Nyírvidék, 1930 (51. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-02 / 51. szám
1930. március 2. JSftÍRYIDÉK. OnMMOHMMI Mezőgazdaság A gazdák és a tejszövetkezet Irta: Máíhé László kir. gazdasági felügyelő. Gazdák között ma általános vita tárgyát képezi, hogy a megváltozott gazdasági viszonyok mellett a külterjes, vagy belterjes gazdasági rendszer e a megfelelő. Pillanatnyilag tényleg az a helyzet, hogy az Extenzív gazdaságok valamivel jövedelmezőbbek, ami természetes is, mert ehez aránylag kevés forgó tőke szükséges, mig a belterjes üzemek jövedelmezőségének egyiklegfőbbelőfeltételea „köny nyü" pénz. Ezt pedig ma nem lehet hitel utján előteremteni, mert azzal a pénzzel ami bankból származik rentábilis gazdálkodást űzni nem lehet. Tény az is, hogy a gabonanemüek árának zuhanása maholnap kétségessé teszi ezek jövedelmező termelését. Van azonban valami amit az extenzivitás mellett kardoskodók rendesen kifelejtenek a számításból, ez a valami pedig ma már döntő jelentőségű tényező a termelésben, ugy a növény, mint az állattenyésztés •terén is, ez pedig nem egyéb, mint a fogyasztó igényének folytonos növekedése a minőség iránt. E téren mindenesetre egy különös jelenséggel állunk szemben, mert dacára annak, hogy az egész világon az egyénélet standardja erősen lecsúszott, a nagy fogyasztó tömegek minőség iránti igénye fokozatosan emelkedett és állandó emelkedésben van. Igaz, hogy ebben igen nagy része van a termelés minden ágában beállott gyilkos versenynek, de nekünk gazdáknak nem az ok a fontos, hanem maga a tény, hogy ez bizony igy van. Ebből pedig az következik, hogy mindent el kell követnünk a minőség javítására, ugy a növény, és állattenyésztés, valamint az állatitermékek termelése terén is, ellenkező esetben semmi reményünk nem lehet arra, hogy a világpiacon versenyképesek lehessünk. Miképen egyeztethető össze azonban a minőség javítására való törekvés akár a növénytermelés akár az állattenyésztés terén az extenzivitással ? I Az extenzivitás mellett kardoskodók a „leépítés" gondolatával, ha jóhiszemüleg teszik is ezt ártanak a fejlődés, a haladás eszméjének, ártanak vele önmaguknak és az egész magyar gazdatársadalomnak, mert egy még csak kezdődő visszafejlődés is rettentően megboszszulhatja magát azzal, hogy a javuló minőségre való törekvés elhanyagolásával a még meglevő piacainkat is elveszíthetjük. Áll ez különösen a Tiszántúl szaryasmarha tenyésztésére ahol ma a kisgazdák kezén lévő igen nagy számú, de rendkivül Vasárnap nyílik meg a népművészeti kiállítás a városháza nagytermében Az a gyűjteményes kiállítás, a melyet már jeleztünk néhány nappai ezelőtt, holnap délután 4 órakor megnyílik. A kiállítás rendezésére sikerült a Bessenyei Kör vezetőségének megnyerni Cseszkó Mátét, a művészek tnajolikatelepének igazgatóját, aki semmi áldozatot sem kiméivé lelkesen vállalkozott az egy hétig tartó kiállítás megrendezésére. A városháza nagytermében holnap már kiiesznek állitva az ősi, nagyszerű népművészetnek reprezentáns darabjai. , Cseszkó Máté igazgató nemcsak saj'át készítményeit mutatja be e zalkalommal, hanem a világhírű Patócs-féle tálak és tányérok gazdag kollekcióját is, amelyek úgyszólván iskolapéldái a népi motívumok kerámiai értékesítésének, sőt lesznek darabok, amelyek az eredeti ősrégi Lázi és Bán Imreféle készítmények. Az ípanrriüvészetnek eme remekei mellett, más híres munkások müvei is nagy számban kerülnek bemutatásra. Városunk műértő közönsége hazafias kötelességet teljesít, amikor pártfogásába veszi ezt a lelkes vál lalkozást. Emellett hangsúlyoznunk kell, hogy a kiállítás rendezője abban a helyzetben van, hogy bámulatosan olcsó áron bocsátja a vevőközönség rendelkezésére a művészi és mégis praktikus értékű cserepeket. rossz minőségű szarvasmarha tömegből egy egységes tipusu jó tejelő képességű állományt kell kitenyésztenünk, illetőleg a nagyobb gazdaságokban tartott jobb minőségű állományt még jobbá, tökéletesebbé fejlesztenünk, ugy, hogy az ne csak a szükséges trágyagép legyen, hanem megfelelő hasznot biztosító jövedelmi forrás is. Ehez azonban kellene valami, ami bizony gazdák között igen nehezen megy. Ez az együttmű ködés. Igaz, hogy enélkül is el lehetne érni a minőség javulását, ha egy kicsit hosszabb ideig is, mert teszem azt József császár korában hol volt még a „bonyhádi" ? ! Csak az a baj, „ hogy most ezt nem érünk rá „kivárni," mert az „idő pénz" különösen a termelés világversenyében, A gazdáknak be kell végre látniok, hogy a termelés bizonyos ágaiban az együtt működés, a szervezettség hiánya végzetes lehet. Bizonyos, hogy a szarvasmarha minőségi fejlesztésére a legnagyobb befolyást mindenkor a tej értékesítési lehetősége gyakorolta és gyakorolja ma is. Ahol a gazda biztos és jó jövedelmi forrást lát a tej értékesítéséből ott természetszerűleg mindig jobb és jobb minőségű tejelő marha beszerzésére törekszik. Világosan következik ebből, hogy biztositanunk kell elsősorban a tej normális, nyereséget is hozó árát. Erre most azt mondhatják a gazdák, hogy „ez igy van ugyan, de mi megcsináltuk a Szabolcsvármegyei Központi Tejszövetkezetet, tehát szövetkeztünk, gazdaszövetkezetet létesítettünk, egységesen jártunk el, mégis ugy áll a dolog, hogy a szövetkezet, ami végre is a mi szervezetünk, még sem ad,még 15 fillért sem a tejért. Érdemes tehát szövetkezni"? Bizony abban minden gazdának igaza van, hogy „igy" nem érdemes, sem „szövetkezni'!, sem „egységesen" eljárni. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk ezt az ügyet, akkor bizony kitűnik, hogy a gazdák egyrésze belépett ugyan tagnak, mégis kivül maradt, tisztelet a kivételeknek, nemhogy egységesen járna el, hanem önmagának is konkurrenciát csinál mert nem a szövetkezetnek adja a lunpram rádió Válasszon : Nagyfrekvencia erősítőbe Detektornak Kisfrekvencia erősítőbe Ellenállásos erősítőbe Végerősítőbe Telepes Hálózati készüléknél R 406 G 115, AR 4100 G 407, G 409 AR 4100, AG 4100 G409,L 414 L 190, AG 4100 R 406 R 150 AR 4100 L 414, P 414 P 190, P 414 Mindegyik tökéletes a maga helyén, mert mindegyik: Tungsram Báriumcső. Kérje kapcsolási rajzokat is tartalmazó ismertető füzeteinket. Egyesült Izzólámpa és Villamossági BT. Újpest 4. tejet, inkább a pillanatnyi több haszonért „házal" vele. Mi is ennek a következménye ? az, hogy maguk a gazdák akadályozzák meg azt, hogy a szövetkezet rendes tejárat fizethessen, mert van ugyan naponta 4—5000 liter tej a szövetkezet* nél, ebből azonban pasteurözött tejként nem tud 1000—1500 liternél többet elhelyezni, kényszerűségből elég magas áron, a többit kénytelen vajjá feldolgozni, aminek következtében a naponta befutott tej nagyrészét 16 fillérrel értékesiti. Mig ha a gazdák tényleg komolyan vennék a szövetkezés gondolatát, ha tényleg egyöntetűen törekednének arra, hogy a városi lakosság tejellátását a szövetkezeten keresztül bonyolítanák le, jól járna a gazda is, a fogyasztó is. A gazdának biztosítani lehetne egy feltétlenül normális, neki is jövedelmet hozó tejárat, mely soha sem lehetne olyan ingadozásoknak kitéve, amint az jelenleg La piaci tej árusításnál gyakran megtörténik. A fogyasztó pedig a jelenlegi árnál olcsóbban kaphatná a mindig „biztos" pasztőrözött tejet. Kétségtelen ugyanis, hogy ha a szövetkezet a befutott tej mennyiségnek 2/s-át, vagy legalább is felét, mint pasztőrözött tejet tudná elhelyezni, a gazdákkal szemben igen lényegesen emelné a tejárakat, a fogyasztóval szemben pedig leszállítaná. E téren azonban a nagy és kis termelőknek egyöntetű eljárása nélkül eredményt elérni nem lehet. A kezdeményezésnek a nagyobb tejtermelők köréből kell kiindulnia, annál is inkább, mert ezeknek ideig-óráig némi áldozatot kellene hozniok, jelenlegi vevő körök elvesztése miatt, azonban bőséges kárpótlást kapnának a feltétlenül bekövetkező fejős tehén és a leszármazott növendékek értékének emelkedésében, valamint a tej árak stabilizálódásában is. Gondolják meg gazdatársaim, hogy a közvetlen házakhoz való szállításnál a verseny mindig nagyobb és nagyobb lesz, mert igen sok gazdaság állit be ujabban is tehenészetet, ami feltétlenül ezen értékesítési mód mellett, az ár letörésére vezet, normális ugy a gazdának, mint a fogyasztónak megfelelő árat csak ugy lehet lesz biztosítani, ha egy olyan üzemre bizzák a tejértékesitést, amelyik a felesleges mennyiséget tejtermékké feldolgozva piacra tudja vinni, de az ebből származó árdifferenciát ellensúlyozza a pasztőrözött tejjel való ellátással. N ói kalapnjdonságok megérkeztek és a legolcsóbb árakon árasittatnak WALTERNÉ kalapszalonjában Latber-ntca, 20. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegíknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külöi szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki^zabadon ^^ ^jj,. ^ ^