Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-04 / 77. szám

1930. áprfSs 4 Mezőgazdasag Megdöbbentő statisztikai adatok a mezőgazdaság „jövedelmezőségéről" 1913 ban 25.34 pengő kataszteri tiszta jövedelemre 5—5'70 pengő feözteher, 1927-ben pedig 14.60 pengő isfedelemre 12 28 pengő feozteber esett Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület most adta ki vaskos kötetben a magyar mezőgazdaság válságstatisztikáját. A statisztika a mezőgazdasági üzemek 1927ben felvett szá.mtartási eredményei alapján készült, de még ma is aktuális. Talán szoihorubban ak tuális, mint akkor, mert hiszen 1927 óta a magyar mezőgazdaság helyzete nem javult, hanem inkább jelentékenyen rosszabbodott. Az OMGE statisztikája, amely több mint száz mezőgazdasági üzem jövedelmezőségének számadatait tömöríti, elsősorban is azt bizonyítja be, hogy a gazdálkodás ma a legrosszabb tőkebefektetés. Országosan mérlegelt átlagban ugyanis az' összes befektetett tőke a megvizsgált üzemekben a forgalmi telekérték szerint mindössze 1.24 százalékkal, a kataszteri hozadéki telekérték szerint pedig 1.56 százalékkal kamatozott. Mig 1913-ban tíz dunántuli gazdaság átlagjövedelme 25.34 pengő volt, addig 1927-ben ugyanezek a gazdaságok már csak 14.05 pengővel jövedelmeztek. Ha újból a befektetett tőke kamatozását nézzük, kiderül, hogy 1913-ban ez a tiz dunántuli gazdaság még 3,24 százalékkal kamatozott, 1927-ben pedig már csak 1.63 százalékkal. Még jobban rá keü döbbennünk ezeknek az adatoknak a súlyosságára, ha a földbe fektetett tőkének ennél a kamatozásánál figyelembe vesszük, hogy mit hozna ez a pénz, hanem ingatlanba fektették volna, hanem, mondjuk, valamelyik banknál kamatozna. Nem is szólva arról, hogy a megvizsgált mezőgazdasági üzemek 35 százaléka egyáltalán nem hozott »nyereséget«. hanem veszteséggel zárta le mérlegét. Jellemző adat még a mezőgazdaság helyzetére az is, hogy 1927-ben országos átlagban az összes bevételeknek 90 százalékát tette az öszszes kiadás. A háború után tehát 90 százalék volt a gazdaságok rezsije és csupán 10 százalék maradt meg a gazdának az összes bevételeibői, mnit tiszta jövedelem. Ezt a 10 százalékot fordíthatta csak a gazda családjának és saját magának megélhetésére, vagyonának csorbítása nélkül. Az OMGE statisztikája természetesen magyarázatát igyekszik adni annak, mi okozza ezt a súlyos helyzetet. A statisztika alapján a figyelem elsősorban a köztemekre esik. Ebből a szempontból 142 gazdaság adatait vizsgálták felül és megállapították, hogy egy katasztrális holdra 12.28 pengő közteher, a katasztrális tisztajövedelem egy aranykoronájára pe dig 1.26 pengő közteher esett. Ha Dán £odre házassága — REGÉNY. — 18 Irta: Tartallyné S. Ilona. S a pergamentek... A lúdtoll reszketős karcolásai... Én ugy képzelem fiam, hogy van olyan, amelyiket ábrándos-szerelmes diák vetett papirra, aki titokban megcsókolta a várasszony, vagy a várkisasszony lábanyomát... Böngésztem én is bennük. Ugy éreztem, mintha a húsom és a vérem ezekben az Írásokban kezdődnék. Élnek ezek, fiam...! Látod, nekem nincs gyermekem... eddig én őriztem ezeket de, ha meghalok ... te őrizd tovább. És bennük a szellemet... A Dánok, a szekeresi Dánok becsületes szellemét. Mert becstelen egy sem volt közöttük... A krónika igazi férfiakról szól. Szent asszony-anyákról. Ezek mind éltek és áldoztak. Királyért, hazáért, családért. Erős gyökér ez, erős törzs .., Legyünk méltó ágai, levelei... -őrizzük meg életét... Endre lehajtott fejjel hallgatta. Eleinte ugy tünt neki, mintha tréfás íz volna az öreg ur hangjában, azután, hogy egy kis nagyképűség ... mit szónokol az öreg nekem — gondolta - De azután őszinte meghatottsággal hallgatta. Igaza van az öregnek. Szent irása ez a családnak. Sokan azt mondják, hogy az ilyen emlékek belenyúlnak a demokrata szellembe, mint a kisértetek. Miért... ? A tradíciók népek életében is számítanak! Büszkék rá a köztársaságok is! Miért ne őrizhetnék saját belső életükben a családok .. . ? Dán Endre átvette a kulcsokat. És belépett vele elmúlt századok birodalmába ... Mohón futott át a pillantása egy' egy íráson. Már is pagyon gyönyörködtette. Nagy melegek jöttek. ; Megérkezett a nyár. Most tikkadtan húzták az igát az emberek... i Ingujjra vetkőzótten dolgozott ti• tokban még a nagyon elegáns főis; páni titkár is. Sietve vette fel a ! kabátját, ha vendég érkezett. | Dán egész napokon át ki sem • mozdult, csak este ment sétálni Ka' ti nénivel és ismerőseivel. A megyeház parkja illatos volt a sok f ütői-fától, virágtól. A lányok nevettek, hancúrozó kedv bomlott belőlük. Néhány nap óta Nóra is benn volt a nagynénjénél, fürdőtoaletteket varratott, mert a Balatonra készültek. Kati néni is. Csak az öreg marad itthon. Endre ígérte, hogy ő is lemegy vagy tiz napra, de csak később, Most dolga van. Igaz, jobb és nyugalmasabb volna ezzel télen foglalkozni, de akkor már nem lesz itt és másforma elfoglaltság köri le. Meg aztán nagyon érdekli... Ahogy belenézett az írásokba, pár fellobbant mondat gyújtogatja a fantáziáját. Most is, hogy délután a nagy melegben aludt, esteli séta után nem volt álmos, hanem az írásokat nézegette. Kezdte rendszerbe foglalni, jegyzeteket készített. Egy írás legjobban lekötötte figyelmét. A kezdete hiányzott, egy lap talán, melyet elrejtettek a hosszúpedig az üzemi eredményt hozzuk vonatkozásba a közteherrel, akkor ezt a megállapítást kapjuk: 1913-ban 25.34 pengő jövedelemre 5.04—5.70 pengő közteher, ugyanekkor 1927-ben katasztrális holdanként 14.60 pengő tiszta jövedelemre 12.28 pengő közteher esett. Van a megvizsgált gazdaságok között nyofc olyan, amely 21-25 pengő közterhet viselt katasztrális holdanként. Ebből 82.02 százalék esik állami adókra, 13.51 százalék helyhatósági adókra és 4.42 százalék egyéb közterhekre. — A tavaszi szezon divatlapjai Star, Smart, Elité, Stella stb. már megérkeztek és kaphatók az Ujságboltban. • : hosszú évek, vagy talán a penész, ; az enyészet rontotta el régi kezek í munkáját.. . j Az irás igy kezdődött : »... ez a Karászay Anna vivé a menny-asszonyi fátylakat és őrzé magának ereklyéül. Mi szándéka volna vele, ki tudná ?... Talán babonaságok, melyeket valamely vén dajka önte bele az értelmébe, elvoná őket a valóságos élet egyenességéből. Én valék tanuja ennek, szekeresi Dán András, vitéz és nemes hadj (nagya e várnak. Szerethetem-e én őtet, ki bátyám | esküvőjét igy megrablá... ? Elbor ! zadám tőle és mégis újra érzem szivem indulatját feléje hajladozni. Át ütődék mindenen ez érzemény. Szeretett anyám ágyasházában kis oltár van. Mária kegyelmét kérém ott letérdelve, mint egy asszony, vagy gyermek. Térítené szivemet. Fijának vallám magamat. Kinzám magam böjtökkel. Azt cselekednék, mit ő sugallana. Az ágyas-házban térdelék akkor is, mikor jöve Anna és édes szókat csöpögtete háborgásaim közepébe. Megfojtani vágyám őtet. Rávetém magamat... Asszonyi turbékolással hajlék ölemre és csókra kinálá piros száját. — Mit tevéi a fátyolokkal — lihegém oljan hangon, hegy benne megfagyna vala a vér. De nemö mosolyog és öleié nyakamat. Mágusi erőt sugároza belém. Első csókját nyomá számra. E pillanatokban neki nem vála boldogabb nálamnál.. . Minutumok alatt leküzde bennem mindent, ami ellene szegülne ... I — Szivem —- mondá ő — eljegye | zének engem szüleim Balázsfay Káz í mérral. Én elveszejtem magam. — Azért lopám el a fátyolokat, hogy vélek szivedet hajlítsam, őtet meg elidegenitsem. "Hogy küzdenél érJem, mint sárkányok hét fejeivel... Emekkor igérém neki, hogy kesztyűmet a Balázsfay arcába hajítom megforralom vérét s éles kardokkal rohanunk egymásnak. Annám gyöngy ékességeit leszedé magáról, hogy semmi fel vidám itó diszek ne legyenek patjolat testén, midőn én életveszedelembe készülék ő miatta. Karjaimba ölelém őtet még egyszer és elbocsátám... menjen nyugovóra salját lakában ... Én még egyszer a szűz elejébe omlék. Könnyem csordula. Szégyen, de mit tehetnék ellene. Fijatal életem viszem kard elejébe... De azért örvendezék is. Régolta vágyám iljen diadal után... 1 780. aug. 2. d. Még sötétség vala. Apró madárkák szólának, felséges énekek szálIának belőlük az egek felé. A fák törzsi feketén meredének elébünk. Ketten válánk. Megdühödt állatokhoz hasonlitánk. Én erősen tartám nehéz kardomnak markolatját. Én nyugodtabb is valék. Néki orrcimpái reszkettek, szemei forogtak. Szerentsére enmagamat nem is láthatám, mely véres golyók forognak vala az én szemgödreimben. ; (Fefytatjtfe^