Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-29 / 96. szám

JftrtfWlöáiSL Az olasz leány esküvője A mult hét egyik napján fé­nyes esküvő székhelye volt a ró­mai Szent József plébánia temp­lom.. Az olasz miniszterelnök leá­nya, Mussolini Edda esküdött örök hűséget s az esküvőn megjelent az olasz társadalom színe-java, a kormány tagjai, a diplomáciai tes­tületek, a legmagasabb állami méltóságok és a "fascista-párt ve­zetői. A jegyespár Mussolini mus­kétásainak tőréből alkotott iv alatt lépett be a templomba, melyet a nép tízezrei állottak körül, él­tetve az olasz nemzet regenerá­torát és a fiatal párt. Magyar szempontból érdekes mozzanata volt a fényes esküvő­nek, hogy megjelent azon a Ma­gyar Asszonyok képviseletében gr. Ambrózy Migazzy Lajosné is, és művészi kivitelű tulipános ládába helyezett menyasszonyi csipke­fátyolt vitt ajándékba Mussolini leányának. A fátyol magyar motí­vumokkal díszített csodálatos szép ségü XVI. századbeli műremek, melyre szorgos magyar asszonyi kezek ráhímezték a kettős keresz­tet, Szent István birodalmának a szimbólumát. A menyasszony az idő rövidsége miatt már nem tűz­hette fel fejére a csipkefátylat, magával vitte azonban azt a temp­lomba és annak az imazsámolynak könyöklőpárnájára teritette, ame­lyen térdelve hallgatta meg a fia­tal pár az esketést végző pap ál­dását. Magyarország ilyenformán nem­csak hivatalosan volt jelen követei által, hanem a magyar társada­lom részéről spontán kiküldött és a magyar asszonyokat reprezentáló gróf Ambrózyné által is résztvett azon az ünnepélyen, mely nem­csak a fiatal párnak és az öröm­szülőknek, de egész Olaszország­nak is öröm ünnepélye volt. Azt jelentette ez a kiküldetés és a gyönyörű menyasszonyi ajándék, hogy az olasz-magyar barátság nemcsak a hideg ésszel gondolko­dó politikusoknak és diplomaták­nak, hanem a testvéri szeretetben egyesülő két nép szivének meg­nyilatkozása iSj_ mely folyton mű­ködő eleven erőként minden alka­lommal megnyilatkozik, vala­hányszor jelentősebb vagy érde­kesebb esemény merül fel a két nemzet életében. Mussolini neve ma kétségtelenül a legnépszerűbb név Magyaror­szágon az összes külföldi neyek között s az ő családi ünnepélyé­nek örömteljes szimfóniájába be­levegyül a magyar nemzet szivér nek dobbanása is. Hogy is ne ven­nénk részt annak az embernek örömében, aki a legharsányabban hangoztatjá a magyar nemzeten elkövetett galádságok világraszóló igazságtalanságát s aki tetteivel lépten-nyotrfbii ; bebizonyítja, hogy nön6 őti aspirációink érvényesülé­sé®^ irányra küzdelmeinkben a mi oldalunk?^ ^a kell, — Brennusként;, ^ g fesuöiy'^be, dobja mi érettünk kz" olasz nemz'ét pal­losát is. Vaí'atmtwK tóéin' sokszor mi is küldöttük balttlt? 0 hősöket az oId^ «szábaSság oüé­delmére, rrföfe^anftkór ouSz&it szertartást tartanak Rómában, — asszonyaink '•m'öi^'sszonyi fátylat küldepfk §z olasz leá^ypik, mert hűséges^ l^sWWf az olasz Des ^magyar a hárc mo­rajában, és a templom zsolo'zsmái­bafiP^ oT -s-iKtm M • , , fit -ST'O/ /n'utnui ssoH i r"^" 1"")""? 1! 1^!" — A Legújabb Diraf, Beyers uisáfibolt oan !' «®§n®T í"-®?! ti c aij u hsgnaT Ady Endre volt vallástanára csak szépet és jót tnd mondani néhai nagy eszű, jó magyar Kecskemétről irják: Érdekes ven dégünk volt ma délelőtt. Kerekes András ny. tanár, a román meg­szállott területen levő zilahi ref. kollégium volt ref. vallástanára ke­reste fel szerkesztőségünket Szu­nyoghy Farkas kecskeméti tanár kíséretében. A tőlünk elszakított magyar kollégium szegény diák­jainak gyűjt kecskeméti látogatá­sa alkalmával. Munkatársunk — értesülvén ar­ról, hogy Kerekes András tanára volt néhai Ady Endrének, az ujabb magyar irodalom legnagyobb köl­tőjének —, meginterjúvolta Kere­kes Andrást, aki igen meglepő­dött a váratlan kérdésre: — Tanár ur ugy~e tanította Ady Endrét? — Igen. — Hány éven keresztül? — Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban. Vallásra tanítottam. — Milyen diák volt? — Rendkívül nagy eszű, sokat tűnődő, gondolkodó ás mondhatom ritka jó diák. Még most is magam előtt van, amikor egy órán a predestinációrói beszéltem s mély, rendkívül sötét fényben égő szemeit rám emelve szólt: »Ta­nár ur kérem, legyen olyan szíves, magyarázzon' erről részletesebben, bővebben.« S amikor engedtem a kívánságnak, kifejtettem a kér­dést, Adyt szemmel láthatólag mé­lyen áthatotta. Költészetében ren­geteg vonást találunk ezZel kap­csolatban. — Ady Endrét — folytatta Ke­rekes András — rendkívül jó ma­gyarnak és jó reformátusnak ismer tem. — Csodálatosan érdekelte a vallástan történelmi része. Mo­hón hallgatta előőadásaimat Bocs­kayról, Bethlenről, Rákócziról. Jó­szívű fiu volt, f elvilágoStfdott gon­dolkodással, sokat dolgozott az önképzőkörben, emlékversei ma­radtak Zilahon. Egyébként vi­dámságra, vigadozásra való haj­lamát is tapasztaltuk. Néha na­gyokat mulatott. Jeles tanuló volt, esze pompásan fogott. Csak jót, csak szépet tudok mondani róla. Amikor feltűnt, Zilahon nagyon sok híve volt, annak ellenére, hogy másfelé rengeteg támadás érte. Igy beszél egykori tanítványá­ról, néhai Ady Endrérőlő öreg, jó tanára, Kerekes András, aki most látogatóban van Kecskemé­ten s egyúttal a zilahi kollégium szegény diákjai javára gyűjt. Szigorúén ellenőrzik a városi köztemető rendjét A városi köztemetőre vonatkozó városi szabályrendeletet folytató­lagosan a következőkben közöl­jük: • 26. < A síremlékeket legalább 0.63 m vastag, szilárd anyagú alapra kell elhelyezni. Sírboltot és külön sír­helyek körül vagy kőfaragványt, vagy vasrácsot szabad alkalmazni. A rendes sírokat 0.3 m. magasra kell felhantolni. Rendes sirokat festett fa, vagy vaskerítéssel szabad körülkeríteni — ugy azonban, hogy az a sírok­nak a 11. szakaszban megállapí­tott távolságát ne csökkentse. A temetkezési helyek körül al­kalmazott kerítés 1 m-nél maga­sabb nem lehet s rudjai élesvégü hegyekkel ellátni nem szabad. 27. A temető kegyeletét és komoly­ságát sértő síremlék felírások el­távolitandók. Minden síremléken magyar felírás alkalmazandó, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a síremléken a magyar felíráson kí­vül bármely más nyelvű felírás is alkalmazható. Amely síremlék ezen szabálynak meg nem felel, annak felállítását a temető-igazgatóság megtilt hallja. 28. Koporsóknak és sírhelyeknek ki­nyitása, az átszállítás — a hozzá­temetkezés esetét n emszámitva — csak az államrendőrség Írás­beli engedélyével történhetik. 29. A közönség a temetőkben csak a nyitva tartás ideje alatt tartóz­kodhatik. Ezt az időt a temető bizottság állapítja meg és erről a közönséget a temető bejáratánál hirdetmény utján tájékoztatja. Tíz éven aluli gyermekek kisé­ret nélkül a temetőbe nem bocsát­hatók. q&vmms&uSBm dMswdfi vd^ímaSeM ^Hms^ Hétfőn RICHÁRD BARTHELMESS idei grandiózus njdonsága A LÁZADÓ Kedden (ISTEN AZ ÓCEÁN FELETT) Ezen műsort a film idegizgató tartalmánál fogya, cnakis Ifi éven felüliek nézhetik meg Szerdán Csütörtökön 2 1k órá« műsor >/ 25, 7 V2IO órai kezdettel LIL DAGOVER A TÁNCOSNŐ SZERELME (NER PITSCHAU és DINA GRÁLLÁ . , , . SZÁRCSINY Ili £dJ7CÍI . k • IO-LT., . I .«••»,„ .....r A kft fUr^^co — lo felvoca»btn egyszerre giabisa integll&rfűl ygorl .Dabsr/nssfe" .aog&gifcv JUoqfilIA .itel&rfel mán 1930. április 20. A gyermekek által netán elkö­vetett rendetlenségért s okozott károkért a kísérők felelősek. 1 * Kocsival a temetőben csak a ki­jelölt utakon és csak' lépésben sza­bad behajtani. A temetőfenntartó város is csak a temető fenntartására szükséges anyagokat szállító teherkocsikkal közlekedhetik a temető belső te­rületén. 31. A temetőben mindenki a kegye­letnek megfelelő magaviseletet köteles tanúsítani. Zajos, lármás viselkedés, fütyülés, temetés alkal­mával dohányozás szigorúan tilos. 32. A temetőben lévő létesítménye­ket megrongálni, bepiszkolni, vi­rágokat letépni, kivinni szigorúan tilos. A halott hozzátartozói is csak a koszorú szalagjait vihetik el. A fertőző betegségben elhaltak nak koszorúiról a szalagot sem szabad elvinni. Tilos a temetkezési helyek dí­szítésére szolgáló tárgyakat ille­téktelenül levenni és eltávolítani. A temetkezési helyekkel össze­függésben lévő díszítéseket, fel­iratokat az érdekeltek is csak a temető igazgatóságánál történt előzetes bejelentés után távolithat­ják el, vagy változtathatják meg. A már felállított síremlékeket az érdekeltek a temetőből csak akkor vihetik el, ha helyébe egy­idejűleg megfelelő síremléket ál­lítanak, vagy ha a halottat is el­szállítják. Mindkét esetben a te­metőbizottság engedélyezi a sír­emlék elvitelét. Síremlékeken javításokat csak eredeti jellegük megváltoztatása nélkül szabad végezni. 33­A temető területén a talajt, vagy gyepet engedély nélkül fel­ásni, a gyepet onnan bárhová el­vinni tilos. A temetőben lefeküdni tilos, le­ülni pedig csak a padokra szabad. 34­Gyümölcsfákat ültetni, emberi élelmi cikkeket termelni, méheket, szárnyasokat, marhákat, sertése­ket és egyéb haszonállatokat, ku­tyákat a temetőben tartani, #/agy oda bevinni tilos. Fenntartás és gondozás. 35­A temetkezési helyek tartozékai gondozása és fenntartása a hozzá­tartozók kötelesége. Pusztulásnak indult, vagy el­hagyott sírboltok, vagy síremlé­kek és sírok jókarba helyezésére az illető családot a köztemető­igazgatóság hívja fel. Ha a család a sirboltott, vagy síremléket a kitűzött határidő alatt jókarba nem hozza, ez esetben jo­gában áll a temető-bizottságnak a javítást az illető család költsé­gére hivatalból elvégeztetni. Az igy felmerült költségek közigaz­gatási végrehajtás utján hajtha­tók be. Ha a hozzátartozótól a helyre­állítási költséget előreláthatólag nem lehet behajtani, ugy a hozzá­tartozó értesítése után négy hét elmultával a temető-igazgatóság­nak jogában van az avult sírhe­lyet, a koporsók és emlékek ke­gyeletes kímélésével földdel be­temetni. Ez esetben a rácsok és fölirt $ sté mis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents