Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-14 / 61. szám

Jfc&ftWl08K. 1?3®. atárcius 14. Szelíd gondolatok Irta: Péter Károly. Lemorzsolódtak a hosszú, unal­mas téli esték. A tavasz áldást, 4letet keltő (melege szétáradt a csonka országon, uj reményeket, újjászületést hirdetve a gazdasá­gilag tönkrement, életerejében meggyöngült magyarságnak, me­lyet már csak az összetartás kelt­het, uj boldog életre. A természet nem ismer akadályokat, lehetet­lenséget, kimért, szigorú szabá­lyossággal halad a maga utján. Hazudni csak az emberek tudnak ugy másnak és önmaguknak. El­hitetni, hogy a látszat való, a való pedig sokszor téves hiedelem, az emberiség legnagyobb százaléká­nak főtörekvése, mely tetteinek, viselkedésének, kijelentéseinek ge­rincét képezi. Modor, illem, jóté­konyság, hazafiság csak külső di­3zei, ráaggatott ruhadarabjai, ha­mis fényt sugárzó hamis éksze­rei e váznak, mely eltakarja az alatta lévő valót. S ez a poétikus hazugság ér­dekes harmóniát teremt, szemet, lelket gyönyörködtető kaleidoskó­pon át mutatja a tényleges élet lüktetését, sokszor megtévesztő színével mély érzelmeket, komoly elhatározásokat kelt sok ember léikében, harmonikus, céltudatos munkára serkenti, sokszor kény­szeríti az embereket. Erezzük, tudjuk ezt válameny­nyien, csak bevallani nem mer­jük. Inkább üszunk az árral, tol­juk a tömeg szekerét, felvesszük divatját, kiszólásait, gyakran gro­teszk, Paprika Jancsiszerü furcsa­ságait, hogy lássák, hogy mi is intelligens, a kort megértő lények vagyunk. Hiszen a tömeg nem lát belsőnkbe, nem érti lelki vívó­dásainkat, nem látja jóltakart hi­báinkat, csak a külsőt, a dekoru­mot látja, annak hódol; letérdel a kitüntetés előtt, megszédül ma­gas intelligenciánkat messzesu­gárzó lakkcipőnk fényétői, divat­harisnyánktól, jói fésült frizuránk­tói, jólszabott, kifogástalanul va­salt ruhánktól, keztyüt nem húz­na, ha kiválóságokkal kezet fo­gott, hogy az a buta állati bőr el ne lopja a magas személyiségek tenyeréből markunkban maradt kézfogás illatát, odaadja testét-­lelkét csalóka délibábok, sokszor rothadék gázából felcsapó lidérc­fények hamis csillogásáért s oly boldogító, üdvöt adó dolgok ezekl Érdemes érte feláldozni az éhes gyermek falatját, az otthoni jó­létet, hiszen minek az a jó ebéd, ha kint nem látják? Fűtött szoba helyett nem szebb, jobb egy ele­gáns utcai bunda? ha mindjárt korgó gyomrot takar is 1 S mi­nek az a hazafiság, ha nem látja a szomszéd? S mégis érdekes, hogy van oly külső színünk, dekórumunk, amit az utca végéről is látni lehet, ami raiamikor főbüszkeségünk volt, »mi nélkül házunk ünnepi alkalom­mai ugy fest, mint az estélyre in­duló gavallér frakkban, de mezít­láb, ami kevésbe kerül, s mégis oiyan értékes és mégsem akarjuk viselni: egy közönséges rudrahu­zott háromszínű vászondarab: a nemzeti zászlónk! Kitűnő kifejezője összetartozan­dóságunknak, együttérzésünk­nek, hazafiságunknak. Elhiszem, hogy az idők ollója sok mindennel ezeket is lenyírta rólunk, kiment a divatból a ha­zafiság, legfeljebb szájjal hirdet­jük, de kevesen érezzük. De leg­alább hazudhatnánk, hogy maradt még belőle bennünk is valami. Itt a március tizenötödike! Újra azt hirdetjük, hogy ma­gyarok vagyunk 1 Hogy együtt ér­*tink! De ha már másban is a külszín után szaladunk, nem lehetne meg­próbálni 'a zászlót is újra divatba hozni ? kihalt hazafiságunkat há­zunk ormára rátűzött zászlókkai legalább mutatni? Vagy azt is le­tagadva még hazudni sem merjük a hazafiságot, ha már nem érez­zük? Meglátjuk tizenötödiké* a — »zászlódiszbe borított város* együttérzésének és hazafias gon­dolkodásának lobogó erdejében, hogy kik azok, akik még mutatni sem merték, hogy »magyarok«. Szabolcsvármegyében a szerencsétlenül járt gyermekek sxáua mind nagyobb méreteket olt i kir. törmyizék ismét két gondatlan szül© elíea hozott marasztaló Ítéletet Szabolcsvármegyében aa utóbbi években a szerencsétlenség áital meghalt, vagy egész életére nyo­morékká satnyult gyermekek szá­ma mind nagyobb méreteket ölt. Alig múlik el hét anélkül, hogy ne kapnánk értesítést hasonló szerencsétlenségről, nem számít­va ezek közé az olyan gyakori ese teket, amikor a gyermek bebizo­nyithatólag bűncselekmény áldo­zata lett. A nyomor gonosz polipkarjai a faivak sötét zugaiban az apró gyermekek felé nyúlnak, amikor a napi gondoktól meggyötört, a fa­lat kenyér után a robotba siető szülők magukra hagyták őket. — Ezek a szegény napszámosok, Zsellérek nem fogadhatnak pesz­tonkát 2—3 esztendős gyermeke­ikhez, kénytelenek felügyelet nél­kül, vagy legjobb esetben a szom­szédasszony gondjaira bizva, ott­hon hagyni Őket, bezárt szobában, télen fűtött kályha mellett, mert hiszen, ma az anyának is munkát keh vállalni, hogy a család meg­tudj'on élni. Természetes, hogy ilyen körül­mények között az egyke mellett még a gye^jmekhalálozások száma is szaporodik és a hatóságok szin­te tehetetlenül állanak e szomorú jelenséggel" szemben. A nyugati államokban minden községben or­vosi felügyelet alatt álló csecse­mő és gyermek napközi otthonok létesültek, ahová korán reggel a munkába siető szülők elhelyezik gyermekeiket és csak este, a munka után viszik haza. Nálunk fttiiég a jövő ábrándjai közé tartoz­nak ezek a szép elgondolások s egyelőre csak a kis holttesteket boncolgatják az orvosszakértők, hogy a forró vizbe pottyant, vagy a lángok martalékává lett áldo­zatok — halálának okát megálla­pítsák a bűnügyi felelősségre­vonás alátámasztása céljából. A kir. törvényszék Brenner ta­nácsa tegnap délelőtt két hasonló ügyben hozott Ítéletet. Az egyik­ben Karsay György nyirmihálydii földművest vádolta az ügyészség gondatlanságból okozott ember­ölés vétségével, a másikban Ba­nyik Mihály nyíregyházi napszá­mos állott bírái elé hasonló vád­dal terhelten. Karsay György 5 éves Eszter nevű gyermekét a mult év de­cember 4-én otthon hagyta. A gyermek ruháját a kályhából "ki­pattanó szikra meggyújtotta és (testét a lángok annyira összeéget­ték, hogy még aznap este bele­halt borzalmas sérüléseibe. Banyik Mihály másfél éves gyer mekét hasonló sors érte. Banyik a szobában egy forróvizzel telt lá­bosban mosogatott. Vizet akart cserélni, a lábost a földre tette és kiment az udvarra friss vizért. Ez idő alatt a gyermek lemászott az ágyról és beleesett a lábosba. Mire Banyik a velőtrázó sikoltás­ra berohant, a szerencsétlen csöp­ségen már segíteni nem lehetett. Alsó teste szinte megfőtt a forró vizben. A kir. törvényszék mind a két vádlottat bűnösnek találta és Kar­say Györgyöt 20, Banyik Mihályt pedig 30 pengőre ítélte. Az íté­letben ugy az ügyész, mint a vád­lottak megnyugodtak. Szülői értekezlet a kir. kath. gimnáziumban A kir. kath. gimnázium tegnap délután tartotta meg ezidei első szülői értekezletét a róm. kath. elemi iskola dísztermében rend­kívül nagy érdeklődés mellett. A nagyszámban megjelent szülők há­lásak lehetnek az értekezlet meg­rendezéséért, mert Néveri János | dr. igazgatótól az értekezle­ten a tanulók otthoni ellenőrzé­séről és a tanulásban való támo­gatásáról értékes útbaigazítást kaptak. Az előadó kifejtette, hogy a tanulókra az iskola módszeresen tanitó munkája után is szorgal­mat, odaadást, kellő időbeosztást és módszeres tanulási eljárást kí­vánó sok tennivaló vár. Ezekben a tennivalókban a szülők hatha­tósan támogathatják a gyerme­keket. Biztositaniok keh a feltét­len zavartalanságot a tanuló diák számára és figyelniök kell arra, hogy ne szajkó módjára rendszer­telenül tanuljanak, hanem először Csütörtöktől—vasárnapig AZ ORVOS É8 AZ ASSZOÜY Izzó szerelni történet egy asscoayról ét két férfiről 10 fejezetbe*. — Szereplök : Az örves . . . Stuart Romé As asszony Marcell* Albaal A férj H A. Schletow Állatok világa és Burleszk. — Rcndea helyárak. Jegyelővétel. Szombaton d. n. fél 4 ómkor olesó halyárn g}ermfkel5adi« ajándék osutésssl Séta a ndfflatak között Hétfőn Kedden A NYÜGáT POEÖ A kék ördög ezred kadaagya Egy francia hadnagy kalanrijil a rilAíjháhornbas f!lö»dA«ok kezdete r«?árn*ii 3, 5, 7 éi 9, hétkör,n»p 5, 7 és í rtrakor olvassák ti egyszer-kétszer értel­mesen a leckét és aztán tanul­gassák szakaszonként. Nem he­lyes, ha az egyik tantárgyat ad­dig tanulják, míg a sok ismétel­getésbe bele nem fáradnak. Jobb és eredményesebb, ha azt a tár­gyat, amelyet egy ideig tanulnak, féireteszik és mást vesznek a ke­zükbe. Később újra elővehetik és ekkor frissebb készséggel, na­gyobb sikerrel ismételgethetik. Különösen fontos, hogy reggel, felüdült elmével újra átvegyék a leckéjüket. Őva figyelmeztette az előadó a szülőket, hogy azoknak a gyerme­keknek, akik mohón olvasnak, ne adjunk a kezébe a tanulás élőtt szórakoztató könyveket, mert a felcsigázott fantázia nem tud meg pihenni és a tanulás sem lesz nyugodt, eredményes. Útmutatást adott a szülőknek, miként kell az egyes tárgyak tanulásánál se­gédkezniük a gyermeknek. Kívá­natos, hogy a szülők, akik foglal­koznak gyermekök ellenőrzésével, ismerjék meg az iskola módsze­rét, mert két különböző eljárás­sal vezetett tanuló kevesebbet tud, mintha semmit sem segítené­nek rajta. Az iskola munkáját legjobban az éwégi összefoglaló­kon figyelhetik meg az érdeklő­dők. Figyelmeztette az előadó a szü­lőket arra is, hogy ne vállaljanak a fiuk több tanítványt, mint amennyit könnyen elláthatnak in­strukcióval. Elmaradnak tanulmá­nyaikban, kimerülnek és instruk­tori munkájuk sem sokat ér. A szülők ellenőrző és segitő munkájukat azzal "kezdjék, hogy kérdezzé.k meg, mi a lecke, az­tán kezdjék meg a tanulók a ké­szülést az írásbeli feladatok el­készítésével. A könyvnélküli lec­kéket elolvastatva,, érdeklődjék a. szülő, megértette-e a tanuló a lecke lényegét, azután foghat a megtanuláshoz. A számtani fel­adat ellenőrzésénél végigvezeti a gyermeket á feladott példa meg­oldásának okoskodási Utján, nem pedig ugy jár el, hogy megmond­ja, miféle müveletet kell az egyes példánál használni. A gyenge tanulót mentesiteni keli a mellékes teendők alól és időt kell biztosítani a tanulásra. Arra vonatkozóan, hogy a tanulással sehogysem bol­dogulókat, az iskolából kivéve miféle pályákra adhatják a szü­lők, általában a pályaválasztás kérdésérői külön értekezleten fog­ják tájékoztatni a szülőket. Érdekes statisztikai adatokkal világította meg az előadó azt a kérdést, hogy az ország százhu­szonegy középiskolája között szi­gorú klasszifikálás szempontjából milyen a helyzete a nyíregy­házi kir. kath. gimnáziumnak. Kitűnt, hogy a bukottak száza­lék^ t8.7 volt a nyíregyházi kir. kath. gimnáziumban és nyolcvan­öt olyan középiskola van, ahol en­nél nagyobb a bukottak százaléka Igy csak harmincöt iskola van, ahol kevesebb a bukott diák. Az országos átlag tekintetében iseny JSébb, illetve itt az eredmény jobb ilyen viszonylatban is. Az előadó igazgató felhívta a szülők figyelmét a magyar gyárt­mányú írószerek kötelező haszná­latára, a szentgotthárdi iskolasza­natóriumra, az őszi hónapokban rendezendő házi tánciskolára. A szülők közül -egy felszólaló arra kérte a tanári testületet, hogy az ésszerű tanulás módjára a fiukat behatóan tájékoztassák. Az igazgató a felszólalásra kije­lentette, hogy ebben az irányba* minden tanár megadja a szüksé­ges útbaigazítást. Ezzei az érté­kes tájékoztatásokat nyújtó szü­W értókoílet réget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents