Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-23 / 68. szám
i930. március 23. jrtflWIDéK. kek tantervi anyaga még hatványozottabb mértékben felölel mindenféle tárgyat, amelynek ismerete nél kül az életben boldogulni nem lehet. Megismerik a sok kedves dolog mellett a létért való nehéz küzdelmet s hogy az emberek e kemény harcban egymásra vannak utalva, ezért, de meg az Isten parancsolata .szerint is, egymást becsülniök és tisztelniük kell és ebben a nagy társadalomban megvetés a bére a naplopónak, meg az elbizakodottnak is. A »Mintatanitások« cimü könyv tükröt mutat arra nézve, hogy milyennek kell lennie egy tökéletes állampolgárnak. Ott kdlene lennie e könyvnek nem csupán a tanítással foglalkozó egyének íróasztalán, hanem kívánatos volna, hogy megszerezze azt mindenki, aki az iskolával valamilyen nexusban van. Pl. aki a felügyelőhatóságban helyet foglal, ne abból vonja le a következtetést jövőben a tanitó munkásságára vonatkozólag, hogyan recitálják el a tanulók a tankönyvnek kinnal bemagolt szövegét. Ehelyett sokkal fontosabb a tanítás, azért a jövőben még a vizsga is tanítási lesz és csak abban fog különbözni a többitől, hogy nagyobb nyilvánosság előtt folyik le ünnepélyes keretek között. Az előszó irója megállapítja, hogy a tanítási tervezetek szerzői »mindenütt a legtermészetesebb hangon szólnak a gyermekekhez, s mint a leirt feleletekből kitűnik a gyermekek is a legtermészetesebb hangon beszélnek. Mindenütt szemléletre, tapasztalatokra, élményekre támaszkodnak. Ezek megbeszé lésével világítanak meg a gyermek érteimi fokának megfelelő formában és könnyedén, sokszor nehéznek látszó jelenségeket s oldatnak meg problémákat.« Ugyanezeket mondhatom én is ,és ajánlom szülőtársaimnak, hogy ennek a diaDán Endre házassága — REGÉNY. — 10 Irta: Tartallyné S. Ilona. Mintha a szavak a szivéből ham pölyögtek volna. Széles gesztusok kíséretében küldte hallgatói felé Isten igéit. Néha megrázta öklét, mintha a lelkek ajtaján zörgetne vele. Tragikus lénye százféle pózban lendült. A lelkiismeretek mélységeit szántotta. Erő volt benne és alázat. Felmagasodott és összegyűrődött vékony alakja. Háborgás volt és elsimulás. Mintha viharral küzdene és azután úszna a napsütötte vizeken. Uj volt ez a két férfi szemében. Még sohasem voltak ilyen fogékonyak Isten igéi iránt. A tikkadtak szomjuságával nyelték a szétzengő szavak orkánját s az elhalkuló, mosolygásig fokozott finom mondatok röppenését. Mikor vége volt a beszédnek, Dán sietve ment ki a templomból — Én nem akarom — mondta künn Panyolaynak, —< hogy Béby meglásson. Mert én magamért és csakis magamnak voltam itt... — De ne tagadd. Egy kicsit meghatott Béby ... Az anyjával egy leány mindig más. És különösen egy ilyen anyával. A megtestesült konzervativizmus. De ... én nem hiszem, hogy ez a Béby igazi énje. Az élet régi tempója kötelező ilyenkor. Hiszen ... te is milyen nagyon illedelmes voltál. Ki hinné, hogy az éjjel lumpoltunk, aki a templomban látott bennünket ? ök is ... a jelen elvágtat mellettük. Az egyik nem akarja észrevenni, a másiknak nem szabad. Annál nagyobb az iram, ha dalutjára bocsátott könyvnek lapozgatásával igyekezzenek megismerni közelebbről a tanitói munkát és támogassák az iskolát legnemesebb céljainak elérésében 1 Egy apa. Alaknlóban van a Magyar Cobden Szövetség szabolcsi osztálya fehérnemű és harfc^, ápolás, varrás és ^ Figyelemreméltó, értékes mozgalom indult meg egy néhány lelkes és a kultura iránt fogékony fiatal kereskedő részéről, kik azt a nemes célt tűzték maguk elé, hogy szakszerű és általános kulturális továbbképzésre egyesületbe tömörülnék. Az egyesület keretét a Budapesten székelő kulturtevékenységérői közismet Magyar Cob den Szövetségben vélik feltalálni, melynek mint szabolcsi osztálya működnék és tagjaiul szívesen lát nemcsak kereskedelmileg képzett önálló, vagy vezető állásban levő kereskedőket, de mindazokat, kiket a komolyabb közgazdasági kérdések és nagynevű s nagyképzettségü előadók által tartandó nyilvános előadások érdekelnek. A Szövetség célja: kapcsolatot teremteni a gazdasági és kulturális élet között, ébrentartani az érdeklődést a gazdasági életben a kulturális problémák, a kulturális életben a gazdasági kérdések iránt A Cobden Szövetség tehát gazdasági 'feladatot végez a több tudás terjesztésével és ezért keli, hogy rokonszenvvei fogadja társadalmi osztály- és felekezeti különbség nélkül "mindenki, kinek gazdasági megerősödésünk a lelkén fekszik. A fentvázolt cél érdekében aj Szövetség általános érdeklődésre számító nyilvános üléseket tart, vitaestélyeket rendez, folyóiratot ad ki, könyvtárat, állit fel, tanulmányi kirándulásokat rendez stb. És ép a célkitűzések praktikus volta, valamint a változatos és hasznos programm adják magyarázatát annak, hogy a szervezés 'sikerrel halad és a megalakulás előfeltételei máris megvannak. A Codben Szövetség alakuló ér tekezlete március 20-án volt a Kereskedők és Gazdák Körében, ahol a kereskedők nagy számban jelenték meg. Gál Lajos bankigazgató, az értekezlet összehívója üdvözölte a megjelenteket és örömmel állapította meg, hogy a kulturális szervezkedés iránt mély és széleskörű édeklődés nyilvánult meg kereskedőink körében. Az értekezleten felszólalt Szohor Pál "főjegyző is) aki a város kereskedő ifjúságának kulturális organizálása szempontjából nagyjelentőségűnek mondotta a Cobden Szövetség szabolcsi osztályának megalakulását. A Cobden Szövetség szabolcsi csoportjának végleges megalakulása április elején lesz, amikor a Cobden Szövetség részéről többen jönnek Nyíregyházára és Halasi Fischer ödön, a Cobden Szövetség elnöke fogja a nyíregyházi alakulógyülést vezetni. 1038—15 Állami ellenőrzési Rhode Izland Bed Tértiszta fajbaro mfitele£. Előjegyeehetők napos csibék éi faj tojások M. kir. Hadiarvaintézet, Tokaj. Nyíregyháza, Vay Ádám-u. 2. xSÍMxBFt >Í\KRŐGÉPEK •sara A LBCM0BBAK f » egyedül van. Utánpótlás. — Szegény Bébyke... Most te ugy beszéltél, mintha az én énem szólna belőled. Cinizmussal. — Kezdem észrevenni, hogy szerepet cserélünk Bébynél. — Nem. Azonban én veszem jészre, hogy te ki akarod pusztítani magadból Bébyt. Nyers előítéleteket hajszolsz eE, hogy frissen látó szemmel, minden zavaró momentum nélkül törj bele a vidéki életbe. Egy egész Dán Endrét akarsz Bergengócnak ajándékozni. — Igazad van. Azt akarok ... — Csak... azt nem vihetem, ami a frontokon letöredezett belőlem. Lassan ballagtak a körút felé. Azután villamoson mentek a Dunapartra. Zuhogott a tavaszi napfény, mintha aranyeső ömlene. A vizén lángolt, hintázott a nap, a hullámok aranykarikákat formáltak a fényből. A sirályok fehér villanással buktat a vízre. Dánnak egy kicsit megfájult a szive. — Tudod ... azért ezt sajnálom itthagyni... —1 s. a vizre mutatott. Meg... téged .. Panyó... Bergen gócban csak pocsolyák vannak ... vadvizek ... s jó barát... ? Ki tudja ... ? Tehát öt óra és még mindig ott ül az íróasztalnál. Béby várja s ha nagyon siet is, tíz perc múlva lesz ott. Illedenség... Búcsúzni fognak. Panyó nem lesz ott. Panyó akarta igy. Tegnap éjfél után egy óráig beszélgettek. Nem ittak. Fekete mellett ültek. A jövő ködös képeit rajzolgatták a koffein gőzébe. Nagyra nyitott szemük egymás arcában a lehetőségek felcsillanó titkát kereste. Dán megmutatta Panyolaynak nagybátyja levelét, melyben a többele között ilyesmi is volt : ... érdekes feladat vár rád. — Rendbe hozod a szekeresi Dán család levéltárát. Érdekes adatokat találsz, kedves, meseszerű történeteket, babonákat, vitézi tetteket s hogy mikép vívtak párbajokat bátor elődeid. Hiszen a te Signum Laudisod is valami s nemcsak azért íbizom Rád e fnunkát, mert Te vagy a család szemefénye, mondhatnám : egyeden ifjú-erőben lévő férfitagja, hanem azért is, mert vitéz elődeidnek semmiben sem maradsz mögötte. Ezzel nem akarlak dicsérni, csak ambíciódat és kedvedet felfokozni... Nőkről nem írok Neked. Bergengóc szépei felsorakoznak előtted, holmi névesték, meg bálok keretében. Vannak közöttük kényes kis madonnák és villogószemü amazonok egyaránt... — Ravaszkodik az öreg — Jegyezte meg Dán — számtalanszor rajtacsíptem, hogy a nők után felejtkezik. A pesti nő meg különösen izgatja a fantáziáját... Panyó csipős megjegyzést tett— Jóízűt nevettek. — Olyanok ezek, mondta nekem az öreg, mikor a Barossban borozgattunk: — mint valami cifra madarak. Mielőtt lecsapna /ájük az ember, csak egy merész tekintettel is, felrepülnek... — Csalogassa őket bátyám aranyak kukoricájával. Az kell a pávák begyébe. Arany — mondtam neki. Igy beszélgettek előző estén, hosszan és mindenről a jóbaráttal, most meg ment a kávéházba, hogy elbúcsúzzon BébytőL TöbbKapfeató mindenütt? armu, ,Í.IÍP.I i'iWM ször újra, meg uj'ra elmondta magának, hogy már az idegein is végigborzolt a belső hang fitymáló zörgése... hogy Béby egy jelentéktelen kis macska s hogy nincs ebben a barátságban semmi érdekes... Más lerázta volna ezt a kis lányt. Béby majdnem megtalálta benne az angol regények gentleman-jét, aki cipőt vesz a rongyos cipőjű, máskülönben illatos selymekbe öltözött árva Ladynek. De a Lady 'győzedelmesebb volt. Ugy látszik a Lord megbódult szőke hajának illatától... és magyarul szólva: bedőlt a Lord... " Ahogy belépett a kávéházba, meglátta Bébyt. Kalap sem volt a fején s egyszerű, teljesen disz nélküli kék ruha simult hozzá és vékony alakja kigyószerüen öszszegörbült. Tinta, papír volt előtte s írt. Sietve, ideges mozdulatokkai rót J ta a betűket s észre sem vette, hogy Dán mellette áll. — Bébyke... — szólította meg. — Jaj, maga az? És sietve rátette az Írásra mind'a két kezét. — Titok? — Titok... — Bébyke... reám vár és most hódoi titkainak? — mondotta Dán s ugy tett, mintha neheztelne. — Tudja... akinek irom... ezt a levelet... — Én nem firtatom, Bébyke. Hiszen engem holnap elseper innen egy tavaszi szélroham. Talon... örökre... Most látta, hogy Béby ugy jött ide, mint ahogyan a templomban volt. Szép vonalú, húsos száján nem volt iesték, sem arcán, sem szemén, sem szemöldökén. Természetadta gyüretlen tisztaság éít az arcán. (Folyertjtífc^