Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-09 / 81. szám

JNrtrÍRYIDEK. 1930. ápribs 9. Berzék Ambrns magyar hadi­fogoly tragédiája Amerikai magyar újságot, a Buffalói Híradót forgatom. Ott ötlik szemembe az őhazai Hírek rovatában egy honfitársunk mar­tiriuma, amely olyan, hogy túlnő egy egyszerű riport keretén. Még­is csak az Élet a legnagyobb és a legváltozatosabb, legfantasztiku­sabb témákkal rendelkező regény­író, akit egy iró, vagy poéta fan­táziája sem tud túlszárnyalni. Szegény Berzék Ambrus esetét megírhatják balladának, drámá­nak, regénynek egyaránt. Aláb­biakban csak száraz tényeket adunk, beszélnek azok maguktól is. . Szegény feje kükümezei tanitó volt, mint önkéntes káplár a galí­ciai frontra került, a sinkovi csa­tában résztvett. Elfogták és Krasz nojarszkba vitték. Később Per­csinszk vidékén gazdasági mun­kára adták ki és ez lett a veszte. Társaival együtt elkésve értesült a fogolycsereakcióról és a vladi­vosztoki hajóról lemaradt, Szibé­riában rekedt. Mit csinálhatott volna szegény feje, beletörődött valahogy sorsába, megnősült, el­vette egy eléggé jómódú kozáknak özvegyét és 30 holdas birtokukon gazdálkodni kezdett. Jó asszony volt a felesége, Ivanovna Mária, de volt egy átkos szenvedélye: az ópiumszívás és erre csábította az urát is. A mult nyáron a követke­ző zavaros tartalmú levelet irta övéinek Magyarországba: »Kdes szüleim! Én már ugy érzem, hogy soha többé nem látom meg magu­kat. Nem mehetek haza, nem en­ged az én titkos fehér asszonyom­Éjjei és nappal itt áll mellettem s átölei gyönyörű karjaival. Én most nagyon boldog vagyok. Legjobb lesz, ha elfelejtenek. Ambrus.« Az ópiumálmai-szőtte fehér asz­szony és felesége, Ivanovna Má­ria elválaszthatatlan egységbe folytak össze és ez egység mégis megbomlott: felesége az elmúlt ősszel meghalt. A gazdasági hely­zet, a megélhetés is mind nehe­zebbé vált Szibériában, szegény Berzék Ambrus gondolt egyet, el­adta mindenét és néhány, ugyan­csak Szibériában rekedt bajtársá­val együtt Turkesztánba vándorolt — mintha csak megérezte volna, hogy ott fog majd ismét az ő fe­hér asszonyával találkozni. Mert a fehér asszony csakugyan ott élte szobor-életét Taskentben, Konstantin nagyherceg egykori palotájában, meíyet a forradalom elkobzott és nyilvános muzeummá avatott. A nagyherceget viharos életmódja és szerelmi botrányai folytán az »atyuska« Turkesztán­ba száműzte annak idején és bu­feiedve itt válogatta egyre-másra kedveseit, mig végzetével, Pavlo­dár város nacsalnikjának csoda­szép, aranyhajú leányával, Vjerá­vai nem találkozott. A leányt meg látta, az örülésig beleszeretett, — megszöktette és rabja lett addig, mig kevéssel a világháború kitö­rése előtt a malária tőle el nem ragadta. Többet nőre rá nem né­zett és imádott szereimét egé­szen ugy, mint azt érzelgős re­gényírók megírni szokták s kevéssel elhunyta után a sirba követte. De még boldogságuk évet alatt egy hires orosz szobrászt, Bjeiajew Pé­tert, kit Moszkvából Taskentbe hozatott, megbízott awal, hogy szerelmét fehér márványban örö­kítse meg. Ennek a Vjerának cso­daszép, életnagyságú szobra most Taskent muzeumának, a nagyher­ceg egykori palotájának egyik legnagyobb kincse, akárcsak Na­poleon nővérének, Borghese her­cegnőnek"'aktja a Villa Borghesc­bon, Rómáb«*i. A oacsaltkk leá­nyát az orosz szobrász ugyanolyan félig ülő, félig fekvő helyzetben örökítette meg aktjában, min* a halhatatlan Canova mester az olasz hercegasszonyt. Mikor Taskentbe elkerülve ezt a fehér asszonyt meglátta az egy­kori szegény magyar tanitó, bal­végzete tetőpontra lépeft- Mámor­szülte fehér asszonyát újraszületve itt pillantotta meg és este ma­gyar társaihoz térve, lázban ég­ve, boldogan azt újságolta el: »Szerencsés csillagzat alatt szü­lettem: valahára megleltem az éi fehér asszonyomat. Fö'sé c belál­kozás volt. ö is örült né.:e..n cr> reám mosolygott...« Ettői az időtől kezdve telje-en munkaképtelenné vált. Az egész napot az ő fehér asszonya mellett töltötte és ópium-mámorában foly­ton hallotta annak hívogató, csa­logató szavát: sszökjenek meg ketten a fehér asszony tündérlige­tébe, melynek sűrűjébe éhes em­beri szem be nem hatol, ott lesz­nek végre teljesen boldogok.« És a fehérasszony győzött. Ber­zék Ambrus egy este nem távo­zott ei a muzeumból, elrejtőzött a szekrények mögé és egyedürma­radt szerelmével. Ereit felvágta karjain és igy "borult a fehér asz­szonyra. Másnap reggel" vérbefagy va így lelték meg és élet már nem vo t benne. Taskentben a magyarok friss sirt hantoltak, egy künnrekedt magyarral ismét kevesebb, egy balvégzet alatt született magyar sirhalmával ismét több van mesz­sze Turkesztánban. És ezt a fantasztikus, minden valószínűséget nélkülöző regényt, ezt a hátborzongató grand-guig­nolt a legnagyobb fantaszta: az Élet irta meg. MindcnBtt kapható ! Termeli : Erős akció indáit meg Erdéhegy! Lajos főispán mtemuciéjára az angol hússertés szabolcsi tenyészete érdekében Szabolcsvármegyő kisgazdaközöcségének érdeke volna a bacon-sertés tenyésztése. Bármilyen mennyiségben tenyész tik a hússertést, mindent megyeszsek ánglia húmitáségieíe részére. Értekezlet a vármegyeházán a bacon-sertés tenyésztésének bevezetése érdekében Nyiregyházám vasárnap délelőtt nagyjelentőségű értekezlet volt a vármegyeházán. Az értekezletet, amelyen megjelent dr. Erdőhegyi Lajos főispán is, a Mezőgazdasági Kamara éf a vármegyei 'Gazdasá­gi Felügyelőség hivta egybe az angol hússertés tenyésztésének ér­dekében. A magyarországi bacon­gyárak, illetve a Mezőgazdasági Export Intézet képviseletében Konkoly Thege György igazgató, a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara képviseletében Meiszner Ká­roly titkár jelent meg az értekez­leten, amelyen Kausay Tibor vár­megyei gazdasági felügyelő elnö­költ. Az értekezlet tárgya iránt mutatkozó nagy érdeklődést mi sem jellemzi jobban, mint az, — hogy a vármegyeháza nagytermé­ben megjelent a vármegye gazda­közönségének számos képviselője. Nagybirtokosok, bérlők, kisgazdák mind eljöttek erre a szebb jövőt igérő tanácskozásra. ( A hússertés tenyésztésére Szabolcs predesztinálva van A mozgalom előzménye az, hogy amikor Magyarország vidéki váro­sai közül Szegeden, majd Debre­cenben húsfeldolgozó télepek lé­tesültek az angol hússertés fel­dolgozására, dr. Erdőhegyi Lajos főispán interveniált illetékes he­lyen, hogy az akciót terjesszék ki Szabolcsra is, mert a. hússertés te­nyésztésére Szabolcsvármegye min "denképpen predesztinálva van­Szabolcsvármegye a burgonyaha­zája és jól "termeszthető itt az ár­pa is. Már pedig a bacon-sertés tenyésztéséhez nem tengeri', ha­nem elsősorban burgonya és árpa szükséges. A tengeri a mangalica zsirsertés tenyésztésénél a főtáplálék és ha Debrecen városában bacon-sertést feldolgozó telepet létesítettek, — holott Hajdú inkább a zsirsertés tenyésztéséhez szükséges tengerit termeszti, okvetlen rá kell térni a burgonyatermelő Szabolcs vár­megye székvárosában, Nyíregyhá­zán is a hússertés feldolgozását biztosító üzemre. Enyhülne a burgonya­válság A szabolcsi hússertés tenyésztés intenzív megindulása a burgonya válságos helyzetén sokat segítene. Mert, ne felejtsük el, a burgonya elhelyezése tekintetében mutaiko­zó nehézség krónikussá válhat és a hússertés vármegyeszerte való megindulása évről-évre biztosítaná a burgonyakészletek elhelyezését. A szabolcsi kisgazdák biztos pénzforrása Igen jelentós a mozgalom akis­gazdák helyzetének javítása szem­pontjából is. A hússertés tenyésztése állandó és biztos pénzforrása lesz a gaz­Jl, osm* Április 8án, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor AILEEN PRINGLE ég LEW CODY mulatságos oj vígjátéka 7 felvouásbaa KAMASZ AGGLEGÉNY REX. A CSODAKUTYA szenzációi uj filmje AZ ALVILÁG ÁRNYAI REX, "a Mo«akatj« élti halál harea egy vessadelrnss rablóbandával HÍRADÓ. HÍRADÓ. HORTOBÁGYI JUHTÜRÓ MÍfcf orsz. pkjrm - maqy TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Budapest, I , Horthy Miklós-úl 119-121. daközönségnek, amelyet nem ér­hetnek olyan megrázkódtatások, mint most, amikor az árak tartós csökkenése nyomasztó és gátló pénzszűke felidézője lett és a gazdaközönséget a legválságosabb helyzetbe sodorta. Konkoly The­ge igazgató kijelentette, hogy bármennyit is tenyésztenek Sza­bolcsban, a bacon-gyárak min­den darab hússertést átvesznek. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán kezdeményezésére már Nyíregyhá­za város is foglalkozott a vágóhíd­iak a bacon-vágásra leendő kiépí­tése kérdésével és dr. Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármester a város képviselőtestü­letének megbízásával nagyfontos­ságú tárgyalásokat folytat a ba­con-gyárak képviselőivei a nyír­egyházi húsfeldolgozó létesítése ér dekében. Az értekezlet A vasárnapi értekezleten ezek a szempontok meggyőző erővel ju­tottak kifejezésre. Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő megnyitója után Konkoly Thege igazgató is­mertette a hússertés tenyésztésé­nek és értékesítésének lehetősé­geit. Debrecenben már május hó­napban megkezdik a megfelelően berendezett vágóhídon a bacon­sertések vágását és ettől a perc­tői kezdve biztosítva van a sza­bolcsi gazdák által tenyésztett hus sertések megvétele is. Ha Nyír­egyháza város rövid időn belül nem építheti meg az angol hús­sertés feldolgozására szolgáló vá­góhidat, Debrecen veszi fel a Nyíregyházán piacra kerülő ser­téseket, mert a Mezőgazdasági'Ex port Intézet Nyíregyházán vásári kirendeltséget szervez. Ha már 10—15 hússertés felhajtását jel­zik, megjelenik a kirendeltség a nyíregyházi piacon és átveszi deb­receni feldolgozásra az itt árusí­tott angol hússertést vagy keresz­tezett sertést. Mert -— és ez na­gyon jelentős nyíregyház/' gazdá­ink szempontjából — megvesznek bacon-sertés feldolgozásra nem­csak kimondottan tiszta angol hus sertést, hanem keresztezett hús­sertést is. A szabolcsi gazdák a sertés­szérum árának leszállítását: kérik Az értekezleten Orosz Károly dombrádi tenyésztő szólalt fel, aki mint régi hussertéstenyésztő szük­ségesnek tartja a hússertésnél olyan nagyfontosságú oltások esz­közölhetése érdekében a szérum árának csökkentését, mert a mai drága szérum mellett nem lesz a gazdának kedve a gondos sertés ápolásra. Az értekezlet a felszólalás után megnyugvással vette tudomásul, hogy a vármegyei gazdasági fel­ügyelőség felír a földmivelésügyi miniszterhez a szérum "árának csökkentése érdekében. Erdőhegyi Lajos dr. fő­ispán a bacon-tenyésztés mellett { Erdőhegyi Lajos dr. főispán ; szólalt fel ezután. A főispán rá­í mutatott azokra a fontos gazdasá­' gi és szociális szempontokra, — | amelyek Szabolcsban az angol | hússertés tenyésztését szükséges­i ae és nagy jelentőségűvé teszik­I Különösen hangsúlyozta, hogy | Swkbolcs, burgonya házáfa, et­I

Next

/
Thumbnails
Contents