Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-07 / 55. szám

JNrtfÍRYIDÉK. 1930. március 7. Szunnyadó energiák A hatalmas angoi világbirodalom belpolitikai élete megmozdult és nekünk magyaroknak is ismerős nagy szereplő lépett az angol politikai élet élőterébe: lord Rothermere zászlót bontott. Az uj angol part célja fölkelteni az angoi nép szunnyadó energiáit, megszabaditani Angliát a bürokrácia rettenetes terheitől, megvédeni a birodalmat az amerikai versennyel szemben s az anyaország és a domtniumok között meglazult kapcsolatokat újra megerősiteni. Az uj párt a szociálisták és a konzervatívok közt középen foglal helyet és zászlaját éppen idejében bontotta ki, mert ma jelentik Indiából, hogy Gandhi nyolc napos ultimátumot küldött Irwm lordnak, az indiai alkirálynak s ha e nyolc napon belül Anglia .nem teljesiti India követeléseit, ugy a világbirodalom kincseskamrájában lángot vet a függetlenségi harc, mélynek jelszava: »E1 Angliától.« Ebben a válságos helyzetben az angoi" közvélemény leszűrte a "legutóbbi tíz esztendő politikai tapasztalatait, látja azt, hogy sem a konzervatívok makacs és gőgös eL zárkózottsága, sem a szocialisták sokatigérő, de a gyakorlatban be nem vált szájaskodása nem jelenthet biztos kalauzt a fölfordult és megnehezült idők és események között. Az uj párt minden reménye, hogy fölkelti az angol népben szunnyadó energiákat s ezzel a természetes fölfrissüléssel, lelkes tömegekkel és a belőlük kiváló friss erőkkel reorganizálja a világbirodalmat. Ro.thermere lord helyzete ma nem könnyű Angliában, mégis meg kell állapitanunk, hogy bizakodás-1 sai és várakozással Tiéz feléje az angoi közvélemény, mert ahol a bürokrácia a nemzeti jövedelem felét emészti föl évente, ott valóban elérkezett a cselekvés órája és ott mindenki szabaditóként üdvözli ezt á pártot, amely egyszerű, de gyakorlati programmjávalnem a távoli jövőbe mutat, hanem

1 a pillanatnyi bajok enyhítését és orvoslását ígéri "és működési alapjául a dolgozók tömörülését, egybeolvadását jelöli meg. | Bár ezt a programlmot a csatornán tuí, a Szigetországban készítették, annak egész elgondolása mégis azt mutatja, hogy Anglia is elérkezett az uj idők tapasztalataihoz, elsősorban ahhoz a belpolitikai követelményhez, hogy eredményes politikát csak nemzeti szellemben lehet folytatni. Anglia a szocialisták kétszeres uralomrajutásával, ha vér és fölfordulás nélkül is, de végigcsinálta a maga forradalmát. Anglia számára éppen olyan forradalmi tény volt a munkáskormány urafomrajutása, mint Németországban a köztársa-, ság, nálunk pedig a szerencsétien emlékezetű pacifista-szocialista-radikáüs-bolsevista államcsíny. Angliát megmentette a saját politikai iskolázottsága attól, hogy ezek a változások vérrel és asszignátákkal puskaporral és szovjetbankókkal játszódjanak le. Ma pedig ugyancsak ez a politikai iskolázottság | teszi lehetővé azt, hogy az ellenáramlat, mondhatnánk a reakció is a legdemokratikusabb programmal induljon harcba. Ez a harc minden bizonnyal sikeres lesz, még akkor is, ha az előző rezsimnek mulasztásai külpolitikaiig már jóvá nem tehetők Mert az a politikai párt, amely a népben szunnyadó energiákra épít, mindig biztos alapra épit és , a szocialista-kommunista agitáció ; ellen a nemzeti egységet semmi j sem biztosítja annyira, mint a nem zett alapokon álló demokrácia. — Rothermeret nem hiába nevezte ' a megcsonkított Magyarország uj Kossuthnak, az angol lapvezér e pillanattól 'kezdve Kossuth Lajos tradícióit követi és politikája sikere a Kossuthi eszmék ujabb előnyomulását fogja jelenteni. á törvény 1928 Yégéig adott jogot a nyugdíjakból való „szanálási százalék" levonására Több, mint egy év óta késik már a törvényes rendelkezések intencióinak a nyugdíjasok javára való érvényesítése Az állami, városi, vármegyei és államvasuti tisztviselők szörnyű anyagi áldozatáról, melyet az államháztartás szanálása érdekében — kényszerülten bár —, de mégis meghoztak és amely közei három milliárd 'aranykoronát kitevő öszszegre rug, részletesen beszámoltunk. Azoknak az állami alkalmazói, taknak, akik az állammai szemben ezeket a nagy áldozatokat meghozták igen nagy százaléka Blistákon nyugdijba került. Érdemes tehát alapos szemügyre venni azt, hogy milyen elbánásban részesülnek azok, akik életük, fiatais'águk legjavát élték le állami szolgálatban. A törvényhozás 1923-ban a XXXII. törvénycikk 17. szakaszával törvénybeiktatta és a közismert 6000. számú miniszterelnöki rendelettel*megerősítette, hogy a nyugdijasok nyugdijának megállapításánál mindenkor azt a mindenkori fizetést keh alapul vermi, amely az illetőnek járna abban az esetben, ha még tényleges szolgálatban állana. A következő 1924. évi IV. törvénycikk szintén érvényben hagyta ezt a rendelkezést — de csak elvben, mert azt a (megszorítást hozta hogy 15 évi szolgálatig 40 százalék, 30 évi szolgálatig 15 százalék, 30—35 évi szolgálatig 10 százalék és ezenfelüli szolgálatnál pedig 5 százalék szanálás cimén levonásba hozassék. Ez voft az első csapás, amely a nyugdijasokat érte. Rövidesen jött a következő. Egy ujabb rendeletben kimondották, hogy az 1925. évi "juhus i-e előtt nyugdíjazottaknál 'a. nyugellátást nem a tényleges szolgálatban állók mindenkori fizetésének figyelembevételével kell megállapítani, hanem a E korábbi lehetetlenül alacsonyabbra berendezett fizetések álapján, amelyek átlagosan 15—20 százalékkal alacsonyabbak áz 1924-ben egyébként is már alacsonyra értékelt fizetéseknél. , Mindezen rendelkezés, amikor kiadták ideiglenes érvényűnek volt deklarálva, amelynek legfelsőbb határa 1928. év vége lehet. H01 vagyunk már 1928-tól? A fizetésekben, illetve nyugdijak folyósításában azonban vátozás alig történt és a nyugdijasoktól ma is csak levonják az ugynevc zett szanálási százalékot. Ezek után a nyugdijasok joggal kérdezhetik, miért csak őket érintette a szanálás ugy, hogy annak terheit, szemben az 1923. évi XXXII. törvénycikk és az 1924évi IV. törvénycikk rendelkezéseivel — nekik továbbra is vlselniök kell. , 1 _ , .! . Minek hozták meg a törvényt, ha azt be nem tartják? A nyugdijasok végigszenvedték a szanálás minden keservét, közben az állam százmilliós fölöslegeket produkált, nem kellett volna az államnak semmit sem tenni, csak egyszerűen betartani az ön\maga alkotta törvényt és a nyugdijasok tízezreit emberibb megélhetéshez juttatták volna. Dr. Ferenczy Gyula nyng. egyetemi Sanár előadása a Leánykálvinenmban Az illusztris előadót dr. Ferenczy Károly tanitónőképzőintézeti igazgató mutatta be a közönségnek. Dr. Ferenczy Gyula az édenkertről beszélt. A kormányzói jubileum alkalmából indult ki. A mi kormányzónk az elveszett paradicsomot akarja visszaszerezni ennek a szegény magyar népnek s az előadó — bibliával'a kezében — a boldogságról és ennek ősi lelőhelyéről a paradicsomról akar egyet-mást mondani. — Hogy az ember minden időbep boldogságra törekedett, annfk történeti nyomait fellelhetjük a pamiri fensikon élő és a boldogság bölcsőjéről szóló mondában, az ind népeknek a boldogság szigetéről szóló regéiben. Plátó az elmerült Atlantis szigetén kereste, Ovidius pedig az emberiség aranykorában sejtette a boldogságot. A biblia két helyen szól ezekről a boldog helyekről, Lukács evangeliuma 15 r. 11. v-ben és Mózes első könyvében. Az uj szövetségi hely az atyai házban feltalálható boldogságról szól, Mózes paradicsoma pedig az ő négy folyójával, történettudósok kutatásainak megállapítása szerint a Nilus és Ganges között terülhetett el. Babilónia körül ma is van egy Kar-Edin nevü hely, ami a z éden-kert nevezetet viseli. Hogy ez az ősi boldog hely tehát reális valóság, azt bő adatokkal bizonyította az előadó. Meg volt — de elveszett. A paradicsom fogalma az uj- és ó-szövetség szerint a család fogalmával van összefüggésben. A romlást a tulfinömodott kultura és a családi élet megbomlása okozta. A 120 milliós orosz népet a tudomány nevében tették tönkre és sanyargatják. A tudomány azonban nem adhat boldogságot, mert ez égi származású és az Istennel' való békességben van. — A mi közéletünk ege sötét fellegekkel van tele, XIV. Lajos korát utánozzuk. Romlás, erkölcsi lazaság mindenfelé. De van egy család — a kormányzóé — amely a régi szilárd erkölcsi alapon áll. »Kettőben nem változtam — mondotta a kormányzó ur — sem a hitemben, sem a kötelességérzetemben.« Ha hiszünk a boldogságban, ei is érjük. A férfi ereje, a nő kitartása és lelkesedése meghozza ezt. — Azt kívánta befejezésül az előadó, hogy a kormányzó álma minéi előbb valósuljon meg a nagy és boldog Magyarországban. A vallásos és hazafias érzések melegségével* átfűtött lelkes előadás után, a Szózat csendült fel a hallgatóság ajkán, (N. V.) Csütörtökön , J ^ „ „ , Csütörtökön Harry Liedtke, Korda Mária, Verebes Ernő és Székely Ibolya »gjüttas szereplésével A PÁRISI GAVALLÉR kalandor «zcni4ci

ój» * SÁRGA HARAMIA Ne mulassza el nyomtatvány rendelése ©lőtt árajánlatot kérni a Jóba -nyomdától Nyíregyháza, Siéchenyi*t 9. szám. Telefon 130. Péntektől—vasárnapig PT" Nem repriz! Budapestet megelőzve 1 ZOR O—H UHU lejojabb revtizerB komédiája — A Oörlicék hálójába* — Vibaroi kalandok szárazon é» vizeo 10 teWoíásoan. — Meglepetésszerű kisérő nisor. Szombaton délaün H a órakor tftlön olcso gyertnekelőadá

n Z iro-Hn a kózremOkadégével. Jegyek 80 f.-tfcl 30 f.-ig Előadások kezdete: vasarnap 5. 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 orakor Magyar Hiszekegy a Felvidéken Az elszakított Nyitramegye egyik fővárosában történt nem régen. Idegen durvanyelvü, durvalelkű kertészek tépdesik ott most a mi zsendülő drága virágainkat. Fogynak a magyar iskolák, halkul a régi szó és a légionista tanító »benesi hazugságokkak fojtogatja a feltörő palántákat. Hittanóra. A lelkész szlovák ember, de lélekben, meggyőződésben áhítattal csüng az elvesztett hazán. Felszólítja az egyik gyermeket: »Mond el fiacskám a Miatyánkot...« A kisfiú bátran elmondja, látszik, hogy gyakran mondogatja otthon is, csak ugy pereg a nyelve az apró magyarnak. A derék pap tovább kérdez: »Hát a Hiszekegyet tudnád-e Fiacskám ?« egy pillanat, a gyermek áhítattal öszszekulcsolja a kicsi kezeit és bátran, csengő hangon kezdi: »Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy Isteni