Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-20 / 90. szám

1930. április 20. 3 Összejövetelek szűk és dohos helyiségben Az ibrányi szektát a főhatóságok államellenes tanai, köz erkölcsiségbe ütköző hitelvei miatt nem is ismerhették el. így a szekta tagjainak összejöveteleire a gyülekezési jog rendelkezései irányadók. Minden összejövetelüket tartoznak előzetesen és a megfelelő formában bejelenteni. — Megtörtént, hogy gyűléseiket titokban engedély nélkül a közegészségreé ártalmas, szűk, dohos helyiségben tartották. Ez suíyos kihágás volt a közrend ellen, mert a szekta tagjai, akiknek a közegészségügyi törvények megtartása szigorúan tilos, könnyen terjeszthették a veszedelmes járványt. A hatóságok tehát méltán vonhatták őket az engedély nélkül történt összejövetelek miatt felelősségre. Ez az igazság az ibrányi ügyben és nem az a komolytalan, hatóságainkat mélyen sértő beállítás, mintha ez a felelősségrevonás a vallási meggyőződés megsértése, a vallás gyakorlatának korlátozása lett volna . A vezetők jói élnek a hivők aszkéták A hatóságnak egyébként nagyon feltűnő, hogy a vezetők gyakori távollétük miatt munkával, hasznot hajtó dolgozással nem igen foglalkoznak, anyagi javaik "sincsenek, mégis gondtalan életet élnek. Feltűnik továbbá, hogy a vezetők a szekta tanait a hívekkel szigorúan betartaták, ellenben ők, maguk teljesen figyelmen kívül hagyják. A nagyratörő és diadalmas kultura századában döbbenetesen hat a minden tudományos eredményt megcsufolók sötét tudatlansága és az az élet, amelyet ezen kulturálatlanságon akarnak felépíteni. Sajnálatos és groteszk, amikor ezt a tudatlanságot vesszük védelmünkbe a felvilágosodottság a szabadság és haladás eszméjének jegyében. Ezeket mondotta Szabolcsvármegye alispánja az ibrányi szektáról megjelent hírlapi cikkel kapcsolatban. Meg vagyunk győ- I ződve arról, hogy ha az illetékes I fővárosi lap, amelyben a téves in- I formáció alapján megirt sajnálatos I közlemény napvilágot látott, érte- I süi erről a komoly és súlyos nyi- I latkozatról, korrigálni fogja állás- I pontját az ibrányi hatóságokkai I és a szekta bibliamagyarázó tevé- I kenységévei szemben. zésük szerint a Biblia a gyümölcsöt bűnre csábitónak mondja? Nem gyógyítják a betegeket Mit tennének, ha az uj szekta híveiről megtudnák, hogy betegeiket nem gyógykezeltetik, ha a 7 éven aluli'\ gyermekeket a hatóság szigorú intézkedésére be is mutatják az orvosnak, de az előirt gyógyszert soha be nem adják, a járvány ellen soha nem védekeznek, a difteritiszben szenvedő gyermekeket nem engedik beoltani, sebesülés, kéz-lábtörés esetén sem kezeltetik magukat orvossal, a törvény által előirt himlőoltást csak karhatalom alkalmazásával tűrik meg, orvosi segítséget a legsúlyosabb tüdőgyulladás esetén sem vesznek igénybe, de elpusztulnak éppen az orvos mellőzése miatt. Olyan mindennapi jelentéktelen betegségben is, mint a toroktályog, mert szerintök: »az Ur akarata ellen tenni nem lehet, akár élünk, akár halunk úgyis az Uréi vagyunk« és sem orvoshoz nem mennek, sem gyógyszert nem vesznek fel, mert azok a testet megfertőzik, akkor nem lehetnek Istennek igaz hivei, Krisztusnak igaz követői. 'Halottaikat' nem gyászolják, a temetésen örvendenek, mert hozzátartozójuk a szebb hazába, az Úrhoz jutott. őrültséggel határos cselekedetek Mit tennének bármely müveit külföldi állam hatóságai, ha látnák, hogy egyesek felekezeti tanításaikra hivatkozva a közegészséget, az erkölcsöt, a vagyon-, az életbiztonságot veszélyeztetik azzal, hogy az itt felsorolt, az őrültséggel határos cselekedeteket követik el. Bizonyára ugy tekintenék mindenütt őket, mint tébolyban szenvedő eltévelyedetteket, akiktői óvakodníok, akik ellen védekez niök keli éppen a szabadság, a közbiztonság érdekében. Mindezek, amiket itt a külfölddel kapcsolatban példaképen felsoroltam, ezek az első hallásra szinte hihetetlen bizarrságok, mind megtörtén/ek Ibrányban. Az ibrányi szekta tagjai viselkednek igy. És a magyar hatóságok sem tehetnek . egyebet, mint hogy a közerkölcs, közegészségügy, a társadalmi rend, a vagyon- és életbiztonság érdekében figyelemmel kisérik a szekta tagjainak üzelmeit és megtorolnak minden törvénybe ütköző cselekedetet. Nagy tájékozatlanság és elfogultság keh ahhoz, hogy ezért a törvényes eljárásért, ezért a kötelességteljesitésért bárki is a vallásszabadság megsértésévei vádolja hatóságainkat. » CSMf A KÍK OOeOíBAW-AMfT KílÉRVE ÁaUlNMK AZ NEM LUX ! KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET nóták népszerű Ferencjóskáját és a változó ,idők heves viharként rázták meg a rozoga etikettet. Hol vannak ma a 6panyol szertartások ? Ott pihennek békésen a kapucinusok oszlopos sírboltjában. * Kettesével egymás mellett várnak a látogatók. A máskor vidám nyíregyházi leánysereg elgondoldolkozva áll a homályos folyosón, hol régi festmények is fokozzák a komor hangulatot. Barátságos arcú barnacsuhás barát, Páter Gruftmeister csoportosan engedi le a sírboltba a várakozókat. Elektromos fény szalad át a boltozatos ivek alatt. Keskeny lépcső vezet a sírboltba. A barát tiszta hangsúlyozással lassan beszél, tekintettel az idegenekre. Utána tőit magyarsággal megismétel egy-egy fontosabb részletet, hogy a kirándulók is megérthessék. Rengetegen megírták már látogatásukat a kapucinusok sírboltjában, igy részletesen nem szándékszom felfedezni, csak idézni akarom a páter előadását. • »Amilyen egyszerű volt életében, oly egyszerű halálában is II. József, a népcsászár.« A legjobbakaratu Habsburg, a romantikus hős, ki minden jó tervében szembetalálja magát kora elmaradottságával, bronzkoporsóban alussza tovább népboldogító terveit. Mögötte emelkedik Mária Terézia hatalmas sarkofágja, melyben férjével nyugszik a hatalmas uralkodó. >>26 évvel a halála előtt megcsináltatta 3 és fél m. hosszú, művészi koporsóját, melynek négy sar kán másfél méteres alakok fején a római császári, magyar, cseh és jeruzsálemi királyi koronák díszelegnek.« Abol a Habsburgok oibennek A Nyirvidék bécsi munkatársától. Kis téren bezárt vasajtó. Előtte ezernyi előkelőség, császár, király, fejedelem, udvari méltóságok, főurak, rengeteg herceg, gróf, a háttérben a nép. Szikár, csontos férfi kopog a szűk vasajtón. A tömeg összenéz, mit müvei a spanyol etikettek nagymestere, Monlenuovo herceg, főudvarmester. Barnacsuhás, egyszerű páter a kopogtatásra megjelenik. Ki van kint ? — kérdi csendes hangon. — I. Ferenc Józset császár és király kér bebocsáttatást — válaszol a szikár főmester. Az ajtó becsukódik. Az etikettek őre újra kopog. A barát ismét kérdi: — Ki kopog ott kint? — I. Ferenc Józset császár és király •— válaszol Montenuovo. Az előbbi jelenet megismétlődik. A barát harmadszor nyitja a vasajtót: Ki az és mit akar? — Szegény, esendő lélek, ki beengedésért könyörög — mondja a főudvarmester. " És erre I. Ferenc József osztrák császár és apostoli magyar király bebocsáítást nyert a kapucinusok kriptájába, ahol ősei is örök pihenőt találtak. Ezt olvastuk az etikettes szertartású temetésről a háború alatt és a spanyol kódexek szigorú paragrafusai dacára is megilletődés vett rajtunk erőt Bár a halál kaszája akkorra már sok ezer és ezer magyart szedett le közülünk a háború aratásában, mert a »Mindent megfontoltam és meggondoltam« — még se igen mutatta a megfontolást és meggondolást és Tisza István grófnak volt igaza, ki ellenezte a lavina megindítását, — őszintén sajnálták az osztrák - magyar monarchia népei az öreg király halálát. De elmélkedésre nem volt idő akkor. Gyorsan feledték el a