaknak hasznokra lenni igye­keztek. Az Ifj. Vöröskereszt intéz­mény esztétika ivarázsa nélkül nem tudtak átfog óhatást elérni, mint aminőt a szabolcsi talajból termett munkakönyvvel ei lehet érni. Kipróbált művelési módszer állította egybe: szép céllal, áldo­zatos készséggel, jövőbe vetett reménységgel. A munkakönyvnek a vöröskeresztes csoportok vezetői nagy hasznát veszik, de a kézügye sitő oktatásnak minden hive és érdeklődő elöljárója. Hölgyeim! Bécsből hozott leg­újabb, szenzációsan szép kalapmodeljeimet 10 P-től kezdve árus ltom. Walterné kalapszalon, Luther-utca 20. szám. olyan fontos a parfé. Vannak ennél sokkal érdekesebb és fontosabb dolgok. Mi Pl... Nagyon szeret­ném, ha közénk szokna, s ha meg­szeretné ezt a kis rongy falut. Jön a tél, majd vadászni fogunk... Az ősz ... Nagyon szép itt. Az égresek ugy ragyognak a napban. Millió árnyalata van a vörös-sárga szín­nek, amilyenek a fák levelei. Óra­számra nézem a tájat. Nincsenek hegyek, mégis gyönyörű. Jön ve­lem egyszer tájat nézni ? Csak nézni 1 Nem vadászni. — Lekötelez, Vilmácska. Na­gyon szeretem a szép tájakat. És tájak képei úsztak át a gondo latán, barnán, nagy tarka-zöld fol­tokkal s apró, habos fellegekkel. A fellegek között... hogy elsuhant.,, hogy lebegett egy pillanatra ... egy könnyű rószaszinü fátyol... egy el­hullámzó gondolat talán ... rózsa­színű gondolat... De kihullott a tájból a rózsaszinü lebegés ... mert nagyon akarta. Mintha összetörte volna magá­ban a zsenge uj érzéseket. Ebéd után, senkit sem köszöntve, észrevétlenül távozott Kaszás An­na a férjével. — Nem látta, hogy vitte az asz­szonyát... ? Mint a héja a fiát. Vadember az. Majd gyűlölni fogja még azt is, aki ránéz arra ai asz­szonyra. Nem szeretnék a Kaszás Anna bőrében lenni. — Vilma fe­csegett s ő hallgatta s oltogatta a szivébe nyiladozó apró lángokat. Most Boroskőy Nórát idézgette s mutogatta a szivének, kecsegtet­te vele, mint egyedüli örömmel. Mikor elment Nádasfaluból s vitte a vonat Bergengóc felé, va­lami önkénytelenül feltolakodó gon­dolat zendült meg benne: »— Bár ne kellene ide jönnöm I Azután azon vette észre magát, hogy gondolatban Panyó kezét fogja s szenvedélyesen mondja neki : — Jövök, Panyó, drága Panyó, vissza tehozzád ! Dán Bertalan várta most is az állomáson. Plyan impressziója volt, mint­ha most érkeznék meg Bergen­gócra idegenül, kíváncsian, az uj életét várva benne. A lány bőre sima, mint a barna márvány. Szilaj, mint egy fiu. Itt eltiint belőle minden nagyos ko­molykodás, csak az őszinte, hirte­lenkedő szavak buktak ki a száján épen ugy. Dán most méginkább meglátta asszonyiságra termett teslét, ben­tne a gazdag, egészséges ígéreteket. Egy-egy pillanatra ugy érezte, hogy a Sors csodálatosan elébe küldte. Mégis újra megriasztotta ez a szemlélődő józanság, amellyel a lányt meglátta. Miért kapott bele a tudatába, miért nem zengett fel ben ne más formában a leány szépsé ge:.. ? Nincs ebben egyéb a tárgyi­lagos kritikánál, mellyel eismeri a lány szépségét és hivatottságát az anyaságra. Minta-emberanyag. — Mily furcsa szavak bukkannak elő. Nóra ebből mit sem sejt. Cseveg. — Látja, mamikám itt is csinos asszony, büszke vagyok reá. Ed­dig egy kicsit kárhoztattam érte, hogy a nagy leánya mellett... No, de mit árthat az nekem... ? Hogy könnyed és finom ... De maga nem figyel rám ! Hol barangol a gondo­lata ... ? Mondjon már valamit ar­ról a banketről, kik voltak ott, hogy érezte magát... ? Ott volt-e Kaszás Anna ... ? (Folytatjuk.} á

Next

/
Thumbnails
Contents