Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-30 / 97. szám

2 JNfVíRYIDéK. 1930. április 30. Aktív külkereskedelmi mérleg Külkereskedelmi mérlegünk az 1930. év első negyedében 2.5 millió pengő aktívummal zárult. Örvendetes és jelentőségében megbecsülhetetlen eredmény ez. Hiszen a tavalyi év első negyedében külkereskedelmi mérlegünk az idei 21.5 millió aktívummal szemben 65 millió passzívumot mutatott. De már a tavalyi év utolsó háromnegyedében külkereskedelmünk 42 millió aktívumot tudott produkálni és igy a most kimutatott 21.5 millióval együtt a tavalyi első évnegyed 64 millió passzívuma immár teljesen eltűnt. Végre elmondhatjuk hát, hogy külkereskedelmi mérlegünk aktív lett. És ez most, a mai példátlanul álló és az egész világra kiterjedő gazdasági krizis idején annál fontosabb, minthogy nem állnak rendelkezésünkre azok a hosszúlejáratú külföldi kölcsönök, amelyekből az elmúlt évek folyamán külkereskedelmi passzivápkat eltüntettük és gazdasági beruházásainkat eszközöltük. — Szinte életbevágóan fontos, hogy akkor, amikor az amerikai válság következtében nem fedezhetjük az esetleges behozatali többletet külföldi kÜcsönökből, az eddig jelentkezett külkereskedelmi paszszivumot céltudatos exportpolitikával aktívummá változtassuk. Hiszen az áruexportból nemcsak sziik ségleteinket kell teljesen fedeznünk, hanem régebbi kölcsöntartozásaink kamatait is ebből kell fizetnünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy hosszúlejáratú kölcsönökre többé szükségünk nincs, de ezeket a kölcsönöket nem szabad szükségleteinkre, a külkereskedelmi deficit fedezésére és a kölcsönkamatok fizetésére fordítanunk, hanem gyümölcsöző gazdasági beruházásokra kell felhasználnunk azokat. A magyar gazdasági politika ten gelye a jó exportpolitika. És ez nemcsak azt jelenti, hogy annyit termeljünk, hogy elegendő fölöslegünk maradjon az exportra, hanem elsősorban azt, hogy piacokat tudjunk teremteni termelési fölöslegeinknek, ugy hogy azokat kedvező feltételek mellett és gyorsan értékesithessük.jJCétségtelen, hogy ez a feladat; nehezebbik része, hiszen tudjuk jól, hogy a környező államok minden erejükkel meg akarják nehezíteni export álásunkat. És ha mégis, szomszédaink fáradhatatlan gáncsoskodása és a mai mostoha gazdasági viszonyok ellenére is sikerül aktívvá tenni külkereskedelmünket, ez azoknak a helyes intézkedéseknek a következménye, amelyeket a kereskedelmi miniszter másfél év óta az exportfejlesztés érdekében életbeléptetett. Nem lehet ezt semmiképpen lekicsinyelni, sem a pesszimistáknak, sem a rosszakaratuaknak. Hamis az a beállítás, mintha ez az ujabban kimutatott külkereskedelmi aktívum abból származott volna, hogy vásárló képességünk csökkent és igy az import fokozatos csökkenése által lett mérlegünk aktiv. A statisztikai adatok mást mutatnak. Nem az importunk, amelyre gazdasági életünknek helyes értelmezésben — mindig szüksége lesz, csökkent lényegesebben, hanem exportunk emelkedett jelentős mértékben. Az elmúlt évben pl. több mint kétszáz millióval exportáltunk többet, mint az előző esztendőkben és az idei első évnegyedben exportunk már a mult évi exporttal szemben is 36 millió többletet mutat. Magyarország tehát kiállta a krízist. A világgazdasági válságok közepette is megmutatta, — hogy a legkritikusabb időkben is meg tud állani a saját lábán és meg tud élni abból, amit saját maga termel. Joggal hihetjük, hogy még el jön az idő, amikor Magyarország külkereskedelme a ; helyett, hogy tőkéket apasszon, % uj tőkéket fog termelni az országnak. , Naponta egy vagon só íoiyík el és véss el Szoboszlón Egyik budapesti hetilapnak, az »Előörs« cimünek folyó évi április 5-i számában az alföldi mélyfúrások jelentőségéről elmélkedik Mátray Lajos. Cikkében behatóan foglalkozik a karcagi és hajdúszoboszlói mélyfúrású kutakkal és megállapítja, hogy Pávay Vajna Ferenc főbányatanácsos a magyar alföld mélyében olyan nagy rejtett. kincseket fedezett fel, amelyről a laikusoknak fogalmuk sincs. Megállapítja a cikkíró azt is, hogy a nagy szénérdekeltségek nagy erőfeszítéssel igyekeztek és igyekeznek ezeknek a mélyfúrásoknak a jelentőségét nevetséges semmiségnek feltüntetni, csak azért, hogy "a további kútfúrások megszűnjenek s a veszedelmesnek mutatkozó földgáz konkurrenciától megszabaduljanak. Azt is megállapítja Mátray, hogy ezek az eltaposási szándékú törekvések csak részben sikerülnek, mert a kézzelfogható bizonyítékok, amelyek Karcagon és Szoboszlón állanak rendelkezésre, el nem tagadhatók. Az érdekes cikk egy helyen a következőket mondja: Hajdúszoboszló város, amely az első számú kútból naponta 2 millió 3ooodo liter jódos sósvizet kap, amely 3700 köbméter gázhoz jut az öreg magyar föld ingyen kegyelméből, évi egy vagon búzáért adta bérbe a gyógyfürdőt. Igaz, hogy most a közbirtokosság egész vagyonát lekötötte, hogy a fürdő megváltásához 1.300.000 pengős kölcsönt szerezhessen, azonban nagy kérdés, — hogy a mai viszonyok között ezt a kölcsönt megkaphatja-e. A fürdő csak kisebbik része a dolognak. Mert a szoboszlói vizben, amelyből mindennap 2300000 litert ad az Isten, annyi só van, hogy abból mindennap egy és ('egynegyed vaggon tiszta konyhasó volna lepárolható, kevés költséggel. Csak egy nagyon egyszerű, aránylag olcsó lepárlóüzemet kellene berendezni. Ma még csak eszébe se jut valakinek, hogy ezt megkísérelje. Pedig a szoboszlói viz feltárása óta szakértők számítása szerint legalább kétezer vaggon só folyt bele a Kösi-patak piszkos vizébe. Ugyanakkor pedig milliókat fizetünk ki Romániának az elrabolt m áramarosi bányák sójáért. Ha a má-' sodik szoboszlói fúrás négyszeres sótartalmú vizét megnyitják, akkor napi öt vaggonra emelkedik a vizből termelhető sómennyiség. Ez azonban még nem minden. A szoboszlói viz 74 Celsius fok meleg. Egyike Európa legmagasabb hőfokú gyógyvizeinek. Télen ez a 2300000 literes óriási víztömeg kihasználatlanul folyik el. Pedig aránylag kevés költséggel egész üvegház várost lehetne építeni a gyógyforrás környékén. A melegvíz — keresztül vezetve a megfelelő csőhálózatra — ingyen fűtené az egész üvegházlabirintust, amelyben szegfűt, rózsát, salátát, remek primőröket lehetne termelni egész télen át. A magyar pénz nem vándorolna külföldre, Nizzába virágért, — Olaszországba primőrökért, január végén a pesti vásárcsarnokban ott lehetne a finom, friss maHORTOBÁGYI JUI1TURÓ Mindenfitt ^ Termeli kapható! uSBSt ORSZ. P\Jf% MAOY TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Budapest, I., Horthy Miklós-út 119-121. gyar szoboszlói zöldség, az illatos rózsa. Magyar zsebekbe folyna a horribilis haszon. Még sincs ember, aki megkísérelné ezt a »bombaüzletet«, még sem akad ember, aki elősegítene egy ilyen kezdeményezést. Foglalkozik a szóban levő cikk a karcagi mély furásu gázkut jelentőségével is és megemlékezik az első kut hatalmas kitöréséről, amely aztán eldugulásra vezetett, de amely kut jelenleg is több vizet és gázt ad, mint a szoboszlói kut. Az alföld mélyében levő gázkincset és hővizet, — állapítja meg a cikk irója —• nem vagyunk képesek megfelelőkép kihasználni, értékesíteni. Karcag is, Szoboszló is csak tapogatódzik, de a lendületes munkától tartózkodik, aminek oka az is, hogy azok a szervek, amelyeknek e nagy nemzetgazdasági kérdést lelkesedéssel kellene megoldásra hozni, bizonyos okok miatt közönyösökké váltak s engedik, hogy a nemzeti vagyon kihasználatlanul maradjon. k nyíregyházi rendőrség elfogott egy hírhedt besurranó tolvajt, aki sorozatos lopásokat követett el Nyíregyházán A Bessenyei-téri rendőrőrszem 25-én délután elfogott egy gyanús fiatalembert, aki a kihallgatása során Kiss József rakamazi szabósegédnek vallotta magát. A rendőr figyelmét egy járókelő hivta fel a fiatalemberre, a ki a Jólcai-utcában a déli időben álkulccsal próbált behatolni egy üzletbe, azonban munkájában meg zavarták, néhányan üldözőbevették, de sikerült elmenekülnie. Az üldözői közül az egyik a Bessenyei-téren felismerte a besurranó tolvajt és rendőrkézre adta. A kapitányságon a züllött fiatalember mindent bevallott, a melyből kiderült, hogy az utóbbi időkben a lopások egész sorát követte ei Nyíregyházán. Beismerte, hogy 17-én Simkovits András hentesüzletét nyitotta fel, ahonnan nagymennyiségű kolbásszal és sajttal távozott. Majd — tekintettel a húsvét hétfőre — 19-én hajnalban a Verbéna illattárból 2 szagos vizet és 1.50 fillért vitt magával. Végül 24-én fényes nappal a Sil bermann-féle lisztüzletbe hatolt be, ahonnan 18 pengőt fopott, —mig azután másnap hurokra került az elszánt tolvaj, akit a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezett s tegnap délelőti átkísérte a nyíregyházi kir. ügyészségre. Véres cigányháborn Beszterec község cigánytelepén Valóságos cigányháboru zajlott le április 21-én Beszterec község cigánytelepén. A sármunkás cigányok az ünnepekre előkotorászták ócska nyirettyüiket, bandát alakítottak és bejárták a környéket, — hogy a fiatalság igaz, magyar nótákra roppja a csárdást. Este azután, hogy az elfáradt banda hazatért, a kereset becsületes szétosztásához láttak. Ment is simán minden, csak Lakatos Ferenc nem akart osztozkodni a 4.80 fillér keresményéből. Bodi József és Bodi István nem hagyták annyiban a dolgot, s miután a szép szó nem használt, körülfogták fiz állhatatos Lakatos Ferkót és öklös argumentumokkal igyekeztek jobb belátásra bírni. Ebből azonban baj lett, nagy baj. Lakatos az üvöltés hasznos fegyveréhez nyúlt, mire apósa Jónás Menyhért és annak vagy 12 tagból álló családja ásóval, kapával, vasvillával és székkel felfegyverkezve döntően beleavatkoztak a vitába. A csata — a helyzetjelentés szerint rövid volt, de annál eredményesebb. A két Bodit becsületes emberi ábrázatuktól megfosztva, meglékelt fejjel és összetört tagokkal szállítót Iák a sebesült vivők az Erzsébet kórházba, mig a nap hősét, a szét nem osztott 4.80 fillér büszke tulajdonosát a kir. törvényszék vonja majd felelősségre. — Grammofonlemezujdonságok állandóan a legnagyobb választékban kanhatók az IJisáfrholthan. Szerdán Csütörtökön 2

x/2 órás műsor 7 V2IO órai kezdettel LIL DAGOVER A TÁNCOSNŐ SZERELME WERNER PITSCHAU éa DINA GRALLA HUSZÁRCSINY A két attrakció — 18 felvonásban egyszerra "fclgadásot kezdete heUOzo-ip 5, 7 és 9 órakor