Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-12 / 59. szám

JSflrÍRYIDÉK. 1930. március 12. év óta, Kiss Józsefné cselédei­helyező asszonyt, aki a H. Sinay Sámuel debreceni cselédközvetitő intézetnél 36 év óta és Hasznos Fe­renc gyári munkást Szolnok me­gyei város iparvállalatainál 32 év óta teljesitett egyfolytában hiven és kifogástalanul szolgálatot. s z i n h a z „Köszönöm Önöknek, heg? eljöttek a magyar színészet temetésére" — mondotta tegnap este, a második felvonás után Gulyás Menyhért a Közönségnek, amelynek létszáma nem ha­ladta meg a színpadon szereplőkét Teginap este olyasvalami történt a nyíregyházi Városi Színházban, amit bármennyire szeretnénk más, enyhe jelzővel illetni, — leg­enyhébbnek reá a kulturbotrány szót találjuk. A színpadon Hevesi Sándor drámája, a: »Császár és ko­médiás» ment lenyűgözően nagy­szerű előadásban, a nézőtéren pe­dig, leszámítva a hivatalosan je­letnvoltakat, mint a szinügyi bizott­ság, rendőrség, tűzoltóság, sajtó képviselőit és a színtársulat néző tagjait, nem voltak annyian, mint ahányan egy népesebb jelenetben felsorakoztak a színészek a szín­padon. Hogy ez milyen keserű­séget érlelhetett meg a direktor és az egész színtársulat tagjainak szi­vében, az elképzelhető s csak igy érthető meg az igazgatónak az a [nyilatkozata, amelyet a második felvonás után a rivalda előtt tett­Körülbelül ezeket mondotta: »Mé­lyen tisztelt Hölgyeim és Uraim 1 El szorult sziwei és fájdalomtól re­megő lélekkel kell bejelentenem önöknek azt a rettenetes hirt, hogy a magyar színészet Nyíregy­házán ma este meghalt, önök itt, Hölgyeim és Uraim, akik szívesek voltak megjelenni, ennek a halál­esetnek siratói. Köszönöm önök, nek, hogy eljöttek elsiratni a ma­gyar színészetet!« A szavak döbbenetes erejűek, de mélységes igazságot tártak fel. Mi már hosszú idő óta figyelj ük s pró­báljuk a sajtó erejével irányítani a közönség Ízlését, sajnosan kell azonban megállapítanunk, hogy si­kertelenül. Komoly irodalmi értékű színdarabok előadása alig-alig járt valami sikerrel s csak egyes ki­vételes jelentőségű alkalmakkor, — valami szelíd, felülről jövő nyomás és kérelem eredményezett olykor­olykor telt házat. Ha néha azt kel­lett feljegyeznünk, hogy telt ház nézte végig az előadást, akkor csak nem minden esetben sületlen ope­rettszövegek sokszor kétértelmű, sőt nem is nagyon kétértelmű, ha­nem határozottan szellemtelen ma­lacsága volt az, ami a csámcsogó Ízlésű mai kor tömegeit odavon­zotta a szinház nézőterére. Évek­kei ezélőtt hasonló tragikus hely­zetben az akkori színtársulat egyik igen derék színésze mondotta előt­tünk, hogy ma az kell a közön­ségnek, hogy a primadonna minél hiagagabbra vesse fel a lábát s mi­nél több malacsággal legyen tele egy darab, annál nagyobb közön­ségsikere van a szinház előadásai­nak. Nem ringatjuk magunkat abban a téves hitben, hogy a nű lelkűnk­ből is előtörő keserűségnek, ame­lyet szavakba foglaltunk, lesz vala­mi kedvező eredménye. Nem, a szinház hasonló esetekben, komoly drámai müvek bemutatásánál ismét csak üres lesz. Nem is szándéko­zunk megjavítani a közönség ízlé­sét, ami úgysem sikerülne. Lehet, hogy még évtizedek fognak elmúl­ni, amikor maga a közönség fog reájonni, hogy melyek azok a da­rabok, amelyek gondolatokat nyúj­tanak s amely gondolatok felett érdemes szemlélődni. Ma beteg a társadalmi lélek s amig csak maga a társadalom ki nem termeli ma­gából a hatásos ellenmérget, addig változásra nem számithatunk. A kö­zönség Ízlését nem lehet irányíta­ni ma még a szép, az értékes felé, a tömeg vágyai még mindig az er­kölcsi öngyilkosság felé irányul­nak. Most pedig a darab előadásáról csak annyit, amennyit különben e sorok elején is jeleztünk, hogy e szomorú miliőben is valami csodá­latos lelkierővel, ambícióval s ele­ven lüktetéssel folyt le a darab elő­adása. Genesius szinész szerepében Marossy Géza egyre fokozódó len­dülettel a szó és játék szuggesztív erejével játszott. Lelke volt az elő­adásnak. S ez a lelkesség tovább­áradt; a többi szereplőkre is. Mester Tibor rabszolgája, Nóvák István császára, Hanis, Polgár, Kovács, Késmárky, Csillag alakításai mind­mind a legteljesebb elismerését és hálás tapsát vívták ki a kevésszámú közönségnek. Helena szerepében Harmatli Jolán alakítása minden eddigi sikereit felülmúlta. Bán Fe­licia nemes egyszerűséggel játszott. A rendezés Marossy Géza érdemes munkáját dicsérte. ^ Egy néző cikke a tegnapi színházi „temetésiről A következő sorokat kaptuk: Az a néhány ember, aki tegnap este a Városi Színházban végig­nézte a »Császár és komédiás« elő­adását, olyan jelenetnek volt ta­nuja, amelyhez hasonlót csak — cseh, oláh és szerb megszállás alatt sínylődő magyar lelkeknek juttat­gatott eddig szomorú élményül a Sors. Temetett a nyíregyházi szín­társulat igazgatója, temette a ma­gyar színészetet Nyíregyházán. — Egyszerűen, minden ceremónia nél­kül, minden szinészkedés nélkül. Egyik felvonásközben kiállt a ko­pott, lyukas függöny elé és beje­lentette a r,halálesetet". Még csak részvétet sem kért. Sőt ő mondott köszönetet annak a pár embernek, aki eljött megadni a végtisztessé­get társulata nyíregyházi magyar­sorsának. A gyászoló közönséggé szomorúit nézőcsapatocska tapssal vigaszdijazta ezt a felvonásközi, müsoronkivüli jelenetet. De Gulyás Menyhért — talán mert most nem ! szerepet játszott — nem köszönte meg a tapsot. Ugy gondolhatta, most csak ember volt s ember­nek nem jár taps. Busán befordult a függöny mögé, gondolataikban hagyva a gondolkodókat: mi is történt itt, mire volt ez a taps ? Hi­szen itt egy rettenetes dolog ment végbe! Egy nem utolsó magyar színtársulat feje bejelentette egy darab ^magyarság elpusztulását, egy csomó becsületes egzisztencia sem­mivé-tételét, rengeteg igyekezetnek kárbaveszését és igy tovább — gyér részvéttapstól kisérve, S az észnek ebben a megállásá­ban a Iegdöbbenetesebb az volt, hogy a társulat tagjai létük temer tésén tovább játszottak. Soha nem éreztem semmitmondóbbnak a szinészmunka és színművészet »játék«-elnevezését, mint ezen a szomorú előadáson. És soha nem éreztem át mélységesebben a magyar szinészsors tragikumát, mint a nyíregyházi színigazgató­nak ezen a kis életbői vett jele­netén. Ez a játék egy cseppel sem könnyebb és bámulatra mél­tatlanabb, mint a hullámhalálba süllyedő hajó személyzetének vég­ső, hősies munkája még az utol­só pillanatban is . Reméljük ,hogy nem fog eisü" lyedni a hajó! Ezt az előleges pár sort irom most a nyíregyházi szí­nészek hajójának sorsa felől azok­hoz ,akiket érdekei a magyar szín­művészet és akiknek módjuk van a segítésre. Korányi Aladár. Heti masor: Kedd: Tommy és Társa. 1. Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. Szerda: Tommy és Társa. 2. Bérlet. Köztisztv. utalv. érv. Csütörtök: Tommy és Társa. Szelv. érv. Köztisztv. utalv. érv. Péntek: Tommy és Társa. Szelv. érr. Köztisztv. utalv. érv. * Tommy és Társa, a Király Szin­ház operett újdonsága, a szezon legnagyobb operettslágerét kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken mutatja be a szinház. A kis huncut cipőtisztító és a kedves ujságárus leány elragadóan kedves története ez az operett, melynek minden egyes zeneszáma egy slágjerj. Az operett főszerepeit Takáts Rózsi, D. Turcsy Jolán, G- Székely Re- j née, Rózsa Erzsi, Horváth Ica, Vá- í rady, Csillag és Polgár játsszák, i Marossy Géza rendezésében. De csuda klasz, ha itt a tavasz; j Be vagyok csipke, de csudamód ; Nem vagyok én egy udvari szállí­tó; Két karcsú kicsi boka; Jöjj vissza egy szóra még, te gyönyörű nyár; Nagysám, pont az esetem; j Ó, ó, ó, de szeretem, jó, jó; jó a : szerelem a Tommy és Társa ope­rett nagy sláger ének- és tánc­számai. A nagy magyar éposz, az igazi rapszódia Az égő város, a Tüzek az éjszakában II. része, szomba­ton, március 15-én délután fél 5 és este 8 órakor rendes helyárak­kal; tisztviselő utalványok és bér­letszelvények délután és este is ér­vényesek. Március idusát Földes Imre triolőgiájának II. részével ün­nepli a szinház díszelőadás kere­tében. Vasárnap délután 4 órakor mér­sékelt helyárakkal a nagy operett­sláger: Szökik az asszony, a be­mutató előadás szereplőivél. A tisztviselői utalványok alábbi hivatalokban kaphatók: Városháza, Vármegyeház, Pénzügyigazgatóság, Járásbíróság, Társadalombiztosító, • Tanfelügyelőség, Államépitészeti I Hivatal, Máv. Osztálymérnökség, ! róm. kath. elemi iskola, ref. elemi iskola, Kiosz, .Iparos Ifjak, Kórház. A köztisztviselői utalványokat a köztisztviselők és azok családtag­jai használhatják, másra át nem ruházhatók. Használhatják az illető közhivatal nyugdíjasai és család­tagjai is. Érvényes minden esti elő­adásra, vendégjáték kivételével. Be váltható egész napon át a pénr tári órákban. Mozi •«*••• A „Vad Orchideák" sikere a Diadalban Öriási anyagi áldozatok árán hozta le a »DiadaI« vezetősége e remekmüvet, de hogy tanújelét adja a közönséggel" szemben érzett kötelezettségének, továbbment és méltó zenekiséretről gondosko­dott. E film összes előadásaira szerződtette a helybeli honvédze­nekart, mely tökéletes játékával fokozta az élvezetet. A mese, egy gazdag amerikai vállalkozó és felesége (Greta Gar­bo)'és egy jávai herceg között szö­vődik. A herceg állandóan üldö­zi az asszonyt és minden alkalmat felhasznál, hogy mellette marad­jon. Az asszony már-már hajlik hozzá, mit a férj észrevesz és el­határozza, hogy végez a herceggel. Éjjel figris vadászatra csalja a dsungelbe és töltetlen fegyvert nyom a herceg kezébe, kit a fenevad megtámad és leterít. —­Utolsó pillanatban lövi le az ame­rikai a tigrist, de a herceg csak suiyos sebek árán menekül. A szerencsétlenség után a férj feleségét, ott akarja hagyni és bo­csánatot kér tőle, mert amit tett azért tette, mert szerette asszo­nyát. Az asszony kerülő uton a várakozó autóba lopja magát és mire a férj oda ér az asszony már az autóban ül, hol kimagyarázza a félreértést és együtt hagyják el a csodák, a misztikumok és borzal­mak hazáját. A »Vad Orchideák« még ma, hoi nap és holnapután kerül szinre. áz orvos és az asszony a cime annak a rendkívül érdekes problémát tárgyaló filmnek, amely e héten csütörtöktől az Apollóban kerül bemutatásra. »Az orvos és az asszony« az utób­bi idők legszebb és legértékesebb filmjei között is majdnem a ve­zetőhelyet foglalja el. Amit ez a film cselekményének lebilincselő voltával, rendezésének magasren­dűségével és a közreműködő szí­nészek elegáns művészetével nyuj', a. fílmkultura legmagasabb régiói­ba vezeti el a szemlélőt. Három ember játssza végig a valóban hosszú drámát, amely en­nek ellenére egy pillanatig sem BÚTOR Alupitva: 1803. Csodaszép hálók, ebédíők, uriszobák bámulatos olcsón GLÜCK JENŐNÉL Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. sz. szerezhető be. 6-12-18 24 havi részletre. -Q Ö Yelour és bőrgarnitúrák nagy választékban. Telefon : 234.

Next

/
Thumbnails
Contents