Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-09 / 81. szám

im áprfcs 9. jáímivhL M o z 1 V Az Apolló csütörtöki műsora Pénteken a magyar filmek kirá­lyát, a I.engyelvér-t mutatja be az Apolló Petrovich Szvetiszláv és I.óth Ila főszereplésével, mig szom­bat, vasárnap a Szent hegy folyta­tását, a Véres hegyc<-et vagy a Matterhorn vértanúi liinü hatalmrs filmujdonságot pnrge i a/ Apói ó. Ennek a grandiózus nemet filmcso­dának Louis Trertckor és Marté ía Albani lesznek a főszereplői, kik a Szent hegy cimü filmben is fe­lejthetetlen alakítást nyuj.ottak. Holnaptól Anita Page és Lon ehaney „Be proínndis"-a a Diadalban A Diadal Mozgó ma vetíti utol­jára a tegnap nagy sikerrel be­mutatott két filmujdonságát, A ka­masz agglegényt és Az alvilág ár­nyait, amelyeket Aileen Pringle és Lew Cody, illetőleg »Rex« a cso­dakutya visznek diadalra. 1 \ Ma és holnap a szezon legiz- ' galmasabb detektív történetét, a: j »De profundis«-t mutatja be a Dia- ; dal vezetősége. »De profundis« a ! földalatti Newyork sötét életét vi­szi vászonra 9 hátborzongató fel­vonásban. A darab nagyszerűségét elsősorban is az írója: A. P. Joun­ger és a rendezője: Jack Comvay garantálják. De biztositják a film sikerét a főszereplők: Lon Chaney, Anita Page, Carol Nye, Mae Busch, Polly Moran és Whee­ler Oakman is. A De profundis-t fényes kisérő műsor előzi meg. Indítvány a rozsterméa érté­kesítésére. Kecskemétről jetentik: Kecske­mét város törvényhatósági bizott­sága ma érdekes és megszívlelen­dő átiratot kapott Kiskunhalas képviselőtestületétől. A halasi tes­tületet élénken foglalkoztatta az a válság, amelybe a rozstermelés és ennek következtében a rozstermő vidékek lakossága jutott. A képviselőtestület elhatározta, hogy átiratot intéz az a'fföfdi Vá­rosokhoz, amelyben 'felkén őket, Aassanafc o*da, hogy a rozs megle­lelőbb értékesítési lehetőségeket kapjon. Erre vonatkozólag indít­ványt is terjeszt eT3 a halasi kép­viseíStestüíet, nevezetesen azt, — hogy a pékek a félbarna és barna kenyér fokozottabb készítésével szoktassák rá közönségüket a rozs kenyér fogyasztására, a vendéglő­sök pedig a lehetőség szerint rozs­kenyeret szolgáljanak fei vendé­geiknek. Az átirattal 5. legközelebbi köz­gyűlésen foglalkozik majd a vá­ros törvényhatósági bizottsága. Átépitik a székesfehérvári pálya­udvart. A Duna-Száva-Adria Vasút igaz gatóságának utasítására megkezd­ték a székesfehérvári' páíyaudvar épitési munkálatait. A pályaudvart, a győri pályaudvar mintájára épí­tik ki. A közönség alagúton át jut majd az egyes vágányokhoz. Azon kívül uj vágányokat is építenek, míg a most meglevő fedett csar­nokot lebontják. Az építkezések­nél mintegy 200 munkást foglal­koztatnak. ! Egyre csökken a Bécsbe arányiriö ) marhakivitetünk. A Bécsbe irányuló marhakivi­telünk állandóan csökken. Ennek az a magyarázata, hogy a Bécsbe szállított áru után horribilis vá­mot kell fizetni, amely a szállí­tást nagy mértékben megdrágítja, mert egy marha ausztriai exportja 120—160 pengő költséget tesz ki, ami vaggononként 1600—2000 P összeget jelent. A magyar spenót versenyképes­sége. A Bécsbe menő magyar spenót­száüitmányok versenyképessége az olasz és francia áruval szemben a legutóbb csökkent. Ennek okát az Export Intézet abban lát|a, hogy a magyar áru 50—70 kg sulyu ko­sarakba gyömöszölve érkezik a bécsi piacra. Mire ez az áru meg­érkezik, a kosár közepén és ayán összepréselt, zúzott, fülledt árut találunk, amit el kell 'dobni. A tran cia küldemények ellenben, bár j-4 napi vasúti szállítás után érkezik Becsbe, 10 kg-os rekeszekben, íz­lésesen csomagolva, elsőrendű, friss, egészséges állapotban érkez­nek. Ennek a következménye aztán igen erősen mutatkozik az átvé­teli árakban, mert amikor a fran­cia áruért 1 schillingig terjedő ára­kat fizettek, a magyar áru nem ér ei 60—65 garasnál jobb árat. • « n n n » — A Divat Record májusi ta- ; I vaszi száma megjelent és kapha- f, tó az Ujságboltban Ára szabás- | ívvel együtt 1 pengő. I Fajtiszta g Iíiiölcsla csemeték, I díszfák, díszcserjék, bokrok, 899 2 0 H fenyők, 1 éves akác kis és nagy tételekben a legolcsóbb napi áron vásárolhatók i Nyíregyháza Város 1 1 Kertgazdasága és Faiskolájában 1 I Fajtaaz onosságért sz Telefon 201- Telep a vi avatolunk, kérjen árjegyzéket • )lt csapatkórház mellett. Telefon 156. |j •wmmmmmmmmammmum Dán Endre házassága — REGÉNY. — : Tartallyné S. Ilona. 22 Engem különben is mindig meghat, ha egy nő a kenyérért ro­botol. Pedig megszokhattam volna. — Látja — mondta nekem —­hála Istennek van elég munkánk. Nagyon szép, hogy eljött. Nagyon várom, hogy egyszer ő is eljön... Dán. Olyan szelíden mondta, mintha minden mélyebb értelem nélkül mondaná. Nagyon kedves volt igy. Bemutatott a mamájának. Morót­.zus kis öreg. Olyan villanások van­nak néha a homályos szürke sze­meiben, mint egy tigris -mamának. Nem csoda, ő azok közül az anyák közül való, akiknek az egyik meg­piaTjadt s a másik... írjál Magadról, Bandikám, a dolgaidról, terveidről. Olyan egy­szerű három szavas mondatokat re­pitel hozzám onnan az Isten háta mögül. De legjobb volna, ha eljön­nél már, hogy kibeszélgethetnénk magunkat. Ennyi volt a Panyolay levelé­ben. Ez a fiu nagyon szépen kezd élni, — gondolta Dán, mikor elol­vasta s nagyon jól esett neki ez a tudat. Az igazi nő hozza meg éle­tébe a rendszert. Panyó tehát — boldog 1 Milyen jó érzés lehet bol­dognak lenni. Egy jó házasságba -nem is hozhat semmi sem rosszat, csak valami nagy csapás, valami véletlen nagy megrázkódtatás. De amit önmagunk, azaz két szerető ember teremt a házasságban, az mind csak áldásos lehet. ő is csak ilyen érzésekkel akar a házasságba menni. Eddig nem ta­lálta. meg azt a nőt, akiről fenntar­tás «61kal v- memé mondani, "hogy ez az, az Igazi. Nóra nem az... j Nem. És Béby... ő sem... An- ' nak a nőnek olyannak kell lenni, hogy minden más érzést felborítson benne. Most már rájött arra is, hogy tudatosan hiába is keresi, csak valami véletlennek kell elébe hozni s hogy megismerje : ez Az! Meg kell ismernie 1 Épen egy óra telt el Panyóval, azaz a levele nyomán feltörő gon­dolatokkal. Utána újra hozzá lá­tott a munkához. Négy nap múlva ő is megy a Balatonra, Kati néni után, addig még dolgozni akar. Közben el kell mennie a nádas­falusiak ünnepélyére, is. Most aztán nagy érdeklődéssel kezdett kutatni a Dán Andrások élete után. Akit a farkas tépett széj jel, az is András volt, s az is, akit elevenen eltemettek. A fe|­lesége követte el vele ezt a borzal­mas bünt. Kegyekre és királyi ki­tüntetésre vágyott s igy akart ér­vényesülni. A harmadik András, az a legrégibb, akiről megemlékezik a krónika, még a tizenhatodik szá­zadban élt és török kézre kerülve, ott pusztult el a fogságban. Rossz ómennek vehetné, hogy az Andrások nem szerencsések a Dán családban. De nem akar ilyen hit szuggesztív hatása alá kerülni. Jegyzetben állítja össze az And­rások élettörténetét, hátha akad közöttük legalább egy... egy, aki boldog volt. Az is igaz, hogy a történelem s a családi történelmek irói isi mindig a tragikus, vagy a hősi cselekedeteket örökítették meg. Alkonyat volt, mikor abbahagyta a munkát. Az öreggel a korzóra mentek. Berci bácsi nagy szakér­telmet mutatott a női lábak értéke­lésében. —Enaek is ncrsncsétUnség* a rövid szoknya — jegyezte meg egy karikalábu nőcskére. Máskülönben csinos fruska volna. Endre a következő napot is az ősöknek szentelte. És végre talált egy boldog Dán Andrást is 1 Ez a tizennyolcadik század elején bukkant fel.. . »A császár kegyei­be fogadá őtet. Szivének forró in­dulatja támada egy idegen nemes nő iránt, ki udvari dáma vala. — Atyja-urának nem tetsze az ilyen érzelem, betsületesebbnek látná egy magyar lánnyal való szövetségét. De mikor meglátá őtet, megtetsze a leány neki is. Szebb vala ő, mint reggelen kinyiladozott rózsának bimbaja. Szemejinek sugaraji tün­döklők valának s jóságos szivet mutatának. E szemek levének sze­rencséji. Atyja-ura beleegyeze And­rás házasságába .. .« ».. . . E házasság mindvégig sze­rentsés vala — irja tovább a kró­nika — Isten frigyüket nyolc gyer­mekkel megáldá. Szép és nagyon egészséges gyermekek valának s gyarapodának Istennek szolgálat já­ra, emberek örömére«. Most nagyon érdekelte e család további története. Ugy lehet, — gondolta — hogy ez a család be­biztosította a Dán család fennj­maradását. És talán ennek az ide­gen asszonynak véréből származott ő belé is minden egyéb tulajdon­ság mellé, hogy nem hirtelen cse­lekvő, hamar lelkesedő s hamar kiábránduló, hanem szeret gondol­kozni s csak hosszas gondolkozás után határoz dolgaiban. Ott van Panyolay ! Az ő tüz lei­kével igazi, tipikus magyar. "Drága Panyó! Az arany szivével 1 És ahogy sokszor tudta a biazirtat ad­ni! Kedves volt ugy is. De azért mennyi, később megbánni való bo­MM9MII lailllllll llllllltiKtaMMKvte londságot csinált volna nélküle! Most is a tőzsde. Jó volna a fiu mellett lenni, hogy megfogná néha azt a zabolátlan temperamentumot Ha a Balatonról jön, két napot Pesten fog eltölteni. Megnézi Bébyt is... Irént... Most vette észre, hogy az ősöktől nagyon elkalandozott. Egészen Bé­by-ig ért. De újra csak a sárgult írások felé hajolt, bontogatta össze­tapadt és megtört leveleit, böngész­te a nagy rajzolt betűk néha gör­be sorait. Bele is fáradt az írá­sok tanulmányozásába, de mun­kája nem volt hiábavaló. Szépen visszavezette a családfán s ez a boldog Dán András volt közvetlen őse. Ennek legkisebb fia, Endre volt az ő dédapja. Megkülönbözte­tésül az apjától nem ifjabb Dán Andrásnak, hanem Endrének hív­ták. Voltaképen ez egy és ugyan­azon név. Ennek az Endrének — érde­kes — Virányossy Anna volt a fe­lesége. Anna ... újra egy Anna ... És ez a Virányossy Anna gyer mekágyban halt el. Endre második felesége nagymaróthy Galambos Klára volt, ez az ő dédanyja. Mint az írás megemlékezik ró­la :... csontos és nagytermetű nő vala, nagyobb bizodalmat kelte, mint ama gyermekded teremtés, ki­pek a szülés halálát okozá. De Ga­lambos Klára is mindössze két gyermeket nevele fel, a többi négy elpusztult vala járványos kórokban. Ezt a Galambos Klárát még ő is ismerte. A multak fátyolán átvi­lágított halványuló alakja. Ez volt édes apjának nagyanyja, meg Berci bácsinak. Nagyon sok évet élt, na­gyon öreg volt és nagyon ogésjaé­(Fo%ta**.)

Next

/
Thumbnails
Contents