Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-30 / 97. szám

2 JNfVíRYIDéK. 1930. április 30. Aktív külkereskedelmi mérleg Külkereskedelmi mérlegünk az 1930. év első negyedében 2.5 mil­lió pengő aktívummal zárult. Ör­vendetes és jelentőségében meg­becsülhetetlen eredmény ez. Hi­szen a tavalyi év első negyedében külkereskedelmi mérlegünk az idei 21.5 millió aktívummal szem­ben 65 millió passzívumot muta­tott. De már a tavalyi év utolsó háromnegyedében külkereskedel­münk 42 millió aktívumot tudott produkálni és igy a most kimu­tatott 21.5 millióval együtt a ta­valyi első évnegyed 64 millió passzívuma immár teljesen el­tűnt. Végre elmondhatjuk hát, hogy külkereskedelmi mérlegünk aktív lett. És ez most, a mai pél­dátlanul álló és az egész világra kiterjedő gazdasági krizis ide­jén annál fontosabb, minthogy nem állnak rendelkezésünkre azok a hosszúlejáratú külföldi kölcsö­nök, amelyekből az elmúlt évek folyamán külkereskedelmi passzi­vápkat eltüntettük és gazdasági beruházásainkat eszközöltük. — Szinte életbevágóan fontos, hogy akkor, amikor az amerikai válság következtében nem fedezhetjük az esetleges behozatali többletet kül­földi kÜcsönökből, az eddig je­lentkezett külkereskedelmi pasz­szivumot céltudatos exportpoliti­kával aktívummá változtassuk. Hi­szen az áruexportból nemcsak sziik ségleteinket kell teljesen fedez­nünk, hanem régebbi kölcsöntar­tozásaink kamatait is ebből kell fizetnünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy hosszúlejáratú kölcsö­nökre többé szükségünk nincs, de ezeket a kölcsönöket nem szabad szükségleteinkre, a külkereskedel­mi deficit fedezésére és a kölcsön­kamatok fizetésére fordítanunk, hanem gyümölcsöző gazdasági be­ruházásokra kell felhasználnunk azokat. A magyar gazdasági politika ten gelye a jó exportpolitika. És ez nemcsak azt jelenti, hogy annyit termeljünk, hogy elegendő fölös­legünk maradjon az exportra, ha­nem elsősorban azt, hogy piaco­kat tudjunk teremteni termelési fölöslegeinknek, ugy hogy azokat kedvező feltételek mellett és gyorsan értékesithessük.jJCétség­telen, hogy ez a feladat; nehe­zebbik része, hiszen tudjuk jól, hogy a környező államok minden erejükkel meg akarják nehezíteni export álásunkat. És ha mégis, szomszédaink fáradhatatlan gán­csoskodása és a mai mostoha gaz­dasági viszonyok ellenére is sike­rül aktívvá tenni külkereskedel­münket, ez azoknak a helyes intézkedéseknek a következménye, amelyeket a kereskedelmi minisz­ter másfél év óta az exportfej­lesztés érdekében életbeléptetett. Nem lehet ezt semmiképpen le­kicsinyelni, sem a pesszimisták­nak, sem a rosszakaratuaknak. Hamis az a beállítás, mintha ez az ujabban kimutatott külkeres­kedelmi aktívum abból szárma­zott volna, hogy vásárló képessé­günk csökkent és igy az import fokozatos csökkenése által lett mérlegünk aktiv. A statisztikai adatok mást mutatnak. Nem az importunk, amelyre gazdasági éle­tünknek helyes értelmezésben — mindig szüksége lesz, csökkent lényegesebben, hanem exportunk emelkedett jelentős mértékben. Az elmúlt évben pl. több mint két­száz millióval exportáltunk töb­bet, mint az előző esztendőkben és az idei első évnegyedben ex­portunk már a mult évi exporttal szemben is 36 millió többletet mu­tat. Magyarország tehát kiállta a krízist. A világgazdasági válsá­gok közepette is megmutatta, — hogy a legkritikusabb időkben is meg tud állani a saját lábán és meg tud élni abból, amit saját maga termel. Joggal hihetjük, hogy még el jön az idő, amikor Magyarország külkereskedelme a ; helyett, hogy tőkéket apasszon, % uj tőkéket fog termelni az ország­nak. , Naponta egy vagon só íoiyík el és véss el Szoboszlón Egyik budapesti hetilapnak, az »Előörs« cimünek folyó évi ápri­lis 5-i számában az alföldi mély­fúrások jelentőségéről elmélkedik Mátray Lajos. Cikkében behatóan foglalkozik a karcagi és hajdú­szoboszlói mélyfúrású kutakkal és megállapítja, hogy Pávay Vajna Ferenc főbányatanácsos a magyar alföld mélyében olyan nagy rejtett. kincseket fedezett fel, amelyről a laikusoknak fogalmuk sincs. Meg­állapítja a cikkíró azt is, hogy a nagy szénérdekeltségek nagy erő­feszítéssel igyekeztek és igyekez­nek ezeknek a mélyfúrásoknak a jelentőségét nevetséges semmiség­nek feltüntetni, csak azért, hogy "a további kútfúrások megszűnjenek s a veszedelmesnek mutatkozó földgáz konkurrenciától megsza­baduljanak. Azt is megállapítja Mátray, hogy ezek az eltaposási szándékú törekvések csak részben sikerül­nek, mert a kézzelfogható bizo­nyítékok, amelyek Karcagon és Szoboszlón állanak rendelkezésre, el nem tagadhatók. Az érdekes cikk egy helyen a következőket mondja: Hajdúszoboszló város, amely az első számú kútból naponta 2 millió 3ooodo liter jódos sósvizet kap, amely 3700 köbméter gáz­hoz jut az öreg magyar föld in­gyen kegyelméből, évi egy va­gon búzáért adta bérbe a gyógy­fürdőt. Igaz, hogy most a köz­birtokosság egész vagyonát lekö­tötte, hogy a fürdő megváltásához 1.300.000 pengős kölcsönt szerez­hessen, azonban nagy kérdés, — hogy a mai viszonyok között ezt a kölcsönt megkaphatja-e. A fürdő csak kisebbik része a dolog­nak. Mert a szoboszlói vizben, amelyből mindennap 2300000 li­tert ad az Isten, annyi só van, hogy abból mindennap egy és ('egynegyed vaggon tiszta konyha­só volna lepárolható, kevés költ­séggel. Csak egy nagyon egysze­rű, aránylag olcsó lepárlóüzemet kellene berendezni. Ma még csak eszébe se jut valakinek, hogy ezt megkísérelje. Pedig a szoboszlói viz feltárása óta szak­értők számítása szerint legalább kétezer vaggon só folyt bele a Kösi-patak piszkos vizébe. Ugyan­akkor pedig milliókat fizetünk ki Romániának az elrabolt m ára­marosi bányák sójáért. Ha a má-' sodik szoboszlói fúrás négyszeres sótartalmú vizét megnyitják, ak­kor napi öt vaggonra emelkedik a vizből termelhető sómennyiség. Ez azonban még nem minden. A szoboszlói viz 74 Celsius fok meleg. Egyike Európa leg­magasabb hőfokú gyógyvizeinek. Télen ez a 2300000 literes óriási víztömeg kihasználatlanul folyik el. Pedig aránylag kevés költség­gel egész üvegház várost lehet­ne építeni a gyógyforrás környé­kén. A melegvíz — keresztül ve­zetve a megfelelő csőhálózatra — ingyen fűtené az egész üvegház­labirintust, amelyben szegfűt, ró­zsát, salátát, remek primőröket le­hetne termelni egész télen át. A magyar pénz nem vándorolna külföldre, Nizzába virágért, — Olaszországba primőrökért, ja­nuár végén a pesti vásárcsarnok­ban ott lehetne a finom, friss ma­HORTOBÁGYI JUI1TURÓ Mindenfitt ^ Termeli kapható! uSBSt ORSZ. P\Jf% MAOY TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Budapest, I., Horthy Miklós-út 119-121. gyar szoboszlói zöldség, az illa­tos rózsa. Magyar zsebekbe foly­na a horribilis haszon. Még sincs ember, aki megkísérelné ezt a »bombaüzletet«, még sem akad ember, aki elősegítene egy ilyen kezdeményezést. Foglalkozik a szóban levő cikk a karcagi mély furásu gázkut je­lentőségével is és megemlékezik az első kut hatalmas kitöréséről, amely aztán eldugulásra vezetett, de amely kut jelenleg is több vi­zet és gázt ad, mint a szoboszlói kut. Az alföld mélyében levő gáz­kincset és hővizet, — állapítja meg a cikk irója —• nem vagyunk képesek megfelelőkép kihasznál­ni, értékesíteni. Karcag is, Szo­boszló is csak tapogatódzik, de a lendületes munkától tartózkodik, aminek oka az is, hogy azok a szervek, amelyeknek e nagy nemzetgazdasági kérdést lelkese­déssel kellene megoldásra hozni, bizonyos okok miatt közönyösök­ké váltak s engedik, hogy a nem­zeti vagyon kihasználatlanul ma­radjon. k nyíregyházi rendőrség elfogott egy hírhedt besurranó tolvajt, aki sorozatos lopásokat követett el Nyíregyházán A Bessenyei-téri rendőrőrszem 25-én délután elfogott egy gyanús fiatalembert, aki a kihallgatása so­rán Kiss József rakamazi szabó­segédnek vallotta magát. A rendőr figyelmét egy járó­kelő hivta fel a fiatalemberre, a ki a Jólcai-utcában a déli időben álkulccsal próbált behatolni egy üzletbe, azonban munkájában meg zavarták, néhányan üldözőbevet­ték, de sikerült elmenekülnie. Az üldözői közül az egyik a Bessenyei-téren felismerte a be­surranó tolvajt és rendőrkézre ad­ta. A kapitányságon a züllött fia­talember mindent bevallott, a melyből kiderült, hogy az utóbbi időkben a lopások egész sorát kö­vette ei Nyíregyházán. Beismerte, hogy 17-én Simkovits András hentesüzletét nyitotta fel, ahon­nan nagymennyiségű kolbásszal és sajttal távozott. Majd — tekintet­tel a húsvét hétfőre — 19-én haj­nalban a Verbéna illattárból 2 szagos vizet és 1.50 fillért vitt magával. Végül 24-én fényes nappal a Sil bermann-féle lisztüzletbe hatolt be, ahonnan 18 pengőt fopott, —­mig azután másnap hurokra ke­rült az elszánt tolvaj, akit a rend­őrség előzetes letartóztatásba he­lyezett s tegnap délelőti átkísérte a nyíregyházi kir. ügyészségre. Véres cigányháborn Beszterec község cigánytelepén Valóságos cigányháboru zajlott le április 21-én Beszterec község cigánytelepén. A sármunkás cigá­nyok az ünnepekre előkotorászták ócska nyirettyüiket, bandát alakí­tottak és bejárták a környéket, — hogy a fiatalság igaz, magyar nó­tákra roppja a csárdást. Este azután, hogy az elfáradt banda hazatért, a kereset becsü­letes szétosztásához láttak. Ment is simán minden, csak Lakatos Ferenc nem akart osztozkodni a 4.80 fillér keresményéből. Bodi Jó­zsef és Bodi István nem hagyták annyiban a dolgot, s miután a szép szó nem használt, körülfog­ták fiz állhatatos Lakatos Fer­kót és öklös argumentumokkal igyekeztek jobb belátásra bírni. Ebből azonban baj lett, nagy baj. Lakatos az üvöltés hasznos fegy­veréhez nyúlt, mire apósa Jónás Menyhért és annak vagy 12 tagból álló családja ásóval, kapával, vas­villával és székkel felfegyverkezve döntően beleavatkoztak a vitába. A csata — a helyzetjelentés sze­rint rövid volt, de annál eredmé­nyesebb. A két Bodit becsületes emberi ábrázatuktól megfosztva, meglékelt fejjel és összetört ta­gokkal szállítót Iák a sebesült vivők az Erzsébet kórházba, mig a nap hősét, a szét nem osztott 4.80 fillér büszke tulajdonosát a kir. törvényszék vonja majd felelős­ségre. — Grammofonlemezujdonságok állandóan a legnagyobb választék­ban kanhatók az IJisáfrholthan. Szerdán Csütörtökön 2 x/2 órás műsor 7 V2IO órai kezdettel LIL DAGOVER A TÁNCOSNŐ SZERELME WERNER PITSCHAU éa DINA GRALLA HUSZÁRCSINY A két attrakció — 18 felvonásban egyszerra "fclgadásot kezdete heUOzo-ip 5, 7 és 9 órakor

Next

/
Thumbnails
Contents