Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-11 / 58. szám

1930. március 11. Eltemették lárossy Sándort Szombat délután a méiy gyász, a megilletődés külső jeleivel, im­pozáns részvét mellett temették el a városháza udvaráról dr Já­rossy Sándort, a Nyíregyházi Ügy­védi Kamara elnökét. A pálmák­kal, babérokkai övezett ravatal mellett díszruhás hajdúk álltak őrt, a sötét érckoporsón a család fehérszekfüvirágos és az ügyvédi kamara rózsaszín játcintokból font koszorúja jelezte azok utolsó üze­netét, akiknek a legfájóbb a vá­lás ezekben a komor percekben. A többi koszorú virágos szőnyeget von a ravatal elé, a most bonta­kozó tavasz dus virágai színesed­nek itt együtt az ezüstös irásu szalagokkal. A márciusi égbolt kék kupolájáról félhold ezüstje néz a gyászolók tömegeire. Itt látjuk dr Erdőhegyi Lajos főispánt, Mi­kecz István alispánt, dr Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármestert, dr. Nánássy Andor országgyűlési képviselőt, a várme­gye, a város tisztikarát, a Nyír­egyházi Ügyvédi Kamara tag­jait, a Nyiregyházavidéki Kisvas­utak. tisztikarát és altiszti karát és városunk társadalmi cietének számos reprezentánsát. A temetési szertartást Énekes János prelá­tus kanonok végzi segédlettel. A szertartás után dr. Schön 'Viktor ügyvéd, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara alelnöke lép a ravatalhoz éz az ügyvédi kar nevében a kö­vetkező mélyen megható szavak­kai vesz bucsut a felejthetetlen ba. ráttói'és pályatárstól: Kedves Sándor Barátom! Mélyen tisztelt gyászóló Gyü­lekezet ! A Nyíregyházi ügyvédi Kamara megbízásából hárult rám az a rájdalmas feladat, hogy ezt a ko­porsót még néhány percig vissza­tartsam. Néhány percig akarunk még veled, kedves Sándor bará­tunk együtt lenni, sziveinket előt­ted kitárni, még mielőtt az élet valóságai borongós és fájdalmas emlékezetté változnának át. — Nincs pontosabb mérője az em­beri értékeknejc mint a halál és a koporsó széle az a hely, ahol leg­tisztábban tudjuk átlátni, hogy egy emberi élet megszűnésével mi­lyen értéket veszítettünk. Mi pe­dig tudatában vagyunk annak és érezzük azt, hogy Járossy Sándor halálával milyen nagy veszteség ért bennünket. Járossy Sándor a sors rendelé­séből ügyvéd volt. Ügyvédi hiva­tásánál fogva állandóan az em­beri erények, embert gyengeségek és gyarlóságok küzdelmének per­gőtüzében állóit, — hogy ebből a pergőtüzbői Tiivja életre azokat az immaterialis értékeket, amelyek, midőn a társadalmi biztonságot szolgálják, egyben az emberiség szellemi és erkölcsi birtokállomá­nyát gyarapítják. Mert nem igaz az, hogy azok a nagy vagy kis jogviták, amelyek az emberek ér­dekeinek összeütközéséből ered­nek, nem nagyobb jelentőségűek, mint a napi élet egyéb konfliktu­sai, melyek csak azokra tartoznak, akik abban résztvesznek. Ezek az összeütközések az egész társada­lom állandó fejlődésének, örök mozgásának s a társadalom ko­hójában forrongó, erőknek örök kisugárzásai. Csali az lehet igazi ügyvéd ,aki ezeket felismeri és megérti s (midőn látszólag egy egy. oldalú érdeket szolgál, valójában a társadalom szellemi és erkölcsi javait gyarapítja. Járossy Sándor pedig ezek közé az ügyvédek, közé tartozott. A jogért való küzdelem mestere és művésze volt, aki az ész, szív és tudás pilléreire épi­tett fellegvárából vivtá meg ezen harcokat és nemesitette meg azo­kat léikének kincseivel. De lelki és szellemi adottsá­gain kivül volt még egy tényező, mely dr. Járossy Sándort az úgy­nevezett szellemi mesteremberek fölé emelte, sőt azok sorából ki­emelte Ez pedig az ő fanatikus felelősség és kötelességérzete volt. Teljesen tudatában volt annak, hogy egy társadalom felelősség és kötelességérzet nélkül nem létezik, csak ezek azok a kohésionális erők melyek egyedül képesek a társa­dalmat harmonikus együttműkö­désre kényszeríteni. 0 ezeket az el­veket nemcsak vallotta, de azok­nak következményeit kérlelhetet­lenül és maradék nélkül elsősor­ban magára nézve vonta le. A kör telességteljesitésben mindig elől­járt, mindig a felelősségérzetekben cselekedett és semmiféle felelőssé­get ki nem került! A tudomány azt tanítja, hogy az anyagok világában semmiféle do­log nem semmisülhet meg, csak alalcot vagy halmazállapotot cse­réi. A fa iom'bja lehull, de az anyaföldben uj táperővé alakul át, mélybői uj termések, uj értékek s uj ígéretek fakadnak. Én val­lom, hogy az a törvényszerűség, ami az anyagok világára áll, érvé­nyes a szellemi és erkölcsi világ jelenségeire is. Az erkölcsi és szellemi értékek nem semmisülnek meg a test halálával, mert azok észrevétlenül is megtermékenyítik a fogékony kortársak léikét, akikről ez tovább száll utódaikra. Igy konzerválódnak és sűrűsödnek össze az egyesekben levő szellemi és erkölcsi értékek hagyománnyá, tradícióvá, minden társadalom és osztály küzdelmeinek kiapadhatat­lan erőforrásává. Járossy Sándor egész életével, kristálytiszta lelké­vel, munkájával a magyar ügyvédi kar nemes hagyományait nemcsak megtartotta, de azt nagymérték­ben gyarapította is — drága örök­ségként hagyva azt reánk. Mi pe­dig kik az ő szellemében igyek­szünk hivatásunkat teljesíteni, Ígérjük és fogadjuk e ravatal előtt, hogy ezt a tradíciót megtartjuk, és a korszellem minden cinizmusa dacára átmentjük egy jobb jövő, egy boldogabb nemze­dék javára. És most már nem tartóztatlak kedves Sándor Barátom! Indulj ex az örökélet útjára, mi forró sze­retettel zárjuk emlékedet sziveink­be s megőrizzük azt, ameddig élünk! — Kedves Sándor Bará­tom, Isten veled! Elhangzik a búcsúszó is. A koporsót az elhunythoz legköze­lebb álló barátok viszik a halottas kocsira és megindult a komor gyászmenet a temető felé. A teme­tőben pedig megnyílik egy sir és mi újra szegényebbek fettünk a legdrágábbak egyikének elveszté­sével, újra eltávozott lelkünk egy darabja, hogy közelebb vigyen azokhoz, akik már elmentek, hogy egy mélységes uj motívum még közelebb vigyen a költő vallomá­sához, hogy a Hálái rokonai va­gyunk. És a háború előtti 'Nyír­egyháza lelki arcképéből újra le­törlődött egy szépséges színfolt, egy karakterisztikus vonás, sze­gényebb lett a város élete és gaz­dagabb lett a multak szépségéről irott könyv, a város történelmi arcképcsarnoka egy drága portré­val, . amelyre az utókor mindig büszkén tekint, ha elolvassák ér­telmét, amely ama kép alá van írva, ha elmondják, ki volt Járossy Sándor . . jt- M*M i J­A KossnthreálgimBázmm nagy irodaim! délntácja A Kossuth Lajos reálgimnázium kebelében működő Bessenyei iro­daimi önképzőkör, dalkör és zene­kör vasárnap délután szépsikerü nyilvános ünnepélyen emlékezett meg nemzeti irodalmunk két tra­gikus sorsú nagyjáról Katona Jó­zsefről és Kisfaludy Károlyról ha­láluknak ioo éves évfordulója al­kalmából. Az intézet díszterme ez alkalommal is szűknek bizonyult. Minden ülő és állóhely szorongá­sig megtelt, de — ahogy a beszű­rődött hangokból sejtem lehetett — egy másik teremre való közön­ség szorongott a folyosón, ame­lyik, ha már nem láthatott, kény­telen volt beérni az ének- és zene­számok meg a szavalatoknak — a szó igazi érteimében vett — exclusiv hallgatásával. — A leg­első sorokban ott láttuk dr. Ge­duiy Henrik püspököt, dr. Vietó- 1 rísz József főigazgatót, Moravszky "Ferenc nyug. igazgatót és a többi helybeli közép és szakiskolák igaz­gatóit és az evangelikus egyház vezetőségét. A műsort az ifjúsági zenekar által Kónya Gábor ref. vallástanár vezénylete alatt preciz fegyelme­zettséggel előadott Batthyány-in­duló kezdette meg. — A megnyitó ljeszédet Teltsch Koméi igazgató mondotta. Az irodalomfilozófus el­mélyedésével borongott a magyar sors tragikumának egyik okán, — az ismeretlenségen. — Még ma is inkább félreismernek bennünket —• hát még régebben?! Szinte felhá­borító volt a külföld tájékozatlan­sága kulturánkat illetőleg s ez in­dította 1711-ben Zwittinger Dávi­dot Specimenjének megírására, amelyben mintegy 300 magyar irót emlit. Azóta a magyar irodalom Hétfőn Kedden AEEPŰLÖVONAT Száguldó bűnügyi dráma 9 felvonásban NEM AKAR NŐSÜLNI? Szenzáeiós vigjá.ék attrakció 7 folv. — A két filmben : Mary Kid, Elga Brink Harry Hart, Moore Maríott, Alice Hurley szerepelnek. Szerdán csak 1 napig! V»K5B "B'O HV AD l y VISZTULAHAJÓSA Eredeti donUozák kóros szinkronizált dalbetétjéval. — E*t m-gelőzi AZ ISMERETLEN KATONA a viiágháhoro a po^eoziss. — a k»H fim IC felvonásban egyszerre Előadások kezdete: v<taamap 3, 5, 7 és 9. hétköznap 5, 7 es 9 ó rakor munkásainak száma is hatalma* táborrá növekedett, amely a ma­gyar lélek csodálatos mélységeit, termő és teremtő erejét mutatja a világnak. Ez alkalommal Kato­na József és Kisfaludy Károly em­lékezetének áldoz az intézet ifjú­sága. öh! vajha megtanulnánk ezektől á nagyoktól hazánkért ön­zetlenül munkálkodni s ha keli — nélkülözni és szenvedni is. A ma­gyar' sors ma is szomorú, de hall­juk meg Kisfaludy K. biztatását: »Éi magyar áll Buda jnég, a mult csak példa legyen most Küzdve honért bizton nézzen előre szemünk.«« Ha bizakodó szemmei tekintünk vissza a múltba, ki fog virulni a szebb magyar jövő gyönyörű fája, s a letiport magyar igazság di­adalt arat. — Az igazgató lelkes szavainak elhangzása után az ifjúsági ének­kar Laposay Jeligéjét és Kisfa­ludy Károly Szülőföldem szép ha­tára kezdetű dalát adta elő Zwick Vilmos tanár fölényes biztonságú vezénylete alatt, szépen színezve, jó betanuláskan. Ezután Kisfaludy Károly: Az álmatlan király cimü balladáját szavalta el nagy intel­ligenciával és drámai erővel Bal­denwegh Béla VII. o. t. A melo­dráma kisérő zenéjét Kaszner Ká­roly VII. o .t. komponálta és ad­ta elő vérbeli muzikalitással. Az emlékbeszédet Kulcsár Pál VIII. o. t. mondotta. A nagy olvasott­ságról tanúskodó, jó szerkezetű beszéd áltálános tetszést váltott ki. Chován X.: Magyar táncát zongorán négy kézre György Jenő VI. o. és Kaszner Károly VII. o .t. adták elő hibátlan techni­kával. "Most páros jelenet követ­kezett Bánk "bánból, Juhász Ben­jámin V. o. t. (Bánk) és Nemes István VIII. o. t. (Tiborc) tel­jes átértéssei szavaltak. Az ifjú­sági vegyeskar Magyar dalokat énekelt nagy tetszés mellett a ki­tűnő karnagynak, Zwick Vilmos­nak vezényletével. A műsor utolsó száma Kisfaludy K.: Mátyás diák cimü vígjátéka volt. Ebben Statkievicz Elek VII. o. t., Gacsályi Károly VII. o. t. Sarudy István VIII. o. t. Mikier Sándor VII. o .t. és Tatár László VIi. o .t. ügyeskedtek. Az előadás sima és gördülékeny volt. Különleges érdeket adott a vígjá­ték együttesének az Örzsit alakító fiu szereplő határozott járásával és mély hangjával. "(Toldy Gyula VII. o. t.) A szavaiafi darabok betanításá­nak és sikerült kivitelének munká­jáért Valent József önképzőkön vezető tanárt illeti meg minden elismerés. (N. V.) - — Nyíregyházán is erősödik a magyar gyártmányú írószerek vá­sárlására irányuló mozgalom. — A nyíregyházi iskolák a kultuszmi­niszter rendelete alapján minde­nütt magyar írószereket vezetnek be. Az ifjúság komoly tudatosság­gal valósítja meg a Magyar Hét mozgalom intencióit. Február hó­ban mindenütt erről a témáról szóltak az írásbeli dolgozatok és március 15-től kezdve csak magyar írószert vesznek a nyíregyházi diá­kok. Ezt a hazafias mozgalmat tudomásul tették a külföldi gyá­rak is és piros-fehér-zöld színű, »Trianon« felírású idegen ceruzák csábítják a vásárlókat. Ilyesmire a cseh gyárak is kaphatók. A diák ság azonban résen van és az isko­lák kioktatják a tanulókat arra, hogy melyik ceruza a valóban magyar gyártmányú írószer. — Ohnel A bánya. A Rózsaszín Regények legújabb kötete. Ám 1 pengő, kapható az Ujságboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents