Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-11 / 58. szám

4 JNílfíflYIDEK. 1930. március 11. Apriiis l-e és julius 31 e között nem tölthetők be államsegélyes nem állami tanítói és óvónői állások (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A vallás és közoktatásügyi miniszternek a nem állami tanítói és óvónői állások betöltésére vonatko zólag Benkő András kir. tanfelügyelő a következő, nagyfontosságú rendeletet intézett a nem álfami isicola és óvóda fenntartókhoz : A megüresedő államsegélyes nem állami elemi iskolai tanítói és óvónői állások 1930. április 1. és julius 31 között nem tölthetők be, vagy ha betöltetnek, a tanító részére állam segély csak szeptember 1-től igényelhető. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 865-0-1(2^1930. sz. rendeletének megfelelő része igy értelmezendő, amit a miniszter ur folyó évi február 21-én 865-0/ 101—1930. sz. magyarázó rendeletében hozott tudomásomra. Ezen fontos rendelkezés iskola és "óvóda fenntartók és tanítók, óvónők között esetleges zatarok elkerülése végett tovább terjesztendő. A fenti időszakon innen és tul megüresedő tanítói és óvónői állások betöltése ügyében tanácsos lesz hivatalomhoz kérdést intézni. Nyíregyháza, 1930. március 5. Benkő András sk. vezető kir. tanfelügyelő. Elrendelték a kötelező tatarozást — Veszprémben Amit a fővárosi ipartestületek évek óta folytatott SZÍVÓS küzdelemmel sem tudtak elérni azt a veszprémi polgármester helyes felismerése, a közérdek és a jogos magánérdek szemmeltartásával, de egyúttal érvényt szerezve a törvényes rendelkezéseknek is, hirdetménnyel rendelt ei a joghatósága alá tartozó területen. A veszprémi polgármester hirdetménye, melyet az alábbiakban szószerint közlünk, mintája lehetne akár a főváros tanácsának, akár pedig valamely kormányrendeletnek. Maga a hirdetmény így szól: »Veszprém, megyei város polgármesterétői 2090 —1930. szám. Hirdetmény. Felhívom a ház és telektulajdonosokat, hogy figyelemmel az Építési Szabályrendelet XXI. fejezetében foglaltakra, elhanyagolt állapotban levő épületeiket, kerítéseiket a szabályrendelet értelmében tataroz tassák. Amikor jelen felhívásomnak az érdekeltek ff eget tesznek, elsősorban önmaguknak használnak, mert az idejében javított épületeknél, "kerítéseknél a tatarozás aránylag kis költségeket igényel, mig a tatarozás elhalasztása, az építmények "állagát veszélyezteti, de a javítások sürgős foganatosításával hazafias és humánus kötelességet is teljesítenek, mert nemzeti vagyont mentenek meg s a munkához, a munka révén pedig jól megérdemelt kenyérhez juttatják a nincstelenek százait. Teljesítse mindenki kötelességét önként n evárja senki, hogy a hatóság a rideg paragrafusok alkalmazásával kényszerítse a szabályrendelet rendelkezéseinek betartására. Veszprém, 1930 február 21. Berky Miklós s. k. polgármestere A kötelező tatarozás elrendelése tárgyában a Budapesti" Bádogos, Szerelő "Ipartestület egyébként folytatja már megkezdett akcióját. Az érdekképviseletek kiküldöttei március 3-án hétfőn d. u. a bádogos ipartestület helyiségében ujbói értekezletet tartottak, melyen Gábor Gyula ismertette a népjóléti minisztériumban és a főváros tanácsánál való küldöttségjárás lefolyását. Felolvasta a veszprémi polgármester fentebb ismertetett hirdetményét. Az értekezlet elhatározta, hogy a veszprémi polgármestert táviratilag üdvözli abból az alkalomból, hogy helyesen ismerte fel az iparosság kívánságait. Az értekezlet azután elhatározta, hogy népesebb küldöttséget menesztenek az ipartestületek Stpőcz polgármesterhez, valamint egy négytagú küldöttséget Vass népjóléti miniszterhez, előbbinél a megígért rendelkezés kiadását óhajtják megsürgetni, mig a miniszternek köszönetet mondanak azért a megértő bánásmódért, amit ebben az ügyben a parlamentben történt felszólalása alkalmával "tanúsított. Stulcz Ferenc, a kőművesek ipartestületének elnöke még felhívta a figyelmet arra, hogy a Tőváros saját épületeit sem tataroztatja kellőleg és reámutatott a főváros tulajdonát képező Baross-utcai dohánygyár épületének elhanyagolt voltára. Az értekezleten az Országos Kézműves Testület is képviseltette magát. MiMmm

mTartallvné Stima Ilona új regényének közléséi ma kezdte meg a „Nyírvidék" A »Nyírvidék« olvasóinak gyakran volt alkalmiak gyönyörködni Tartallyné Stima Ilona poétikus írásaiban. Költeményei egy mélyen érző lélek megnyilvánulásai, novelláiban pedig finom megfigyelései, gondos leírásai s természetes párbeszédei jellegzetesek. Most regénnyel lép az olvasók elé Tartallyné Stima Ilona. »Dán Endre házassága* a címe ennek a regénynek, amelynek már a bevezetése is egy drámai lüktetésü cselekményt ígér. A mai időkben játszódik le »Dán Endre házasságáénak cselekménye s éppen ezért kétszeresen érdekes. Különben minek mondjunk előre véleményt ? A közönség fogja ugy is eldönteni ezt a kérdést, még pedig azzal, hogy feszült érdeklődéssel olvassák majd a folytatásos regény egyes részeit. Fedák Sári és Szilágyi Imre babérkoszorút kaptak a magyar dalt tomboló lelkesedéssel ünneplő nyíregyháziaktól (A Nyírvidék tudósítójától.) Vasárrtap este a Korona zsúfolásig telt nagytermében Fedák Sári zsenialitása, művészi, invenciiója, Szilágyi Imre ösztönösen magyar muzsikája megelevenítette a magyar lélek egy évszázadon át megtett útját, megragyogtatta a magyar dal örök szépségeit »Az ötszáz éves magyar dal« második ciklusának bemutatásával. Az est közönsége tomboló lelkesedéssel ünnepelte Fedákot és Szilágyi Imrét, akiknek nemzetiszínű szalaggal és a város színeivel ékesített babérkoszorúkat nyújtottak át. Fedák interpretálásában most is az érzelmek drámai erejű kivetítésével hatott. A dalok utolérhetetlen müvészettef való megjátszásával, az énekszóban, mosolyban, mozdulatban varázsló erővel ható érzelemmel a magyar dal tartalmi és formai szépségeit fascináló erővel árasztotta. Az előadást Szilágyi Imre lelkes megnyitója vezette be, majd Kürthy Sári, a budapesti Vígszínház tagja olvasta feia XIX. század első évtizedeinek müaalait, a szabadságharci dalokat, a változó időkön át is friss forrásból patakzó népdalokat, majd a XIX. század második felének dalköltészetét jellemző eleven, színes és tanulságos értekezését, amelyet a magyar dalkultusz apostola, Szilágyi Imre irt és amelynek keretébe a magyar géniusz ragyogó ékköveiként illeszkedtek be az egyes számok. Fedák az insurgensek korának magyaros díszruhájában jött ki elöször, amikor A tihanyi echohoz c. müdalt, majd Verseghy Ferenc két, a sujtásos dalköltészetre jellemző dalát • adta elő. A szabadságharci dalokat a- 48-as honvédek egyenruhájában adta elő. Szuronyos puskával jött a színpadra a szőkefürtü, rózsásarcú honvéd, hogy könnyes áhítattal énekelje a megszentelt emlékű Kossuth nótát. A »MegálIj német« c. nótában pajkosan gúnyoló, volt, a »Honvédtüzér temetése« c. dal élőadásában a nemzet szivének mély fájdalmával jelképezte a sza. badságharc korának lelkületét. A népdalsorozatot, amelyben az érzések gazdag skáláját szólaltatta meg és bemutatta a magyar népdalköltészet végtelen lelki gazdagságát, előbb bokorugró szoknyás magyar leány, később kékingujjas magyar betyár jelmezében festői eszközökkel fokozta a dalok hatóerejét. Az Antónia pompózus aszszonya állt előttünk a XIX. század szerzőit, Simonffy Kálmánt, Szentimrey Elemért, Dóczy Józsefet, Lányi Ernőt, Dankó Pistát, végül Kacsóh Pongrácot megszólaltató számokban. Az »Egy rózsaszák előadása Kacsóh emlékének való kegyeletes áldozás volt. Fehér rózsát emelt a magasba Fedák és áhítattal énekelte felé: Az ő emléke ez a rózsa... A János vitéz Kukorica Jánosnótájával fejeződött be a magyar dalest, amely valóban az volt. aminek Szilágyi Imre hirdette prológjában: benne volt a »Nem, nem, soha« is. Az előadás után Fedák Sári és Szilágyi Imre a Korona éttermében dr Erdőhegyi Lajos főispán, dr Bencs Kálmán polgármester társaságában vacsorázott. Majd felkereste az étteremben Gulyás Menyhért társulatának asztalát is, hogy meleg testvéri szerettei beszélgessen a magyar színészet nyíregyházi reprezentánsaival. A Eeformátns Nőegylet Leány csoportjának kuítúráélutánja (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Nagy érdeklődés mellett, jelentős sikerrel zajlott le vasárnap délután a ref. elemi iskola dísztermében a Református Nőegylet Le. ánycsoportjának kulturdélutánja. A gazdag, válogatott programmon városunk két értékes egyénisége is szerepelt: dr. Gacsályi Sándor és dr. Keéky István. Az előbbi egy háromnegyedórai előadás keretében a szimbolikus költészetet ismertette alapos felkészültséggel, mindvégig lebilincselő szuggesztivitással, mig dr. Keéky István néhány megkapóan szép, maradandó értékű versét szavalta el frenetikus sikerrel. Ezután Szenészy Mariska zongorajátékában gyönyö rködhet t ünk. Borús magyar nóták zúgtak fel, tüzes csárdások pattogtak a briiliáns technikájú, finom ujjak alatt, majd a szalonzenekar Tschaikowsky »Chanson Triste«jét, »Charjf sans Paroles«-ét és Strauss: Nyitányát a Bőregér c. operából játszotta el kifogástaíanui a komoly, lelkiismeretes munka, a művészi érzék bizonyítékaként. A közönség hálás szeretettei ünnepelte a zenekar kiváló tagjait, különösen Kovách Árpád karnagyot, akinek ambíciója, tudása és rátermettsége a szalonzenekar rohamos fejlődését segíti elő. De hasonló szeretettel ünnepelte a Ref. Nőegylet Leánycsoportjáinak agilis vezetőségét is a jótékonyság érdekében kifejtett jelentős kulturmisszióért, amely egy-egy előadás keretében tökéletes műélvezetet nyújt. —' —— 1075™ Árverésből kávéházi, vendéglői, fűszer-, csemege- és mindenféle üzletberendezések, asztalok, székek, pénzszekrények, national cassák, mérlegek, billiárdasztalok és jégszekrények mindenféle nagyságban, használtak és ujjak nagyon olcsón Ro8en€oid»él Budapest VIII, _Népszinház-utci31._száM, 150 q fajtiszta Ella vető- és étkezési burgonya eíadó Vitéz-tanyán, Kemecse. 1314—1 SPORT Bajnoki versenykiírás A Nyíregyházi Torina- és VivóEgylet 1930. év március hó 16-án a Laczkovszky-féle étterem külön helyiségében (Bessenyei-tér 9) bajnoki asztali tennisz versenyt rendez a következő számokkal és feltételekkel: Verseny szántok: 1. Keletmagyarország 1929—30. évi férfi egyes bajnoksága. 2. Keletmagyarország 1929—30. évi férfi páros bajnoksága. 3. Nyíregyháza város 1929—30. évi férfi egyes bajnoksága. 4. Nyíregyháza város 1 929—30. évi férfi páros bajnoksága. Feltételek: A verseny a MOATSz. égisze alatt rendeztetik meg és minden tékintetben nevezett szövetség verseny- és játékszabályai az irányadók. Az 1—2. számokon az öszszes kerületi versenyzők, mig a 3—4. számokon csakis nyíregyházi versenyzők startolhatnák. Nevezési díj személyenként és számonként 1 (egy) pengő. Nevezési zárlat 1930. március hó 14-én este 8 óra. A nevezéseket a nevezési dijakkal együtt legkésőbb ezen terminusig Krémer Ferenc versenyrendező címére, Nyíregyháza, Rákóczi-utca 3. keli beküldeni. Nevezési díj nélkül beérkező nevezések figyelembe nem vétetnek. Díjazás: Ezüst és bronz érmek és a győzteseknek esetleg tiszteletdíj. A győztesek egyben Keletmagyaror-szág, illetve Nyíregyháza város 1929—30. évi bajnoka címét is nyerik. Az egyes számok döntői 4, esetleg 5-ös körmérkőzés alapján tartandók meg. A selejtezők játszmái 2, mig a döntők játszmái 3 nyert szettre mennek. Nyíregyháza, 1930. március 5. Geiger Imre sz.o. előadó. v. Mikó Bzrtalart sz. o. euiök.