Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-23 / 91. szám

JIUkyxdísl Í930. április 23. „Hiszek Magyarország feltámadásában"! Irta: Andrássy Kálmán. Krisztus feltámadásának szent ünnepén, érdemes Magyarország feltámadásáról gondolkodni. — Egyébkor is, de ha már a dalban összekötöttük a feltámadás titkát, reményét, érdemes tartalma felett is gondolkodni. Én sokat, nagyon sokat gondolkodtam, mélyeztem a legnagyobb gondolkodók megállapításait s ez alkalommal is felmutatok egyetmást az istenien fenséges gondolati tárgyról, — a magyar feltámadásról. Buday Barna, nágykörben tisztalátásu magyarja Szabolcsmegyének, a Budaepsti Hírlap legközelebbi számaiban, a magyar ifjúság jövőjére vonatkozólag, egy időszerű buzdító cikket irt arról a nagy nemzeti és emberiségi föladatról, i meíy rájok vár s melyhez törhetlen eréllyel készülniők kell. Ez! pedig a munka komoly értékelése, válogatás nélkül. Erre válaszol Krúdy Gyula, — a letűnt magyar nemes életmódnak egy ittmaradt mesemondója, szinte ellenkező buzdítást tárva az ifjúság elé, arról a könnyed, barátságos, együttartó, kedélyes magyar életről, mely emlékében is szinte visszasiránkozik. Ezt ápolja az ifjúság, igy lesz boldog a magyar. Egy harmadik tanácsadóról is emlékezem. Dr. Ravasz László, az egyetemes életszemlélet is'tenáldot ta tiszta áttekintője, a hatások és eredmények örvénylő mozgását szemlélve, figyelve: — amerikai féléves körútjáról hazatérve, meglátásait sok oldalról, sok tárgy ról, különböző alkalmaknál, gyűlésekben tárja fel, adja elő, azon a lebilincselő módon, mely itt a mi megyénkben is szinte elbűvölte hallgatóságát. Most csak egy meg figyeléséről emlékezem, midőn egy nagyszabású amerikai acélgyárról beszél, amely beszéd mintegy felvillanó fényvetitése az amerikai munkaerőnek. Olyan lelki látóképesség kellett hozzá, mint a Ravasz Lászlóé, hogy a munka átka helyett, szinte megdicsőítő eredményét láttassa. Merészkedem egy kis idézéssel bizonyítani. »Meg láttam valahogy azt, hogy egy nemzetnek legnagyobb ügye, legnagyobb harca, legnagyobb érdeke, maga a munka. Egy történelem-alkotó hatalom van és ez a munka. Ez alakítja a népek sorsát... Viziószerüen mintha láttam volna azt, hogy a magyart megmenti az, a ki a munkáját organizálja. Rájöttem arra, hogy egy hazafiatlanság és egy nemzet-árulás van csak, — az, ha valaki nem dolgozik. Rájöttem arra, hogy ezer esztendőn keresztül ebben az országban, a verekedő katonán kívül, csak egy lény dolgozott igazán: — a magyar földműves-munkás, és ennek a munkája volt az, mely maga tartotta inkább -ezt az országot ezer éven át, mint a magyar nemesség kardja és a magyar politika furfangja. A munka a jövendő magyar hősköltemény, ez Magyarország megmentése. Isten maga a teljes, az örök, a teremtő munka. Jézusban az a megváltó erő, a mi benne munka: »az én Atyám folyvást munkálkodik, én is munkálkodom...« A munka az élet teljessége, maga az élet... —Ez a Ravasz László lelki meglátása. E meglátáshoz pedig a szükséges fényvetitést a Feltámadottól nyerte Ravasz László, aki tiszta megérthetőséggel adta tudtul, élő szóval, a maga korának, igy: »Én világosságul jöttémé világra, hogy senki sötétségbe ne maradjon.« A ki pedig sötétben marad, ázcsak botorkál és egy nemzet is, Trianonba jut, előbb-utóbb. Az evangéliumban egyszerű, tisz ta és könnyen megérthető példázatokban tanít Jézus arról a fenséges igazságról, hogy ö és az O mennyei Atyja, folyvást munkálkodnak s első például szolgálnak földi gyermekeik előtt. S minő vak és istenellenes az az elgondolás, mely még ma is általános a mi előkelőséget fitogtató magyarjainkban, hogy »a paraszté a dolog!« Iskolázásunk is ennek a vad és pogány elgondolásnak útmutatója, nagyrészben. Egy darab ügyes és üres fecsegésről bizonykodó papirrongy, a nagyélet hullámverésén kívülálló régi és ujabb szóbeszédekről, melyeknek legpompásabb recitálgatása mellett éhen és mezítelen maradna az úgynevezett előkdelőség és politikai »huncutkodás!« S ha még csak ez! De hát hol vannak az őrjöngő háborúk ezredeken át dűlő pusztításai, mefyék mindig Trianon felé készítették az utat s a legistenibb életet is kegyetlen halálba fulasztották, — a szent farizeizmus és cézári istenítés nevében és érkedében! Gondoljunk, nagyon sokat gondoljunk a Golgota keresztjére, és arra a sziklasirra, melyet még le is pecsételtetett a rabló hatalom. Gondoljunk, nagyon sokat gondoljunk arra az angyali fényre, mely ebből a sziklasirbói fellövelt, mutatva uj életet, uj életirányt, uj feladatokat a mi magyar feltámadásunkhoz is. Rá kell állnunk arra a fundamentomra, melyre emberi és nemzeti életünk isteni látója mutat, melyen —• s egyedül csak ezen építhetjük fel, a feltámadás országát a jövő nemzedék számára. E fundamentom nélkül minden szent nóta puszta hang, élettámasztó erő nélkül. Isten nem pusztítást, életet akar. Isten nem bosszúálló hatalom, Isten atyai szeretet. A »mi Atyánk« minden szava, minden betűje, a vonzó bizalomnak, éietápoló és életsegitő erőnek, soha senki álta£ el nem gondolt fenséges kifejezője. A Krisztus lelkéből igy áradt fa, élő beszédében is, még keresztkinzás közt is, sziklasírjából is. Ne a dogmás, uralmi célt szolgáló iskolázásunk után ítélkezzünk e dolgok felett... — Hogy is mondta Ravasz László? »Isten maga a teljes, az örök, a teremtő munka. Jézusban az a megváltó erő, a Imi benne munka!« Bizonyára nem a századokon, sőt ezredeken át elnyomorító rabság állati munkája. A »miliók egy miatt.« Hanem az Isten alkotó munkáját megértő, s az után igazodó istengyermekek alkotó és élet re segitő munkája, — midőn az ébredező gyermeki lélek, már kezdetén az őt környező és rá ható alakok és mozgások közt vezetve, mindig szélesebb és szélesebb körben meglátja, látó lelkén keresztül, a hatások és eredmények egybekapcsolását s e meglátása vezeti a fejlődés azon fokára, midőn Isten által adott talentumai alapján, munkatársa lehet és lesz isteni atyjának és munkás testvéreinek, közös haladásra. Ez az embernevelés istenszerinti ut'ja-módja!' Tudom én azt jól, érzem mély fájdalommal, hogy ez az istenszerinti nevelés és annak boldogító hatása, nem egyhamar, — nem egykönnyen szabadulhat az uralmi eltorzitás bilincseiből, a Krisztus lelki szabadságának feltámadására, de azt Í3 érzem, hogy »Még jőni kell, — még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán!« HORTOBÁGYI JUHTURÓ Mindenütt kapható ! Termeli ORSf.. 'M" MAQY TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT Budapest, I., Horthy Miklós-út 119-121. És mintha átzúgna lelkemen a feltámadás orgonája, Petőfi lelkén át: ( | »Iparkodjunk, — a század viselős, Születni fognak nagyszerű napok!<í Nyíregyházán készítették a detroiti kis „János vitéz" citraszürét és a tiz szereplő árvalányhajas porgekalapját »Csoda volt, könyeztetően szép volt« — ezt írja az amerikai detroiti Magyar Hírlap« arról az előadásról, amelyhez fogható nem volt mostanság Amerikában: a gyermek János Vitéz előadásáról. BötykösBéla, a detroiti független református egyház lelkésze rendezte a magyar érzést lángolásra hevítő, tündéri szépségű előadást Detroitban, a Szent Kereszt Hitközség termeiben. Több mint száz detroiti gyermek játszott a szép magyar operettben. Azok a gyermekek telítődtek meg a honi föld illatával, a magyar dal varázslatos szépségével, akik az úgynevezett »második generáció«hoz tartoznak: A magyar apák és anyák angol kulturától áttelitett, a magyarság testéből elszakadásra kényszeritett nemzedékbői. Dr. Bötykös Béláról, aki magyar gyermekekkel a magyar népmese bűvöletével ható operettet játszatta, azt írják a János Vitéz bemutatója után lelkendező, boldog örömmel beszámoló magyar újságok, hogy apostoli munkát végzett; olyan »amelyhez hasonlót nem hisszük, hogy valaha is végzett volna amerikai magyar kulturfeladatot teljesíteni kívánó ember«. A »János Vitéz« detroiti előadásának van egy érdekes nyíregyházi vonatkozása is. Dr. Bötykös Béla Nyíregyházán lakó édesanyja utján itt rendelte meg a Kukoricza Jancsi cifra szűrét. A szerepet a 12 éves Szálai József alakította nagy sikerrel. Nyíregyházán Kmotrik Gyula szabó készítette a szép cifra szűrt, amelyet végtelen örömmel fogadtak Amerikában. Rendelt Nyíregyházán Bötykös Béla tiz pörge kalapot is a darabhoz. Az árvalányhajas pörgekalapokat Papp Dénesné kalapos készítette a detroiti kis magyarok részére. A detroiti közönség sirt örömében, amikor hallotta, hogy óhazai ruhákban játszanak a kis szereplők, akiknek minden jelenetét tüntető óvációvai jutalmazták. A János Vitéz detroiti bemutatójáról az ottani Magyar Hirlap a többek között ezt irja: A detroiti magyar gyermekek, mi serdülő második generációnk, akkor, amikor a »János Vitéz« előadásán látom őket, rien? félthetem őket attól, hogy a magyar szivüket örökre elvesztik. Ez az élmény, ez az érzés, amit a »János Vitéz« előadása beléjük visz, maradandóbb marad minden iskolai tanításnál: túléli a magyar fajiság öntudatát, az amerikaivá való elrendeltetésükben. Mesét irnak ezek az apró gyermekek: unokáiknak arról, hogy egyszer a János Vitézben felismerték a magyar szív gyönyörű emlékeit. Azt hiszem, hogy Amerikában ilyen magyar neveléssel menthetik meg — az ilyen fáradságra hajlamosak — a második generáció unokáit, egy század magyar szivét — magyar emlékeknek. Dr Bütykös Béla magyar »puIyái« amikor a magyar kardminiatürt forgatják kezükben, mintha a felnövekvő régi magyar gyermekek álmodozását élveznék. Bötykös Béla dr szabolcsi származási detroiti lelkész erős magyar aktivitását kezdettől fogva élénk figyelemmel kisértük és azt láttuk, hogy a magyarság amerikai egybeolvadásának folyamatát lassító, hatalmas társadalmi munkásságáért hálás elismeréssel tartoztunk néki. Melegséggel gondolunk reá azért is, mert a színielőadás rendezésénél szükséges kosztümöket szabolcsi, nyíregyházi iparosoktól rendelte. — Grammofonlemezujdonságok állandóan a legnagyobb választékban kaphatók az Ujságboltban. MA KEDDEN UTOLJÁRA RICHÁRD BARTHELMESS börtön melódiája, GRETA NISSEN Jk ssBinigaz^stfó úr Szerdán Csütörtökön V rekruta Egy rekrnta kalandjai szárazon és a levegőben 8 felv Főszerepben: Pilotli. Ml vassöMii Jim Egy 15 éves fiu merész vállalkozásai 7 felv. Főszerepben Jim Barker. Előadások kezdete hétköznap 5, 7 és 9 órakor