Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-05 / 78. szám

t jtftíKrwéic 1930. április 5. á nemzet hadserege A magyar összetartásnak, a sajnos, többnyire csak émlegetett megértésnek útjelző példáját mutatja a képviselőház pénzügyi bizottsága. Amikor a honvédelmi költségvetést egyhangúlag fogadta el, bizonyságát adták a bizottság tagjai annak, hogy tisztában vannak az ország helyzetének súlyos voltával, de egyúttal tudják azt is, hogy mik azok a feltétlen kötelezettségek, amelyeket Trianon nemzete szebb jövője, boldogabb élete érdekében vállalni tartozik. A világháború után józan észszei senki sem teheti fel Csonkamagyarország vezetőiről, hogy azok militarista alapon állanak és vitézi babérokra vágynak. A hősies, de hiábavaló harcok után legyőzött és letiport ország a béke nyugodt, munkás küzdelmeire készül és minden igyekezete oda irányul, hogy a szomszéd államok' minden fegyverkező fenyegetése el lenére biztosítani tudja a maga számára azt a légkört, mely lehetővé teszi megtépett erejének ujjáépülését. A nemzet szivéből be« szélt az ülés egyik szónoka, amikor rámutatott arra, hogy nem leher örülni a honvédelmi tárca költségapadásának, mert életkérdés, hogy Magyarországnak harcképes serege legyen, nem kalandos vállalkozás céljára, hanem azért, hogy a külső és belső veszedelmektői megvédje az országot. Ez az igazság, a trianoni parancsra szükreszabott magyar honvédség, ha lehet a béke katonája, de egyúttal, ha kell, védelme is a békességnek minden olyan törekvéssel szemben, mely a zavart (es a háborút tűzte ki célul maga elé. A honvédelmi miniszter csatlakozott a kormány-politika frontjához, amikor a költségredukció politikáját a magasabb államháztartás érdekében elfogadta, bár bizonyára hazafias lelkiismeretének szava sokszor nehézzé tette a ceruzát, amely lefelé kerekítette a számjegyeket. A racionalizálás lehetővé tette az 5 százalékos költ ségapasztást, de közben módot adott arra is, hogy a sivár anyagi helyzetét hagyományos kötelesség tudással némán viselő tisztikar fizetésrendezését ujabb megterhelés nélkül végre lehessen hajtani. A magyar lovagiasságnak adja a magyarság tanúbizonyságát akkor, amikor talán túlzott gavallérosságból, jószivüségére hallgat és a nyugdijasok létszámának emelkedése árán is mindenkit elfogad magyar állampolgárnak, aki jelentkezik, bármily kevés köze is volt a régi magyar államhoz. — Ausztriában katonai nyugdíj cimén iiyen körülmények között évente 2—-3 millió pengő megy ki és e tekintetben kényszerintézkedésekről aligha lehet szó, mert a külföldön élő öreg nyugdijasokat kegyetlenség volna megszokott ott hónuktól elszakítani. Annyit mindenesetre megtesz a honvédelmi miniszter, hogy a gyermekes családapákat visszatelepülésre hivja fel, különben megvonja a neveltetési járulékot. A nyugdijasok száma egyébként, mint a honvédelmi miniszter kimutatta^ csökkenni fqg a jövőben a szolgálati időnek 40 évre történt kitolása folytán. Miután megcáfolta a rendőrség militarizálásáról élterjedt zavaros híreszteléseket, a miniszter kijelentette, hogy nem tartja kívánatosnak a tisztikar hiányainak kasztszerü pótlását.. A cél az, —hogy minden társadalmi rétegből legyenek a tisztikarban. Az altiszti utánpótlás se történjék kizárólag az altisztek gyermekeiből, ott A LEGJOBB GYERMEKAPOIÖSZEREKKÉL GONDOZZÁK. j^nvMint^v^ pl yyefjnekkrán ^ermduzafifiam. ITJA A KIÜTÉJEKET, MEGSZÜNTETI A BŐR VŐftŰJJI-GÉT. ( •

MntUMN,(m06tfRM(BAN,aUTK»nrfR6AII KAPHATÓ. Ara darabonként 90 ffilér. megtanulása. Az eszperantó hatalmas politikai és társadalmi, továbbá gazdasági jelentőségét mutatja ki Mihálik József tanár szombat délután, az állami tanitóképző-intézet nagytermében rendezendő élőadáson, amelyr® az eszperantó híveit, az érdeklődőket szeretettel várja a rendezőség. Az előadáson való részvétei természetesen díjtalan. vannak a hadiárvák, ott vannak a hadiözvegyek és a széles magyar néprétegek gyermekei, azok "^köréből fog regrutálódm a kiképző fokozat. Igy lesz igazán a békés magyar honvédség a nemzet hadserege, melyről élmult nagy magyarjaink álmodni sem mertek. Sajtó útján elkövetett rágalmazás vádja alól a kir. törvényszék felmentette egy volt nyíregyházi hírlapírót „á hírlapíró kötelességét teljesiti" ha cikkeiben a közérdekért és szociális szempontokért száll síkra írásánál kizárólag szociális szempontok vezették, a földmunkások érdekeinek megvédése volt a célja Lakatos dr. — szerinte — antiszociális tevékenységének ellensúlyozására. A kir. törvényszék a vcdő és sértett képviselőjének meghallgatása után Hubay Kálmánt az ellene emelt vád és következményei alói felmentette, miután azt a tény állást állapította iheg, hogy a hirlapíró hűen és a valóságnak megfelelően irta meg a közigazgatási hatóság tárgyalását. Ha a cikk abbói a szempontból közöltetett volna, — szóit az Indokolás — hogy közmegvetésnek tegye ki a sértettet, akkor vádlott bűnössége kétségtelenné válna, de mert a hírlapírót cikkének megírásakor szociális szempontok és a közérdek vezette, csak kötelességét teljesítette s igy bűnösnek nem mondható ki. ; Az Ítéletben Hubay Kálmán megnyugodott, mig sértett és képviselője fellebbezéssel éltek. Hubay Kálmán mis'koici hírlapíró, az időközben megszűnt »Ti szavidék« cimü napilap volt felelős szerkesztője sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségévei vádoltun állott tegnapelőtt a kir. törvényszék Brenner tanácsa előtt. A hírlapíró hosszú cikkben foglalkozott Lakatos Ernő dr. nyiregyházi ügyvéd, földbirtokosnak két földmunkásával szemben felmerült ügyével, azt állítva, hogy Lakatos a két munkását megkárosította, jogos illetményeikből önkényesen tekintélyes összegeket vont le. Hubay a cikk anyagát a közigazgatási hatóság által a munkások ügyében megtartott tárgyalásból mentette a valóságnak mindenben megfelelően ugyan, de a maga politikai felfogása szerint élesen kidomborítva az egyes részleteket. Lakatos dr. főleg a cikk tenorját diffikultálta, azt a hangot, ahogy a valóságot beállította. Ezzel szemben Hubay azzai védekezett, hogy őt a cikk megIparosok, kereskedők, mnnkások, tisztviselők, orvosok, ügyvédek, mérnökök, pedagógusok nagy érdeklődéssel várják a szombat délntáni eszperantó-előadást Az Eszperantó-Egyesület elnökségének kiküldötte, Mihálik József tanár szombaton délben érkezik Nyíregyházára Szombaton délután egy órakor érkezik Nyíregyházára a magyar eszperantó-mozgalmak egyik neves vezére, Mihálik József tanár, aki délután 5 órakor az áll. tanítóképző-intézet nagytermében előadást tart az eszperantó jelentőségéről. Nyíregyházán nagy érdeklődéssel várják a kitűnő eszperantistát, aki országszerte élénk tevékenységet fejt ki a mindinkább erősödő mozgalom tudatossá tétele érdekében. Az eszperantó ma már kiállotta a tüzpróbát és értjük azt a nagyfokú érdeklődést, amelyet Mihálik tanár előadása a nyiregyházi munkások, iparosok, kereskedők, gazdák, pedagógusok, mérnökök, örvösök és minden más foglalkozásbeliek sorában keltett. A magyar eszperantó-mozgalom lehetővé tette a magyarságnak a világ érdeklődése körébe való intenzivebb kapcsolódását. Akik eszperantó nyelv segítségével szóban, írásban meg tudják értetni magukat, nyomban levelezésbe bocsátkoznak már a föld Iegtávolibb pontján lakó társakkal és a } nagy emberi szolidaritást, ezen ' belől a magyar ügy hatalmas propagálását szolgálják az eszperantó érintkezések. Ismerünk olyan nyíregyházi családot, amelynek tagjai Japánnal állanak levélbeli, baráti összeköttetésben. Egy urnák Angliában van jó ismerőse, aki már a háború előtt levelezett vele és akitől sok érdekes tanácsot, irányítást kapott már az életben, szűkös napokban még támogatást is. Külföldi városokban minden nagyobb üzlet kirakatábah ott van a zöld csillag, az eszperantó nyelven való készséges kiszolgálás jele. De az eszperantistának a külföldi városokban eligazító kalauza is van Ss nincs a földkerekségen olyan város, ahol he lakna néhány lelkes eszperantista, aki testvéri szívvel öleli magához, kalauzolja, irányítja a messze földről érkező magyar eszperantistátA munkásság, a kereskedők, a tisztviselők, szabadpályán lévők, mind nagy hasznát veszik az eszperantónak, amelynek tanítása aligf kerül fáradságba, pénzbe pedig ép pen nem kerül ennek a nyelvnek A heti mnnkásbérfizetések időpontjáról Irta: Pap János, építési vállalkozó Minél nyomasztóbban hatnak az élet terhei az emberiségre, annál lázasabban dolgozik az emberi agy, kutatva azon eszközöket, módozatokat, amelyeknek segítségével könnyíteni vél az élet súlyán. Talán egyetlen nemzetre sem szakadt annyi nyomorúság a háború nyomán, mint épen ránk. Országrabló ellenségeink nem elégedtek meg területeink nagy részének elrablásával, hanem meg gazdasági téren is lehetetlenné akarnak tenni bennünket, hogy a köznyomorból fakadó elégedetlenséget is ellenünk dúsan felszerelt fegyvertárukba állíthassák. Mi azonban élni akarunk', sőt ei akarjuk foglalni régi dicsőségünk színterét, amelynek utja a szenvedés és nélkülözés kövével van kirakva. Itt pedig osztályrészes német bajtársunk példáját kell követnünk, amely nép

1 a nagy céi érdekében nemcsak a nélkülözés elviselésére tanit bennünket, hanem megtanít arra is, miképen kell áz uj hasznos, bár legcsekélyebb eszközöket és ideákat a nemzeti erő fokozására, de a tömegnyomor enyhítésére felhasználni. Ilyen ötletnek tűnik fel nekem a heti munkásbérfizetések időpontjának revíziója is. Az eszme ugyan nem mai keletű, sőt nem is magyar agy szülötte, mindamellett megérdemli, hogy tüzetesebb vizsgálat alá vegyük s a fenti cél erdekében esetleg meghonosítsuk. Mi a helyzet ma e tekintetben? Munkásaink ez idő szerint, hetenként szombati napon, munka végeztével oly időben kapják kézhez heti keresményüket, amikor ruházati cikket hétfőig már egyáltalán nem, piaci élelmicikket pedig csakis másnap vasárnap a közvetítő kereskedelem utján 15—25 százalékkal drágábban, korlátolt mennyiségben és minőségben vásárolhatnak. A korcsmák azonban korlátlanul rendelkezésükre állanak, sőt a munkásfizetések szokásos szombat estéjére fokozottabban gondoskodnak szórakoztató és marasztaló eszközökről. A munkás annak 'tudatában hogy másnap nem keli megjelennie munkahelyén, könnyebben feledkezik meg a maga és családja iránti kötelességérői, gyakran fillér nélkül vetődik haza. Most lássuk, mi előny származna abból a hetibér fizetéses munkásságra, ha minden helységben a hetipiacot megelőző hétköznapon, pi. nálunk pénteken este kapná hetibérét? A mulatókban,korcs mákban nem felejtené oly könynyen magát, mert ha kipihent, munkaképes állapotban nem jelent kezne rendes időben munkahelyén, másnap ki volna téve az elbocsátás veszélyének. Héti keresetét hazavinné, amiből másnap a heti piacon közvetlenül a termelőtői annak megfelelő áron, menynyiségben és minőségben szerezhetné be közszükségleti cikkeit. • Nekünk munkaadóknak az esetleges reform anyagi differenciát nem okozna, legfeljebb a bérel-