Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-18 / 89. szám

] 1930. április 18. JvdfÍKYIDÉK. 3 Rácz Marci májas 1 tői Debreceiben, a „Bika" közönségének mnzsikál 29 én és 30-án a nyíregy­háziaktól búcsnzik A két nagy zeneest kedvező idő­ben a »Korona« udvarán lesz A legválságosabb, legszomo­rubh időkben, amikor a szivek be­zárultak, a lélek csüggedten tö­rődött bele a világra zuhanófá­tumba, Nyíregyházán a magyar nóta csodatevő ereje a bánatot messze űzte egy-egy nótás estén, a »Korona« csiÚáros termében. A nótázás nagy titkának tudója, a sirva-riva is vig^szos hegedű mestere: Rácz Marci, az ezüst hajú, örök ifjú, a Nyírség nagy prímásainak hivatott örököse volt. Ott simult szép szavú hegedűjéhez esténként, amikor a kávéházi asz­talok felé hajló fejekben a harcterek hir?dásai kavarogtak és a magyar viiág nótája ez volt: Ma még piros élet, holnap fehér álom... Láttuk Marci szép magyar homloka fölött a piros huszársap­kát és a piros szin tüzével, hety­ke győzelmi reménykedésével pattogott a magyar nóták ritmu­sa, hogy még forróbbra hevitse a vért. Aztán nagy csöndesség esztendejei jöttek és amikor Iegse­tétebb volt a gondok árnya, új­ra ott állt Rácz Marczi szoborba kívánkozó érdekes, büszke és mégis a szivekhez simuló primás alakja és szállt a nóták templomot varázsló tömjéné, hogy felejtsék a gondot, hogy higyjék a szebb holnap hajnalodását a fáradt em­berek. Rácz Marci hegedűje volt az első nótaestet végigmuzsi káló hangszer Nyíregyházán. A Korona udvarán érdekes közönség szállta meg a pótasztalokat is. Olyanok jöttek el, akiket soha nem lát senki este távol az ott­hontól, kávéházban, vendéglőben. Busongón is örvendező nótara­jongók, akik könnyes szemmel szívják a szív mélyére a magyar nóta részegítő ópiumát, hogy megittasuljanak az ősök mámoros lelkétől, amely örökségképpen a magyar nóta melódiájában, ritmu­sában és megfejthetetlen rejté­lyességében él. A száz magyar nótaest, amelyet akkor a »Nyirvi­dék« szerkesztősége rendezett, a magyar nóta ünnepe és Rácz Mar­ci sok szép estjének legszebb dia­dala volt. Mindezeket a fájón boldog emlékezéseket pedig abból a nekünk olyannyira fájó alkalom­ból mondjuk el, hogy hírül kell adnunk: Rácz Marci egy időre bucsut vesz • nyíregyházi közönsé­gétől és május i-tői a Debre­cenben, a »Bika« termében ját­szik. Tudjuk, azon a helyen, ahol most áhítattal fogják Rácz Marci nótázását hallgatni a deb­receniek, ott muzsikálni a leg­nagyobbaknak adatott meg, mert azon a primási helyen a legna­gyobbak hagyományai élnek. — Rácz Marci barátainak azonban igy is fáj az ideiglenes ^Iválás Rácz Marcitól. Az ő híveinek százai határozták el, hogy a két utolsó estén, amikor búcsúra sir fel Rácz Marci hegedűje, ápri­lis 29-én és 30-án ott lesznek a »Koroná«-ban. Aki a hosszú időre távozó, rajongva szeretett nyír­egyházi primás búcsúztatásán ott lesz, hálájának ad kifejezést a magyar nóta mestere iránt. — Szép magyar nótaest, könnyes és vigasságos bucsuestje lesz a két est, amelyet jó idő esetén a »Ko­rona« kertesudvarán rendeznek. — A Legújabb Divat, Beyer's Album, Párisi Divat áprilisi szá­mai megjelentek és kaphatók az .Ujságboitban . Hogyan vásároltak hitelbe a XVII. században ? Amikor még kivágták a rágalmazó nyelvét Pártütés a város tanácsa ellen Öt forintért egy bokor karmazsin csizma Egy ugrás a múltba. Néhány századdal visszafelé forgatjuk a történelem kerekét és az elénk vetitődő képeken keresztül igyek­szünk ráismerni ennek a városnak régi arculatára, keressük a hason­lóságokat, az analógiákat, amelyek különös érdekkel bírhatnak ránk­nézve a mai súlyos viszonyok kö­zött. A társadalmi élet különböző eseményeiről fenmara'dt feljegyzé­sek tükörcserepei mindennél élén­kebb kontúrokkal rajzolják ki előttünk az elmúlt korokat és szokásokat, amelyek végeredmény ben kialakították egy magyar vá­ros képét. Nagyon természetes, mai érte­lemben vett társadalmi életről sok-sok száz évvel ezelőtt szó sem lehetett. Nemcsak azért, meri a társadalmi élet tulajdonképen nem volt, hanem azért is, mert az akkori társadalmat más eszmék és intézmények irányították. Más volt a társadalom képe a városban és más a falvakban a nemesi kú­riák körül. Hogy mennyire má­sok, talán a legjellemzőbben mu­tatja ezt az alábbi példa. A XVI. században a lopást a tolvaj pénz­zel jóvátehette és ha megtérítette a kárt, akkor szabadon mehetett. Később már szigorúbbak voltak a törvények. Debrecen város taná­csa előtt Karós Gergelyné, Katalin asszony ellen valami lopás miatt per folyt 1580 körül. Az ura meg­bocsátott neki és visszafogadta, de »oiy feltétel alatt, hogyha va­lamikor egy lopáson rajtakapják, ugyanazon vétkéért és azért min­den törvény nélkül felakasztják«. Rágalmazás a 16. század­ban Csúnya vétek volt a rágalmazás és szidalmazás is, amilyen esete­ket a járásbíróságok manapság tömegével tárgyalnak le és apró pénzbüntetéssel intéznek el. A 16. században kivágták a bűnös nyel­vét, Szabó Lukács debreceni lakos elkötelezte magát, hogyha vala­mikor az ő nyelvével valakit meg­sértene, ugy, hogy az el nem szenvedhetné, az ő nyelve viltsá­gos ne legyen, hanem tulajdon a maga nyelvével érje meg. -- Ká­das Pétert 1685-ben arra Ítélték, hogy »ha valamikor nyelvével gya­lázatot tenne Bíró uramon, ~ vagy pedig asszonyomon, vagy őkegyel­me házastársának a cselédjén, az ő nyelve váltságos ne legyen, ha­nem tulajdon nyelve mettessékki érte«. Kevésbbé súlyos bün volt az, _ ha valaki a tanács ellen fellázadt. 1653-ban Szíjgyártó Gergely az egyik magyar vidéki városban har­minchatod magával elismerte, hogy pártot ütött a város becsületes ta­nácsa ellen, fogadást tettek, hogy soha ilyen szakadást vagy párt­ütést, támadást, zenebonát, há­borút, visszavonást nem fognak előidézni és a tanács megbocsá­tott nekik. A mai közgyűléseken ezzel szemben minden szankció nélkül lehet támadni a tanácsot. Egy hitelszámla a 17. szá­zadban Debrecen az elmúlt századok­ban nagy kereskedő város volt, fontos állomása távolkelet és a nyugati müveit államok átvonuló kereskedőinek. Élénk volt a ke­reskedelmi kapcsolat a felvidék magas kulturális színvonalon álló városaival. Ezt bizonyítja az a számla is, amelyet Czimmermaren Ádám eperjesi kereskedő 1649-ben küldött egy debreceni lakosnak, aki hitelbe vásárolt nála. Az ér­dekes számla tételei a követke­zők: 6 sing szederjes fajlondis 380 dénárral számítva fl. 22.80 3 vég zsinór és egy lót sodrott selyem 72 dé­nár fl. 2.88 6 sing baraszlai 40 dé­nárral — — — — fi 2.40 3 sing zöld hernác — fl. 3.20 1 és fél sing fekete septuk — — — fl. 2.40 2 vég slézia gyolcs — fl. 10.80 7 sing karassia — — fl. 8.40 Summa fl. 52.88 azon fizetett őkelme készpénzzel fl.. 20, restál még fl. 32.88. Szekérvám és ármaximálás A városok, hogy a kereskedelmi forgalomból hasznuk legyen, a ko­csik után, amelyeken a kereskedők a városba viszik árucikkeiket, vá­mot szedett. A 1 6. században több­ször is változott ez a vám Debre­cenben. Bemenetkor is egy, kime­netkor is egy polturát fizettek a szekerek. A sóval kereskedők 50® kősótól egy kősóval tartoztak a vá­ros birájának. A városi tanács 1643-ban, mint árvizsgáló bizottság lépett fel és megszabta, valamint megerősítette azokat az árhatárokat, amelyek a céhbeli mesteremberek munkáját és azért követelhető béreket sza­bályozta. Igen érdekesek ezek az adatok, amelyekből kiderül, hogy bizony akkor is mindenért fizetni kellett. Az 1706-0S II. Rákóczi fe­jedelem által életbeléptetett limi­táció a többek között egy pár al­földi jó öreg, háizott és szép, kö­vér ökörnek árát 90 forintban szab­ta meg. Talpalásért 1.20 forintot kellett fizetni, egy bokor karma­zsin csizma 3.50 forint. Egy má­zsa vas hámorban 3.60 forint, egy jó csetneki kard hüvelyestől 1.86 forint, egy mázsa fazék valahány itcés, annyi pénz áru. Debreceni nagy öreg szűr 3 forint, egy Szál fenyüdeszka 24 poltura, egy grá­nátskarlát angliai posztóbód való dolmány csináltatása pedig, mely övedzési posztóval, vagy gyolccsal volt bélelve 1.20 forintba került. Egy nagy öreg duplasüveg, nagy karimájú 1 forint, mig egy rókahát bélés nyakastul 20 forintba került. Egy öreg itce méz 60 poltura, a gazdag, aranyos, vagy ezüstös asz­szonyember fejére való csipke 6 forint, a szerecsendió fontja 6 fo­rint, egy levél török skófium 10 forint, a borsnak fontja 1.20 forint, mig a mandola fontja 75 poltura volt. Csúnya fogkő eltorzítja a legszebb arcot. Kellemetlen szájszag visszataszító. Mindkét szépséghibát ala­posan el lehet tüntetni a pompás, üdítő Chlorodoiit-fogpaszta esetleg már egyszeri használatával A fogak rövid használat után gyönyörű elefántcsontszínben ragyognak. Tegyen kísérletet egy kis tubus fogpasztával, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubu3 ára 1' 1.—. Chlorodont-szájvíz üvegenként P 1.90 és 3.50. Csak kék-zöld színű csoma­golásban és ChIoro<l<»9it felirattal valódi Mindenütt kapható. — Leo-Werke A.-G., Uicsden. magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. Egészségesek az idegei? „Lelkes kávébarát létemre rend­kivül örülök, hogy most már kor­látlan mértékben élvezhetem a kávét, mentesen attól az érzéstől, hogy ide­geimnek ártok, amit manapság, amikor az egészséges idegzetre oly nagy szükség ran, nem lehet eléggé hangsúlyozni. . . Vájjon nem volna e tanácsos az élelmiszerügyi hatóság utján, vagy hasonló uton olyan ren­delkezést kieszközölni, hogy a for­galomba kerülő összes kávénak kof­feinmentesnek kell lennie?" (12726) Dr. H , W. A Hag kávé a kávézás min­den örömét nyújtja Önnek, mert valódi, legfinomabb mi­nőségi kávé. Szivének, idegei­nek, veséjének a Hag kávé sohasen árt, mert koffeinmen­tes. Igyék négy hétig Hag ká­vét és győződjék meg, kinek van igaza . 2092 Húsvét vasárnapján a Bethlen uti pályán bajnoki mérkőzést játszik a Nytve és Nykise. Régi tapasztalat bizonyítja, hogy a bajnoki labdarugó mérkőzések érdeklik leginkább a sportközön­séget és a fontos bajnoki ponto­kért folyó küzdelem érdekességében felülmúl bármilyen barátságos mér­kőzést. Két vezető egyesületünk több irányban folytatott tárgyalást, hogy húsvétra fővárosi csapatokat nyerjen meg vendégszereplésre. — Nem volt biztosítva azonban, hogy a vendégek legjobb együttesükkel mutatkoznak be közönségünk előtt és igy csak helyeselhetjük, hogy a Nykise és a Nytve bajnoki mérkő­zéseiket hozták előre húsvét első napjára. Különös érdekességgel bir most a finisben minden bajnoki mérkő­zés, mert hiszen a Nytve és a Nykise még reménnyel küzdhetnek a bajnokság elhóditásáért. Minden hátralévő mérkőzésükre a legkomo­lyabban kell készülniök, mert már esetleges pontveszteségük végleg szertefoszlathatná a bajnoki remé­nyeket. A husvétvasárnapi mérkőzéseket a Nykise Bethlen-uti pályáján ren­dezik meg. Először a Nytve—Dmte utána a Nykise—Dte mérkőzés ke­rül lejátszásra. A két mérkőzésre még visszatérünk. Meghívó. A nagykállói Kereskedelmi r. t. 1930. évi április hó 27-én d.'e.' 1 1 órakor Nagykállóban a Sza­bolcsmegyei Takarékpénztár helyi-' ségében XII. évi rendes közgyűlésére a t. részvényeseket tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentése az 1929. üzlet­évről, ennek kapcsán a zárszá­madások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 2. Esetleges indítványok. Nagykálló, 1930. április 15. Nagykállói Kereskedelmi r. t. Igazgatósága. Jegyzet: A mérleg, veszteség­oyereség-számla a Nagykállói Kereskedelmi r. t. helyiségében az üzleti órák alatt megtekinthető. 228 6

Next

/
Thumbnails
Contents