Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)

1930-03-04 / 52. szám

JfcílrfRYIDBK. 1930. március 4. 1 kormányzó egyénisége élé megtestesülése a Tesz célkitűzéseinek Irta és a Tesz díszközgyűlésén elmondotta: dr. VIetórisz József J integritás gondolata, amely a belsó' rend megteremtésével s a belsó' megeró'södés szolgálatá­val egyeló're a revízió követelé­sében és sürgetésében jut kife­jezésre. Ennek a céltudatos kor­mányzati politikának köszönhet­jük, hogy ma már a külföldön nemcsak, nyilt és alattomos eh Ienségeink, hanem megbecsül­hetetlenül jóakaró barátaink is vannak. Benne látjuk leghathatósabb eló'készitőjét és legerősebb biz­tositékát nemzeti létünk fenn­maradásának, legalább a jövő nemzedék boldogabb életének, amit széleskörű éleslátás ával, teljes rátermettségével és soha nem szűnhető közreműködésével az egyenletes fejlődés érdekeit szolgáló törvényes intézkedései szemléltetnek. Ő viseli vállán legnagyobb odaadással és legnagyobb kitar­Ha igaz, hogy minden intéz­mény annyit ér, amennyit a ren­delkezésére álló erők összértéke képvisel: a Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége nagyon sze­rencsésnek mondható és pedig nemcsak kedvező összetétele alapján, amennyiben helyet ta­lál benne a nemzeti szempont­ból megbízható minden magyar állampolgár és társadalmi egye sülét, hanem azért is, mert a legnagyobb, legegyetemesebb és legnemesebb magyar célok szol­gálatára szenteli minden törek­vését és minden munkásságát. Lehet-e ugyanis nagyobb ma­gyar cél, mint az integritás hely­reállítása ? Lehet-e egyetemesebb magyar cél, mint a jövő nem­zedék létfeltételeinek biztosítása? Lehet-e nemesebb magyar cél, mint a társadalmi egységnek megteremtése ? Erre törekszik a TESZ, mikor felveszi a harcot az elfogultság, vakság és kíméletlenség ádáz­hatalmai ellen, vagy áldozatokat követelő gazdasági megerősö­désünk útját egyengeti s az ezekhez szükséges testvériség elmélyesitésén fáradozik. Jobb jövőnket céltudatos ki­tartással, munkáló harcra kell tehát szervezkednünk abban a megdönthetetlen meggyőződés­ben, hogy előbb vagy utóbb, de miénk lesz a diadal; mert a győzelem, amelyet elvesztünk, csak fájó, de az, amelyről lemon­dunk, egész nemzetünkre halá­los veszedelem. De emellett a munkát kiegé­szitő áldozatot is kell hoznunk, a súlyos időkhöz mért s tehet­ségűnket a végsőkig megfeszítő áldozatot, kétségtelenül biztos tudatában annak, hogy befize­tett tőkénket nemcsak kamatoz­tatva, hanem megszászorozva kapjuk vissza az idők teljessé­gében. Meg kell végül mindenáron szabadulnunk az egyoldalúság, kishitűség és bizalmatlanság, fő képpen az önzés erősorvasztó veszedelmétől, mert oly kevesen vagyunk, hogy az egység hatal­mas gondolatának megvalősitá sában társadalmunk legkisebb tényezőjének közreműködését se nélkülözhetjük. E gondolatok megfontolására s e kötelességek teljesítésére mindennap figyelmeztet ben­nünket méltatlanul szenvedő ha­zánk szomorú sorsa, de fokozott komolysággal figyelmeztet a mai nap, amikor országszerte Me­gyarország kormányzójának, vitéz nagybányai Horthy Miklós Őfő méltóságának jubileumát ünnepli a hálás magyar nemzet. Kormányzónk egyénisége élő megtestesülése azoknak a célok nak, amelyeket a teljes össze­omlás első napjaiban megalakult Szövetségünkben magunk elé tűztünk s azoknak a remények­nek, amelyeket tíz esztendővel ezelőtt történt megválasztásakor tiszteletet parancsoló és remény­séggel biztató személyéhez fűz­tünk. Ma Őbenne összpontosul az tással a társadalmi egység meg­teremtésének nagyjelentőségű feladatát, mert lelkes magyar ember, aki velünk együtt rajong nemzeti eszményeinkért; követ­len és őszinte lélek, aki bizal­mat tud kelteni és gyújtani; szik­laszilárd, törhetetlen jellem, akire minden viszonyok között bizton lehet építeni. És ha arról van szó. hogy kötelességteljesítő, áldozatos munkával kell elvesztett erkölcsi és anyagi értékeinket visszasze­reznünk ; ha azt követeli a fe­nyegető veszedelem, hogy a tár­sadalmi egység hatalmas pajzsát szegezzük szembe belső és külső ellenségeikkel; és ha arra kerül a sor, hogy újból az általunk nem keresett, de minket vissza nem riasztó kényszerbői vérünk ontásával kell szolgálnunk ha­zánk érdekelt: mindenütt Horthy Miklós képe áll ragyogó pél­dául előttünk. Mindenképen méltó tehát arra, hogy az ün­neplők sorában mi is teljes hó­dolattal hajtsuk meg előtte alatt­valói hűségünk tiszta lobogóját. (A Nyírvidék tudósítójától.) Tegnap délután négy órakor lelkes közönséggel telt meg az állami tanítóképző-intézet nagy­terme, ahol a Bessenyei Baj­társi Egylet tartotta a kormányzó jubileuma alkalmából rendezett disztáborozását. A termet a kor­mányzó arcképe, iredenta képek, bajtársi címerek és jelvények ékesítették a dicsőséges nem­zeti szinü lobogók mellett. A disztáborozásokon használt mi­niatürárbócon ott feszült a nyír­egyházi tanítóképző bajtársi színeiből összeállított lobogó. A disztáborozásra átjöttek Debrecenből a kerületi parancs­nokság küldöttei, ott voltak a tanítóképző tanári testülete élén Lukács Béla igazgató magis­terrel és megjelentek a ref ta­nítónőképző intézet, a kath. gimnázium igazgatója és tanári­testületének küldöttei, a jegyző­tanfolyam bajtársi egyesületé­nek küldöttei és számosan a tanügy iránt érdeklődő köréből. A műsort a bajtárs-énekkar a Hiszekeggyel nyitotta meg, majd Bereznay László dominus vezér, mondott lebilincselő, lángoló lelkesedéssel és a magyar ifju­Március 3-án, hétfőn utoljára 5, 7 és 9 órakor fl HINISZTER UR (POLITIKAI HÓBORT) Egy kis balettancosnő karrierje 10 felv. Főszerepben: Gaby Morlay, Henry Roussel, Albert Prejean Lelkes dísztáborozáson ünnepelte a Tanítóképző Bajtársi Egyesülete a kormányzó jubileumát ság törhatetlen hitével áthatott méltató ünnepi beszédet, amelyet lelkes tapssal fogadtak. A baj­társzenekar Mayer Emil regős dirigálásával szines, tiszta inter­petálásban adta elő a Horthy­indulót, Rosszik Gyula udvar­nagy bajtárs pedig gyújtó ha­tással szavalta el Kiss Menyhért Horthy c. költeményét. Ezután ismét énekkari szám követke­zett- Előbb a magyar fájdalom mély érzéssel előadott dalai, a Hol vagy Horthy Miklós, a Kár­páti fenyőtől c. dalok, majd a Szőke Tisza c. frissítő hatású irredenta dal. A kitűnő kart Fiák István repr. alvezér vezé­nyelte. Horthy Miklós kormány­zó életének bellerisztikusan megrajzolt mozzanatai hatottak ezután felemelőn Árdán József adm. alvezér felolvasása nyo­mán. Most Bihari-hallgató és friss következett a bajtárs zene kar előadásában. A meleg tó­nusu zeneszám hangszerelése Ehrlich Antal tanár érdeme. A lelkes bajtársi szellemtől át­hatott szép ünnepség a Himnusz­szal ért véget. Kisérő mősor; Lovon szerzett menyasszony Vígjáték. á Városi Dalegylet vígestje A Nyíregyházi Városi Dalegy­let tegnapi vigestje a legteljesebb anyagi és erkölcsi siker jegyében zajlott le. Ha első megállapítá­sunkban sietünk leszögezni a nagy sikert, ez nem megszokott beszámolói szólam, hanem a ko­moly mérlegelésnek eredménye. A „vigest elnevezés mögött na­gyon komoly zenei és társadalmi esemény kerete rejlik és aki évek hosszú során át figyelte a Városi Dalegylet sorsát, megállapíthatta, hogy a Dalegyiet, amelynek élén a magyar dal mély művészi ihlet­tel való szeretetétől áthatottan Nyíregyháza város főjegyzője, Szohor Pál tölti be az irányítás szerepét adó elnöki széket, évek óta most jutott el arra a nagy társadalmi elismertetésre, amely­hez méltán formálhatott jogot fél­százados működése után Friss erők állanak immár a Dalegylet / lobogója alatt és a régi tagokba is uj optimizmus erőt adó élet­kedve költözött. A Dalegylet tegnapi vigestje mindezek jól látható bizonyítéka volt. A Korona nagyterme zsúfo­lásig megtelt azzal a lelkes kö­zönséggel, amely értékelni tudja a Dalegyletben rejlő társadalmi erő fontosságát. A vigest műsora zenei tekintetben is magas szín­vonalon állott és az elért siker tényezőit keresve, Jakab József soha nem lankadó buzgalmának | elismerése mellett rá kell mutat­nunk arra, hogy a Dalegylet egy­felől Gaál Elek titkár lelkes agi­tatív erőkifejtését, Zwick Vilmos tanár, ügyvezető alelnök magas színvonalú művészi támogatását, Ujj Jenő másodkarnagy nagy ak­tivitását nyerte meg ujjáformáló­dása erőtényezőjéül. A vigest műsora Káldy Nor­végdalának tiszta intonálásu, me­leg tónusu előadásával kezdődött meg, miután az est érdekes egyé niségű, szellemes konferálójának, Aszalós Sándornak bevezetője el­hangzott. Aszalós nem kímélte irónikus csevegésében magát a konferálás sablonosságát sem a csipkedéstől, hiszen ezt megen­gedte a vigest szabadsága A műsor nagy erőssége volt a felvonult elsőrangú színpadi gár­dának fényes sikerű szereplése. Két vígjátékot adtak elő a kitűnő szereplők és Raksányi Sándor, Pákh Olga, Szembrátovics Irma, Máthé Boriska, Batáry Béni, Fe­kete Margitka, Dudinszky lei. Kiss Béla egytől egyig olyan művészi készséggel alakították az érdeke­sebbnél érdekesebb figurákat, hogy szereplésük a legszámotte­vőbb igazi színpadok illúzióját ébresztette, A Dalárda a már emiitett Nor­vég dalon kivül Szabó Géza za­matos magyar népdal egyvelegé­vel, majd Verdi Ernáni c. operá jának Bordalával aratott nagy sikert. A Bordalt, amelyet a ka­tonazenekar kíséretével adtak elő imponált készültséggel, meg kel­lett újráznia a dalárdának. Ezt a számot értékes eredményre Kiss János karnagynak közreműködése segítette, aki a Bordalt hang­szerelte a zenekari játék számára. Ezért a komoly zenei tudásról ta­núskodó teljesítményért méltán

Next

/
Thumbnails
Contents