Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-18 / 89. szám

] 1930. április 18. JvdfÍKYIDÉK. 3 Rácz Marci májas 1 tői Debreceiben, a „Bika" közönségének mnzsikál 29 én és 30-án a nyíregyháziaktól búcsnzik A két nagy zeneest kedvező időben a »Korona« udvarán lesz A legválságosabb, legszomorubh időkben, amikor a szivek bezárultak, a lélek csüggedten törődött bele a világra zuhanófátumba, Nyíregyházán a magyar nóta csodatevő ereje a bánatot messze űzte egy-egy nótás estén, a »Korona« csiÚáros termében. A nótázás nagy titkának tudója, a sirva-riva is vig^szos hegedű mestere: Rácz Marci, az ezüst hajú, örök ifjú, a Nyírség nagy prímásainak hivatott örököse volt. Ott simult szép szavú hegedűjéhez esténként, amikor a kávéházi asztalok felé hajló fejekben a harcterek hir?dásai kavarogtak és a magyar viiág nótája ez volt: Ma még piros élet, holnap fehér álom... Láttuk Marci szép magyar homloka fölött a piros huszársapkát és a piros szin tüzével, hetyke győzelmi reménykedésével pattogott a magyar nóták ritmusa, hogy még forróbbra hevitse a vért. Aztán nagy csöndesség esztendejei jöttek és amikor Iegsetétebb volt a gondok árnya, újra ott állt Rácz Marczi szoborba kívánkozó érdekes, büszke és mégis a szivekhez simuló primás alakja és szállt a nóták templomot varázsló tömjéné, hogy felejtsék a gondot, hogy higyjék a szebb holnap hajnalodását a fáradt emberek. Rácz Marci hegedűje volt az első nótaestet végigmuzsi káló hangszer Nyíregyházán. A Korona udvarán érdekes közönség szállta meg a pótasztalokat is. Olyanok jöttek el, akiket soha nem lát senki este távol az otthontól, kávéházban, vendéglőben. Busongón is örvendező nótarajongók, akik könnyes szemmel szívják a szív mélyére a magyar nóta részegítő ópiumát, hogy megittasuljanak az ősök mámoros lelkétől, amely örökségképpen a magyar nóta melódiájában, ritmusában és megfejthetetlen rejtélyességében él. A száz magyar nótaest, amelyet akkor a »Nyirvidék« szerkesztősége rendezett, a magyar nóta ünnepe és Rácz Marci sok szép estjének legszebb diadala volt. Mindezeket a fájón boldog emlékezéseket pedig abból a nekünk olyannyira fájó alkalomból mondjuk el, hogy hírül kell adnunk: Rácz Marci egy időre bucsut vesz • nyíregyházi közönségétől és május i-tői a Debrecenben, a »Bika« termében játszik. Tudjuk, azon a helyen, ahol most áhítattal fogják Rácz Marci nótázását hallgatni a debreceniek, ott muzsikálni a legnagyobbaknak adatott meg, mert azon a primási helyen a legnagyobbak hagyományai élnek. — Rácz Marci barátainak azonban igy is fáj az ideiglenes ^Iválás Rácz Marcitól. Az ő híveinek százai határozták el, hogy a két utolsó estén, amikor búcsúra sir fel Rácz Marci hegedűje, április 29-én és 30-án ott lesznek a »Koroná«-ban. Aki a hosszú időre távozó, rajongva szeretett nyíregyházi primás búcsúztatásán ott lesz, hálájának ad kifejezést a magyar nóta mestere iránt. — Szép magyar nótaest, könnyes és vigasságos bucsuestje lesz a két est, amelyet jó idő esetén a »Korona« kertesudvarán rendeznek. — A Legújabb Divat, Beyer's Album, Párisi Divat áprilisi számai megjelentek és kaphatók az .Ujságboitban . Hogyan vásároltak hitelbe a XVII. században ? Amikor még kivágták a rágalmazó nyelvét Pártütés a város tanácsa ellen Öt forintért egy bokor karmazsin csizma Egy ugrás a múltba. Néhány századdal visszafelé forgatjuk a történelem kerekét és az elénk vetitődő képeken keresztül igyekszünk ráismerni ennek a városnak régi arculatára, keressük a hasonlóságokat, az analógiákat, amelyek különös érdekkel bírhatnak ránknézve a mai súlyos viszonyok között. A társadalmi élet különböző eseményeiről fenmara'dt feljegyzések tükörcserepei mindennél élénkebb kontúrokkal rajzolják ki előttünk az elmúlt korokat és szokásokat, amelyek végeredmény ben kialakították egy magyar város képét. Nagyon természetes, mai értelemben vett társadalmi életről sok-sok száz évvel ezelőtt szó sem lehetett. Nemcsak azért, meri a társadalmi élet tulajdonképen nem volt, hanem azért is, mert az akkori társadalmat más eszmék és intézmények irányították. Más volt a társadalom képe a városban és más a falvakban a nemesi kúriák körül. Hogy mennyire mások, talán a legjellemzőbben mutatja ezt az alábbi példa. A XVI. században a lopást a tolvaj pénzzel jóvátehette és ha megtérítette a kárt, akkor szabadon mehetett. Később már szigorúbbak voltak a törvények. Debrecen város tanácsa előtt Karós Gergelyné, Katalin asszony ellen valami lopás miatt per folyt 1580 körül. Az ura megbocsátott neki és visszafogadta, de »oiy feltétel alatt, hogyha valamikor egy lopáson rajtakapják, ugyanazon vétkéért és azért minden törvény nélkül felakasztják«. Rágalmazás a 16. században Csúnya vétek volt a rágalmazás és szidalmazás is, amilyen eseteket a járásbíróságok manapság tömegével tárgyalnak le és apró pénzbüntetéssel intéznek el. A 16. században kivágták a bűnös nyelvét, Szabó Lukács debreceni lakos elkötelezte magát, hogyha valamikor az ő nyelvével valakit megsértene, ugy, hogy az el nem szenvedhetné, az ő nyelve viltságos ne legyen, hanem tulajdon a maga nyelvével érje meg. -- Kádas Pétert 1685-ben arra Ítélték, hogy »ha valamikor nyelvével gyalázatot tenne Bíró uramon, ~ vagy pedig asszonyomon, vagy őkegyelme házastársának a cselédjén, az ő nyelve váltságos ne legyen, hanem tulajdon nyelve mettessékki érte«. Kevésbbé súlyos bün volt az, _ ha valaki a tanács ellen fellázadt. 1653-ban Szíjgyártó Gergely az egyik magyar vidéki városban harminchatod magával elismerte, hogy pártot ütött a város becsületes tanácsa ellen, fogadást tettek, hogy soha ilyen szakadást vagy pártütést, támadást, zenebonát, háborút, visszavonást nem fognak előidézni és a tanács megbocsátott nekik. A mai közgyűléseken ezzel szemben minden szankció nélkül lehet támadni a tanácsot. Egy hitelszámla a 17. században Debrecen az elmúlt századokban nagy kereskedő város volt, fontos állomása távolkelet és a nyugati müveit államok átvonuló kereskedőinek. Élénk volt a kereskedelmi kapcsolat a felvidék magas kulturális színvonalon álló városaival. Ezt bizonyítja az a számla is, amelyet Czimmermaren Ádám eperjesi kereskedő 1649-ben küldött egy debreceni lakosnak, aki hitelbe vásárolt nála. Az érdekes számla tételei a következők: 6 sing szederjes fajlondis 380 dénárral számítva fl. 22.80 3 vég zsinór és egy lót sodrott selyem 72 dénár fl. 2.88 6 sing baraszlai 40 dénárral — — — — fi 2.40 3 sing zöld hernác — fl. 3.20 1 és fél sing fekete septuk — — — fl. 2.40 2 vég slézia gyolcs — fl. 10.80 7 sing karassia — — fl. 8.40 Summa fl. 52.88 azon fizetett őkelme készpénzzel fl.. 20, restál még fl. 32.88. Szekérvám és ármaximálás A városok, hogy a kereskedelmi forgalomból hasznuk legyen, a kocsik után, amelyeken a kereskedők a városba viszik árucikkeiket, vámot szedett. A 1 6. században többször is változott ez a vám Debrecenben. Bemenetkor is egy, kimenetkor is egy polturát fizettek a szekerek. A sóval kereskedők 50® kősótól egy kősóval tartoztak a város birájának. A városi tanács 1643-ban, mint árvizsgáló bizottság lépett fel és megszabta, valamint megerősítette azokat az árhatárokat, amelyek a céhbeli mesteremberek munkáját és azért követelhető béreket szabályozta. Igen érdekesek ezek az adatok, amelyekből kiderül, hogy bizony akkor is mindenért fizetni kellett. Az 1706-0S II. Rákóczi fejedelem által életbeléptetett limitáció a többek között egy pár alföldi jó öreg, háizott és szép, kövér ökörnek árát 90 forintban szabta meg. Talpalásért 1.20 forintot kellett fizetni, egy bokor karmazsin csizma 3.50 forint. Egy mázsa vas hámorban 3.60 forint, egy jó csetneki kard hüvelyestől 1.86 forint, egy mázsa fazék valahány itcés, annyi pénz áru. Debreceni nagy öreg szűr 3 forint, egy Szál fenyüdeszka 24 poltura, egy gránátskarlát angliai posztóbód való dolmány csináltatása pedig, mely övedzési posztóval, vagy gyolccsal volt bélelve 1.20 forintba került. Egy nagy öreg duplasüveg, nagy karimájú 1 forint, mig egy rókahát bélés nyakastul 20 forintba került. Egy öreg itce méz 60 poltura, a gazdag, aranyos, vagy ezüstös aszszonyember fejére való csipke 6 forint, a szerecsendió fontja 6 forint, egy levél török skófium 10 forint, a borsnak fontja 1.20 forint, mig a mandola fontja 75 poltura volt. Csúnya fogkő eltorzítja a legszebb arcot. Kellemetlen szájszag visszataszító. Mindkét szépséghibát alaposan el lehet tüntetni a pompás, üdítő Chlorodoiit-fogpaszta esetleg már egyszeri használatával A fogak rövid használat után gyönyörű elefántcsontszínben ragyognak. Tegyen kísérletet egy kis tubus fogpasztával, melynek ára 60 fillér, egy nagy tubu3 ára 1' 1.—. Chlorodont-szájvíz üvegenként P 1.90 és 3.50. Csak kék-zöld színű csomagolásban és ChIoro<l<»9it felirattal valódi Mindenütt kapható. — Leo-Werke A.-G., Uicsden. magyarországi vezérképviselete: Molnár Bertalan és Társa, Budapest. Egészségesek az idegei? „Lelkes kávébarát létemre rendkivül örülök, hogy most már korlátlan mértékben élvezhetem a kávét, mentesen attól az érzéstől, hogy idegeimnek ártok, amit manapság, amikor az egészséges idegzetre oly nagy szükség ran, nem lehet eléggé hangsúlyozni. . . Vájjon nem volna e tanácsos az élelmiszerügyi hatóság utján, vagy hasonló uton olyan rendelkezést kieszközölni, hogy a forgalomba kerülő összes kávénak koffeinmentesnek kell lennie?" (12726) Dr. H , W. A Hag kávé a kávézás minden örömét nyújtja Önnek, mert valódi, legfinomabb minőségi kávé. Szivének, idegeinek, veséjének a Hag kávé sohasen árt, mert koffeinmentes. Igyék négy hétig Hag kávét és győződjék meg, kinek van igaza

. 2092 Húsvét vasárnapján a Bethlen uti pályán bajnoki mérkőzést játszik a Nytve és Nykise. Régi tapasztalat bizonyítja, hogy a bajnoki labdarugó mérkőzések érdeklik leginkább a sportközönséget és a fontos bajnoki pontokért folyó küzdelem érdekességében felülmúl bármilyen barátságos mérkőzést. Két vezető egyesületünk több irányban folytatott tárgyalást, hogy húsvétra fővárosi csapatokat nyerjen meg vendégszereplésre. — Nem volt biztosítva azonban, hogy a vendégek legjobb együttesükkel mutatkoznak be közönségünk előtt és igy csak helyeselhetjük, hogy a Nykise és a Nytve bajnoki mérkőzéseiket hozták előre húsvét első napjára. Különös érdekességgel bir most a finisben minden bajnoki mérkőzés, mert hiszen a Nytve és a Nykise még reménnyel küzdhetnek a bajnokság elhóditásáért. Minden hátralévő mérkőzésükre a legkomolyabban kell készülniök, mert már esetleges pontveszteségük végleg szertefoszlathatná a bajnoki reményeket. A husvétvasárnapi mérkőzéseket a Nykise Bethlen-uti pályáján rendezik meg. Először a Nytve—Dmte utána a Nykise—Dte mérkőzés kerül lejátszásra. A két mérkőzésre még visszatérünk. Meghívó. A nagykállói Kereskedelmi r. t. 1930. évi április hó 27-én d.'e.' 1 1 órakor Nagykállóban a Szabolcsmegyei Takarékpénztár helyi-' ségében XII. évi rendes közgyűlésére a t. részvényeseket tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1929. üzletévről, ennek kapcsán a zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása. 2. Esetleges indítványok. Nagykálló, 1930. április 15. Nagykállói Kereskedelmi r. t. Igazgatósága. Jegyzet: A mérleg, veszteségoyereség-számla a Nagykállói Kereskedelmi r. t. helyiségében az üzleti órák alatt megtekinthető. 228 6